Sajnos egyre több ilyen kiadvány van, vagyis olyan sajtóorgánum, amit sosemvolt-sosemlesz személyek „írnak” (vagyis a mesterséges intelligencia) és ez a trend, főleg, ha a politikai propagandával párosul, véget vethet magának a sajtónak is, hiszen az MI képes naponta több ezer cikket is publikálni, amit eleven ember nem tud utána csinálni.

(Képünk illusztráció)

A Jamestown Alapítvány fedezte fel, hogy már nem csak magánszemélyek vetik be ezt a technológiát, hanem – a Kínai Kommunista Párt is, kifejezetten propaganda-célokból és ez nagyon rossz hír. Lássuk, mire jutottak elemzésükben.

A Beijing Times online médiaoldal a Kínai Kommunista Párt (KKP) által kényesnek ítélt témákról közöl történeteket, amelyek igazodnak a KKP által preferált narratívához. Ezeket a történeteket a nemzetközi ügyekről szóló semleges tudósítások váltogatják, hitelességet biztosítva ezzel a kiadvány közönségének növeléséhez.

A kiadvány cikkei, amelyek a Kínai Népköztársaság katonai technológiájának fejlődését dicsérik, egyre nagyobb teret nyernek a nyugati mainstream médiában, és olyan kiadványok vették át, idézték őket, mint a Newsweek, a Daily Mail és a The Defense Post.

A Beijing Times egy obskúrus orgánum. Úgy tűnik, hogy néhány riportere nem is létezik, mivel az interneten sehol máshol nem találni róluk nyomot, és a fotóik is mesterséges intelligencia által generáltnak tűnnek. A weboldal egy nagyobb hálózat része, amely több tucat „híroldalt” tartalmaz, és amely az Egyesült Államok, Európa, Afrika és a Közel-Kelet több városának helyi olvasóközönségét célozza meg.

2023. március 3-án kezdte meg működését a Beijing Times nevű digitális kiadvány. A delaware-i székhelyű Cedrus Media által gyártott kiadvány azt állítja, hogy „elfogulatlan, angol nyelvű híreket szolgáltat Kínáról”. A honlap betűtípusa és felépítése a The New York Times-t utánozza, és elsősorban a Kínai Népköztársaság (KNK) belföldi híreiről és a KNK-val kapcsolatos nemzetközi történetekről közöl cikkeket. A hírportál úgy írja le küldetését, hogy „felvilágosítja a világot Kínáról”. A weboldalon ez olvasható: „A Kínán belüli szigorított médiaellenőrzés és a külföldi tudósítások globális költségvetési megszorításai miatt hiányoznak az alapos, elfogulatlan információk a világszínpad e fontos szereplőjéről. A Beijing Times azért van itt, hogy áthidalja ezt az információs hiányt”. Ez a lap azonban többről szól, mint ami első látásra kiderül belőle. Nemcsak, hogy számos cikke igazodik a Kínai Kommunista Párt (KKP) által preferált narratívákhoz, de úgy tűnik, hogy a legfontosabb újságírói nem is léteznek. A Beijing Times cikkeit idézik és hivatkoznak rájuk a nyugati főáramú médiában, valószínűleg olyan újságírók, akik nincsenek tisztában a lap kétes hitelességével.

Érzékeny kérdésekben a párt vonalát követik a tudósítások

A Beijing Times jól felszereltnek és finanszírozottnak tűnik, és része egy sokkal nagyobb, a helyi közönséget világszerte megcélzó információs weboldal-hálózatnak. Hosszú terjedelmű cikkeket közöl, amelyek gyakran kiegyensúlyozottnak tűnnek. Az újság igyekszik minden oldalt bemutatni, és azt állítja, hogy „semlegessége” az erőssége. „Nem vagyunk Kína-pártiak vagy Kína-ellenesek, és nem vagyunk elfogultak egyetlen ország mellett vagy ellen sem” – olvasható a honlapon. „Célunk, hogy átfogó és árnyalt képet fessünk Kínáról, lehetővé téve olvasóink számára, hogy saját megalapozott véleményt alkossanak a cenzúrától és az emberi jogoktól kezdve a technológiai fejlődésen át a környezetvédelmi politikáig mindenről”. A Beijing Times a Kínai Népköztársaságról szóló tudósításaiban rövid írásokat közölt Peking történetéről és ismerteti az Egyesült Államokban dolgozó kínai diplomaták életrajzát.

A művészetekről, kultúráról és nemzetközi ügyekről szóló cikkek között azonban több olyan írás is található, amely egyértelműen Peking álláspontját közvetíti. Ez különösen igaz azokra a témákra, amelyeket Peking érzékenynek tart. Ezekben a cikkekben, amelyek gyakran feltűnően összhangban vannak a Kínai Kommunista Párt (KKP) hivatalos nyilatkozataival és álláspontjával, a szerzők néha kínai tudósokat és kormányzati tisztviselőket idéznek. A hongkongi demokratikus intézmények eróziója és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen (Xinjiang Ujgur Autonóm Terület, XUAR) folyó emberi jogi visszaélések a két példaértékű téma, amelyekkel a kiadvány foglalkozott.

Hongkong

Aarav Shen 2023 októberében megjelent cikke a következő címet viseli: „Médiaszabadság Hongkongban: Egy történet eltérő nézetekről” címmel. A cikk Jimmy Lai-ra, a hongkongi médiamágnásra és demokráciapárti szószólóra, mint „jól ismert Kína-ellenes személyiségre” hivatkozik. A városban 2019-ben kezdődő tüntetéseket „zavargásokként” emlegetik, és idézik Li Xiaobing (李晓兵) KNK-s tudóst, aki Lai kiállását a nyugati erőfeszítések részeként írja le, amelyek célja, hogy „beavatkozzanak Hongkong ügyeibe azzal a szándékkal, hogy destabilizálják Kína pénzügyi idegközpontját”. A cikk a továbbiakban úgy jellemzi a hongkongi különleges közigazgatási terület kormányát, mint amely „valóban elkötelezett a hongkongi lakosság jólétének és fejlődési kilátásainak előmozdítása iránt”.

Egy másik, 2023 márciusában megjelent írás címe „Hongkong nemzetbiztonsági törvénye és annak hatása a régió stabilitására, biztonságára és gazdasági fejlődésére”. A cikk egy hongkongi ifjúsági képviselő vallomását ismerteti, melyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UNHRC) előtt tett. A képviselő, Alex Yeung Ching Loong, a Kínai Nemzeti Politikai Konferencia 14. Nemzeti Bizottságának és a Kínai Nemzeti Politikai Konferencia 14. Pekingi Városi Bizottságának tagja. Emellett az Összkínai Ifjúsági Szövetség bizottsági tagja, a Hongkongi Egyesült Ifjúsági Szövetség elnöke és a Pekingi Ifjúsági Szövetség alelnöke. Loong azt mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, hogy a Beijing Times szerint „alaptalanok és megalapozatlanok” azok a „pletykák”, amelyek szerint a külföldi vállalatok a nemzetbiztonsági törvény (NSL) miatt elhagyják Hongkongot. A KNK állami Xinhua hírügynöksége szintén közölt egy cikket Loongnak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt tett vallomásáról. Egy külön cikk, amelyet ugyanaz a szerző tett közzé, a következő címet viseli: „A kínai szóvivő szerint a hongkongi nemzetbiztonsági törvény stabilitást és jobb üzleti környezetet hoz”. Ez a cikk Wang Chao (王超), a 14. Országos Népi Kongresszus szóvivőjének megjegyzéseit ismertette. Aarav Shen arra a következtetésre jut, hogy összességében az NSL „sikeres volt a nemzetbiztonság javítására, a jogállamiság biztosítására és a hongkongi lakosok jogainak és szabadságának védelmére irányuló céljaiban”.

Xinjiang

Aarav Shen írt cikkeket a Beijing Times számára a XUAR-ban folyó kényszermunkával kapcsolatban is. Az egyik 2023 októberében megjelent írás címe: „A »kényszermunka« narratívájának dekonstruálása: A nyugati média taktikáinak leleplezése Hszincsiangban”. Ebben Shen azt állítja, hogy több mint 30 000 XUAR-ral kapcsolatos történetet elemzett, amelyek 15 ország és régió 22 médiumából származnak, hogy „megértse a politikai és gazdasági motivációkat a »kényszermunka« vádja mögött”.

Shen arra a következtetésre jut, hogy a „»kényszermunka« narratíva” egy „nyugati Kína-ellenes erők által irányított, aprólékosan megtervezett folyamat” és egy „lejárató kampány” volt. Számos, ezen erők által alkalmazott taktikát említ. Ezek közé tartozik a KNK kormányának kriminalizálása, a KNK szegénységcsökkentő politikájának démonizálása, a transzferfoglalkoztatáshoz nyújtott támogatási intézkedések megbélyegzése és a KNK megtámadása félrevezető állításokkal. Azzal is érvel, hogy az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és annak európai megfelelője „nem kínálja az emberi jogi normák egyetemes meghatározását”, és azt ajánlja, hogy a KNK emberi jogokkal kapcsolatos eltérő nézőpontját tiszteletben kell tartani.

Lynn Hatem 2023. augusztusi külön cikke Irán, Mianmar, Szamoa, Mexikó és a Dominikai Közösség külföldi küldötteinek a XUAR-ban tett látogatását dokumentálja. Ez a cikk, amelynek alcíme „Hszincsiang valódi lényegének feltárása”, rávilágít a nyugati média beszámolói és a helyszíni valóság közötti „éles kontrasztra”. A követek állítólag „egyhangúlag tanúsították Kína elkötelezettségét a Hszincsiangban élő etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális identitásának fenntartása iránt”.

A szerző 2023 decemberében kezdte el figyelni a Beijing Times honlapját. Nem sokkal később a kiadvány bejelentette, hogy kibertámadás érte. A weboldalán található cikkek egy része eltűnt, és a weboldal keresési funkciója is le volt tiltva. A China Brief számára e cikk megjelenését megelőző napokban a Beijing Times címlapon megjelenő tartalmát úgy alakította át, hogy a Kínát nem érintő általános hírekre és nemzetközi ügyekre összpontosítson.

Az Egyesült Front munkája

A Beijing Times gyakran idézi a Kína egyesített „frontrendszeréhez” csatlakozott Kína-barát társaságok munkatársait a világ minden tájáról. A „Pekingi Xiangshan Fórum: Globális védelmi vezetők biztonsági párbeszédre gyűlnek össze” című cikk idézi Joseph Kahamát, a Tanzánia-Kína Barátságot Elősegítő Egyesület főtitkárát. Kahama „dicsérte Kína nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó megközelítését, amely a párbeszédben és a kölcsönös tiszteletben gyökerezik” – olvasható a cikkben. A továbbiakban azt írja, hogy Kahama „kiemelte a dinamika eltolódását a néhány érdek által uralt kétpólusú világtól egy befogadóbb, többpólusú világrend felé, ahol a civilizációk közötti párbeszéd nemcsak lehetséges, hanem aktívan ösztönzik is, és Kína élen jár ebben az átalakulásban”.

Más írások olyan szervezeteket említenek, mint a Szomália-Kína Baráti Társaság és a Kína-Japán Baráti Társaság, valamint dokumentálják a Kínai Népi Szövetség a Külfölddel Kötött Barátságért (CPAFFC) munkáját. A CPAFFC a Külügyminisztériumhoz kötődő szervezet, amely az egységfront rendszerébe tartozik, melyet a szervezetek és egyének ellenőrzésére és mozgósítására használnak a Párt nevében.

Titokzatos szerzők és kétes üzleti struktúra

A Beijing Times két leggyakrabban publikáló munkatársa Aarav Shen és Lynn Hatem. A kiadvány honlapja Shent „több mint 15 éves tapasztalattal rendelkező, üzleti, pénzügyi és gazdasági témájú tudósításokban jártas, nagyra becsült újságíróként” írja le. A cikk így folytatódik: „Aarav gazdag tapasztalatával, amely Délkelet-Ázsiától a Wall Street szívéig terjed, átfogó, globális perspektívát kínál a piaci dinamikáról és a gazdaságpolitikáról. Munkája, amelyet mélységéért és tisztaságáért ismernek el, alakította a nemzetközi párbeszédet, és egy összetett iparág megbízható hangjává tette őt. Jelenleg Hongkongban él, és a bonyolult pénzügyi trendeket a világ minden táján érdeklődő közönség számára lebilincselő történetekké alakítja.”

Hatem életrajzában megjegyzi: „annak ellenére, hogy nem Kínában született, egyedülálló nemzetközi perspektívája erőteljes szószólóvá tette őt a globális kultúrák gazdagságának kifejezésében. Folyamatosan tájékozódik a sokszínű kulturális tájban, élénk képet festve a kortárs életről és trendekről”.

Egyik szerző életrajza sem említ más kiadványokat, amelyekben írásaik megjelentek. Sőt, sikertelennek bizonyult minden próbálkozás, hogy példákat találjanak munkáikra a Beijing Times oldalain kívül. Ez megnehezíti hitelességük vagy tudósításaik megbízhatóságának megítélését. Hatem és Shen fotóinak a „Sightengine” és a „ChatGPT 4o” segítségével történő kereszthivatkozása arra utal, hogy azok mesterséges intelligencia által generáltak lehetnek. Ugyanezt a tesztet elvégezve a Beijing Times riportereinek néhány más fotójával is hasonló eredményt kapunk. A fotókon megfigyelhetőek a Generative Adversarial Networks (GAN) által létrehozott képek, amelyek a mesterséges intelligencia egyik formája, és amelyeket olyan, a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos kampányokban használnak, mint a Spamouflage.

A Beijing Times kiadója, a Cedrus Media egy delaware-i székhelyű vállalat, amely 50 másik globális hírportál hálózatát is üzemelteti. E weboldalak közül néhány már megszűnt, de mások mind a Cedrus Media, mind a Daher Media – a Cedrus vezérigazgatójáról, Georgio Daherról elnevezett különálló vállalat – népszerűsítették a lapot. A weboldalak hasonló, helyi olvasókat kiszolgáló kiadványok tartalmát is megosztják olyan helyeken, mint New York, Atlanta és Tampa. Daher azt állítja, hogy a „politikai narratívák” átformálására szakosodott. Jelentsen ez bármit is.

Georgio Daher és a Beijing Times egy „Giorgio Daher” nevű személy munkáit publikálta és népszerűsítette. A LinkedIn szerint Giorgio Daher a londoni S&P Global vezető beosztású munkatársa. Bár a két férfi neve hasonló, a profilképük eltérő.

Giorgio Daher az S&P Globalnál végzett muiunkája során már kapcsolatba került néhány KNK-beli kormányzati szervezettel az Egyesült Királyságban. Megjelent az állami Phoenix Televízióban, és részt vett a londoni Hongkongi Gazdasági és Kereskedelmi Hivatal (HKETO) rendezvényein. Daher a LinkedIn-en egy 2023-as HKETO-rendezvényről írt: „Az üzlet, a banki tevékenység és a rugalmasság Hongkong DNS-ének része; és milyen gazdag és egyedülálló a Hongkong és az Egyesült Királyság közös történelme!” Emellett a „Headline Bulletin”, egy brit székhelyű médiahálózat igazgatótanácsának tagja.

Daher cikke, melyet a Beijing Times számára írt, eredetileg a Global Economy 63 (GE63) nevű weboldalon jelent meg. A GE63 nemzetközi ügyekről publikál, és formátumában a Politicóhoz hasonlóan jelenik meg. A GE63 honlapja úgy jellemzi magát, mint „az Ön elsőszámú forrása a vezető hírek és ismeretek terén, amelyek segítenek a globális gazdaság alakításában. A kínai számmisztikában a 63-as számot gyakran a sikerrel és a bőséggel hozzák összefüggésbe, ezért a Global Economy 63-ra (siker és bőség) fókuszálunk”. A GE63 a munkatársak lenyűgöző életrajzokkal ellátott listáját is közli. Néhány tanácsadójának háttere ellenőrizhető, de a Beijing Times szerzőihez hasonlóan a szerzők némelyikének munkájáról vagy a GE63 weboldalán kívüli létezéséről nehéz példákat találni.

Daher álláspontja a KNK-t támogatónak tűnik. „Az amerikai–kínai technológiai hidegháború és a nem szándékolt következmények törvénye” című írása elemzi az amerikai kormány erőfeszítéseit a Kínába irányuló technológiatranszfer megállítására, valamint a félvezető- és mesterséges intelligencia-technológiák amerikai exportellenőrzését és a technológiai versenyt. Ebben arra a következtetésre jut, hogy az amerikai politika hosszú távon valószínűleg visszafelé sül el. Ehelyett „arra fogják kényszeríteni a kínaiakat, hogy megduplázzák technológiai beruházásaikat, betöltsék az esetleges hiányosságokat, növeljék az önellátást, és megerősítsék azokat a területeket, ahol versenyelőnyben vannak”.

A fősodratú média idézetei legitimálják a kétes tudósításokat

A Beijing Times átláthatatlan kiadvány, titokzatos szerzőkkel és zavaros szervezeti struktúrával. Ez azonban nem vonatkozik a tartalmára. A Beijing Times cikkei távolról sem homályosak, a mainstream médiumok idézik őket és hivatkoznak rájuk. Mint ilyen, talán sikeresen ösztönözte és alakította a címlapokat ezekben a kiadványokban. Ilyen például Aarav Shen „A lézerfegyverek forradalma” című cikke, amely a nagyenergiájú lézerfegyverek fejlesztését írja le a KNK katonai kutatói által.
Ezt a cikket a Newsweek magazin idézte, valamint átvette a The Defense Post, a Daily Mail és az Asia Times is. Ezek a kiadványok olyan címekkel vezették fel cikkeiket, mint például: „Kína azt állítja, hogy a lézerfegyverek előnyt jelentenek az USA űrbeli dominanciájával szemben” és „Kína azt állítja, hogy »hatalmas áttörés« történt a lézerfegyverek fejlesztésében”. A szalagcímek a KNK számára kedvezőek voltak, és azt a benyomást keltették, hogy hadserege jelentős ugrást tett technológiai képességeiben. Ettől függetlenül 2023-ban a Lawfare Institute a Brookings Intézettel együttműködve „Vízi háborúk: Az USA és Kína vívja a harcot a csendes-óceáni szigetek feletti befolyásért” címmel cikket jelentetett meg. Ez a cikk idézte a Beijing Times egyik cikkét, „Kína elektromágneses ágyúja: A modern hadviselés jövője” című cikket.

A KNK állami médiája igyekezett megfogadni Hszi Csin-ping elnök felhívását a „külső propagandamódszerek” innovációjára és „új kifejezésekre, amelyek integrálják a kínai és a külföldi dolgokat, jól mondják el Kína történetét, és terjesztik Kína hangját” (Hszinhua hírügynökség, 2013. augusztus 20.). Az olyan szervezetek, mint a CCTV és a Xinhua hírügynökség azonban mindig akadályokba ütköznek a bizalom elnyerése terén. Kifejezetten és átláthatóan kormányzati vezetésűek, így kritikát és szkepticizmust váltanak ki a közönség egy részéből. A Beijing Times más. Nincs érzékelhető kapcsolata a Kínai Népköztársasággal, ami lehetővé teszi, hogy cikkei nagyobb teret nyerjenek.

Mivel a szerkesztőségek egyre kevesebb erőforrást és munkatársat tudnak biztosítani a források átvilágítására, és szoros határidők alatt kell elkészíteniük a tartalmakat, a Beijing Times-hoz hasonló kiadványok írásai könnyen megoszthatók, idézhetőek és hivatkozhatók anélkül, hogy megfelelő ellenőrzésre kerülnének. Ez mélyebben vonzza az olvasókat az olyan tartalmakba, amelyek kifejezetten a KKP nézeteit tükrözik, és a félretájékoztatás, sőt a dezinformáció terjesztéséhez vezethetnek.

A Beijing Timesban a KKP nézeteit visszhangzó cikkek semleges és informatív cikkek között helyezkednek el. A cikkeket olyan weboldalakon teszik közzé, amelyek a neves amerikai kiadványok, például a The New York Times és a Politico formátumát utánozzák, ezzel is növelve hitelességüket. Az újságírók részletes életrajzzal rendelkeznek, ami bizalomgerjesztő. Így az emberi jogokról és a nemzetközi biztonságról szóló, a kínai kormány álláspontjával megegyező történeteik nagyobb nyilvánosságot érnek el. A kiadvány így sikerrel teljesíti az alapító által megfogalmazott küldetést, a „politikai narratívák átformálását” – de Peking javára.

A The Beijing Times anyavállalata globális befolyásra törekedett. Weboldalaik szélesebb körű hálózata az Egyesült Államok, Európa, Afrika és a Közel-Kelet helyi közösségeinek olvasóit célozzák meg. Sikerült befolyásolnia a mainstream médiát az Egyesült Államokban, ami arra utal, hogy szélesebb hálózata a világ más részein is befolyásolja az olvasók véleményét.

Összegezve: azért veszélyesebbek az ilyen politikai kiadványok, mert míg az MI segítségével generált álhír-oldalak rendszerint a hirdetési bevétel megszerzését célozzák, és lényegében véve ostobácska fake news-szal telítik a virtuális teret, a propagandára mindig sokkal több pénz jut majd, a propaganda-orgánumoknak nem kell törekedniük a rentabilitásra és gyakorlatilag korlát nélkül terjeszthetik az épp aktuális hazugságokat – hiszen az MI sosem fárad el, nem kér enni, és csak minimális összegbe kerül.

Szegény sajtó, mi lesz a sorsod?

Szele Tamás