Tegnap volt az Ukrajna elleni orosz invázió ötszázadik napja, ilyenkor illenék összefoglalni az eddig történteket, mint a tévésorozatok elején, mikor azt mondja a narrátor, hogy „előző részeink tartalmából”, csak az esetünkben olyan nyolc-tíz vaskos kötetre rúgna, tehát helyesebb, ha eltekintünk ettől. A fontosabb eseményeket úgyis napról napra követtük.

Helyesebb, ha áttekintést adok a jelenlegi helyzetről, szokás szerint az ISW napi jelentése alapján, egy kockáját a háború nagy mozaikjának, amit részben már kiraktak, de még mindig nem lehet rájönni, tulajdonképpen mit ábrázol – és míg az utolsó kő a helyére nem kerül, nem is fogjuk megtudni. Bár lehet, hogy akkor sem derül ki. Mindenesetre lássuk, mi történt tegnap.

Ötszázegy nappal ezelőtt Oroszország minden jogalap nélküli hódító háborút indított Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg három napon belül be akarta venni Kijevet, de nem sikerült elérnie egyetlen tervezett célját sem Ukrajnában. Az elszánt és ügyes ukrán ellenállás több orosz offenzíva, köztük a Kijevet célzó támadás megtorpanását is kikényszerítette, és felszabadította Szumi és Csernyihiv megyéket, valamint Harkiv, Mikolajiv és Herszon megyék azon részeit, amelyeket az orosz erők ideiglenesen elfoglaltak. Az ukrán erők biztosították és megtartották a kezdeményezést, és ellentámadást folytatnak a frontvonal nagy részén, miközben az orosz csapatok szinte teljes mértékben arra összpontosítanak, hogy megpróbálják megtartani a jelenleg megszállt ukrán területeket. Nyugati segítséggel Ukrajna biztosította függetlenségét, de a stratégiailag létfontosságú, még orosz ellenőrzés alatt álló területek felszabadítása kritikus feladat lesz.

Az ukrán hadsereg július 8-án ellentámadást hajtott végre a front legalább három szektorában. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes július 7-én arról számolt be, hogy az ukrán alakulatok több mint 1 km-t haladtak előre Bahmut déli oldalán, és orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán csapatok orosz állásokat támadtak Bahmut délnyugati és északnyugati részén. Orosz források emellett azt állították, hogy az ukrán egységek támadó műveleteket hajtottak végre Donyeck nyugati és Zaporizzsja nyugati területein. Ukrán katonai források megerősítették, hogy az ukrán csapatok folytatják a támadó hadműveleteket Berdjanszk (nyugati Donyeck-keleti Zaporizzsjai terület) és Melitopol (nyugati Zaporizzsjai terület) irányában, és részleges sikereket érnek el ezen irányokban meg nem határozott területeken.

Colin Kahl amerikai politikai védelmi miniszterhelyettes július 7-én megjegyezte, hogy a fronton folyó jelenlegi ukrán hadműveletek a szélesebb körű ellentámadás „középső szakaszának kezdetét” jelentik, és ezért „túl korai lenne megítélni”, hogyan halad az ellentámadás. Az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, Mihajlo Podoljak július 8-án szintén hangsúlyozta, hogy az ukrán hadsereg az ellentámadó műveletek első fázisának részeként az orosz haderő megsemmisítésére összpontosít, és megjegyezte, hogy az ellentámadás kezdeti szakasza a harctér kialakítására helyezi a hangsúlyt. Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy az ukrán ellentámadások jelenlegi üteme azt a szándékos és stratégiai erőfeszítést tükrözi, hogy aszimmetrikus kopási arányt hozzanak létre az ukrán harci erő megőrzése és az orosz ember- és eszközállomány elhasználása érdekében, a lassabb területi előrenyomulás árán.

Az Egyesült Államok július 7-én új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajna számára, amely kazettás lőszereket is tartalmaz. A 800 millió dolláros segélycsomag tartalmaz kettős célú, továbbfejlesztett hagyományos lőszereket (DPICM), valamint még több lőszert a Patriot légvédelmi rendszerekhez és a HIMARS MLRS rendszerekhez. Colin Kahl, az Egyesült Államok politikai védelmi államtitkára kijelentette, hogy az USA a „pillanatnyi sürgősség” miatt biztosít kazettás lőszert Ukrajnának, hogy az ukrán erőket tüzérségi lőszerrel lássa el, amelyet az orosz katonai célpontok ellen az ellentámadás során használhatnak.

Az orosz hadsereg július 7-ről 8-ra virradó éjszaka újabb sorozatban hajtott végre Shahed 131/136 drón- és rakétacsapásokat Ukrajna ipari és infrastrukturális létesítményei ellen. Ukrán tisztviselők arról számoltak be, hogy az oroszok meghatározatlan számú Shahed drónt indítottak, amelyek közül az ukrán légvévdelem ötöt lelőtt0. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy a többi drón ipari és infrastrukturális létesítményekre csapott le Dnyipropetrovszk és Kirovohrad megyékben. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz haderő Sz–300-as föld-levegő rakétákat is bevetett meg nem nevezett létesítmények ellen. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz drónok egy része raktárlétesítményeket talált el Krivij Rihben.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a július 11-12-i NATO-csúcstalálkozót megelőzően, július 7-én Isztambulban tartott sajtótájékoztatóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen kijelentette, hogy Ukrajna „megérdemli a NATO-tagságot”. Erdogan azt is megjegyezte, hogy Törökország támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítását, és kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a hadifogolycseréről fog tárgyalni Vlagyimir Putyin augusztusi törökországi látogatása során. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője július 8-án azt állította, hogy nincs megerősített időpontja a Putyin és Erdogan közötti találkozónak.

Zelenszkij visszatért Törökországból Ukrajnába öt ukrán parancsnokkal, akik részt vettek a Donyecki területen fekvő Mariupolban lévő Azovsztal kohászati kombinát védelmében, és akikről Ukrajna, Oroszország és Törökország korábban megállapodott, hogy a háború végéig Törökországban maradnak. Peszkov azt állította, hogy mind Ukrajna, mind Törökország megsértette a megállapodásokat az öt parancsnok Ukrajnába való visszatérésével, és arra célzott, hogy a Nyugat kényszerítette Törökországot a parancsnokok elengedésére a háborúban tapasztalt állítólagos ukrán kudarcok miatt. Orosz milbloggerek bírálták az orosz kormányt, megkérdőjelezve, hogy Oroszország miért engedi, hogy a hadifoglyok egy Oroszországgal nem szimpatizáló harmadik országban tartózkodjanak, és hogy az orosz kormány miért cserélné el az Azovsztal Kohászati Kombinát védőit Viktor Medvedcsuk volt ukrán politikusra és Kreml-szövetségesre. Erdogannak az ukrán NATO-tagságra irányuló ukrán pályázattal kapcsolatos nyilatkozatai az Azovsztal védőinek szabadon bocsátása mellett figyelemre méltó változást jelentenek az orosz–török kapcsolatokban, bár Erdogan Ukrajna iránti nyilvánvaló támogatásának mélysége és tartóssága egyelőre nem világos.

Az ukrán hírszerzés jelezte, hogy az orosz hatóságok kihasználják a Zaporizzsjai Atomerőműben (ZNPP) bekövetkező provokációtól való félelmet, hogy elűzzék az ukrán személyzetet, és növeljék az orosz jelenlétet a ZNPP-nél a közelgő NATO-csúcstalálkozó előtt. Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) jelentette, hogy Szergej Kirijenko, az orosz elnöki adminisztráció első vezérkari főnök-helyettese és Jevgenyij Balickij, a Zaporizzsjai Terület megszállási vezetője arról tárgyalt, hogy az orosz ZNPP személyzetének olyan lakásokat biztosítanak, amelyeket a megszállt Enerhodarból elmenekült ukránoktól foglaltak el. A GUR azt is megjegyezte, hogy Kirijenko és Balickij célja, hogy 4500 főnyi orosz személyzettel növeljék a jelenlétet a megszállt Enerhodarban. A GUR arról számolt be, hogy az orosz megszálló hatóságok továbbra is aknásítják a ZNPP különböző területeit, beleértve a műszaki rendszereket és géptermeket. A Kreml talán további fizikai ellenőrzést akar gyakorolni a ZNPP működése felett, hogy hamisan Oroszországot a ZNPP egyetlen biztonságos üzemeltetőjének, Ukrajnát pedig az erőmű biztonságát fenyegető veszélynek állítsa be, így a NATO-csúcson elriassza az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatást.

A Wagner-csoport egyik parancsnoka kijelentette, hogy a Wagner-csoport a pihenés és regenerálódás befejezése után 2023 augusztusáig Belaruszba megy. Egy orosz milblogger július 7-én interjút tett közzé Anton „Lotos” Jelizarovval, a Wagner-csoport parancsnokával, aki kijelentette, hogy a Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin személyesen utasította az Ukrajnában tartózkodó Wagner-állományt, hogy augusztus elejéig (egy meg nem határozott időtartamig) pihenőszabadságot vegyen ki, mielőtt a Kreml megpróbálja biztosítani az ellenőrzést a Wagner vezetése és személyzete felett Afrikában és a Közel-Keleten. A Wagner fegyveres lázadásának következményei a Wagner-erőkre és Prigozsinra nézve egyelőre nem világosak, de Ukrajna már eddig is profitált a lázadásból, és további előnyökre tehet szert. A Wagner-csoportnak „nagy feladatot” kell vállalnia - a Belaruszba való költözést. Jelizarov kijelentette, hogy a Wagner Parancsnoki Tanácsának „távoli irányokba” (feltehetően a Wagner-csoport afrikai és közel-keleti erőire gondolva) kell rotálnia a Wagner személyzetét, hogy előkészítse és megszervezze a logisztikát az új belarusziai bázisokra. Az ISW korábban arról számolt be, hogy a Wagner-csoport átszervezésének és esetleges fehéroroszországi átcsoportosításának helyzete 2023 őszéig sem biztos, hogy tisztázódik.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök és Prigozsin közötti megállapodás státusza nem tisztázott, és az ügylet részletei változhatnak. Jelizarov kijelentette, hogy Putyin megígérte: az orosz bűnüldöző szervek nem fogják üldözni a Wagner-csoportot, bár továbbra sem világos, hogy a Kreml miért nem integrálta agresszívan a Wagner-erőket az orosz védelmi minisztériumba vagy miért nem száműzte őket azonnal Belaruszba. Alekszandr Lukasenka belarusz elnök július 6-i nyilatkozata, miszerint a Wagner-erők nincsenek Belaruszban, ellentétes a közfelfogással, miszerint a Wagner-harcosoknak már az orosz védelmi minisztériummal kellene szerződést kötniük, hazamenniük nyugdíjba, vagy Belaruszba költözniük. Jelizarov interjúja azt sugallja, hogy a Wagner-harcosok és parancsnokok továbbra is szabadon mozoghatnak Oroszországon belül és társulhatnak egymással, és hogy az orosz hatóságok egyébként nem avatkoznak bele a Wagner ügyeibe azon túl, hogy információs műveletet hajtanak végre a Wagner-csoport és Prigozsin szétválasztására. A Wagner nem ukrajnai expedíciós erőinek rotációja lehetővé teheti Prigozsin számára, hogy hozzáférjen a lojális és alkalmas személyi állományhoz, feltehetően Oroszországon belül, ha Prigozsin irányítja a rotációt. Az ISW nem látott bizonyítékot arra, hogy az orosz hatóságok száműznék vagy őrizetbe vennék a lázadásban részt vevő Wagner-parancsnokokat vagy harcosokat.

Putyin továbbra is engedélyezi, hogy Wagner és Prigozsin Oroszországban tevékenykedjen, és potenciális fenyegetést jelentsen a rendszerére. Az, hogy Prigozsin, parancsnokai és a fegyveres felkelést vezető és abban részt vevő mintegy 25 000 Wagner-harcos számára látszólag teljes mozgás- és kommunikációs szabadságot biztosít Oroszországban, azt mutatja, hogy Putyin vagy figyelemre méltó (és indokolatlan) bizalommal van a megújult lojalitásuk iránt, vagy kétségbeesetten igyekszik minél többeket a maga oldalára csábítani, vagy pedig képtelen fellépni ellenük.

A Kreml talán azt próbálja biztosítani, hogy ellenőrzése alatt tartsa az afrikai és közel-keleti Wagner-vezetést és személyzetet. A Reuters - szíriai biztonsági tisztviselőkre, a telepített orosz erők közelében állomásozó forrásokra és regionális tisztviselőkre hivatkozva - arról számolt be, hogy szíriai és orosz katonai parancsnokok gyors intézkedéseket hoztak annak megakadályozására, hogy a Wagner fegyveres felkelése szétterjedjen a szíriai Wagner-erők között. Szíriai és orosz tisztviselők a jelentések szerint elvágták a telefonvonalakat, mintegy tucatnyi Wagner-parancsnokot hívtak be a nyugati Latakia tartományban lévő Hmeimim orosz katonai bázisra, és utasították a Wagner-erőket, hogy írjanak alá szerződéseket az orosz védelmi minisztériummal vagy hagyják el Szíriát. Egy Damaszkuszhoz közeli regionális katonai forrás és két szíriai forrás megjegyezte, hogy orosz katonatisztek egy csoportját gyorsan Szíriába küldték, hogy átvegyék a Wagner-erők irányítását, miután Prigozsin bejelentette a fegyveres felkelés kezdetét. Három forrás jelezte, hogy az orosz védelmi minisztérium csökkentette a Wagner személyi állományának fizetését, és megjegyezte, hogy a Wagner személyi állományának tucatjait orosz repülőgépeken egy meg nem határozott helyre repítették, amikor megtagadták, hogy szerződést írjanak alá az orosz védelmi minisztériummal. Szíriai tisztviselők megjegyezték, hogy arra számítanak, hogy a Wagner-személyzet további tagjai is megtagadják az orosz védelmi minisztériummal való szerződéskötést. Az ISW korábban beszámolt meg nem erősített jelentésekről, amelyek szerint az orosz katonai rendőrség négy Wagner-parancsnokot vett őrizetbe Szíriában. A Kreml gyors szíriai fellépése azt jelezheti, hogy a Kreml nem bízik abban, hogy a Wagner személyzete nem jelent biztonsági kockázatot a szíriai orosz erők számára.

Az NBC News olyan felvételekhez jutott hozzá, amelyeken látszólag több mint 600 Wagner-alkalmazott távozása látható a Közép-afrikai Köztársaságban található Bangui egyik repülőteréről. Az NBC News megjegyezte, hogy egy regionális újság szintén több száz Wagner-zsoldos távozásáról számolt be július 6-án, és megjegyezte, hogy nem világos, hogy ezek a távozások a csapatok rutinszerű rotációjának vagy a Kreml által szervezett akció, a Prigozsinhoz hűségesek elleni tisztogatásnak a részét képezik-e. A Közép-afrikai Köztársaság egyik tisztviselője azt állította, hogy nem történt változás a Wagner országbeli jelenlétében, és a Wagner vezető képviselője, Dmitrij Szijtij utalt arra, hogy a Wagner-alakulatokat egyelőre nem utasították arra, hogy visszatérjenek Oroszországba. Elképzelhető, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban lévő Wagner-személyzet egy része távozik, miután nem volt hajlandó szerződést kötni az orosz védelmi minisztériummal, mivel a jelentések szerint a Wagner-személyzet hasonló módon távozott Szíriából.

A Wagner-féle fegyveres felkelés következményei a Wagner-erőkre és Prigozsinra nézve továbbra sem világosak, de Ukrajna már eddig is profitált a felkelésből, és ez még tovább folytatódhat. Az, ahogyan Putyin a június 24-i lázadást követően a Wagner-csoporttal – Oroszország jelenleg leghatékonyabb harci erejével – bánik, valószínűleg megakadályozza, hogy a jelenlegi ukrán ellentámadás időtartama alatt Ukrajnában harcoljanak, és tartósan ronthatja Oroszország általános képességét az ukrajnai hadviselésre. A Wagner-csoport sietős kivonulása Bahmutból megzavarta az orosz állásokat a térségben, és elősegítette az ukrán erők taktikailag jelentős térnyerését a város körül.

Egy neves orosz milblogger azt találgatta, hogy az orosz katonai vezetés talán éppen most hozza meg a döntést Szergej Sojgu védelmi miniszter leváltásáról, ami arra utal, hogy a június 24-i Wagner-lázadás következményei még mindig kihatnak a katonai vezetés legfelsőbb szintjén. A milblogger július 7-én azt állította, hogy több tényező is arra utal, hogy Sojgu leváltására kerülhet sor, konkrétan arra hivatkozva, hogy Dmitrij Csernyaszenko orosz miniszterelnök-helyettes július 6-án Moszkvában Sojgu helyett találkozott Hoang Hszüan Tien vietnami védelmi miniszterhelyettessel. A milblogger felvetette, hogy „példátlan”, miszerint az orosz védelmi minisztérium nem küld képviselőt az ilyen tárgyalásokra, ami a milblogger állítása szerint arra utal, hogy az orosz katonai vezetés esetleg arra törekszik, hogy félreállítsa Sojgut. Azonban azt is megjegyezte, hogy nem valószínű, hogy a végső döntés hivatalosan már megszületett, mivel Sojgunak személyes kapcsolatai vannak regionális vezetőkkel és befolyásos oligarchákkal, többek között az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumán belül. Az ISW nem tudja függetlenül megerősíteni a Sojgu leváltásáról szóló pletykákat, és korábban úgy értékelte, hogy nem valószínű, hogy Putyin hamarosan leváltja Sojgut vagy a vezérkari főnököt, Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, sőt, az orosz védelmi minisztérium úgy tűnik, hogy aktívan érdekelt abban, hogy Sojgut hatékony védelmi miniszterként mutassa be. Például július 8-án felvételeket tett közzé Sojguról, amint orosz szerződéses katonákat látogat meg a Déli Katonai Körzet (SMD) gyakorlóterein. A milblogger spekulációi Sojgu sorsáról azt jelzik, hogy a Kremlnek továbbra is egyensúlyoznia kell a Sojgu és a védelmi minisztérium vezetésével és a háború irányításával kapcsolatos széleskörű elégedetlenség és a vágy között, hogy elkerülje a Wagner-csoport finanszírozójának, Jevgenyij Prigozsin követelései előtti kapituláció látszatát.

Az orosz hatóságok állítólag megakadályozták, hogy a volt orosz tiszt és lelkes nacionalista Igor Girkin előadást tartson a Wagner-csoport lázadásáról. A szentpétervári Lisztva könyvesbolt július 8-án azt állította, hogy a szentpétervári rendőrség törvénytelenül razziát tartott a könyvesboltban, annak megakadályozására, hogy a Lisztva megrendezze Girkin előadását a lázadásról, és hivatalos figyelmeztetésben részesítette a boltot, amiért a rendezvény koordinálása nélkül tartotta meg az előadást. A Lisztva azt állította, hogy ez a razzia törvénytelen volt, mivel az orosz törvények nem írják elő az 50 főnél kevesebb résztvevőt számláló rendezvények regisztrációját. A Lisztva azt állította, hogy a szentpétervári hatóságok gyakran célba veszik a könyvesboltot, többek között letartóztattak egy alkalmazottat egy július 7-i verekedés miatt, amelyet a könyvesbolt úgy ír le, hogy „egy orosz férfit védett meg, akit tádzsik migránsok tömege fenyegetett meg.” Girkin röviden elítélte a rendfenntartó intézkedést, szarkasztikusan megkérdezve, hogy a hatóságok büntetőjogi felelősségre vonnák-e őt, amiért elítélte a Wagner-lázadást vagy az ukrajnai háborúban az orosz győzelemre szólított fel. Mellesleg nem árát megjegyezni, hogy a Lisztva a „Feketeszázak” kiadó könyvesboltja, szóval az a legkevesebb, hogy radikális helynek mondható, nem a szépirodalom templomának vagy ligetének.

A legfontosabb hírek röviden:

– Ötszázegy nappal ezelőtt Oroszország jogalap nélküli hódító háborút indított Ukrajna ellen.

– Az ukrán erők július 8-án ellentámadást hajtottak végre a front legalább három szektorában. Colin Kahl amerikai politikai védelmi miniszterhelyettes július 7-én megjegyezte, hogy a fronton folyó jelenlegi ukrán hadműveletek a szélesebb körű ellentámadás „közepének kezdetét” jelentik, és ezért „túl korai lenne megítélni”, hogyan halad az ellentámadás.

– Az Egyesült Államok július 7-én új katonai segélycsomagot jelentett be Ukrajnának, amely kazettás bombákat is tartalmaz.

– Az orosz hadsereg július 7-ről 8-ra virradó éjszaka újabb sorozatban hajtott végre Shahed 131/136 drón- és rakétacsapásokat Ukrajna ipari és infrastrukturális létesítményei ellen.

– Recep Tayyip Erdogan török elnök a július 11-12-i NATO-csúcstalálkozót megelőzően július 7-én Isztambulban tartott sajtótájékoztatóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen kijelentette, hogy Ukrajna „megérdemli a NATO-tagságot”. Zelenszkij Törökországból tért vissza Ukrajnába a Donyecki Területen lévő Mariupolban található Azovsztal kohászati kombinát védelmében részt vevő öt ukrán parancsnokkal, akikről Ukrajna, Oroszország és Törökország korábban megállapodott, hogy a háború végéig Törökországban maradnak.

– Az ukrán hírszerzés jelezte, hogy az orosz hatóságok kihasználják a Zaporizzsjai Atomerőműben (ZNPP) bekövetkező provokációtól való félelmet, hogy elűzzék az ukrán személyzetet, és növeljék az orosz jelenlétet a ZNPP-nél a közelgő NATO-csúcstalálkozó előtt.

– A Wagner-csoport egyik parancsnoka kijelentette, hogy a Wagner-csoport a pihenés és regenerálódás befejezése után 2023 augusztusáig Belaruszba megy. A Vlagyimir Putyin orosz elnök és Prigozsin közötti megállapodás státusza nem világos, és az egyezség változóban lehet.

– A Kreml talán arra törekszik, hogy biztosítsa az afrikai és közel-keleti Wagner-alakulatok vezetése és személyzete feletti ellenőrzést.

– Egy neves orosz milblogger azt találgatta, hogy az orosz katonai vezetés talán éppen most hozza meg a döntést Szergej Sojgu védelmi miniszter leváltásáról, ami arra utal, hogy a Wagner-csoport június 24-i lázadásának következményei még mindig kihatnak a katonai vezetés legfelsőbb szintjén.

– Az orosz hatóságok állítólag megakadályozták, hogy a volt orosz tiszt és lelkes nacionalista Igor Girkin előadást tartson a Wagner-csoport lázadásáról.

– Az orosz csapatok szárazföldi támadásokat hajtottak végre a Harkiv-Luhanszki terület határa mentén és Kreminnától délre, és Ukrajna valószínűleg továbbra is csapásokat mér a megszállt Luhanszki terület hátországában mélyen fekvő orosz koncentrációs területekre.

– Az ukrán és orosz haderő szárazföldi támadásokat hajtott végre Bahmut környékén.

– Az orosz csapatok korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Avdiivka-Donyeck város vonala mentén.

– Az orosz és ukrán hadsereg július 8-án folytatta a szárazföldi támadásokat a Zaporizzsjai és a Donyecki terület közötti közigazgatási határ mentén.

– Az ukrán csapatok folytatták az ellentámadást a Zaporizzsjai Terület nyugati részén.

– Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter állítólag július 8-án megfigyelte az orosz szerződéses katonák harci kiképzését a Déli Katonai Körzet (SMD) gyakorlóterein, valószínűleg az orosz formalizációs törekvések kedvező bemutatására és a személyi állomány toborzásának ösztönzésére tett kísérletként.

– Az ukrán kormány jelezte, hogy az orosz megszálló hatóságok nehezen tudják kompenzálni a kritikus iparágakban dolgozó személyzetet, ami létszámhiányt eredményez és ez akadályozhatja az orosz háborús erőfeszítéseket.

Orosz fő erőfeszítések – Kelet-Ukrajna

Orosz alárendelt főerő #1 – Luhanszki terület

Az orosz hadsereg július 8-án szárazföldi támadásokat hajtott végre a Harkiv-Luhanszki terület határa mentén és Kreminnától délre. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok megpróbáltak előrenyomulni Szvatovétól északnyugatra Beresztove (19 km északnyugatra), Novoszelivszke (14 km északnyugatra) és Sztelmahivka (15 km északnyugatra) közelében, valamint Kreminnától délre Beresztove (30 km Kreminnától délre) és Veszele (32 km Kreminnától délre) közelében. Szergej Zibinszkij, az orosz Nyugati Erőcsoport szóvivője azt állította, hogy az 1. Páncélos Gárdahadsereg (Nyugati Katonai Körzet) elemei ukrán felszerelésre mértek csapást Piscsane közelében ( Szvatovétól 25km északnyugatra). Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz egységek sikertelenül próbáltak átkelni a Szvatove és Kreminna között a Zserebec folyón, és Karmazsinivka (Szvatovétól 12km délnyugatra) felől Cserescsina (Szvatovétől 20km délnyugatra) felé támadtak. Orosz források arról számoltak be, hogy a 285. tüzér gárdadandár (2. összefgyvernemi hadsereg, Központi Katonai Körzet) és a 24. önálló különleges célú gárdadandár (az Orosz Föderáció Fegyveres Erői Főparancsnokságának (GRU) főigazgatósága) elemei Kreminna térségében harcolnak. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz Központi Erők Csoportjának elemei visszavertek egy ukrán támadást Torszke közelében (Kreminnától 15 km-re nyugatra). A július 8-án közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők emellett előnyre tettek szert Spirne közelében, Kreminnától 23 km-re délre.

Az ukrán hadsereg valószínűleg továbbra is csapásokat mér az orosz koncentrációs területekre mélyen a megszállt Luhanszki terület hátországában. A helyi források által július 7-én közzétett felvételek tüzeket és egy robbanás utóhatását mutatják Szorokine közelében, mintegy 35 km-re délkeletre Luhanszk városától és 130 km-re a jelenlegi frontvonaltól. Több forrás szerint az ukrán erők Storm Shadow rakétákkal mértek csapást egy lőszerraktárra. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) megszálló közigazgatása még nem kommentálta a támadást.

Orosz alárendelt főerő #2 – Donyecki terület

Az ukrán és orosz hadsereg július 8-án szárazföldi támadásokat hajtott végre Bahmut környékén. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes július 7-én arról számolt be, hogy az ukrán egységek több mint 1 km-t haladtak előre a Bahmuttól délre fekvő, meg nem határozott területeken. Malyar megjegyezte, hogy a harcok Bahmuttól északra folynak anélkül, hogy az orosz vagy ukrán állások megváltoznának, és hogy az ukrán egységek megnehezítik az orosz alakulatok számára, hogy kivonuljanak magából Bahmutból. Az ISW nem észlelt vizuális megerősítést arról, hogy az oroszok nehézségeket tapasztalnának a személyzet Bahmutból való kivonulásában. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz csapatok visszaverték az ukrán támadásokat Berkhivka (Bahmuttól 6 km-re északnyugatra) és Kurdjumivka (Bahmuttól 12 km-re délnyugatra) közelében, és hogy harcok folynak a Klicsijivkától északra és nyugatra (Bahmuttól 7 km-re délnyugatra) lévő magaslatokért. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán erők továbbra is Bahmut városának nyugati peremén tevékenykednek. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán erők visszaverték az orosz támadásokat Berkhivka közelében. Szardana Avkszentyeva, a Szaha Köztársaság orosz Állami Duma-képviselője július 8-án panaszt küldött Sojgu orosz védelmi miniszternek a 83. gárdista légitámadó dandár (VDV) személyzetével való bánásmód miatt, akik Kliscsijivka közelében tevékenykednek. A 83. VDV gárdadandár elemei valószínűleg csak körülbelül két hete teljesítenek szolgálatot Bahmut irányában, mivel az ISW június 21-én jelentette, hogy az orosz erők a dandár elemeit Kliscsijivka térségébe telepítették a súlyos veszteségeket szenvedett 31. VDV gárdadandár elemeinek helyettesítésére.

Az orosz csapatok július 8-án korlátozott szárazföldi támadásokat hajtottak végre Avdiivka-Donyeck város vonala mentén. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz hadsereg sikertelen támadó hadműveleteket hajtott végre Avdiivka, Novokalinove (Avdiivkától 11 km-re északnyugatra), Sztepove (Avdiivkától 3 km-re északnyugatra), Pjervomajszke (Avdiivkától 11 km-re délnyugatra), Nevelszke (Avdiivkától 13 km-re délnyugatra) és Marinka (Donyeck várostól közvetlenül délnyugatra) közelében. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz egységek sikertelen szárazföldi támadásokat hajtottak végre Novomikhailivka közelében (36 km-re délnyugatra Avdiivkától). A prominens orosz milblogger és volt orosz tiszt, Igor Girkin „húsdaráló-támadásoknak” minősítette az Avdiivka melletti orosz csapásokat. Ramzan Kadirov csecsen vezető július 7-én felvételeket tett közzé, és azt állította, hogy a csecsen erők, valószínűleg „Akhmat” Szpecnaz-egységek, tüzérséggel támadnak az ukrán földalatti erődítményekre Marinkában.

Orosz támogató erőfeszítés – déli tengely

Az orosz és ukrán erők július 8-án folytatták a szárazföldi támadásokat a Zaporizzsjai és Donyecki terület közötti közigazgatási határ mentén. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok sikertelen támadó műveleteket hajtottak végre Blahodatne közelében (Velika Novoszilka városától 5 km-re délre). Orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukránok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre Prijutne (Velika Novoszilkától 15km délnyugatra), Sztaromajorszke (Velika Novoszilkától 9km délre), Rivnopil (Velyka Novoszilkától 8km délnyugatra) és Urozsajne (Velika Novoszilkától 9km délre) közelében. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz Keleti Erők Csoportjának elemei visszavertek egy ukrán támadást és megsemmisítettek egy ukrán szabotázs- és felderítő csoportot Urozsajne közelében. Orosz milbloggerek terjesztették azokat a felvételeket, amelyeken állítólag az orosz 305. tüzérdandár (5. Összfegyvernemi Hadsereg, Keleti Katonai Körzet) egységei láthatóak, amint visszavernek egy ukrán támadást és megsemmisítenek ukrán felszerelést Novodarivka közelében (Velika Novoszilkától 15 km-re délnyugatra).

Az ukrán hadsereg július 8-án folytatta az ellentámadást a Zaporizzsjai Terület nyugati részén. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy az ukrán erők folytatják a támadó hadműveleteket Melitopol (Zaporizzsjai terület nyugati része) irányában. Malyar kijelentette, hogy az ukrán erők orosz felszereléseket, fegyvereket és lőszerraktárakat semmisítenek meg ebben az irányban, hogy jelentősen csökkentsék az orosz képességeket. Valerij Sershen őrnagy, az ukrán Tavriisk erőcsoport szóvivője kijelentette, hogy az ukrán erők részleges sikert értek el és előretörtek Melitopol irányában.

Orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán erők visszavonultak a Pjatykhaty-Zserebjanki területről, Orikhivtől mintegy 25 km-re délnyugatra. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz csapatok visszavertek két ukrán felderítő egységet Marfopil (Huljajpolétól 9 km-re délre) és Robotinye (Orikhivtől 12 km-re délre) közelében, és megállítottak egy ukrán szabotázs- és felderítő csoportot Dorozsnyanka (Huljajpolétól 6 km-re délre) közelében.

Az orosz milbloggerek továbbra is ellentmondanak az orosz védelmi minisztérium hivatalos narratívájának az Antonivszkij híd közelében lévő ukrán jelenlét állítólagos megsemmisítéséről július 1-jén. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán haderő még mindig megfigyelőállásokat vagy más korlátozott pozíciókat tart fenn a Dnyeper folyó keleti (bal) partján. A milblogger azt állította, hogy az orosz csapatok azon dolgoznak, hogy eltávolítsák az ukrán erőket a területről, és továbbra is visszaverik az ukránok azon kísérleteit, hogy erősítést szállítsanak a keleti (bal) parton. Egy másik milblogger azt állította, hogy az orosz jelentések, miszerint az ukrán egységeket eltávolították ezekből a pozíciókból, a valóság „elmosását” jelentik.

Az orosz mozgósítás hírei

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter állítólag július 8-án megfigyelte az orosz szerződéses katonák harci kiképzését a Déli Katonai Körzet (SMD) gyakorlóterein, valószínűleg azért, hogy kedvezően mutassa be az orosz formalizációs erőfeszítéseket és ösztönözze a személyi állomány toborzását. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz fő harci kiképzési igazgatóság vezetője, Ivan Buvalcev vezérezredes beszámolt Sojgunak az új alakzatok kiképzési előrehaladásáról, és Sojgu megtekintette a T–90-es harckocsi személyzetének vezetési és lőgyakorlatát. Az orosz állami média bemutatta, amint Sojgu egy sor orosz harckocsit ellenőriz. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz szerződéses katonák jelenleg egy 38 napos intenzív kiképzésen vesznek részt, amely a városi hadviselésre, a harci koordinációra és más katonai készségekre, például a harci vezetésre és a különleges felszerelések kezelésére képezi ki a személyzetet. A katonák állítólag két hét egyéni kiképzésen estek át, mielőtt megkezdték volna a 38 napos programot. Az orosz védelmi minisztérium folytatja erőfeszítéseit, hogy ösztönözze az orosz önkénteseket, hogy katonai szerződést írjanak alá az Orosz Fegyveres Erőkkel, és Sojgu látogatása az SMD kiképzőtáborban valószínűleg egy reklámkísérlet volt a további toborzás elősegítésére.

A 83. gárdista légitámadó (VDV) dandár elemei panaszkodnak a rotációk hiányára és alacsony moráljukat fejezik ki, miután nemrégiben Bakhmut déli szárnyán vetették be őket. Szardana Avkszentyeva, az Orosz Állami Duma Szaha Köztársaságért felelős képviselője július 8-án írásbeli felhívást intézett Sojguhoz a 83. VDV gárdadandárban szolgáló katonák családjaitól kapott panaszokkal kapcsolatban. Avkszentyeva arra kérte Sojgut, hogy adjon tájékoztatást a szabadságok biztosításáról és a rotációs eljárásokról, és kérte Sojigut, hogy kezdeményezze a 83. VDV gárdadandár parancsnoksága elleni vizsgálatot. Avkszentyeva felhívása valószínűleg arra utal, hogy a 83. VDV gárdadandár elemei – akik jelenleg Kliscsijivka közelében (Bahmuttól 7 km-re délnyugatra) harcolnak és veszítenek területet – aggodalmukat fejezték ki a személyzeti rotációk hiánya miatt a családjaiknak. A rotációk hiánya valószínűleg alátámasztja azokat az egyéb jeleket, amelyek arra utalnak, hogy az orosz erőkből hiányoznak a műveleti tartalékok. Az egység panasza a szabadságolásokról szintén alacsony morálra utal, mivel úgy tűnik, hogy ezeket az erőket kevésbé érdekli a folyamatban lévő ukrán ellentámadások visszaverése, mint a hazatérés.

A megszállt területek hírei

Az ukrán kormány jelezte, hogy az orosz megszálló hatóságok nehezen tudják kompenzálni a kritikus iparágakban dolgozó személyzetet, ami létszámhiányt eredményez és ez akadályozhatja az orosz háborús erőfeszítéseket. Az Ukrán Ellenállási Központ arról számolt be, hogy az orosz hatóságok rossz béreket fizetnek a vasúti dolgozóknak a megszállt Ukrajnában, aminek következtében a megszállás alatt álló Donyecki Vasutak vállalatból 2022-ben 1600, 2023-ban pedig eddig 750 dolgozó távozott. Az Ellenállási Központ megjegyezte, hogy a megszállt vasúti vállalatok „Novorosszijai Vasutak” struktúrába történő átszervezésére irányuló új orosz erőfeszítés tovább fogja csökkenteni a vasúti személyzet létszámát. Az Ukrán Ellenállási Központ arról is beszámolt, hogy a rossz orosz fizetések és az átszervezési erőfeszítések, valamint a civilek erőszakos mozgósítása a megszállt területeken több mint 50 százalékkal csökkentette a bányászok számát a megszállt Ukrajnában.

Az orosz megszálló hatóságok továbbra is ápolják a mecénási hálózatokat az orosz szövetségi szubjektumokkal az infrastrukturális projektek támogatására. A Herszoni Terület megszállási adminisztrációja arról számolt be, hogy a Rjazanyi Terület építőanyagokat biztosít a Herszoni Terület megszállási adminisztrációjának. A Herszoni Terület megszállási adminisztrációja arról is beszámolt, hogy a Mordvin Köztársaság vezeti a Kalancsak körzet multifunkcionális központjának helyreállítási munkálatait.

Az orosz megszálló hatóságok folytatják az erőfeszítéseket, hogy a megszállt Ukrajna területeit oroszokkal népesítsék be újra. A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió arról számolt be, hogy orosz civilek földet és ingatlanokat vásárolnak a megszállt Mariupolban.

Eddig tartottak a hírek, és mindenki meggyőződhet belőlük arról, hogy egyhamar nem fog eldőlni ennek a háborúnak a sorsa, menete: az ötszázegyedik nap sokkal kedvezőbb helyzetben találta Ukrajnát, mint az első, de messze van még a győzelem.

Szele Tamás