Szinte példátlan tényfeltáró elemzést közöl a Dossier Centre: megismerhetjük belőle az orosz propaganda és hírhamisítás belső világát és gondolkodását. A teljes elemzés igen hosszú, inkább kivonatolom a lényeges részeket, ugyanis senki sem olvasná végig – így is elég hosszú lesz. Akkor lássuk, miről van szó.
(Képünk illusztráció)
„Miután gondosan előkészítettük információs támadásainkat, megértettük a projekt céljait és célkitűzéseit, szilárdan hiszünk a végső győzelemben. A csatatér a Föld bolygó lakóinak elméje. Ez a csatatér a miénk marad” – üzeni bemutatkozó videójában magas állású megrendelőinek a titokzatos „I-es csoport”, amelyet Ilja Gambasidze politológus vezet. Ez áll a Kreml új nyugati dezinformációs kampánya és a különböző országok választásaiba való beavatkozás mögött, valamint céljuk az orosz ellenzék lejáratása és az orosz emigránsok hazájukba való visszaszállítására irányuló projektek előkészítése. Az „I-es csoport” nem a szokásos hamisítványgyár, mint amit Prirozsin trolljaitól megszoktunk. Munkáját az elnöki adminisztráció (AP) vezetője, Szergej Kirijenko felügyeli, és maguk az AP munkatársai irányítják: az elnöki belpolitikai osztály vezetője, Alekszandr Hariscsev rendszeres megbeszéléseken osztja ki a feladatokat, és Szofija Zaharova, az elnöki információs és kommunikációs technológiák fejlesztésével foglalkozó osztály egyik fő munkatársa a projekt egyik vezetője.
Az orosz hatóságok már régóta folytatnak propagandát és próbálják befolyásolni a külpolitikai helyzetet, de az ukrajnai invázió után a Nyugat ébersége fokozódott, és ez egyre nehezebbé vált. A taktikát meg kellett változtatni, és a közösségi hálózatokat kellett a fő csatatérré tenni. A jelen vizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok az „Társadalmi Tervek Ügynöksége” nevű orosz cég adatainak kiszivárgása következtében váltak hozzáférhetővé.
Az adatokat a Süddeutsche Zeitung, a Westdeutscher Rundfunk és a Norddeutscher Rundfunk német kiadványok, valamint a Delfi Estonia kapta meg. Az újságírók nyolc országból származó nemzetközi bizottsággal együtt vizsgálták, ellenőrizték és értékelték őket, melynek tagjai: Dossier Centre, Profil (Ausztria), Schemi (Ukrajna), Shomrim (Izrael), De Standaard (Belgium), NRC (Hollandia), DR (Dánia), Vsquare (Lengyelország) és FRONTSTORY.PL (Lengyelország).
A „Társadalmi Tervek Ügynöksége” Ilja Gambasidze politikai technológus PR-cége. Az amerikai pénzügyminisztérium 2024 márciusában felvette a szankciós listákra, mert több tucatnyi, Európában működő, hírügynökségnek álcázott hamis weboldalból álló hálózatot hozott létre. A hamisítványok terjesztésére indított kampányt Doppelganger („hasonmás”) néven emlegették. A Társadalmi Tervek Ügynökségének honlapja felsorolja a cég ügyfeleit: többnyire kormányzati ügynökségek és állami vállalatok, a rendkívüli helyzetek minisztériumától a moszkvai városi kormányzaton át az orosz vasútig. De a fő ügyfél nem szerepel ott – ez az orosz elnöki adminisztráció. Az AP képviselői nem csak kiszervezik a feladatokat az „Ügynökségnek”, hanem szinte hetente részt vesznek a megbeszéléseken, ötleteket dolgoznak ki, és valószínűleg még a hamisítványok létrehozásában is részt vesznek.
A TTÜ-nél két Szofija nevű alkalmazott dolgozik. Az egyik a Telegram-csatornákat figyeli darabmunkában. A kontextusból ítélve nem jelenik meg nyilvánosan, vagy nem említik a vezetői értekezleteken. A másik Szofija Zaharova, az AP információs és kommunikációs technológiákkal és kommunikációs infrastruktúra fejlesztésével foglalkozó osztályának munkatársa. Zaharovát a Doppelgänger projekt belső dokumentumaiban felügyelőként említik, és nem ő az egyetlen az AP-től, aki közvetlenül részt vesz az „ügynökség” munkájában. A nyári ülésekről szóló jelentésekben rendszeresen említik őt.
Hogy hogyan szerveződik a hamisítványgyár, azt legjobban maguk a vezetői mesélik el. A kiszivárgott anyagban van egy nem publikált videó, ami az „I-es csoport” bemutatkozását tartalmazza. Ebben maga Ilja Gambasidze is megjelenik egy terepszínű kapucnis pulóverben, „Ideológiai csapatok” felirattal. Feszült zene kíséretében a narrátor leírja a Kreml ideológiai fronton folytatott harcának mindennapjait:
"Szisztematikusan dolgozunk: munkánkhoz tartozik a nyugati médiatérből származó információk gyűjtése és elemzése, az információs támadások potenciálisan veszélyes területeinek felkutatása, az analitika, saját narratíváink kidolgozása és olyan tartalmakba csomagolása, amelyek a Projekt hasznos hatékonysági együtthatójának növelése érdekében működnek. Munkánk három területre osztható: megfigyelés, analitika és kreativitás.
Kezdjük azzal, hogy elmondjuk, hogyan működik a monitoring szolgáltatás. Ebben a folyamatban 24 ember vesz részt. A részleg naponta hat nyelven gyűjti az információkat a Projekt országainak 300 legnagyobb médiumából és a nagy nemzetközi hírügynökségek adatfolyamaiból. A projektországok esetében Oroszország legbefolyásosabb támogatóinak és ellenfeleinek a közösségi médiában közzétett bejegyzéseit is elemzik. Eddig ezekben az adatbázisokban több mint ezer véleményformálót tartanak nyilván. Elemzőink naponta gyűjtenek be fontos stratégiai információkat az agytrösztök és különböző ügynökségek honlapjairól. Mindezeket az információkat naponta feldolgozzuk, és rövid összefoglalókat készítünk minden munkaterület számára a legfontosabb hírekkel és javaslatokkal arra vonatkozóan, hogy hogyan használhatják fel azokat a munkájuk során.
Ezután az elemző részleg megkezdi a kapott információk feldolgozását. Elemző részlegünk naponta több száz anyagot, cikket, posztot, szociológiai jelentést és elemző jelentést vizsgál át, hogy megértse a németek, franciák, izraeliek és amerikaiak számunkra fontos célközönség-rétegét – milyen témák foglalkoztatják őket ma – és megjósolja, mi lesz fontos számukra holnap.
Ezen elemzések alapján alakulnak ki a kreatív részleg számára a „tematikák”. A munka látható eredménye természetesen a célközönséghez eljuttatott tartalom. Minden nap egy-egy cikk készül a projekt négy országa számára, amelyet egy-egy karikatúra-illusztráció kísér. A cikkek az egyes országokban elfogadott újságírási stílus alapján készülnek. Az elmúlt év folyamán mintegy másfél ezer elemzést írtunk és több mint ezer karikatúrát rajzoltunk. A csapat ad hoc feladatokat is ellát, például ál-RAND-jelentéseket készít, sajtóközleményeket ír a német belügyminisztérium vagy a lengyel vámhatóság nevében, elemzi a BASF alkalmazottainak hangulatát, és a potenciális, számunkra hasznos hangadók felkutatását is elvégzi. Alaposan áttanulmányozott, jól ismert információs területen dolgozunk. Miután gondosan előkészítettük információs támadásainkat, megértettük a projekt céljait és célkitűzéseit, szilárdan hiszünk a végső győzelemben. A csatatér a Föld bolygó lakóinak elméje. Ez a csatatér a miénk marad.”
Gambasidze Kijevben született, és az Orosz Állami Bölcsészettudományi Egyetemen doktorált – közölte az Amerika Hangja. Gambasidze karrierje eddig többnyire kormányzati pályán mozgott – 2009-ben Moszkva északi körzeti prefektusának asszisztense volt, politikai technológusként dolgozott az Egységes Oroszország párt kampányain (például a Tveri Régióban), és az Állami Duma alelnökének, Pjotr Tolsztojnak a tanácsadója volt. A legismertebb nyilvánosan ismert projekt, amelyben benne volt a keze, a Zsirinovszkij neurális hálózat volt, amelyet az LDPR (Orosz Nemzeti Liberális Párt – voltaképpen álellenzéki, nacionalista politikai alakulat) elhunyt alapítójának örökségét hivatott megőrizni. Mint az ideológiai fronton harcolók esetében gyakran előfordul, Gambasidze hazafisága nem befolyásolta a családját. Fiai az Egyesült Államokban élnek, legalábbis egyikük Amerikában született (2009-ben) – tudta meg a Dossier Centre. Édesanyjuk zöldkártyával rendelkezik, és a Társadalmi Tervező Ügynökség néhány jelenlegi alkalmazottja az ő cégeihez köthető. A szankciók zavarják Gambasidze gyermekeit, akik hétköznapi életet élnek, és nehezen jutnak hozzá a gyerektartáshoz – panaszolta volt felesége az Amerika Hangjának. Maga a politikai technológus Moszkvában folytatja tevékenységét.
Csapata munkájának fő területei: Ukrajna és a Nyugat. Az első fronton Gambasidze munkatársai az ukrán vezetés lejáratására, az elit megosztására, az ukrán hadsereg (AFU) demoralizálására és az ország lakosságának szétzilálására, egymás ellen fordítására törekednek: ilyen feladatokat sorol fel az egyik dokumentum.
Emellett az I-es csoport PR-támogatást nyújt Viktor Medvedcsuk Másik Ukrajna projektjének – írja a VCsK-OGPU Telegram-csatorna. Nyugaton a célok hasonlóak – gyengíteni Ukrajna támogatását, megosztani a társadalmat olyan kiemelt témákban, mint a migráció, és támogatni azokat a narratívákat és erőket, amelyeket a Kreml kedvel, például a szélsőjobboldali pártokat.
2024-ben az ilyen „álhír-gyárak” létezése kevés embert fog meglepni – tartalmilag és minőségileg alig különbözik Prigozsin trollgyáraitól. Annak ellenére, hogy hangzatos jelentésekkel és látványos prezentációkkal szolgálnak megbízóiknak, az „I-es csoport” fő feladata – a közösségi hálózatokban megjelenő posztok, orosz, ukrán, német, francia, lengyel és olasz nyelvű álhírek, mémek és meglehetősen primitív karikatúrák terjesztése. A jelentésekből kitűnik, hogy nyilvánvalóan botokat használnak. Például egy bizonyos Sandra, aki 2023 októberében hozta létre fiókját, naponta tízszer tesz közzé egy percen belül minden új karikatúrát. Más fiókokat arra használnak, hogy a megfelelő hangvételt állítsák be a közösségi média kommentjeiben. „Ilyen árak mellett hamarosan egész Németország az ingyenkonyhára fog menni, és egy tál levest fog kérni” – írja egy Rachel Sornoza nevű hamis fiók a Facebookon. „A kölni nagynéném ukránoknak adott ki lakást, akik ellopták a bútorokat és a háztartási gépeket” – olvasható egy másik kommentben, amelyet a csoport munkatársai írtak. A „Társadalmi Tervek Ügynöksége” dokumentumai azonban azt mutatják, hogy ez nem egy újabb hazafias oligarcha egyszerű amatőr vállalkozása, mint Jevgenyij Prigozsiné vagy Konsztantyin Malofejevé volt.
A projektet közvetlenül az elnöki adminisztráció helyettes vezetője, Szergej Vlagyilenovics Kirienko felügyeli, akit a dokumentumokban SzVK-ként emlegetnek. Egy másik dokumentum arra utal, hogy Vlagyimir Putyin is tudhat az „álhír-gyárról”. Végső soron az elnöki adminisztráció (AP) magas rangú tagjai folyamatosan részt vesznek a „gyár” munkájában.
Szofija Zaharova mellett az „I-es csoport” dokumentumaiban találhatunk utalásokat Alekszandr Hariscsevre, az elnöki belpolitikai osztály (PDO) vezetőjére is. Az ő monogramja – ADH – rendszeresen megtalálható a „Társadalmi Tervek Ügynöksége” heti tájékoztatóinak jegyzőkönyveiben. Ezekből megtudhatjuk, hogy az AP milyen feladatokat tűzött ki a dezinformációs szakemberek elé. Például 2023 májusában hazugságokat terjesztettek az akkori AFU-főparancsnok Valerij Zaluzsnij eltűnéséről. Hariscsev, derül ki a jegyzőkönyvből, egy megbeszélésen utasította a csoportot, hogy terjesszék azt a verziót, mely szerint a főparancsnokot megölték:
„Zaluzsnij szerint az offenzíva értelmetlen, ellene volt – ezért ölték meg. Ellenezte, hogy a legjobb egységeket Bahmutba küldjék. Szirszkij csúfneve pedig: „a Mészáros”. Azt mondjuk majd, hogy az ellentámadás folyamatban van, mindenki Bahmutban harcol. De szörnyű veszteségekkel kell számolni minden négyzetméter elfoglalásáért.”
További feladatok Hariscsevtől 2023-ban: a megszállt területeken „új választások” iránti érdeklődés felkeltése, az ukránok általános mozgósítással való riogatása, az ukrán gazdaság állapotának ócsárlása, az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokhoz való ragaszkodás erősítése. Külön fontos a hivatalnok számára a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán elit más tagjai közötti viszálykodás szítására tett kísérletsorozat, Zaluzsnijtól Vitalij Klicsko kijevi polgármesterig. Zaluzsnij lemondását, amely 2024 februárjában történt, még a TTÜ munkatársainak egyik bemutatóján is az ő munkájuk eredményeként állították be, bár nehezen elképzelhető, hogy ebben a kérdésben az álhírek és a közösségi oldalakon megjelenő kommentek voltak a döntő tényezők. A dezinformátorok fő célja, hogy megkönnyítsék a hadsereg dolgát, és propagandával, valamint demoralizálással megadásra bírják az ukránokat.
A propagandisták nem feledkeztek meg korábbi honfitársaikról sem. 2023 júliusában az TTÜ javaslatot készített az „áttelepülőkre gyakorolt információs hatásról”, akik az ukrajnai teljes körű háború kitörése után elhagyták Oroszországot. Őket „rettegő hazafiakra” – olyanokra, akik elmenekültek a mozgósítás elől vagy erkölcsi okokból ellenzik a háborút (köztük sok a művész) – és „oroszellenes” politikusokra, aktivistákra és újságírókra osztották. Az előbbieket – javasolták a politológusok – meg kell nyugtatni és vissza kell csalogatni, míg az utóbbiakat diszkreditálni kell és el kell köztük vetni a széthúzás magvait (ennek lehet a jele a most is zajló, igen zavaros Nyevzlin-Volkov-ügy).
„Az emigráns egyesületek vezetői nem az oroszországi demokráciáért való küzdelemmel vannak elfoglalva, hanem személyes ambícióik kielégítésével. Kaszparov, Volkov, Hodorkovszkij, Singer, Ponomarjov és mások folyamatosan korrupciós botrányok „hőseivé” válnak. Rivalizálásuk lehetetlenné tette az ellenzék egyesítését” – áll a dokumentumban.
A TTÜ munkatársai azt ígérték, hogy a projekt hat hónapja alatt 25 százalékkal növelik azoknak a számát, akik vissza akarnak térni Oroszországba, 15 százalékkal növelik azoknak a számát, akik szerint az emigráció rosszabb, mint az otthoni élet, és 20 százalékkal növelik a bizalmatlanság szintjét „az emigráció főszereplőivel – Hodorkovszkijjal, Kaszparovval, Volkovval, Ponomarjovval és Singerrel” szemben. Az ilyen látványos számok elérése érdekében egy külön médiumot akartak indítani, amelynek szerkesztősége Izraelben lett volna, a közösségi oldalakon pedig több tematikus közösséget próbáltak alapítani az emigráció nehézségeiről, a szülőfölddel kapcsolatos emlékekről, az Oroszországból érkező hírekről, valamint az újonnan áttelepülők és a régóta külföldön élő, hazafiasabb nézeteket valló emberek szembeállításáról. A projekt „szerény költségvetése” 190 millió rubel volt hat hónapra. Az AP valószínűleg nem akart ennyi pénzt elkülöníteni, és a projektet korlátozott formában indították el.
A francia hatóságok viszont 2023 júniusában leleplezték a Doppelgänger műveletet, az Oroszország által Franciaországban végrehajtott nagyszabású digitális beavatkozási és dezinformációs kampányt. Az igazság az, hogy ez a leleplezés korábban kezdődött. 2022 késő nyarán Németországban egy új típusú dezinformációs kampányt fedeztek fel: tömegesen terjesztettek hamisítványokat – olyan cikkeket és videókat, amelyek látszólag ismert médiamárkákhoz tartoztak volna, de természetesen nem így volt. 2022 szeptemberében már az EuvsDisinfo és a Meta is felfigyelt a jelenségre, a próbálkozás tehát minden emberi logika szerint megbukott.
Azt hinnénk, ilyenkor szépen, csendben feladják a próbálkozást és valami másba kezdenek. Nem így történt. Az elemzés további része azt mutatja be, hogyan folytatták a német, amerikai és egyéb választások befolyásolását, de ezt már a napi hírek ismerői is tudják: magam is sok alkalommal adtam hírt erről a tevékenységről. Vélhetően a cél fontosabb volt, mint az ép ész, de a legkülönösebb az, hogy a német AfD sikerében ennek a TTÜ-nek mérhető, kimutatható része volt, minden lelepleződés dacára.
Mi ebből a tanulság? Az, hogy igen különös az emberi természet. Csak az hiszi el, amit el akar hinni, ha valami nem tetszik az emberfiának, nem fog hinni sem a szemének, sem a fülének, sem az érveknek.
Hogy is mondta Gambasidze?
„A csatatér a Föld bolygó lakóinak elméje. Ez a csatatér a miénk marad.”
Aki szereti, hogy az elméje egy csatatér, ám éljen eszerint. De másokat ne rántson magával – márpedig a Kreml propagandájának hitelt adók pont ezt teszik, szavazataik segítségével.
Megdöbbentő. Magam sem látom a megoldást.
Szele Tamás
