Ma kísérletet teszek a lehetetlenre, ugyanis elhangzottak bizonyos kritikus megjegyzések, melyek szerint „mióta Izrael háborúban áll, a sajtóból eltűntek az ukrajnai harcok hírei”. Dehogy tűntek, csak az ember nem szakadhat szét: ha az egyikkel foglalkozunk, nincs idő a másikra, ha a másikkal, nincs idő az egyikre. Ma megpróbálok rövid összefoglalót adni mindkét zónáról az ISW jelentései nyomán.

Sajnos azonban nem csak engem terhel túl a feladat, hanem az ISW-t is: láthatóan rövidebbek a napi jelentéseik, mióta eggyel több felé kell figyeljenek, ami nem jelenti azt, hogy a minőségük rosszabb lenne, ez a kutatóintézet továbbra is etalonnak számít, de azt jelenti, hogy például az ukrajnai jelentés kicsit kevésbé pontos, mint azt megszoktuk, olyan szempontból, hogy a harcokban résztvevő alakulatok azonosítása most például elmaradt. Hiába: ők sem szakadhatnak szét. Akkor lássuk, mi történt tegnap ezen a két hadszíntéren!

Izrael

A Hamász október 13-án a korábbi napokhoz képest alacsonyabb ütemben folytatta a rakétatámadásokat Izrael ellen. A terrorszervezet október 12-én kezdte csökkenteni a támadások ütemét, hogy tartalékolja rakétakészletét és felkészüljön egy elhúzódó háborúra, ahogy arról a CTP és az ISW korábban beszámolt. A Hamász október 13-án Észak-, Közép- és Dél-Izraelt vette célba. A Hamász katonai szóvivője bejelentette, hogy a csoport 150 rakétát lőtt ki Ashkelonra, 50 rakétát Sderotra, és támadta a közép-izraeli Ben Gurion repülőteret. Izraeli civileket evakuáltak a Gázai övezet peremterületeiről. Az IDF október 13-i műveleti jelentése megállapítja, hogy a fegyveresek 6000 rakétát lőttek ki Gázából. A CTP-ISW korábban arról számolt be, hogy a Hamász és a Palesztin Iszlám Dzsihád (PIJ) a háború kezdete óta rakétaarzenáljának mintegy 33 százalékát használta fel.

Az IDF lelőtt egy Ayyash 250-es rakétát, amelyet a Hamász a Gázai övezetből indított az IDF északi régióparancsnokságának központja felé Szafedben. Szafed a legtávolabbi helyszín, amelyet a Hamász a háború október 7-i kezdete óta célba vett.

A CTP-ISW október 13-tól a PIJ és az al-Kasszem Brigádok több más rakétatámadását is feljegyezte Izrael ellen, köztük azt, hogy az al-Kasszem Brigádok két al-Zouari egyirányú támadó drónt lőttek ki az IDF katonáira Szaadban, valamint egy Mutabar 1 légvédelmi rakétát egy Gáza felett repülő izraeli drónra.

A CTP-ISW október 12-én egy összecsapást regisztrált palesztin fegyveresek és izraeli biztonsági erők között izraeli területen. Ez csökkenést tükröz a háború első néhány napjához képest, amikor a Hamász fegyveresei heves harcokat vívtak egész Dél-Izraelben.

A Hamász felszólította a palesztin civileket, hogy maradjanak a lakóhelyükön, válaszul az izraeli felhívásra, mely október 13-án a civileket a Gázai Övezet északi részének kiürítésére szólította fel. Az IDF október 12-én tájékoztatta az ENSZ-t, hogy a Gázai Övezet északi részén élő 1,1 millió lakosnak a következő 24 órában el kell költöznie. Az IDF közölte, hogy az elkövetkező napokban várhatóan továbbra is jelentős műveleteket folytat Gáza városában, és el akarja kerülni, hogy a civileknek kárt okozzon. Abu Ubaida, a Hamász szóvivője a felhívást a palesztinok elleni „pszichológiai hadviselésnek” minősítette, és a helyieket maradásra szólította fel. A Hamász továbbra is emberi pajzsként használja a civileket, ami szándékosan veszélybe sodorja őket annak érdekében, hogy megvédje a Hamász katonai infrastruktúráját és fegyvereit. A Gázai Övezet északi részét tömegesen elhagyó civilek miatt fennál annak kockázata, hogy a Hamász elveszíti annak lehetőségét, hogy a rendszeres civil tevékenységet katonai tevékenységének elfedésére használja. Az ENSZ jelentése szerint a 2,3 millió gázai lakosból jelenleg 423 ezren kényszerültek lakóhelyüket elhagyni.

Nyugati part

A palesztin fegyveresek október 13-án Ciszjordánia-szerte nagyobb arányban csaptak össze az izraeli biztonsági erőkkel, mint korábban, ami összhangban van a Hamász eszkalációra való felhívásával. A CTP-ISW október 13-án 32 esetben regisztrált kisebb fegyveres összecsapást helyiek és izraeli biztonsági erők vagy izraeli telepesek között. A Hamász október 12-én közleményt adott ki, amelyben ünnepelte az izraeli biztonsági erőkkel való összecsapásokat a területen, majd folytatásra és további eszkalációra szólított fel. A PIJ közleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy széles körű támadásokat indít Dzsenínben, a Ciszjordánia északi részén lévő palesztin militáns fellegvárban. A PIJ több alegységet hozott létre, amelyek Tubaszban, Dzsenínben, Nábluszban és Tulkarmban működnek.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter október 13-án Jordániában találkozott Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Abbász az izraeli agresszió befejezésére szólított fel, és a találkozón kijelentette, hogy a Gázából való kitelepítés „második katasztrófát jelentene népünk számára”. A libanoni Hezbollahhoz kötődő Al Mayadeen „feszültnek” minősítette a találkozót, és a palesztin vezetést idézte, amely azt állította, hogy Abbász azt mondta Blinkenek, miszerint a gázai kitelepítés a ciszjordániai lakosok kitelepítésének terveit előzi meg. Az ISW nem tudja megerősíteni a jelentést. A jelentés összhangban van a Hamász kinyilvánított céljával, miszerint a hadműveletet Ciszjordániára is ki kell terjeszteni.

Dél-Libanon és a Golán-fennsík

A libanoni Hezbollah (LH) azt állította, hogy október 13-án négy izraeli állást támadott meg Észak-Izraelben. Az LH azt mondta, hogy a támadások válaszul történtek a több dél-libanoni város elleni izraeli támadásokra. Az IDF válaszul drónokkal mért csapást az LH-hoz köthető célpontokra. A CTP-ISW két jelentést rögzített arról, hogy meg nem nevezett fegyveresek megközelítették a határt és összecsaptak az izraeli biztonsági erőkkel. Az Al Jazeera tudósítója megjegyezte, hogy az IDF tüzérségi támadásai kiterjedtebbek, mint az előző napokban, és hogy a beszivárgási kísérletek mögött feltehetően palesztin csoportok állnak. A libanoni hadsereg is kézifegyver-harcba és tüzérségi tűzbe keveredett az izraeli biztonsági erőkkel az izraeli-libanoni határ mentén. A támadásoknak ez a szintje enyhe emelkedést jelent az előző napok tevékenységének szintjéhez képest Izrael északi határa körül.

Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és az LH október 13-án erőket telepített a délnyugat-szíriai határhoz. Az IRGC műszaki egységeinek elemeit Albu Kamalból a Golán-fennsíkokra helyezte át. Az LH Mayadinból Damaszkuszba telepített át harcosokat, ami része annak az erőfeszítésnek, hogy a szíriai tartományokból minden egyes katonáját átcsoportosítsa Quneitrába és Damaszkuszba – egy helyi ellenzéki szervezet szerint. Az iráni és az LH által irányított haderő-telepítések összhangban vannak azzal a forgatókönyvvel, amely szerint a jelenlegi izraeli konfliktus többfrontos háborúvá bővülne Izrael körül.

Irán és az ellenállás tengelye

Az iráni rezsim azt álítja, hogy az amerikai és izraeli akciók kiterjeszthetik a háborút Izraelen és a palesztin területeken túlra, miközben megpróbálják fokozni az Izrael elleni erőszakot Ciszjordániában. Hoszein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter október 13-án többször is hangsúlyozta, hogy a palesztinok elleni izraeli „háborús bűnök” folytatása kiterjesztheti a konfliktust a régióra a libanoni Hezbollah tisztségviselőkkel folytatott több találkozó során. Hasonlóképpen érvelt, vagyis azt állította, hogy a konfliktus más frontokra való kiterjesztése az izraeli fellépésektől függene a Mohammed Shia al Sudani iraki miniszterelnökkel folytatott október 12-i bagdadi találkozóján. Ali Khamenei legfelsőbb vezető és más vezető tisztviselők azt hangsúlyozták, hogy Iránnak nem volt szerepe az október 7-i Hamász-támadásban.

Abdollahian október 13-án Bejrútban tartott sajtótájékoztatóján bírálta az Egyesült Államokat, amiért az támogatja Izraelt, hogy egyrészt „palesztinokat gyilkoljon”, másrészt pedig felszólított másokat, hogy „gyakoroljanak önmérsékletet” Abdollahian figyelmeztetett, hogy „minden lehetőség elképzelhető”, ha ez a helyzet folytatódik. Abdollahian azt is kijelentette a Najib Mikati libanoni miniszterelnökkel október 13-án Bejrútban tartott találkozóján, hogy az Egyesült Államoknak ellenőriznie kell Izraelt, hogy elkerülje a regionális háború kitörését.

Az IRGC parancsnoka, Hoszein Szalami vezérőrnagy október 13-án Teheránban tartott pénteki imaprédikációja során hangsúlyozta az amerikai szerepet a Gáza elleni izraeli hadműveletek „irányításában” Ebrahim Raisi iráni elnök október 13-án Farsz tartományba tett útja során hasonlóképpen rámutatott az izraeli akciókban való „amerikai bűnrészességre”. Esmail Khatib iráni hírszerzési és biztonsági miniszter és Ahmad Khatami ideiglenes teheráni pénteki imavezető október 13-án felszólította a „palesztin ellenállást”, hogy adjon erőteljesebb válaszokat az izraeli agresszióra. Az IRGC-hez kötődő Tasnim hírügynökség október 12-én újraközölte a PIJ felhívását, hogy terjesszék ki a konfliktust Gázán túlra, és „fokozzák” az izraeli „megszállókkal” szembeni ellenállást Ciszjordániában.

Ukrajna és Oroszország

Az október 13-án a Donyecki Területen található Avdiivka körzetében folyamatban lévő orosz offenzív műveletek a jelentések szerint a város környékén kudarcba fulladtak. Orosz források azt állították, hogy az orosz erők folytatták az Avdiivkától északra és délre fekvő területek támadását, és az október 12-én és 13-án közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz erők Krasznohorivkától délre (Avdiivkától 5 km-re északra) és Pjervomajszkétől délkeletre (Avdiivkától 11 km-re délnyugatra) nyomultak előre. Orosz források ellentmondó jelentéseket tettek közzé továbbá az avdijivkai kokszgyár orosz ellenőrzéséről szóló korábbi orosz jeleentéseivel kapcsolatban, és az ISW a közzététel időpontjáig nem figyelt meg olyan bizonyítékot, amely megerősítené, hogy az orosz erők ellenőrzik az üzemet. Ukrán katonai tisztviselők arról számoltak be, hogy az ukrán csapatok továbbra is visszaverik az Avdiivka környéki orosz támadásokat. Egy orosz milblogger megjegyezte, hogy az ukrán erők aknamezőkkel lassítják az orosz előrenyomulást Avdiivka irányában. A Luhanszki Népköztársaság (LNR) 4. dandárjának (2. hadtest, déli katonai körzet) egyik orosz önkéntese azt állította, hogy az elhasználódott lövegcsövek csökkentik az orosz tüzérség pontosságát Avdiivka közelében, ami az ISW által korábban orosz forrásokból már megfigyelt panasz az orosz tüzérséggel kapcsolatban. Az önkéntes úgy értékelte, hogy az orosz erők „összenyomhatják az ukrán területhatárt” azáltal, hogy Avdijivka közelében kevésbé megerősített, ukránok által tartott területeket foglalnak el, de aggodalmát fejezte ki, hogy az orosz tábornokok félreértelmezik ezeket a korlátozott előretöréseket, és megpróbálják felgyorsítani az Avdiivka felé irányuló támadási erőfeszítéseket. Az önkéntes megjegyezte, hogy egy ilyen félreértelmezés arra vezethet, hogy az orosz erők addig támadják az erődítményeket, amíg ezek az erők el nem fogynak.

Úgy tűnik, hogy az orosz katonai vezetés korlátozza az Avdiivka körüli orosz offenzív műveletek megvitatását az orosz információs térben, valószínűleg azért, hogy alkalmazkodjon a korábbi információs sokkhelyzetekhez és ellenőrizze az orosz információs térben e műveletek körül kialakuló narratívákat. Egy prominens orosz milblogger október 12-én azt állította, hogy az orosz katonai parancsnokság „kis adagokban osztogatja az információkat az orosz támadó műveletekről”, majd október 13-án azt, hogy „minimalizálja az információk nyilvánosságra hozatalát”, mivel az orosz hadsereg nem akarja, hogy az Avdiivka környéki műveletek körül „médiafelhajtás” legyen. Egy másik orosz milblogger október 13-án azt is állította, hogy meg nem nevezett szereplők, valószínűleg az orosz katonai vezetés, utasította a milbloggereket, hogy ne tárgyalják az Avdiivka környéki harcok részleteit. Egy orosz forrás kijelentette, hogy támogatja az orosz hadsereg döntését, és felszólította a milbloggereket, hogy csak olyan információkat vitassanak meg, amelyek nem érintik az orosz katonai műveleti biztonságot, míg más orosz milbloggerek megjegyezték, hogy itt az ideje kideríteni, hogy az orosz blogszférában kik hazudnak a frontvonalakon kialakult helyzetről. Az orosz katonai vezetés valószínűleg igyekszik tanulni a korábbi nagy offenzívákból, amelyek során elvesztette az orosz információs térben az orosz akciókról kialakult megítélés ellenőrzését. Egyes milbloggerek követik (és valószínűleg továbbra is követni fogják) a hadügyminisztérium által előírt narratív vonalat, de ez a központi ellenőrzésre tett kísérlet visszahatást válthat ki a kiválasztott milbloggerekből.

A Kreml valószínűleg úgy próbálja beállítani az Avdiivka körüli orosz támadó műveleteket és más helyi erőfeszítéseket, mintha az orosz erők ragadnák meg a műveleti kezdeményezést Ukrajnában. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet október 13-án azt állította, hogy az ukrán ellentámadó műveletek „hivatalosan véget értek”, mivel az orosz erők „aktív hadműveletekre tértek át szinte a teljes frontvonalon.” A Kreml tehát valószínűleg arra próbálja felhasználni az Avdiivka körüli orosz támadásokat, valamint a front más területein tett helyi erőfeszítéseket, hogy az orosz és nemzetközi narratívát az orosz támadó műveletekre és katonai képességekre összpontosítva változtassa meg. Ukrajna nagy valószínűséggel nem fejezte be a folyamatban lévő ellentámadását, ahogyan azt Nebenzja állítja, és ahogyan az ISW korábban megjegyezte, az ukrán ellentámadások valószínűleg folytatódni fognak a téli hónapokban is, bár feltehetően csökkentett ütemben és léptékben.

Az ukrán erők október 13-án ellentámadó hadműveleteket hajtottak végre Bakhmut közelében és a nyugati Zaporizzsjai Területen. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán hadsereg folytatta a támadó hadműveleteket Melitopol (Zaporizzsjai terület nyugati része) és Bakhmut irányában. Orosz források szerint az ukrán csapatok folytatták a sikertelen támadásokat a Kliscsivka-Andrijivka-Kurdjumivka vonal mentén (7-13 km-re délnyugatra Bakhmut-tól) és a Robotyne-Verbove vonal mentén (10 km-re délre és 18 km-re délkeletre Orikhivtól).

Az orosz erők továbbra is drón- és rakétacsapásokkal, valamint helyi, határokon átnyúló támadásokkal veszik célba az ukrán kritikus infrastrukturális létesítményeket. Az Ukrán Védelmi Erők Északi Igazgatósága Egyesült Sajtóközpontjának szóvivője, Jurij Povh ezredes október 12-én arról számolt be, hogy az ukrán egységek visszavertek egy orosz szabotázs- és felderítő csoportot, amely megpróbált átjutni a Szumi területre, és kijelentette, hogy ezek az orosz csapatok valószínűleg egy ukrán kritikus infrastrukturális létesítményt akartak elérni. Povh kijelentette, hogy orosz szabotázs- és felderítő csoportok az elmúlt két hónapban tízszer próbálták sikertelenül átlépni az Oroszország és Ukrajna közötti nemzetközi határt. Az ukrán Katonai Hírszerzési Főigazgatóság (GUR) főnökhelyettese, Vagyim Szkibickij vezérőrnagy október 13-án arról számolt be, hogy az orosz hadiipar az ősz és a tél folyamán megpróbálja fokozni a fegyvergyártást, hogy csapást mérjen az ukrán energetikai és egyéb kritikus infrastruktúrára. Szkibickij kijelentette, hogy az orosz erők csökkentették a bombázókról indított rakéták használatát, és gyakrabban használnak cirkálórakétákat és Iszkander ballisztikus rakétákat. Szkibickij arról is beszámolt, hogy Oroszország újraindította a Kalibr és H–101 cirkálórakéták gyártását, de kihívásokkal néz szembe a gyártás mennyiségének növelésében.

Az orosz hatóságok október 13-án szélsőségesség vádjával letartóztattak négy ügyvédet, akik prominens ellenzéki személyiségeket képviselnek, valószínűleg a közelgő 2024-es orosz elnökválasztás előfeltételeinek megteremtése érdekében. Őrizetbe vették Alekszej Navalnij bebörtönzött orosz ellenzéki személyiség három ügyvédjét – Vadim Kobzevet, Igor Szergunint és Alekszej Lipcsejt –, mert állítólag egy szélsőséges közösségben tagjai voltak. Vádat emeltek és pénzbírságot szabtak ki Alekszej Ladin ellen is, aki számos krími tatárt és terrorizmussal, kémkedéssel és tiltott csoportokban való részvétellel vádolt ukrán állampolgárt képvisel, mert állítólag lejáratta az orosz hadsereget és szélsőséges szimbólumokat terjesztett. Alekszandr Molohov ügyvéd, aki a bebörtönzött szenvedélyes nacionalistát és volt orosz tisztet, Igor Girkint képviseli, felszólította az Orosz Szövetségi Ügyvédi Kamarát, hogy Kobzev, Szergunin és Lipczer iránti szolidaritásból tartson egynapos sztrájkot, és bírálta az orosz kormányt, amiért vádat emeltek ezen ügyvédek ellen, mert „összekötötték Navalnijt a külvilággal”.

Ezek voltak tehát a jelenleg zajló háborúk hírei dióhéjban: nem egy könnyed, hét végi olvasmány, de akit érdekelnek, nem is azért olvassa őket, mert felhőtlen szórakozásra vágyik.

Persze azért mégis az volna a legjobb, ha nem kéne ilyen átfogó hadijelentéseket írni, vagy ha mégis muszáj, legalább ne egyszerre két háborúról szólnának, hanem csak egyről.

Lesz tán még olyan is egyszer.

Egyelőre ez van.

Szele Tamás