Forgókínpad

Forgókínpad

Monasztirszkij halála

2023. január 18. - Szele Tamás

Elég nehéz feladat megállapítani, mi történt ma reggel a Kijev melletti Brovaryban, de próbáljuk meg: annyi bizonyos, hogy a teljes ukrán belügyminisztériumi vezetés életét vesztette egy helikopter-balesetben, melynek során gépük egy óvoda közelében zuhant le.

brovary_januar_18.jpg

Lássuk, mit tudunk az eseményről (egyelőre nevezzük így, a szaknyelvet használva, mert még nem tudni, balesetről van szó, vagy harci cselekményről).

Tizennyolc ember meghalt, amikor lezuhant egy helikopter a Kijevi terület Brovary városában – közölte az ukrán belügyminisztérium. További 29 ember megsérült – pontosított Olekszij Kuleba, a területi közigazgatás vezetője. A halottak között három gyermek van, és további 15 gyermek megsérült. Mind a kilenc ember, aki a helikopter fedélzetén tartózkodott, meghalt – közölte a rendőrség. A többi halott és sérült annak az óvodának az alkalmazottai és növendékei közül került ki, amelynek közelében a helikopter lezuhant – közölte az ukrán elnöki hivatal.

Január 18-án reggel 8 óra 10 perc körül lezuhant az Ukrán Állami Mentőszolgálat helikoptere – közölte Igor Sapozsko, Brovary vezetője. Állítólag ködben az EC 225 Super Puma helikopter egy óvoda és egy lakóház közé zuhant, ami után tűz ütött ki. „Az óvoda helyiségei és az egyik közeli ház megsemmisült az erős robbanás következtében” – mondta a város vezetője. A gyerekeket és a személyzetet evakuálták az óvodából.

Az ukrán belügyminisztérium vezetője, Denisz Monasztirszkij elhunyt a balesetben – közölte Igor Klimenko, az ukrán nemzeti rendőrség vezetője. Elmondása szerint a helikopteren tartózkodó Jevhen Jenin első belügyminiszter-helyettes és Jurij Lubkovics belügyminisztériumi államtitkár is életét vesztette. A belügyminisztérium legfelső vezetése helikopterrel utazott szolgálati úton az egyik harctéri „forró pontra” – mondta a Suspilne című lapnak az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kiril Timosenko.

Erre még ki kell térni, de folytassuk.

A baleset oka egyelőre ismeretlen. Az ukrán belügyminisztérium, valamint az Ukrán Fegyveres Erők légiereje közölte, hogy korai lenne még a baleset okairól beszélni. Andrij Kosztyin ukrán főügyész elmondta, hogy az induló vizsgálat „a helikopter lezuhanásának minden lehetséges verzióját” megvizsgálja. Ugyanakkor Anton Gerascsenko, ukrán belügyminiszteri tanácsadó olyan verziókat sorolt fel, mint a szabotázs, a berendezések meghibásodása és a repülésbiztonsági szabályok megsértése. Az ukrán média szerint a pilóta hibája is a lehetséges verziók között szerepel.

A Tribuna – Brovary című ukrán kiadvány arról számolt be, hogy a helikopter ködben zuhant le: feltehetően a pilóta nem látta a magasházat, elkezdett magasságot veszíteni és elvesztette az irányítást. Az egyik szemtanú az ukrán médiának elmondta, hogy a lezuhanás előtt a helikopter három kört tett a Fora szupermarket felett, „berepült a közepébe, meredeken ereszkedni kezdett, becsapódott, kigyulladt és ennyi volt”.

Ukrajna Biztonsági Szolgálata előzetes vizsgálatot folytat. Zelenszkij hivatala felszólította a baleset szemtanúit, hogy jelentkezzenek a rendőrségen.

Mi zuhant le?

Az EC 225 Super Puma helikopter az Ukrán Mentőszolgálat tulajdonában volt, bár a belügyminisztérium nyilvántartásában szerepelt. Ez nem okvetlenül ellentmondás, mert Ukrajnában a mentőszolgálat a belügy illetékességébe tartozik. Mindenesetre az is bizonyos, hogy ezt a járművet 2018-ban szerezték be, az adásvételi szerződést abban az évben, július 14-én írta alá az Airbus céggel Volodimir Grojszman akkori miniszterelnök. Meg kell jegyeznünk, hogy ebből a típusból Magyarország is rendelt 16 darabot 2021 októberében. A legbiztonságosabb, többfunkciós légi járművek egyikéről van szó, redundáns rendszerekkel, sőt, TCAS II ütközéselkerülő rendszerrel, önjavító üzemanyagtartállyal, szóval ezzel nem is olyan egyszerű lezuhanni, a pilóták is tapasztaltak és képzettek voltak.

Mi történhetett?

Ezt az ukrán és orosz sajtó is csak találgatja, éspedig világnézete és politikai rokonszenve alapján. A magyarról már nem is szólok, nálunk a pártállás eleve meghatározza, melyik lap mit tekint egyáltalán forrásnak. Mindenesetre egy Moszkva-barát Telegram-csatorna, a Donbass Devushka (Donbásszi Kislány) azt állítja, hogy a helikoptert az ukrán légvédelem lőtte volna le. Ez kevéssé valószínű, tekintve a szemtanúk beszámolóit: ha a gép tett három kört a város felett a lezuhanása előtt, akkor annak a radarernyőn látszania kellett, és semmiféle támadó szándékú repülőgép vagy rakéta nem tesz tiszteletköröket, ennek alapján mindenképpen láthatta a légvédelem, hogy baráti gépről van szó. Ennek ellenére a Kreml egyik leglojálisabb orgánuma, a Cárgárd TV is ezt a verziót próbálja megerősíteni (holott biztosat egyelőre ők sem tudhatnak, ahogyan én sem).

Ukrán oldalon elhangzott olyan feltételezés is – de legalább nem nevezik bizonyosságnak – miszerint a sűrű köd miatt nem voltak képesek tájékozódni a pilóták, de ehhez ki kellett volna kapcsolni a fedélzeten az összes navigációs és biztonsági berendezést.

Az ukrán légierő parancsnokságának képviselője, Jurij Ihnat a maga részéről azt mondta, hogy korai lenne még az esemény okairól beszélni. A vizsgálatot egy állami bizottság fogja lefolytatni, amelynek legalább néhány hétre lesz szüksége ahhoz, hogy minden adatot megállapítson.

Ez korrekt szakvélemény, ilyen esetekben valóban ez a hivatalos eljárás, csak éppen a világ most követeli a választ.

A TASZSZ hírügynökség feltűnően szűkszavú, rövid hírben számol be a történtekről, kerülve minden feltételezést (valószínűleg még nem dőlt el, mit kell majd nekik feltételezniük).

Azt kizárhatjuk, hogy Brovary térségében orosz levegő-levegő rakéta találta volna el a járművet, de ne feledjük: Gerascsenko belügyminiszteri tanácsadó megemlítette a szabotázst, a berendezések meghibásodását és a repülésbiztonsági szabályok megsértésének lehetőségét is, tehát ezeket sem zárhatjuk ki.

Most érkezünk el a legfogósabb kérdéshez az ügyben.

Hogyan került az ukrán belügyminisztérium teljes vezetése háború idején ugyanarra a helikopterre?

Ez ellentmond a legelemibb biztonsági rendszabályoknak is, nem hadban álló kormányok, hanem komolyabb techcégek is alkalmazzák azt az előírást, hogy egyes vezetők semmilyen körülmények között nem szállhatnak fel egy időben ugyanarra a járműre. Mi lehetett az a fontos ügy, amihez a teljes belügyi vezetés kellett?

Annyit tudunk róla, hogy valami olyasmi, ami egy „forró ponton” történt, egy olyan zónában, ahol jelenleg is harcok folynak. Ez viszont nem segít, hisze azt jelenti, hogy ha nem is történt volna semmi a helikopterrel, valamilyen nagy fontosságú ügy miatt a harctéren kellett volna kockára tenni a belügyminisztérium teljes vezérkarának az életét.

De mi lehetett ennyire fontos? Nos, a Nasztojaseje Vremja (Jelenidő) című híroldal és televíziócsatorna kiemeli, miszerint Denisz Monasztirszkij, az ukrán belügyminisztérium vezetőjeként egyike volt azoknak, akik az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnöket vizsgálták, és anyagot gyűjtöttek róluk a Nemzetközi Büntetőbíróság számára. Erről több interjút is készítettek vele korábban, így nem kizárható, hogy most is azért ment a harctérre, mert találtak egy eddig ismeretlen tömegsírt vagy kínzókamrát, esetleg olyan fontosságú adatokat sikerült beszerezni a harcok közepette, amiknek a kiértékeléséhez már belügyminiszteri kompetencia szükséges.

De miért vitte magával a teljes vezetést is? Nehezen elképzelhető olyan jogi kérdés vagy akár csak élethelyzet is, aminek a megoldásához egyszerre van szükség belügyminiszterre, az első helyettesére és az államtitkárára is, valamint még legalább két további minisztériumi tisztviselőre. Ráadásul a fronton. Még ha a hét végén orosz rakéta által elpusztított dnyiproi lakóház maradványaihoz is mentek (az útirányba talán beleférne), akkor is: miért ment mindenki? És miért ugyanazzal a helikopterrel?

A történtek kulcsát meglehet, hogy itt kellene keresni, de egyelőre megáll a tudomány: az ukrán belügyminisztérium honlapján nincs semmiféle utalás a miniszter mai programjára, igaz, hogy nem is vitték túlzásba a frissítését, a legújabb hír az oldalon tavaly október 25-i.

Egyelőre ennyit tudunk, a semminél többet, de a valaminél mégis kevesebbet: ha lesznek fejlemények az ügyben, és mindenképpen lesznek, értesítjük azokról is olvasóinkat.

Nem titkolom: eleinte távolról sem számítok megoldásra vagy akár csak elképzelhető változatok megjelenésére, sokkal inkább arra, hogy vad összeesküvés-elméletek fognak felbukkanni, erős politikai színezettel, de épp az a sajtómunkás dolga, hogy ezeket kiszűrje a hírek közül. Mindenesetre akármibe lefogadom, hogy legkésőbb délutánra az orosz állami média előáll legalább három, különböző mértékben lehetetlen és paranoid verzióval, melyek legkésőbb estére megjelennek majd a magyar közbeszédben is. Az ukrán sajtó visszafogottabb lesz, de náluk is kinőhet pár bolondgomba.

Mindegy, meglátjuk, mi történik.

De az eset nagyon különös.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása