„Végre” – mondja a magyar olvasó, ugyanis a The Insider olyasmire adta a fejét, ami ugyan egyelőre kis hazánkat még nem érinti, de ami késik, nem múlik. Szabályos térképet készítettek Vlagyimir Putyin nyugati, szakértőnek álcázott zsoldosairól, részletesen elemzik tevékenységüket, és csak megnyugtatásképpen mondom: ami késik, nem múlik, el fognak jutni Hunniáig is.

Képzelem, hogy örül most G. Sp. N. Gy vagy R. C. C., akik úgy tolják a Kreml szekerét, hogy épp csak bele nem sántulnak – és felteszem, nem ingyen teszik ezt. De lehet riadalom a teljes kormánymédiában mindenhol, mert bizony az alább taglalt témák és álhírek terjesztéséből minden orbánum alaposan kivette a részét. De lássuk, mit mond a független orosz lap!

Elsősorban azt, hogy az álszakértők olyan nyugati állampolgárok, akik különféle valódi szakértőknek adják ki magukat, de mindig félrevezető információkat terjesztenek, amelyek a Kreml-barát narratívákhoz igazodnak. Gyakran válnak központi szereplőivé a külföldi és az orosz televíziós csatornák által közvetített híreknek. Az orosz propaganda számára kulcsfontosságú, hogy bizonyos álláspontokat külföldiek hangoztassanak, még akkor is, ha ezek a személyek a saját országukban ismeretlenek. Sokan ezek közül az úgynevezett szakértők közül félrevezetik a közönséget saját magukkal és interjúalanyaikkal kapcsolatban egyaránt. Egy szappanárust világpolitikai szakértőként, egy futballkapust pedig a nemzetközi biztonságpolitika specialistájaként mutathatnak be. Az ezen a térképen bemutatott hamis szakértők között számos kifejezetten rasszista és neonáci elem is található. Bár a helyi média nem biztosít számukra megjelenést, az olyan csatornák, mint az RT vagy a RIA Novosztyi szívesen mutatják be őket kiemelkedő specialistaként. A térképen szereplő személyeket az köti össze, hogy megpróbálják Putyin politikáját pozitívan feltüntetni, miközben nyíltan dezinformációt terjesztenek. Nem pusztán szubjektív véleményeket fogalmaznak meg, hanem tényszerű állításokat tesznek, amelyek valótlansága könnyen bizonyítható. Ez az írás a nyugati álszakértők által terjesztett legmarkánsabb példákat és népszerű narratívákat veszi górcső alá.

Kik ezek az emberek?

A Kreml dezinformációjának terjesztői között sokféle ember akad, akik közül néhányan széles körben ismertek. Az egyik ilyen kiemelkedő személyiség a neves amerikai műsorvezető, Tucker Carlson, aki egészen a közelmúltig a Fox News republikánus csatorna egyik legnagyobb nézettségű műsorát vezette. Carlson összeesküvés-elméletek és álhírek terjesztéséről ismert. Például azt állította, hogy „több mint 3000 ember halt meg a COVID vakcina beadását követően az Egyesült Államokban” (a valóságban senki sem halt bele a vakcinába). Támogatta a rasszisták körében népszerű, széles körben megcáfolt összeesküvés-elméletet a „Nagy Reset” elméletét is, amely szerint az USA és Európa fehér lakosságát szándékosan nem fehér lakossággal cserélnék le.

Az elmúlt években Tucker Carlson is lelkes Putyin-támogatóvá vált, a teljes körű invázió után megerősítve az orosz elnök iránt érzett csodálatát. A háborút megelőzően, amikor Oroszország az ukrán határra vezényelte csapásmérő erőit, Carlson „határvitaként” utasította el a dolgot, hozzátéve, hogy a legfontosabb dolog, amit az „Ukrajna nevű országról” tudni kell, hogy annak vezetői egykor dollármilliókat küldtek a Biden családnak, ezért Biden rokonszenve Ukrajna iránt. Ukrajnát nyugati bábnak, nem pedig valódi demokráciának nevezte, és aktívan propagálta az „Ukrajnában lévő titkos amerikai biolaborok” összeesküvés-elméletét. Másfél évvel a háború kezdete után hirtelen megállapította, hogy miért negatív az Egyesült Államok álláspontja Oroszországgal szemben: azért, mert szerinte Oroszország keresztény állam (figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy az amerikaiak sokkal vallásosabbak és sokkal gyakrabban járnak templomba, mint az oroszok). Carlson az orosz állami propagandatévé rendkívül népszerű figurája lett, és kijelentéseit gyakran idézték az állami csatornákon.

Bukása azonban nem a Putyin iránti rajongása, hanem Trump iránti vonzalma miatt következett be: erőteljesen pártolta, hogy Trump támogatói megrohamozzák a kongresszus épületét, amikor az a választások elvesztése után megpróbált megkapaszkodni a hatalom csúcsán. Carlson a szavazógépekkel kapcsolatos választási csalás összeesküvés-elméletével indokolta támogatását. Később a vizsgálatok kiderítették, hogy az elnökválasztáson nem történt manipuláció a szavazatokkal, és az elektronikus szavazásért felelős Dominion Voting Systems cég több százmillió dolláros pert indított a Fox News ellen. A Fox News felismerve a csőd veszélyét, gyorsan kirúgta Carlsont. 2023 szeptemberében az orosz Russia 24 csatorna új műsort jelentett be Tucker Carlsonnal, de maga a műsorvezető kijelentette, hogy nem tervez semmilyen műsort az orosz televízióban. Nem világos, hogy mi az igazság ebben az ügyben, mivel akár a csatornának, akár Carlsonnak egyaránt nehéz hinni.

Carlson ritka eset, a legtöbbször az álszakértők teljesen ismeretlenek hazájukban. Klasszikus példa erre egy Daniel Patrick Welch nevű amerikai állampolgár, akit a Kreml-közeli média elismert politikai kommentátorként és elemzőként mutat be – olyannyira elismert lenne szerintük, hogy az állami csatornák főműsoridőben élő adásokba, politikai talk-showkba hívják meg. Ez a „politikai elemző” megjósolta az EU és a NATO felbomlását az „ukrán válság” miatt, azzal vádolta Ukrajnát, hogy fegyvereket ad el az ISIS-nek, és 2023-ban azt állította, hogy nemcsak a németek, hanem a brit arisztokrácia fele is náci volt, azt sugallva, hogy ezek az erők továbbra is elégedetlenek a második világháború eredményeivel, és most Oroszország elpusztítására törekszenek. Amerikában Welchről nem tudnak; egyszerűen csak egy magánóvoda vezetője Boston külvárosában, és egy kis online bolt tulajdonosa, amely saját maga által előadott dalokat tartalmazó CD-ket, az iskolája diákjai által készített üdvözlőkártyákat és kézzel készített szappanokat árul.

A Kreml által ellenőrzött média időnként tökéletes bohócokat mutat be a felületein. Ilyen például a „brit politikai elemző” David Icke, aki az orosz állami csatornák sztárja lett. Ezekben az adásokban Icke leleplezi Soros Györgyöt (aki az antiszemita összeesküvés-elméletekben a Rockefellerek és Rothschildok helyébe lépett), Zbigniew Brzezinskit és egy titokzatos „válságcsoportot”, amely a forradalmak szervezéséért felelős világszerte. David Icke valóban legendás alak, de a világ nem politikai elemzőként ismeri. Futballkapusként kezdte, majd sportkommentátor lett, de miután a labdarúgás terén nem ért el sikereket, Isten fiának nyilvánította magát, majd földrengéseket és más katasztrófák sorozatát jósolta meg (köztük a világvégét is, 1997-ben). A gyíkemberekről szóló konteó kitalálójaként lett ismert. Icke azt állítja, hogy a reptiliánok titkos földalatti bázisokon élnek a bolygónk felszíne alatt, és közvetlenül vagy közvetve hatékonyan irányítják a világot, számos földi nemzet politikai vezetőit kényszerítve utasításaik végrehajtására. Icke szerint a Thuban csillagról érkeztek a Földre, amelyet Alpha Draconisnak is neveznek.

Egy másik hasonlóan híres konspirációs teória-szerző Frederick William Engdahl, aki a GMO veszélyeiről szóló, ma már rendkívül népszerű elmélettel állt elő. Engdahl szerint az amerikai kormány és a gyógyszeripari vállalatok úgy döntöttek, hogy a GMO bevezetésével elfoglalják a globális élelmiszerpiacot, mivel azok állítólag veszélyt jelentenek az emberi szervezetre (nincs tudományos bizonyíték a GMO ártalmas voltára). Icke-hoz hasonlóan Engdahl is meg van győződve arról, hogy Soros György egy globális zsidó összeesküvés kulcsszereplője. Az RT weboldalán megjelent rovatában azt állította, hogy az MH17-es maláj gépet a CIA parancsára lőtte le az ukrán hadsereg, és hogy az Egyesült Államok olyan fényképeket rejteget, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy a gépet ukrán katonai egyenruhát viselő férfiak lőtték le. Az RT úgy mutatja be ezt az konteó-pápát, mint „geopolitikai elemzőt és tanácsadót a stratégiai kockázatok területén”. Nem tudni, ki veszi igénybe Engdahl tanácsait, de ügyfeleinek kivételes türelemmel kell rendelkezniük – elvégre az Egyesült Államok teljes összeomlása és a globális „pénzügyi cunami”, amelyet 2008 óta ígér, még nem következett be.

A Kreml-propaganda terjesztésével foglalkozik egy másik prominens konteószerző, a brit „médiakutató” Piers Robinson, aki azt állítja, hogy a New York-i World Trade Center épületeit az amerikai kormány rombolta le, nem pedig az Al-Kaida terroristái. Szeret a vegyi fegyverek szakértőjeként bemutatkozni, holott sem a kémia, sem az orvostudomány, sem a katonai ügyek terén nem rendelkezik semmilyen tapasztalattal. A szíriai polgárháború idején, amikor Bassár al-Aszad kormánya több vegyi támadást intézett az ellenzék által birtokolt városok ellen, Robinson létrehozott egy „Szíria, a propaganda és a média” nevű munkacsoportot, amely elsősorban azt az összeesküvés-elméletet hirdette, hogy nem voltak vegyi támadások, és az egészet megrendezték. 2018-ban Robinson azt is állította, hogy nem használtak idegmérget a Szkripalok megmérgezéséhez.

Amint az az előző példákból is kitűnik, a Kreml-narratívákat népszerűsítő összeesküvés-elméleteket gyakran antiszemitizmussal ötvözik. Vannak azonban az álszakértők között egyenesen rasszisták is, akiknek a Kreml médiáján kívül nincs közönségük. Ilyen például Joost Niemöller holland író, aki egyszer kijelentette, hogy a fekete faj intellektuálisan alacsonyabb rendű a fehér fajnál, Hitler pedig „nem is volt olyan rossz”. Ezt követően a holland kiadványok már nem foglalkoztak vele, a Kreml által ellenőrzött média viszont lelkesedni kezdett érte. Niemöller többek között MH17: The Cover-up Deal címmel könyvet adott ki, amelyben azt állította, hogy a Boeinget egy ukrán vadászgép lőtte le. Amikor azonban holland nyomozók bebizonyították, hogy a Boeinget rakéta találta el (ezt még a Kreml is elismerte), Niemöllernek taktikát kellett váltania. Az RT-n azt kezdte állítani, hogy az ukrán hatóságok a hibásak, amiért nem tiltották meg az utasszállító repülőgép átrepülését a konfliktusövezet felett. Niemöllert nem zavarta az a közismert tény, hogy a magasság, amelyen az MH17 repült, biztonságosnak számított, mivel a szakadárok nem rendelkeztek légvédelmi rakétarendszerrel, és Oroszország a katasztrófa napja előtt nem szállította légvédelmi rakétarendszereit a megszállt területekre.

Néha a helyzet függvényében egyszeri alkalomi jelleggel használnak fele hamis szakértőket, de sok szereplő rendszeresen felbukkan az orosz propaganda színpadán. Köztük van Erik Almqvist svéd politikus, aki kezdetben sikeres karriert futott be a populista, bevándorlásellenes Svéd Demokraták pártban, de aztán idegengyűlölete miatt botrányba keveredett, ami a pártból való kizárásához vezetett. Elhagyta Svédországot, és Magyarországon telepedett le, majd néhány évvel később megfigyelője lett az alkotmánymódosításokról szóló oroszországi szavazásnak (ez annyira ellentmondott a jogszabályoknak, hogy hivatalosan nem is népszavazásnak nevezték), és hangzatos nyilatkozatok sorát tette, miszerint a szavazás kifogástalanul demokratikus volt, és az emberek úgy vettek részt rajta, mintha ünnepi alkalom lenne, különösen az elcsatolt Krímben.

A Kreml által ellenőrzött média másik állandó vendége a 2000-ben Oroszországba áttelepült Xavier Moreau volt francia katona. Az orosz média ekkor kezdte őt katonai elemzőként és francia politológusként bemutatni. Megalapította a Stratpol nevű európai stratégiai elemző központot, amely oroszbarát anyagokat adott ki, és ezzel egy időben francia éttermet alapított a Moszkva melletti Szergijev Poszadban. Politikai nyilatkozatai főként Ukrajna körül forognak. Néhány nappal a 2022-es háború kezdete után azt állította, hogy Zelenszkijt feláldozták, és a Nyugat megértette, hogy ennek a politikusnak vége.

Hasonló példa Hendrik Weber esete, egy norvég állampolgáré, akit az orosz média képviselőként és diplomataként is üdvözölt. A valóságban egy kis építőipari cég tulajdonosa és a „Népi diplomácia” nevű csoport vezetője, amely 2014 után utazásokat szervezett az elcsatolt Krímbe és a Donbássz megszállt részére. Egy sor nyilatkozatot tett az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló krími „népszavazás” legitimitásáról és demokratikus jellegéről, valamint az MH17-es járat tragédiájában Ukrajna bűnösségére utaló „meggyőző bizonyítékokról”. 2022 júniusában megkapta az orosz „Barátság” érdemrendet. (Hej, mintha megkapta volna azt más is, egyenesen Lavrovtól, még büszkélkedett is vele – valami külügyminiszterre gondolok).

Természetesen vannak „rajongó bolgárok” is. Plamen Miletkov több nagynevű szervezetet vezet: a Bolgár Népek Gyűlését, a Háborús Áldozatok Emlékművei Együttműködésének és Emlékezetének Megőrzésének Nemzetközi Mozgalmát, a „Szent Ciprián” Eurázsiai Geopolitikai és Gazdasági Intézetet. Ezek azonban csak papíron léteznek, és még saját honlapjuk sincs. Az orosz média Miletkovot parlamenti képviselőként mutatta be, holott soha nem választották be semmilyen képviseleti testületbe. Főleg oroszországi utazásokkal foglalkozik, beleértve az elcsatolt Krím-félszigetet is, találkozókat szervez a helyi hatóságokkal, és nyilatkozataiban bírálja a bolgár politikusok nyugatbarát irányultságát. Amikor Bulgária vizsgálta, hogy Oroszországnak köze van-e a fegyverraktáraikban történt robbantásokhoz, és három, a GRU-hoz köthető orosz állampolgárt vádolt meg azzal, hogy megpróbálták megmérgezni Emilian Gebrev fegyverkereskedőt (mint a The Insider kiderítette, nem három, hanem nyolc személyről volt szó), Miletkov kijelentette, hogy nincs Oroszországra utaló bizonyíték, és Bulgáriában senki sem hiszi el ezt a változatot.

Jelenleg körülbelül 200 személy szerepel az álszakértők térképén, de ezt gyakran fogják frissíteni. Javaslatokat a térképen szereplő jelöltek hozzáadására a theinsidersru@gmail.com e-mail címre lehet küldeni. A beadványnak tartalmaznia kell annak bemutatását, hogy a „szakértő” hogyan terjeszti a félretájékoztatást. A térkép nemcsak a Kreml dezinformációjának terjesztőit gyűjti össze, hanem az orosz hatóságok által a nyugati információs térben népszerűsített konkrét témaköröket is feltárja, amelyek számos hamis szakértő közös narratívájává válnak. Ezek közül néhányat az alábbiakban vázolunk fel.

Az álszakértők által feldolgozott főbb témák:

Álhírek az amerikai biolaboratóriumokról Ukrajnában

Az ukrajnai biolaborokról szóló összeesküvés-elmélet már jóval a teljes körű invázió előtt megjelent. A Szovjetunió már a hidegháború idején is megpróbálta megvádolni az USA-t titkos biológiai fegyverek fejlesztésével. 2005-től kezdve azonban ezek a vádak különálló narratívává váltak, azt sugallva, hogy az USA ilyen tevékenységeket folytatott az ukrán földön lévő titkos biolaborokban. A valóságban létezett egy nyilvánosan hozzáférhető megállapodás az USA és Ukrajna között, amelynek értelmében Amerika 46 laboratóriumot, orvosi és diagnosztikai központot finanszírozott Ukrajnában. Az ukrán egészségügyi és mezőgazdasági minisztérium felügyelte ezt a projektet. A laboratóriumok az állategészségüggyel és a közegészségüggyel foglalkoztak. Az Egyesült Államok által biztosított pénzeszközöket bútorok, berendezések beszerzésére, új technológiák bevezetésére és építésre fordították. A laboratóriumok egyike sem volt felhatalmazva arra, hogy fokozottan veszélyes kórokozókkal dolgozzon. 2020 körül kezdődően azonban az orosz propagandamédia azt kezdte állítani, hogy ezek a biolaborok valójában egy olyan speciális kórokozót fejlesztettek ki, amelyet a szláv génekkel rendelkező emberekre terveztek, és ezért tesztelték Ukrajnában. Még ha lehetséges is lenne egy ilyen kórokozó (ami kizárt, mivel nincsenek külön szláv gének), nem világos, hogy az ukránok miért segítenének az amerikaiaknak létrehozni azt. Mindazonáltal ez nem tántorította el az orosz propagandistákat. A biolaborokról szóló fecsegésben nemcsak orosz propagandisták és Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára, hanem az orosz ENSZ-képviselő is részt vett.

Oroszország teljes körű invázióját követően a biolaborokról szóló diskurzust a nyugati dezinformációs szakértők is felkapták. Ennek egyik fontos szereplője az ifjabb Robert F. Kennedy – a 25. amerikai elnök, John F. Kennedy (JFK) rokona és az idősebb Robert Kennedy (RFK) volt amerikai főügyész fia. Az ifjabb Kennedy széles körben ismert az összeesküvés-elméletek népszerűsítéséről, elsősorban a széles körben elterjedt, de tudományosan megalapozatlan elmélet népszerűsítéséről, amely az oltásokat az autizmussal hozza összefüggésbe. A COVID–19 világjárvány idején azt az elméletet terjesztette, hogy a vírust a gyógyszeripari vállalatok összeesküvésének részeként tervezték meg, és az oltást titkos mikrochip-beültetésnek állította be.

2023 augusztusában ifjabb Kennedy arról beszélt egy Tucker Carlsonnak adott interjúban, hogy Amerika titkos biolaborokat hoz létre Ukrajnában . Azt is állította, hogy a projektet Anthony Fauci, a vezető amerikai infektológiai szakértő, az amerikai elnök COVID–19-ügyben illetékes orvosi főtanácsadója vezette, aki egyértelműen irritálta a vakcinaszkeptikus Kennedyt.

Nem Kennedy Jr. és Tucker Carlson az egyetlenek, akik a biolabor-összeesküvést hirdetik. A háború legelső napján, 2022. február 24-én egy War Clandestine néven ismert blogger, akit később Jacob Creechként, az amerikai hadsereg nemzeti gárdájának veteránjaként azonosítottak (fiókját mára törölték), azt tweetelte, hogy az orosz rakétacsapások amerikai titkos laboratóriumokat céloztak meg. Steve Bannon, a Fehér Ház korábbi vezető stratégája és Donald Trump elnök tanácsadója a War Room című podcastjában vitatta meg az ukrán biolaborokról szóló elméletet. Ez az elmélet állt a Daniel Horowitz által vezetett Conservative Review podcast egyik epizódjának is a középpontjában, azt állítva, hogy az amerikai oligarchák és a média éppen azért védi Ukrajnát, mert az országban biológiai fegyverek laboratóriumai találhatók.

Hamis szakértői vélemények az MH17-ről

Az egyik legjelentősebb személyiség, aki Oroszország ártatlanságát bizonygatja a Donbassz oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött területe felett lelőtt maláj utasszállító repülőgép tragédiájában, a holland Max van der Werff. A tragikus eseményeket megelőzően formatervező és elektromos kerékpár-kereskedő volt. A repülőgép-szerencsétlenséget követően azonban szakmát váltott, és részt vett a katasztrófa „független vizsgálatában”. Többször utazott az úgynevezett Donyecki Népköztársaságba (DNK), ahová a külföldiek beutazásához a hatóságokkal való egyeztetés szükséges. 2019-ben társproducerként készített egy „dokumentumfilmet” „MH17: Call for Justice” címmel, egy volt RT-alkalmazottal, Jana Jerlasovával együttműködve. A filmben azt próbálta bizonyítani, hogy a Boeinget egy ukrán vadászgép lőtte le, annak ellenére, hogy ezt a verziót az orosz védelmi minisztérium akkor már hivatalosan cáfolta. Mint a The Insider kiderítette, a holland blogger megszállt területekre tett utazásait a GRU szervezte.

Egy másik holland állampolgár, Kees van der Pijl egy egész könyvet írt az MH17-es járatról „Flight MH17, Ukraine, and the New Cold War: Prism of Disaster” címmel. Nem meglepő, hogy ez a tragédia felkeltette a hollandok érdeklődését, hiszen a gép Amszterdamból szállt fel, és számos holland állampolgár volt a fedélzeten. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy van der Pijl szinte semmivel sincs tisztában a baleset körülményeivel kapcsolatban. Könyvében azt írja, hogy nem tudja, ki és hogyan lőtte le a Boeinget, de azt tudja, hogy ez csak a Nyugatnak volt előnyös. Hogy miért? Hogy démonizálják Vlagyimir Putyint. Ráadásul Ukrajna rendelkezett Buk légvédelmi rendszerekkel – ugyanolyanokkal, mint amelyek állítólag a maláj utasszállítót is lelőtték.

Más „szakértők” szintén megdöbbentő állításokat tettek az MH17-ről. Gustavo Morales spanyol újságíró kijelentette, hogy Hollandiának nincs joga nyomozni és vádat emelni a repülőgép lezuhanásának ügyében, mert nem volt semleges. Tom Sima amerikai ügyvéd az ENSZ Biztonsági Tanácsában az üggyel kapcsolatos nemzetközi törvényszék létrehozásának ötletéről folytatott viták során kijelentette, hogy a kezdeményezés egyetlen célja Oroszország vétójának kiprovokálása és az állam gonosztevőként való feltüntetése (mintha bármi is akadályozta volna Oroszországot abban, hogy beleegyezzen a törvényszék működésébe, ha nem bűnös a tragédiában). Guy Mettan svájci politikus és újságíró azt állította, hogy a bíróság vizsgálata nem vezetne pártatlan eredményhez, mivel korábban nem hoztak létre ilyen bíróságokat polgári repülőgép-katasztrófák esetében. Jean-Vincent Brisse, a francia légierő nyugalmazott

tábornoka kijelentette, hogy a repülőgép-szerencsétlenség körülményeiről szóló megbízható információk hiánya a szeparatistákat és Oroszországot igazolja, mert ha léteznének ilyen információk, az Egyesült Államok már nyilvánosságra hozta volna azokat. Josef Resch német magánnyomozó kezdetben felajánlott a nyomozócsoportnak bizonyos bizonyítékokat Ukrajna bűnösségéről, majd visszavonta ajánlatát. Ez azonban nem akadályozta meg Tilo Geyer német újságírót abban, hogy azzal vádolja a nyomozókat, hogy nem akarják figyelembe venni Resch dokumentumait. Ulrich Heyden német író még azt is állította, hogy nincs bizonyíték Oroszország bűnösségére, és az MH17 elleni támadás egyetlen célja az volt, hogy... megakadályozzák, hogy Oroszország rendezhesse a FIFA világbajnokságot.

Hamis állítások a Szkripal-mérgezésről

Az orosz és a brit hírszerzés egykori kettős ügynöke, Szergej Szkripal és lánya Salisburyben orosz fejlesztésű Novicsok idegméreggel végrehajtott megmérgezése után számos olyan publikáció jelent meg, amely megpróbálta igazolni Oroszország tettét.

A német Helga Zepp-LaRouche, egy csalásért elítélt, sikertelen amerikai populista politikus özvegye azt állította, hogy egyáltalán nem is történt mérgezés, hanem a brit hatóságok által megrendezett eseményről volt szó, amelyet a brit hatóságok egy „új Litvinyenko-ügy” megteremtése érdekében rendeztek. Úgy tűnik, nem zavarta a két orosz furcsa mozgása, amelyet a térfigyelő kamerák rögzítettek, és egy helyi lakos halála, akit egy eldobott üvegből származó anyag mérgezett meg, amelyet parfümnek nézett.

A Svédországba költözött chilei pszichiáter és ultrabaloldali politikus, Marcello Ferrada de Noli, akit az orosz média a vegyi fegyverek szakértőjeként mutatott be, azt állította, hogy az egész merénylet abszurd volt. Szerinte, ha az orosz hatóságok meg akartak volna szabadulni Szkripaltól, akkor is megtehették volna, amikor még egy orosz börtönben ült hazaárulásért. Az a gondolat, hogy Szkripalt „alku tárgyaként” tartották ott, és a Nyugaton letartóztatott orosz kémekért cserébe engedték volna szabadon, meg sem fordult a fejében.

Brit akadémikusok egy egész csoportja – a már említett Piers Robinson politikai újságírás-kutató, Jake Mason propaganda- és kommunikációs szakértő, Paul McKeigue genetikus és David Miller szociológus – azt állította, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) jelentése, amely megerősítette a Novicsok Salisburyben való használatát, politikailag befolyásolt volt. Ez a négy személy különös módon viszonyul az OPCW-hez; miután Szíriában hasonló anyagokat használó vegyi támadás történt, ugyanezzel vádolták a szervezetet. Nyilvánvalóan úgy gondolják, hogy nem létező tudományos hátterükkel jobban értenek a kérdéshez az OPCW vegyészeinél és egészségügyi szakembereinél.

A francia RT rovatvezetője, Pierre Levy (egy ismert filozófus és kultúrelméletíró névrokona) bejelentette, hogy a brit hatóságok számos állítása ellenére katasztrofálisan kevés az Oroszországhoz köthető bizonyíték. Mindössze a méreg „nemzetisége” és egy videofelvétel két oroszról, ami semmit sem bizonyít.

A Westminsteri Egyetem írója és kutatója, Adeyinka Makinde azonban nem értett vele egyet. Szerinte a mérgezési ügyben annyi nyom mutat Oroszországra, hogy csakis oroszellenes provokációról lehet szó.

A neves újságíró, Mary Dejevsky a Szputnyiknak adott interjújában egy teljesen szédítő verziót talált ki és mutatott be az eseményekről: szerinte Szkripalnak honvágya volt Nagy-Britanniában, és vissza akart térni, de a brit hírszerzés nem talált más módot arra, hogy ezt megakadályozza. Mindezt azonban az ő személyes spekulációjaként mutatta be.

Álhírek Alekszej Navalnij megmérgezéséről

Az Alekszej Navalnij elleni, ismét Novicsok felhasználásával elkövetett merénylet igazolásához természetesen nyugati propagandisták közreműködésére volt szükség. Paolo Borgognone olasz riporter és író a Szputnyiknak adott interjújában kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin nem állhat a merénylet mögött, mert az számára kontraproduktív lenne. Még ha Navalnij Moszkva polgármestere is lett volna (úgy tűnik, Borgognone kicsit összekeverte az idősíkot: 2020-ban, amikor a mérgezés történt, nem voltak polgármester-választások Moszkvában), akkor sem lett volna olyan veszélyes Putyinra, mint egy sikeres merénylet után, halott mártírként.

A cseh rendőrség korábbi vezetője, Stanislav Novotny azt állította, hogy ha Navalnij nem félt visszatérni Oroszországba a mérgezés után, az azt jelenti, hogy ott nem fenyegette veszély az életét. Más szóval, tudta, hogy az orosz hatóságok nem őt vették célba. Novotny a Navalnij és a Kreml közötti konfliktust üzleti érdekeknek tulajdonította anélkül, hogy részletezte volna Navalnij üzleti ügyeit.

Laurent Courtois francia blogger és a donyecki székhelyű „Novorosszija Ma” honlap munkatársa magyarázatában az orosz propagandisták által hangoztatottakat ismételte: szerinte az orosz hatóságoknak nem volt okuk Navalnijt célba venni, mert ő soha nem volt jelentős politikai szereplő. Úgy tűnik, a 2013-as moszkvai polgármester-választáson szerzett szavazatok közel egyharmada sem győzte meg az ellenkezőjéről.

Draginja Vlk, a belgrádi városi parlament tagja azt állította, hogy Navalnijnak egészségügyi problémái voltak, és azokat politikai célokra használta fel, mérgezést szimulálva. Figyelmen kívül hagyta a berlini klinika orvosai által végzett vizsgálatokat.

Anton Friesen, az Alternatíva Németországért párt Bundestag-képviselője hihetetlen éleslátásról tett tanúbizonyságot: kijelentette, hogy nincs bizonyíték az orosz hatóságok érintettségére, és a botrány célja nyilvánvaló – tekintettel Németország szerepére, csak az Északi Áramlat 2 projekt ellenzőinek kedvez. Ha azonban úgy alakultak volna a dolgok, ahogy a méregkeverők tervezték, Navalnij Szibériában halt volna meg, és ezeknek az eseményeknek semmi köze nem lett volna Németországhoz. Úgy tűnik, ez a gondolatmenet nem jutott eszébe a képviselőnek.

Álhírek az elcsatolt területeken tartott népszavazásokról és választásokról

A nyugati közönségnek szánt orosz propaganda egyik kedvenc témája a választások hibátlanul demokratikus és általánosan támogatott volta Oroszországban, különösen az elcsatolt területeken. A különböző oroszországi választásokon és népszavazásokon a nyugati megfigyelőknek van egy stabil csoportja, akik mindent jóváhagynak, ami történik. Az egyik ilyen megfigyelő az elcsatolt Krím gyakori látogatója és François Fillon kormányának korábbi közlekedési minisztere, Thierry Mariani. A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló népszavazást, amelyet az orosz különleges erők által elfoglalt és az ukrán törvények szerint megszállt félszigeten tartottak, „szabadnak és törvényesnek” nevezte, anélkül, hogy tisztázta volna, melyik ország jogi szemszögéből tekinthető törvényesnek. Ami az alkotmánymódosításról szóló népszavazást illeti, amelyet olykor teljesen alkalmatlan helyeken bonyolítottak le, ahol a független megfigyelés lehetetlen volt, arról beszélt, mint „modellről, amelyet más államoknak, köztük Franciaországnak is követnie kellene”. A francia hatóságok azonban valamiért nem fogadták meg ezt a tanácsot.

Rainer Rupp német közgazdász és a NATO-ügynökségek egykori keletnémet kémje „kétségtelenül demokratikus szavazásnak” nevezte a krími népszavazást, és politikai felfedezést tett azzal, hogy a félsziget lakóit „menekülteknek nevezte, akik magukkal vitték a földjüket”. Nyilvánvalóan nem vette figyelembe, hogy addigra sok valódi menekült már elhagyta a Krímet.

Finian Cunningham brit kommentátor álhírek terjesztésével vádolta a Nyugatot, amelyek között említette a Krím elcsatolásáról szóló híreket is. Szerinte az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról törvényes népszavazáson döntöttek – arról nem is beszélve, hogy az ukrán törvények szerint regionális népszavazás egyáltalán nem is lehetséges. Azt a történetet is koholmánynak bélyegezte, miszerint orosz hackerek a 2016-os elnökválasztás előtt feltörték a Demokrata Párt szervereit, annak ellenére, hogy egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a nyomuk egy konkrét épülethez vezetett a moszkvai Komszomolszkij Proszpekten.

Álhírek az ukrajnai háborúról

Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a propagandagépezet elkerülhetetlenül bevonta munkájába nyugati szövetségeseit, köztük néhány neves politikust is. 2022 júliusában Jiří Paroubek volt cseh miniszterelnök kijelentette, hogy Oroszország érdekei csak a donbásszi régióra korlátozódnak, és nem áll szándékában Ukrajna más területeinek elfoglalása. Természetesen ekkor már előkészítés alatt álltak a Donbásszhoz nem tartozó Zaporizzsjai és Herszoni régiók annektálásáról szóló „népszavazások”. Szergej Lavrov külügyminiszter azonban már akkor is azt állította, hogy a „földrajz megváltozott”, és Oroszország nem engedheti meg, hogy az Ukrajna által ellenőrzött területeken fegyverek legyenek.

Jeffrey Young, Kentucky állam örökösen sikertelen kormányzójelöltje azt hirdette, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben Oroszország soha nem sértette meg a nemzetközi jogot, és hogy az ukrajnai orosz etnikumú lakosságot koncentrációs táborokban tartják fogva. Figyelemre méltó, hogy még az orosz állami média is tartózkodott attól, hogy ezt a szélsőséges állítást támogassa.

Douglas Macgregor nyugalmazott amerikai ezredes, a védelmi miniszter korábbi tanácsadója a háború első napjaitól kezdve olyan kijelentéseket tett, hogy a háborút gyakorlatilag Oroszország nyerte meg, és Ukrajnának esélye sincs az ellenállásra. Amikor ezek a jóslatok nem váltak valóra, magyarázatot talált – szerinte ez az orosz hadsereg túlzott emberségének köszönhető, mely túl puhán lépett fel. Ezt 2022 márciusában jelentette ki, pontosan azokban a napokban, amikor a bucsai mészárlás történt.

Ifjabb Robert Kennedy, aki 2023 áprilisában a Demokrata Párt elnökjelöltségéért versengett, Tucker Carlson műsorában való szereplése során azt állította, hogy az Oroszországgal vívott háborúban 300 000 katona halt meg, és az ukrán katonai veszteségek hét-nyolcszor magasabbak, mint az orosz veszteségek, ami arra utalt szerinte, hogy Ukrajna veresége elkerülhetetlen. Látszólag megismételte az úgynevezett „DNK népi milíciájának” egyik tisztjétől származó fantasztikus számadatot a visszafordíthatatlan veszteségekről, de még ez a szám is az elesettek, sebesültek és fogságba esettek teljes létszámát tartalmazta. Amikor a mindkét oldalon elszenvedett veszteségek arányáról beszélt, úgy tűnt, hogy Putyin Valdaj Klubban tett nyilatkozatára támaszkodik, ami szintén nem felel meg a valóságnak.

Egyelőre ennyi álszakértőt mutat be a The Insider, de mondom, ami késik, nem múlik, eljutnak ők még magyar földre is körülnézni a sajtópiacon. És borítékolom, hogy szerintem külön mellékletet adnak majd ki a magyarországi Putyin-propagandisták nevével és életrajzával – esetleg pótkötetet, rövidebb terjedelemben nem is lenne érdemes foglalkozni velük.

Azért kellemes látni, ahogy egyenként utolérik ezt a sok hazug embert. Mint megannyi sánta kutyát.

Szele Tamás