Szele Tamás: Putyin szabadlábon

2024. szeptember 09. - Szele Tamás

Sokan tették fel a kérdést szeptember elején, hogy miért nem tartóztatták le Vlagyimir Putyint mongóliai látogatása során, jóllehet a Nemzetközi Büntetőbíróság érvényes letartóztatási parancsot adott ki ellene, és Mongólia tagja a Római Statútumnak. Nos, ennek alapos és gyakorlati okai voltak, mint azt a Detector Media kiderítette.

(Képünk illusztráció)

Kezdjük azzal, hogy Putyin szeptember 3-i mongóliai látogatása volt az első útja a Római Statútum egyik tagállamába azóta, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság („NBB”) 2023 márciusában elfogatóparancsot adott ki ellene az ukrajnai orosz invázió során elkövetett háborús bűncselekményekben való állítólagos részvétele miatt. A Nemzetközi Büntetőbírósággal szembeni kötelezettségei ellenére Mongólia nem vette őrizetbe Vlagyimir Putyint a közelmúltban Ulánbátorban tett látogatása során, ami vitákat váltott ki az oroszbarát Telegram-csatornákon.

A kötelezettség és a letartóztatás lehetősége között

Mongólia tengerparttal nem rendelkező országként Oroszországtól és Kínától függ a kereskedelem és az energiaellátás tekintetében. Oroszország Mongólia egyik legnagyobb gazdasági partnere, amely az üzemanyag-ellátása nagy részét ellenőrzi. A Világbank becslése szerint 2021-től Kína részesedése a mongol importból körülbelül 36%, Oroszországé pedig 28,5%, amely kőolajtermékeket, állati takarmányt, élelmiszert, műtrágyát és egyebeket biztosít. A mongol kormány szóvivője a Politico című lapnak elmondta, hogy Mongólia kőolajtermékeinek 95%-át és villamos energia-felhasználásának több mint 20%-át közvetlen szomszédaitól importálja, ami arra kényszeríti, hogy minden diplomáciai kapcsolatában semleges álláspontot képviseljen. E tényezőkre való tekintettel Mongólia valószínűleg előre jelezte az orosz kormánynak, hogy nem próbálja meg letartóztatni Putyint azáltal, hogy beleegyezett a látogatásának fogadásába. Szeptember 5-ig a mongol kormány nem adott hivatalos magyarázatot álláspontjára. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Mongólia nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját, és egyike volt annak a 35 országnak, amely tartózkodott az azt elítélő ENSZ-határozat megszavazásakor.

Az ukrán külügyminisztérium Putyin látogatása előtt sürgette Mongóliát, hogy tegyen eleget a nemzetközi elfogatóparancsnak, és adja át Putyint a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A Human Rights Watch szintén nyilatkozatot adott ki, amelyben azt állította, hogy Mongóliának vagy meg kell tagadnia Putyintól a belépést, vagy le kell tartóztatnia, ha beteszi a lábát a területére.

„Mongólia megszegi nemzetközi kötelezettségeit, mint a Nemzetközi Büntetőbíróság tagja, ha engedélyezi Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását anélkül, hogy letartóztatná” – mondta Maria Elena Vignoli, a Human Rights Watch vezető nemzetközi igazságügyi jogtanácsosa.

A Human Rights Watch továbbá felszólította Mongóliát és más nemzeteket, hogy kövessék Dél-Afrika példáját. Amikor ugyanis Putyin a tervek szerint részt vett volna a 2023 nyarán Johannesburgban megrendezett BRICS-csúcstalálkozón, a nyilvános vitát és egy dél-afrikai bírósági döntést követően lemondták a látogatását, amely megerősítette, hogy az ország köteles végrehajtani az NBB elfogatóparancsát.

Az Egyesült Államok sürgette Mongóliát, hogy ne biztosítson platformot Putyinnak az Ukrajna elleni agresszió népszerűsítésére. Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumi szóvivője azonban azt mondta, hogy az amerikai kormány elismeri Mongólia nehéz geopolitikai és gazdasági helyzetét, mivel Oroszország és Kína a szomszédja.

„Ha ők (Mongólia) tárgyalnak Oroszországgal, akkor világossá kell tenniük, hogy támogatják a területi integritás és függetlenség elvét” – mondta Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Az NBB és az európai tisztviselők visszafogottabban értékelték Mongólia képességét az orosz diktátor letartóztatására. Fadi El Abdallah, az ICC szóvivője megjegyezte, hogy Mongólia a Római Statútum különleges rendelkezései miatt nem tartóztathatja le Putyint. A letartóztatási kötelezettség alól kivételt képezhet, ha az adott állam kénytelen „egy másik állammal szembeni szerződéses kötelezettséget megszegni”, vagy ha ez sértené „egy harmadik állam valamely személyének vagy birtokának diplomáciai mentességét”.

Nabila Massrali, az Európai Bizottság szóvivője, miközben sürgette Mongóliát, hogy szerezzen érvényt az NBB elfogatóparancsának, megerősítette Mongóliának azt a jogát, hogy ebben a helyzetben „saját érdekeinek megfelelően” járjon el, és nem kívánt nyilatkozni arról, hogy az Európai Unió milyen intézkedéseket hozna, ha Mongólia nem tartóztatja le Putyint.

Az orosz hatóságok és az oroszbarát Telegram-csatornák reakciói

Az orosz fél kiszámítható módon, kritikus hangnemben reagált a Putyin letartóztatására irányuló felhívásokra az NBB-elfogatóparancs alapján. Oroszország nem ismeri el az NBB joghatóságát, és „politikailag motiváltnak” tartja a bíróság Putyinra vonatkozó döntését. Maria Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő még 2023 tavaszán kijelentette, hogy az NBB-határozat „semmit sem jelent Oroszország számára”, mivel nem részese a Római Statútumnak, és nem köteles követni az NBB döntéseit. A Kreml álláspontja szerint az orosz elnök ellen kiadott elfogatóparancsnak nincs jogi ereje a Római Statútumot nem elfogadó országokban, sőt az aláíró országok közül többekben sem, ha úgy döntenek, hogy nem hajtják végre.

Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, aki jelenleg a Biztonsági Tanács elnökhelyettese, agresszívebb álláspontot képviselt. Egy több mint 2,6 millió megtekintést elért posztban Medvegyev fizikai erőszakkal fenyegetőzött mind az NBB képviselői, mind pedig azok ellen, akik megpróbálják végrehajtani a parancsot, és gúnyosan „szaros kis papírnak” nevezte a határozatot. Medvegyev elutasította az EU felszólítását is, hogy Mongólia teljesítse a Római Statútum szerinti kötelezettségeit, és „jogilag értéktelennek” minősítette azokat.

Az oroszbarát Telegram-csatornákon Putyin mongóliai látogatását átütő sikerként tüntették fel. Ezek a csatornák közvetítették az orosz diktátor ulánbátori hivatalos beszédének részleteit, amelyben kiemelte, hogy Oroszország „emléket állít Mongólia hozzájárulásának a nácizmus és a militarizmus elleni küzdelemben”, megismételve a második világháborúval kapcsolatos orosz propaganda ismert közhelyeit. A propagandisták az ukrán külügyminisztérium álláspontjáról is igyekeztek negatív képet festeni, és gúnyolódtak Dmytro Kuleba volt ukrán külügyminiszteren. Az egyik, közel 147 ezer előfizetővel rendelkező Telegram-csatorna szerint az utóbbi felhívása, hogy Mongólia tartsa be a nemzetközi jogot, a gyengeség jele volt, az ukrán diplomaták pedig téveszmések. Emellett szarkasztikusan „az utolsó, Mongóliának szánt figyelmeztetésnek” nevezte Ukrajna diplomáciai erőfeszítéseit, arra utalva, hogy Ukrajna egyedül nem tud érdemi eredményeket elérni, és kizárólag nemzetközi partnereire támaszkodik Mongóliára gyakorolt nyomásgyakorlásában.

Putyin látogatása előtt az orosz propaganda szintén bírálta Ukrajna római statútumának ratifikálását. Azt állították, hogy Ukrajna ezt csak azért tette, hogy „az EU-tól és Japántól származó finanszírozásért” cserébe „ellenőrzés alá vonja” tisztviselőit.

Ez megismételte az Ukrajna „külső szponzoroktól” való függőségéről szóló, régóta fennálló propagandanarratívát, és azt sugallta, hogy az ukrán tisztviselők most még inkább „motiváltak” lesznek a „Nyugat utasításainak” követésére. Egy másik, orosz propagandisták által bemutatott verzió azt állította, hogy a ratifikáció – a háborús bűnök üldözésére vonatkozó hétéves késleltetéssel – azt a célt szolgálta, hogy „megvédje az ukrán vezetőket a bűneik miatti börtönbüntetéstől”.

Egy kiemelkedő, több mint 435 ezer követővel rendelkező propagandisztikus Telegram-csatorna azt írta, hogy végérvényesen megcáfolták azt az elképzelést, hogy Putyin „nem képes elhagyni Oroszországot”, és szabadon utazhat, az NBB-parancsnak csak Nyugaton van valódi hatása, de olyan helyeken, mint a „globális Dél”, nem.

Emellett az oroszbarát csatornák kigúnyolták az NBB azon képességét, hogy érvényt szerezzen a letartóztatási parancsoknak. Egy több mint egymillió előfizetővel rendelkező csatornán Putyin ulánbátori látogatását annak bizonyítékaként állították be, hogy az NBB „nem működik, amikor szükség van rá, így az csak látszatintézmény”.

Egy másik, több mint 261 000 megtekintéssel rendelkező bejegyzésben a propagandisták lekicsinyelték az NBB jelentőségét, és csupán „a befolyásolás eszközének nevezték a globalisták kezében”, arra célozva, hogy a bíróság tisztviselői inkább „hagyják elsikkadnia kérdést (Putyin letartóztatását) , miközben továbbra is magas fizetéseket vesznek fel”. Állítólag Ukrajna csak az idejét vesztegeti azzal, hogy Putyin mongóliai látogatását reflektorfénybe állítja és „felfújja”, mivel Ukrajna maga sem járna jól, ha felismerné, hogy a világ „új korszakba” lépett, ahol a nemzetközi kapcsolatokban „a hatalom fontosabb, a nemzetközi intézmények pedig veszítenek jelentőségükből”. Egy névtelen Telegram-csatorna még azt is gúnyosan megkérdezte: „Hány hadosztálya van a Nemzetközi Büntetőbíróságnak?”.

Annak ellenére, hogy az orosz tisztviselők úgy próbálnak tenni, mintha az NBB-parancs nem változtatná meg Putyin nemzetközi utazásaihoz való hozzáállásukat, a gyakorlatban mégis hatással volt az orosz vezető külföldi látogatásaira, amint azt Dél-Afrika esetében is láthattuk. Putyin mostanában ritkán látogat el olyan országokba, ahol letartóztatásra számíthat, és ehelyett az Oroszországot támogató vagy Oroszországgal szemben semleges országok vezetőivel folytatott diplomáciai találkozókra összpontosít. Például 2024 júniusában Észak-Koreába utazott.

A nemzetközi közösségnek a nemzetközi jog elveinek betartása iránti elkötelezettségét legközelebb a 2024. november 18-19-én Brazíliában megrendezésre kerülő G20-ak csúcstalálkozója fogja próbára tenni, amelyre az orosz diktátor minden bizonnyal el akar látogatni. Lula da Silva brazil elnök a 2023 szeptemberében Újdelhiben tartott G20-csúcstalálkozón felszólalva kijelentette, hogy Putyint nem fogják letartóztatni, ha részt vesz a riói csúcstalálkozón. Miután azonban belföldi bírálatokkal szembesült, Lula a felelősséget a brazil igazságszolgáltatásra hárította. Brazília reméli, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság döntést hoz az államfők mentelmi jogáról, de ez a kérdés már 2007 óta vita tárgyát képezi, és nem valószínű, hogy a G20-ak riói csúcstalálkozója előtt megoldódik.

Putyin izolációjának megsértése azzal, hogy Mongóliába látogatott, jelentéktelennek tűnhet ahhoz képest, hogy a Kreml milyen diplomáciai győzelmet érhet el, ha Putyin megjelenik a G20-ak brazíliai csúcstalálkozóján. Az orosz propaganda továbbra is a megfélemlítés és a nyomásgyakorlás eszközeit használja a nemzetközi jog és az NBB tekintélyének csorbítására. Az ukrán külügyminisztérium azonban továbbra is arra összpontosít, hogy megszilárdítsa az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Mongólia megérezze annak a döntésének következményeit, hogy nem tartóztatta le Putyint.

Tehát, hogy pontos választ adjunk a bevezetőben elhangzott kérdésre, miszerint mi okból nem tartóztatták le a mongol hatóságok Putyint, mikkor hozzájuk látogatott, egy régi pesti viccet idéznék:

Brezsnyev dísztáviratot küld Kádárnak az irapuatoi legendás focivereség előestéjén. A távirat szövege: