A magyar kormánypárt hívei között – és tőlük jobbra – valósággal hittétel az, hogy „a szankciók nem működnek, Moszkva nem éhezik”. A szankcióknak nem is az a céljuk, hogy Moszkva éhezzen, hanem az, hogy megakadályozza a fegyvergyárak szerszámgépekkel és nyersanyagokkal való ellátását, ami bizonyos szintig működik is, bár utóbbi időben átcsúszott az embargón pár nagyobb szállítmány a csempészeknek köszönhetően.
Keveseknek jut eszébe, hogy egyrészt a szankciók az orosz fegyveripar kutatásait és az orosz szolgálatokat is sújtják, másrészt hogy ha nem is ilyen mértékben, de már a Krím 2014-es megszállása óta alkalmazzák őket – valóságos csoda, hogy sem az orosz fegyvergyárak, sem a katonai kutatóintézetek nem álltak le. A The Insider megtalálta a magyarázatot erre a csodára. Oroszország hosszú ideje külön csempészhálózatokat működtetett a kényesebb technológia beszerzése céljából, bonyolult kelet-nyugati céghálók alkalmazásával. Kezdődjön hát a kém- illetve csempész-regény!
Május 9-én Párizsban letartóztatták az 59 éves görög akadémikust és üzletembert, Nikolaos („Nikos”) Bogonikolost. Az Egyesült Államok brooklyni szövetségi bírósága azzal vádolta meg, hogy orosz szervezeteknek segített a szankciók kijátszásában, például lézerek, tranzisztorok és NATO-taktikai antennák vásárlásával, miközben azt állította, hogy azokat hollandiai magánjachtokra szánták. A Szernija-hálózatnak, amellyel együttműködött, orosz ügyfelei voltak, köztük olyan FSZB- és SZVR-beszállítók, akiknek a francia Azúr-parton volt villájuk, és máltai állampolgársággal rendelkeztek. A The Insider nyílt forrású orosz kormányzati adatok, vámműveletek és kormányzati szerződések elemzésével feltárta a teljes Szernija-csempészhálózatot, és azonosította a felszerelések beszerzésében részt vevő FSZB- és SZVR-egységeket.
Hogyan kerülte meg a Szernija a szankciókat?
2022. december 5-én egy New York-i esküdtszék vádat emelt öt orosz és két orosz származású amerikai állampolgár ellen. A vádak között szerepel az Egyesült Államok megtévesztésére irányuló összeesküvés, pénzügyi csalás, pénzmosás, az exportellenőrzési szabályok megsértése és csempészet. A vádirat szerint az oroszok dollármilliókat áramoltattak át szervezeteiken keresztül, valamint katonai és kettős felhasználású technológiákat szállítottak Oroszországnak.
A vádlottak amerikai cégektől rendeltek árukat, szándékosan hamis információkat szolgáltatva a címzettekről. Ezután átcsomagolták a termékeket, és Észtországban, Finnországban, Németországban és Hongkongban lévő átrakodóhelyekre küldték őket. Innen a szállítmányokat végül Oroszországba szállították. A csempészáru kifizetését szintén fedőcégek hálózatán keresztül irányították a világ minden táján. A vádirat szerint a Szernija nevű hálózat ügyfelei között szerepeltek a Rosztec, a Roszatom és a Rusznano orosz állami vállalatok, valamint a Moszkvai Műszaki Fizikai Intézet (MEPhI), az orosz védelmi minisztérium, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR), a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és annak szervei – köztük a katonai kémelhárítás és a tudományos-műszaki hírszerzés igazgatósága.
A Szernija vállalatai kormányzati szerződéseken keresztül a legmodernebb berendezések beszállítóiként szolgáltak. A hálózat központi magja 5,2 milliárd rubel (56,3 millió dollár) értékű kormányzati szerződéseket bonyolított le, míg a periférián működő vállalatok 1,2 milliárd rubel (12,98 millió dollár) értékű beszerzésekről gondoskodtak.
A következő módon működött a rendszer: Ippolitov megrendeléseket kapott orosz ügyfelektől, majd továbbította azokat a Szertal munkatársainak, Grinyinnek és Szkvorcovának. Ők dolgozták ki a finanszírozási és szállítási útvonalakat, és utasították a korábban Brooklynban élő Boris Livshitset, hogy rendeljen termékeket amerikai cégektől. Livshits (néha a nem létező David Vetsky néven) fedőcégeket és bankszámlákat tartott fenn New Yorkban, amelyeket a szállításokhoz használt fel. A művelet megkönnyítése érdekében az amerikai állampolgárok, Bryman és Ermolenko meghamisították a szállítási dokumentumokat és számlákat, valamint átcsomagolták az árut – gyakran Bryman otthonában. Az utolsó lépés a termékek újbóli elszállítása volt az átrakóhelyekre. Konoscsenok személyesen szállította át a csempészárut az észt határon.
Egy ortodox csempész
A vádirat szerint 2017 októberében a Szertal termékpromóciós igazgatója Nikolaosz Bogonikoloszt javasolta potenciális partnerként, arra hivatkozva, hogy támogatja az ortodox kereszténységet, és ez alapján ápolja az Oroszországgal fenntartott barátságot.
Bogonikolos, aki matematikus végzettséggel rendelkezik, 2005-ben a Harkivi Állami Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdasági doktorátust. LinkedIn-oldalán büszkén sorolja fel üzleti tevékenységét különböző országokban, többek között Görögországban, Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában, Ukrajnában, Oroszországban és Bulgáriában. Büszkélkedik projektjeinek teljes költségvetésével is, amely meghaladja az 1 milliárd eurót.
Bogonikolos Aratos vállalatcsoportja szorosan együttműködött a NATO-val. Az Aratos Systems 2021-ben a NATO Innovation Challenge verseny döntőseként kapott elismerést a biztonság és a védelem területén alkalmazott űrtechnológiai alkalmazásaiért. A Bogonikoloshoz kapcsolódó másik vállalat, a Forceapp BV hollandiai székhelyén a védelmi ágazatban tevékenykedik. A Forceapp büszkén hangsúlyozza szerepét az élvonalbeli technológiák előtérbe helyezésében, megoldásokat kínálva a védelem és a belbiztonság területén. Tevékenységük középpontjában a védelmi célú űrtechnológia, a védelmi célú blokkláncok, a drónok elleni rendszerek, valamint a kutatás és fejlesztés áll a védelmi és biztonsági területeken. Bogonikolos a Forceapp „stratégiai tanácsadójaként” szolgál, állítása szerint kiterjedt tapasztalattal rendelkezik az Európai Bizottság, az Európai Parlament és különböző kormányok tanácsadói tevékenységében világszerte. Bár továbbra is bizonytalan, hogy valóban tanácsadóként szolgált-e az Európai Bizottság számára, a múltban készített egy tanulmányt az Európai Parlament számára.
Bogonikolosz 2017. december 28-án repült Moszkvába. Ugyanezen a napon meghívták, hogy látogasson el a Szernija laboratóriumaiba. A levelezésből ítélve, amelyben Bogonikolosz „érzékeny berendezéseket” említ, tisztában volt azzal, hogy meg kell sértenie az amerikai exporttörvényeket.
Holland jachtnak álcázott orosz páncélosok
2018 februárjában Jevgenyij Grinyin a Szernijától megpróbált precíziós mérőberendezést rendelni Minnesotából. Az amerikaiak elutasították az első, közvetlen kérését. Ekkor lépett közbe Bogonikolosz, és beleegyezett a rendelés leadásába, de néhány extra tétel hozzáadásával, hogy ne keltsen gyanút Minnesotában.
Egy másik esetben, 2019 novemberében, a Photon Pro céggel való kommunikáció során Bogonikolos elismerte, hogy a végső felhasználói nyilatkozatot egy holland cég feltüntetésével meg kellett hamisítani, jól tudva, hogy az árut Serniya számára szánták, és Oroszországba szánták. Ugyanezen a napon az Aratos Group egyik alkalmazottjával folytatott beszélgetés során Bogonikolos elismerte, hogy az általa a cége számára kitöltendő üres nyilatkozat „az oroszoknak szóló” megrendelésre utalt.
Bogonikolos 2018 és 2020 között tíz darab NATO-szabványú taktikai antennát szerzett be az Aratos Group számára. Ezeket az antennákat kifejezetten a NATO katonai szabványának megfelelő, harci bevetésre szánt páncélosok számára tervezték. A beszerzés megkönnyítése érdekében tájékoztatta a floridai székhelyű gyártó céget, hogy az antennákat hollandiai magánjachtokra kívánják felszerelni. Az antennák Oroszországba történő exportálásához kiviteli engedélyre lett volna szükség. A Grinyin és Bogonikolosz közötti levelezésből kiderült, hogy a Szernija volt a valódi vevő.
2021 januárjában Alekszej Ippolitov elküldte Grinyinnek és a Szernija többi alkalmazottjának a kvantumszámítógépek fejlesztésében részt vevő nagy orosz tudományos és oktatási intézmények megrendeléseinek listáját. A termékeket védelmi és kettős felhasználású technológiákra szánták, különösen egy katonai kvantumszámítógép kifejlesztésére, hogy „az információbiztonságban használt kvantumkriptográfiai komplex berendezések prototípusát” és „biztonságos kvantumkommunikációs hálózatokat hozzanak létre polgári és katonai célokra háborús körülmények között”.
Bogonikolost bízták meg azzal, hogy Kaliforniából biztosítsa a projekthez szükséges lézereket. „F2, F3, F4 - Kolja” - írta Grinyin az egyik alkalmazottjának címzett levelében, ami azt jelenti, hogy az F2, F3 és F4 kódnevű lézereket Bogonikolosz („Kolja” a „Nyikolaj” név becézése) fogja kezelni. Az Aratos Group ezután megrendelte a három lézert egy kaliforniai gyártócégtől. A gyártóval való kommunikáció során Bogonikolos aláírta a dokumentumokat – tudva, hogy azok hamis információkat tartalmaznak –, amelyekben azt állította, hogy ő a megvásárolni kívánt berendezés végfelhasználója.
2019-ben Bogonikolos Grinyin révén segített az orosz MEPhI egyetemnek 30 nagy elektronmozgékonyságú tranzisztor megvásárlásában egy észak-karolinai amerikai cégtől. Ezeknek a tranzisztoroknak az Oroszországba történő kivitele kormányzati engedélyhez kötött. A végfelhasználói nyilatkozatot Bogonikolos cégének adták ki, de a tényleges szállítás egy brit székhelyű jogalany, a Majory részére történt, mielőtt továbbították volna Oroszországba.
Ugyanebben az évben Bogonikolos segített Grinyinnek egy alacsony zajszintű céziumfrekvenciás generátor beszerzésében Coloradóból. Ennek a 143 000 dolláros generátornak az Oroszországba történő szállítása szintén megfelelő kiviteli engedélyt igényelt volna. Azonban ez is a Majoryn keresztül jutott el Oroszországba.
2020-ban a Bogonikolos, aki ismét az Aratos csoporton keresztül dolgozott, 20 digitális-analóg átalakítóra (DAC) adott megrendelést, és le is szállította őket a Photon Pro-nak. A DAC-okat a Szernija hálózat egyik orosz ügyfelének szánták, aki a urantrade2@gosmail.ru e-mail címen kommunikált Ippolitovval és Grinyinnel. Az e-mail aláírása a 33949-es katonai egység megnevezését tartalmazta, amely,
mint kiderült, a DAC-ok végső címzettje volt. Ez a katonai egység az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) része. A végfelhasználói nyilatkozatot Bogonikolos hollandiai vállalatának nevére állították ki, de a DAC-ok a németországi Hamburgban található átrakodási ponton keresztül jutottak el Oroszországba.
2021-ben Bogonikolos egy „nagy felbontású fázis- és frekvenciaoffszet-generátort” rendelt Coloradóból és „mikrohullámú hangolható notch-szűrőket” Marylandből. A nyilatkozatban Bogonikolos cége azt állította, hogy a berendezéseket egy hollandiai laboratóriumban fogják felhasználni műholdas és rádiós berendezések fejlesztésére. A valóságban a termékeket a Photon Pro-n keresztül továbbították, és végül az oroszországi VNIIFTRI-nél (a Fizikai Mérnöki és Rádiótechnikai Méréstechnikai Tudományos Kutatóintézet) kötöttek ki.
2022 augusztusában – miután a Szernija-hálózat több cége ellen szankciókat rendeltek el – Bogonikolosz hozzáfogott egy nagy teljesítményű gallium-nitrid szilárdtest-erősítő (6 és 12 GHz közötti frekvenciákkal) megrendeléséhez Kaliforniából. Bogonikolos ismét végfelhasználói nyilatkozatot írt ki az Aratos Group számára.
A Szernija vége
Vagyim Konoscsenokot, a csempészek sofőrjét 2022 novemberében tartóztatták le Narvában, amikor 20 láda amerikai gyártmányú lőszert próbált Oroszországba szállítani. Az incidensre azt követően került sor, hogy az észt határőrök októberben meghiúsították korábbi kísérletét, hogy félvezetőket, más elektronikai alkatrészeket és több ezer mesterlövészpuskatöltényt csempésszen át ugyanezen a helyen. A hatóságok több mint 150 kilogramm lőszert találtak az észtországi raktárában. Konoscsenokot idén júliusban adták ki az Egyesült Államoknak. Bryman feladta magát az FBI-nak, Ermolenkót pedig tavaly decemberben tartóztatták le New Jerseyben.
A letartóztatások ellenére úgy tűnik, hogy a több éven át működő rendszer egyesek számára jövedelmezőnek bizonyult. Jevgenyija Bernova és Viktor Grigorjan, akik mindketten kapcsolatban álltak a hálózattal, közel 3 millió euró értékben szereztek meg egy luxusvillát, a franciaországi Cap d'Antibes-ben található La Tarante-t. Az ingatlan az SCI Griber polgári társaságon keresztül került a tulajdonukba.
A házaspár máltai állampolgárságuk révén szívesen töltötte idejét Európában, amely Bernova számára azóta a szankciók miatt lehetetlen.
Mi vár Bogonikolosra?
Május 23-án Breon Peace ügyész indítványt nyújtott be, amelyben Bogonikolos letartóztatását kérte a bíróságtól, különböző okokat felhozva arra, hogy a vádlottat miért nem szabad óvadék ellenében szabadlábra helyezni. Peace szerint az egyik jelentős tényező Bogonikolosz kapcsolata Valentyin Cankov bolgár tábornokkal, akit 2022-ben tartóztattak le Oroszországnak való kémkedés gyanújával. Cankovot, aki korábban bolgár katonai attasé és NATO-tanácsadó volt, azután távolították el pozíciójából, hogy fény derült a kommunista titkosszolgálatokkal való kapcsolataira. Az amerikai ügyészek szerint Cankov tábornok kapcsolatban áll a Hemus Technologies nevű bolgár céggel, amelyet Bogonikolos alapított.
A letartóztatási indítvány alapján úgy tűnik, hogy az amerikai hatóságok több információval rendelkeznek Bogonikolosról, mint amit eddig a vádiratban nyilvánosságra hoztak. Az indítvány például azt állítja, hogy Bogonikolos egy 85 oldalas elemző jelentést továbbított a holland űrpolitikáról és az űrben folytatott védelmi stratégiáról egyik orosz kollégájának egy titkosított kommunikációs csatorna útján. Bár az USA-nak talán nincs jogalapja arra, hogy Bogonikolost Oroszországnak való kémkedéssel vádolja, a közelgő tárgyalás érdekes részleteket tárhat fel. Ugyanakkor lehetőség van a fooglycserére, ha az illető egy tárgyalási alku részévé válik.
A Szernija-hálózat felépítése
Ha összehasonlítjuk az oroszországi jogi személyek egységes állami nyilvántartásából (EGRUL) származó adatokat, a vámműveleteket és a kormányzati szerződéseket, akkor láthatóvá válik ennek a csempész-polipnak a hozzávetőleges szerkezete. A Szernija-hálózat háromféle cégtípusból állt: külföldi exportáló cégek, orosz importáló cégek és orosz szerződő cégek (ezek alapján megállapítható a hálózat „magja” és „perifériája”). Ezek a vállalatok bonyolultan kapcsolódnak egymáshoz a közös igazgatók, alapítók, címek és telefonszámok révén.
A Szernija-hálózaton belüli külföldi cégek csak export-import műveletekre voltak hivatottak (nevezzük ezeket a cégeket „kereskedelmi ügynököknek”).
Körülbelül 20 személy állt kapcsolatban a Serniya „kereskedelmi ügynökeivel” különböző időpontokban. Ezek a cégek jelentős szerepet játszottak abban, hogy Oroszországot fejlett csúcstechnológiájú berendezésekkel, többek között optikai és elektronikus alkatrészekkel lássák el. Egyéb tételek közé tartoztak lézerek, optikai kommunikációs berendezések, nagy pontosságú tudományos műszerek, elektronikai eszközök, mikrochipek és az ezek gyártásához használt berendezések, összesen 89,1 millió dollár értékben.
A Szernija hálózatába tartozó cégek a közös korábbi és jelenlegi igazgatók és alapítók révén szorosan kapcsolódnak az orosz vállalatokhoz.
A „kereskedelmi ügynököknek” gyakorlatilag kizárólagos partnereik voltak Oroszországban, amelyek csak importtal foglalkoztak.
A Szernija „magcégei”, amelyek jelentős számú kormányzati szerződést szereztek, közös korábbi és jelenlegi alapítók, társtulajdonosok, címek és telefonszámok révén kapcsolatban álltak az importőrökkel. Az import egy részét közvetlenül a „kereskedelmi ügynököktől” kapták. Ezeket a „magcégeket” bízták meg az állami szerződések végrehajtásával is, bonyolult felszerelésekkel ellátva különböző orosz kormányzati ügynökségeket és szervezeteket.
A Szernija Engineering LLC fő ügyfélkörét elsősorban a tudományos intézetek jelentették. Eközben a Sertal LLC szinte kizárólag az Orosz Tudományos Akadémia Mikroelektronikai Nanotechnológiai Intézete (INME RAS) számára teljesített állami szerződéseket.
A Szernija Kft. nemcsak polgári egyetemekkel és intézetekkel, hanem az orosz különleges szolgálatokkal is részt vett közös projektekben. Szolgáltatásokat nyújtott a 43753-as katonai egységnek (az FSZB Információvédelmi és Speciális Kommunikációs Központja), és segített a speciális kommunikáció fejlesztésében (FSUE NPP Gamma). A CJSC Szernija-SPb a polgári egyetemek és az FSB 45187-es katonai egységének ellátásával is foglalkozott.
A Sertec LLC szerződéseket kötött a Szentpétervári és Leningrádi Regionális Állami Szabványügyi, Mérésügyi és Vizsgálati Központtal, a Szentpétervári Állami Elektrotechnikai Egyetemmel (LETI) és más egyetemekkel és tudományos szervezetekkel, valamint a Fakel Tervező Iroda rakétahajtómű-építőivel.
Végül az NPO Szernija speciális szolgáltatásokra vonatkozó megrendeléseket hajtott végre, felszereléseket szállított az FSB 43753, 95006 és 35533 katonai egységének, valamint az FSZO Gazdasági Támogató Szolgálatának Katonai és Műszaki Ellátási Osztályának.
Egyes vállalatok nem tartoztak a hálózathoz, hanem a Szernija „kereskedelmi ügynökeinek” szolgáltatásait vették igénybe.
A Szernija-hálózat „perifériáját” szintén olyan orosz cégek alkották, amelyek az alapítók, vezetők, címek és telefonszámok révén kapcsolatban álltak a Szernijával. Bár e cégek közül sokan nem maguk bonyolítottak importot, mégis voltak kormányzati ügyfeleik.
A Lan-Project LLC a jelek szerint független volt a Szernija-hálózattól, de a Szernija szolgáltatásait vette igénybe vákuumtechnikai és röntgenberendezések beszerzéséhez. Állami szerződései 1,6 milliárd rubelre (17,3 millió dollár) rúgtak, amelybe beletartozott az FSZB részére szánt speciális berendezések szállítása is.
Mind a Szernija Engineering, mind a Sertal 2022 márciusában felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. A Szernija kapcsolatait az FSZB-vel a Szabadság Rádió „Az elektronika kalandjai” című nyomozása tárta fel. Kiemelendő, hogy a 2000-es évek óta az FSZB-nek szánt amerikai gyártmányú berendezések szállítása a Szernija révén történt.
A Szernija ügyfelei
A Szernija különböző oroszországi szervezetekkel üzletelt, például kormányzati ügynökségekkel, ágazati kutatóintézetekkel, tervezőirodákkal, valamint védelmi, űrkutatási és bűnüldözési ügynökségekkel kapcsolatban álló vállalatokkal. Ügyfélkörébe tartoztak továbbá alapvető tudományos intézetek és egyetemek is.
A Szernija szolgáltatásait a következő orosz kormányzati szervek vették igénybe:
Ipari és Kereskedelmi Minisztérium,
Szövetségi Kábítószer-ellenőrző Szolgálat (FSKN),
Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO),
Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSIN).
A legkritikusabb különleges szolgálati egységek, kutatóintézetek, tervezőirodák és gyárak, amelyek a Szernija segítségével dolgoztak, a következő területeken működtek:
A 35533-as katonai egység az FSZB 1. számú kutatási részlege (Az amerikai állampolgár Alexander Fiscsenko 10 év börtönbüntetést kapott, mert illegálisan importált elektronikai cikkeket, amelyeket állítólag közlekedési lámpák oroszországi gyártására szántak. Az elektronikai árucikkek egyik címzettje a 35533-as katonai egység volt).
Az 55056-os katonai egység az FSZB logisztikai osztálya, amely korábban is ismert volt extravagáns beszerzéseiről.
A 43753-as katonai egység az FSZB Információvédelmi és Speciális Kommunikációs Központja.
A 68240-es katonai egység az FSZB Operatív és Műszaki Igazgatósága.
A 95006-os katonai egység valószínűleg az orosz elnök különleges programjainak főigazgatóságának (GUSP) különleges objektumokkal foglalkozó szolgálata, amely állítólag a speciális bunkerek fenntartásáért felelős.
A Kommunikációs és Vezetési és Irányítási Tudományos Kutatóintézet (NIISSU), amely kommunikációs rendszereket fejleszt az orosz hadsereg számára.
A Központi Kémiai és Mechanikai Kutatóintézet (TsNIICHM) a „fejlett lőszertípusok és rakétatechnológia fejlesztéséért és gyártásáért” volt felelős; ezt a szervezetet Alekszej Navalnij megmérgezésével kapcsolatos nyomozás során is megemlítették.
A TsNII Elektropribor „Oroszország vezető intézete a nagy pontosságú navigáció, giroszkópia és gravimetria területén”.
Az NPP Gamma a bűnüldöző szervek számára készült biztonságos kommunikációs rendszerekkel foglalkozik.
A JSC GZ Pulsar félvezetőket gyárt katonai és űrtechnikai alkalmazásokhoz.
A JSC OKB Fakel, amely elektromos rakétahajtóműveket fejleszt.
A SVEKO a Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) tulajdonában lévő vállalat.
Az Összoroszországi Optikai és Fizikai Mérések Kutatóintézete (VNIIOFI) a fotometria, a radiometria és számos más terület méréseinek egységességét biztosító nemzeti metrológiai intézmény.
Az Összoroszországi Fizikai-Mérnöki és Radiotechnikai Metrológiai Tudományos Kutatóintézet (VNIIFTRI), az időmérések egységesítését biztosító metrológiai intézet.
Több egyetem és alapkutatási intézet is igénybe vette a Serniya hálózat szolgáltatásait:
Moszkvai Állami Egyetem (MSU),
Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet (MIPT),
MIREA – Orosz Technológiai Egyetem,
az Orosz Tudományos Akadémia Lebegyev Fizikai Intézete (FIAN),
az Orosz Tudományos Akadémia Szibériai Fiókjának Szilárdságfizikai és Anyagtudományi Intézete (IFPM SB RAS),
az Orosz Tudományos Akadémia Mikroelektronikai Nanotechnológiai Intézete (INME RAS).
A Szernija nem csempészik többé, az ügy aktualitását Bogonikolos letartóztatása adja: de tessék elhinni, nem egy Szernija-jellegű hálózat működött és működik a világon, nem is csoda, hogy nem állt le az orosz hadiipar.
Azért ha Bogonikolosnak lett volna egy csepp esze, Magyarországon keresztül csempészte volna a szigorúan titkos berendezéseket. Most a feje se fájna. Elképzelem a jelenetet, ahogy a vám- és pénzügyőr megkérdi:
- Mi az ott, abban a dobozban, jó uram?
- Az, kérem, egy nagy teljesítményű gallium-nitrid szilárdtest-erősítő, a 6 és 12 GHz-es frekvenciák közötti sávban dolgozik.
- Egy micsoda???
- Mondom, nagy teljesítményű gallium-nitrid szilárdtest-erősítő.
- Na, menjen tovább, mozogjunk, ne tartsuk fel a forgalmat...
Bezzeg ők az észt határon próbálkoztak, rá is fáztak. Máskor tessék okosabban csempészni.
Szele Tamás
