Előre jelezném, hogy bár forrásom, a Novaja Gazeta Evropa vezető helyen közli a cikket, melyet alábbiakban ismertetni fogok, és valódi szenzációként tálalja, a magyar olvasó nem sok újat vagy meglepőt talál majd benne. Azt elhiszem, hogy bármely más ország polgárai megborzadnak ennyi aljasságtól és korrupciótól, de mi, kérem, edzettek vagyunk, mint az acél.

(Képünk illusztráció)

Különben az írás minden szava igaz, akad ugyan benne néhány apróbb tévedés, ezeket majd jelezni fogom – de bemutatnám, annak illusztrálása céljából, mit és mennyit lát Magyarországból a művelt Nyugat és Kelet, milyen optika szerint látszunk és kiknek is nézünk ki. Hogy úgy mondjam: a sunyi disznóságok töménysége a meglepő az ügyben, ez az, ami a címlap élére repítette eredeti helyén az írást. Akkor lássuk, mi a helyzet – mindenki készüljön fel a szekunder szégyenre.

Miért vétózza meg Magyarország kitartóan Kirill (Gungyajev) pátriárka, a „specoperacija” egyik fő ideológusa elleni EU szankcióikat? A „Novaja Gazeta Evropa” leleplezte a Budapesten élő orosz ortodox egyház metropolitája, Hilarion (Alfejev) és az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor közötti barátság titkát. (Spoiler: dehogy leplezte le).

Az EU külügyminisztereinek december 19-én Brüsszelben véget ért csúcstalálkozóján Magyarországnak ismét sikerült megakadályoznia, hogy Kirill pátriárka (Vlagyimir Gungyajev) felkerüljön a „különleges katonai műveletre” való felbujtásban és annak igazolásában részt vevő személyek uniós szankciós listájára. Ugyanezen okból az Orosz Olimpiai Bizottság és a botrányba keveredett orosz ENSZ-nagykövet, Vaszilij Nebenzja sem került be a 15. szankciós csomagba. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter furcsán magyarázta kormánya álláspontját: „Az egyházi személyek elleni szankciók megfosztanának bennünket a béke utolsó reményétől”. Nehéz elhinni, hogy a miniszter nem tud arról, miszerint Kirill 2022. február 24. után teljesen kivonult a békepapi szolgálatból.

Nem sokkal a csúcstalálkozó előtt, december 2-án Szijjártó Péter Moszkvába látogatott – immár tizenkettedik alkalommal a specoperacija időtartama alatt. Bár a megbeszélések fő témája az orosz gáz magyarországi szállítási lehetőségeinek keresése volt, miután annak Ukrajnán keresztül történő tranzitja megszűnik, a miniszter nem mulasztotta el megemlíteni, hogy irreálisnak tartja Ukrajna győzelmét a csatatéren, és kompromisszumra szólítja fel Kijevet Moszkvával. Moszkvából Szijjártó Washingtonba repült, ahol egyebek mellett Mike Waltz-cal, a Trump-kormányzat nemzetbiztonsági asszisztensi posztjára jelölt elnökhelyettessel találkozott. A megbeszéléseket követően a miniszter bizakodását fejezte ki, hogy Trump és csapata képes lesz gyorsan lezárni az ukrajnai háborút.

Mi készteti Magyarországot arra, hogy Moszkva narratíváját népszerűsítse a nemzetközi színtéren, és mi köze van ennek az orosz ortodox egyház Budapesten élő, magas rangú metropolitájához, aki idén nyáron nagy visszhangot kiváltó botrány alanya volt?

A pátriárka nem maradt adós

Magyarország már kétszer is megakadályozta, hogy az orosz ortodox egyház feje felkerüljön az unió szankciós listájára. Kirill jelölése eléggé nyilvánvalónak tűnik, miután elkezdte felszólítani az oroszokat, hogy aktívabban vegyenek részt a specoperacijában, garantálva, hogy az ott meghaltak a mennybe jutnak. Kijelentette, hogy ez egy „szent háború”, és Oroszországnak vissza kell kapnia minden olyan területet, amely az Orosz Birodalom része volt. Ferenc pápa elmondta, hogy 2022. március közepén Kirill húszperces előadást tartott neki az Ukrajna elleni támadás okairól, ami után a pápa „Putyin ministránsának” nevezte a pátriárkát. Frank-Walter Steinmeier német elnök a maga részéről azt állította, hogy az orosz ortodox egyház megtéveszti híveit azzal, hogy blaszfémikusan manipulálja hitüket. Az ROC (Orosz Ortodox Egyház) társadalmi szemlélete ugyanis, amelynek a pátriárka és az ROC minden követője eleget kellene, hogy tegyen, kifejezetten kimondja: „A papság és a kánoni egyházi struktúrák nem nyújthatnak segítséget az államnak polgárháború vagy támadó külföldi háború esetén...”

Különböző országoknak kellett saját, önálló szankciókat bevezetniük Kirill ellen. Csatlakozott hozzájuk Ukrajna, az Egyesült Királyság, Kanada, a Cseh Köztársaság, Litvánia, Észtország, Ausztrália és Új-Zéland is.

A PACE (az Európai Tanács Parlamenti Közggyűlése) idén április 17-én elfogadta a 2540. számú határozatot, „Alekszej Navalnij halála és a Vlagyimir Putyin totalitárius rezsimje és a demokrácia elleni háborúja elleni fellépés szükségessége” címmel.

„Az Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátusának hierarchiája, beleértve Kirill pátriárkát” – olvasható a dokumentumban – „az „orosz béke” ideológiáját képviseli, az Ukrajna és a „sátáni” Nyugat elleni háborút „minden orosz szent háborújának” nyilvánítja, és felszólítja az ortodox hívőket, hogy áldozzák fel magukat hazájukért..... A Közgyűlés felszólít minden államot, hogy Kirill pátriárkát és az orosz ortodox egyházi hierarchiát Vlagyimir Putyin rendszerének ideológiai folytatójaként, Vlagyimir Putyin rendszerének tetteinek és az emberiség elleni bűncselekményeknek a cinkosaként kezelje”.

Az orosz ortodox egyház feje hálát érez legfőbb politikai szövetségese iránt az EU-ban. Orbán Viktornak 2023 júniusában a Dicsőség és Becsület egyházi érdemrend első osztályú fokozatát adományozta.

Évfolyamtársak?

A különleges katonai művelet legelején, 2022 júniusában Hilarion (Alfejev) metropolitát, aki több mint 13 éven át vezette az egyházi külkapcsolatok osztályát, és akit Kirill valószínű utódjának tartottak a pátriárkai trónon, hirtelen áthelyezték Moszkvából Budapestre. Bár maga Hilarion utalt arra, hogy ez politikai döntés volt, mivel nem támogatta eléggé aktívan a specoperaciját, sok egyházi szakértő úgy vélte, hogy a nemzetközi elszigeteltség miatt a pátriárkának érdekében állt, hogy saját embere legyen az EU-ban, aki fenntartja az informális kapcsolatokat és a vagyon feletti ellenőrzést (meg nem erősített hírek szerint Kirillnek hatalmas bankszámlái vannak Svájcban és más európai országokban). „Az orosz ortodox egyház tapasztalt diplomatájának állandó kapcsolata Orbán Viktorral” – írta akkor a Novaja Gazeta Evropa – „azt hivatott biztosítani, hogy Magyarország még sikeresebben használja őt Oroszország érdekeinek védelmében.”

De mi a titka Orbán és Hilarion bizalmi kapcsolatának? A „Novaja Gazeta Evropa” kiderítette, hogy ugyanazon oxfordi főiskolán végeztek, ami nem túl ismert a nagyközönség előtt. A szóban forgó főiskola a Pembroke College, amely több akadémiai programot kínál teológia, vallástudomány és orientalisztika területén. Orban a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult ott 1990-ben, Hilarion pedig Simeon új teológiájáról írta a disszertációját a Pembroke College-ban.

A főiskola öregdiákjai, köztük sok befolyásos ember, egyfajta zárt testvériséget alkotnak, amelynek tagjai támogatják egymást. Idén sokan közülük eljöttek Oxfordba, hogy megünnepeljék alma materük 400. évfordulóját.

(Itt kell tennem egy megjegyzést. Egyfelől: Orbán Viktor nem végzett Oxfordban, még ha szereti is ezt sejtetni. Összesen két hónapot járt a Pembroke College-be, vagyis egyetlen trimesztert végzett el, utána kiírták az országgyűlési választásokat Magyarországon és ezekre hazajött. Az pedig ugyan igaz, hogy a patinás nyugati egyetemek öregdiákjai összetartanak, de nem túl valószínű, hogy ilyen kötelék lenne a jogot és társadalomtudományokat (alig) hallgató Orbán és a teológiával foglalkozó Hillarion között, tekintetbe véve a korkülönbséget és Orbán Oxfordban töltött idejének rövidségét is. Évfolyamtársak egészen biztosan nem lehettek.)

Az orosz ortodox egyház budapesti egyházmegyéje gyakorlatilag olyan kicsi, hogy külön püspökre, sőt, ilyen címmel rendelkező főpapra nincs is szükség. Az egyházmegyét a 2000-es évek eleji megalakulása óta, egészen 2022-ig bécsi, párizsi vagy éppen oroszországi „részmunkaidős” püspökök irányították. Most, miután Hilariont júliusban elbocsátották, az egyházmegyét ideiglenesen Nesztor metropolita vezeti, akinek Párizsban van a székhelye. A 2022-es magyarországi népszámlálás szerint az ország mintegy háromezer lakosa vallotta magát az orosz ortodox egyház tagjának. A szerb és a román ortodox egyháznak nagyobb gyülekezete van Magyarországon, de az ortodox keresztények aránya még őket is figyelembe véve sem haladja meg a magyar lakosság 0,15 százalékát. Ezen statisztikák ismeretében világos, hogy Hilarion budapesti missziója nem elsősorban lelkipásztori jellegű. (Ez viszont evidens).

Közvetlenül érkezése után, 2022. június 27-én Hilariont Orbán Viktor fogadta a magyar Parlamentben. A találkozót követő hivatalos közlemény megjegyezte, hogy Kirill nagyon hálás volt „Magyarország határozott álláspontjáért azzal kapcsolatban, hogy elfogadhatatlan a moszkvai pátriárka nevének felvétele az EU szankciós listájára”. Ugyanezen év szeptemberében, minden hivatalos eljárást megkerülve, Hilarion megkapta a magyar állampolgárságot. És nemcsak ő kapta meg, hanem idős édesanyja és hűséges titkára, Vjacseszlav Li is. A magyar állampolgárságról szóló törvény szerint az állampolgárságot általában csak nyolc év állandó helyi tartózkodás után adják meg. Ez az időtartam csak a magyar nemzetiségűek vagy a magyar területen születettek esetében csökkenthető három évre.

Hilarion egyházmegyei igazgatósága idején az orosz ortodox egyház aktívan részt vett a magyar nemzetiségű ukrán hadifoglyok Magyarországra történő átszállításában (a magyar közösség a kárpátaljai beregszászi járásban él, és lélekszáma meghaladja a 150 000 főt). Az Oroszországi Föderáció és Magyarország kizárta Ukrajnát ebből a folyamatból, így nagy nehézségek árán az összes átszállított hadifogolynak csak kevesebb mint a fele térhetett haza az ukrajnai Kárpátaljára. (Mellesleg: ők sem voltak mind magyar nemzetiségűek, az akkori művelet valódi célja máig tisztázatlan).

Ez év júliusában botrány tört ki Hilarion új tanítványának, a 18 éves japán állampolgárságú George Suzuki beszámolóinak nyilvánosságra hozatala miatt, amelyek a metropolita szexuális zaklatásáról, pazar életmódjáról, kiterjedt ingatlanvagyonáról és orosz milliárdosokkal való kapcsolatairól szóltak. A történeteket olyan videó- és hangfelvételek kísérték, amelyek nem hagytak kétséget afelől, hogy a fiatalember igazat beszél.

Az orosz ortodox egyház zsinata kénytelen volt felfüggeszteni Hilariont az egyházmegye irányításából, és felállított egy bizottságot a tevékenységének kivizsgálására, amely a hírek szerint mindezidáig egyetlen ülést tartott, szeptember elején.

Már október végén, amikor az Orosz Ortodox Egyház zsinata rendes ülésén elmulasztott visszatérni Hilarion ügyére, világossá vált, hogy a metropolitának „sikerült visszavágnia”. Az ülés előestéjén szakértői vizsgálati adatokat tett közzé a „montázs jeleiről” Georgi Suzuki videofelvételein. Ezek szerint Hilarion teljesen kézben tartja a nyomozás menetét, az egyházi és a rendőrségi vizsgálatot: „Sikerült belőlem, az áldozatból bűnözőt csinálnia, és nemzetközi körözési listára tétetnie... A rendőrség figyelmen kívül hagyja az ügyvédem kérelmét, hogy vonják vissza ezt a törvénytelenséget, és ne védjék tovább a bűnözőt” – mondta Suzuki. Mivel mind Magyarországon, mind Oroszországban megbízható kapcsolatokkal rendelkezik, Hilarion a jelek szerint sérthetetlen.

Az Európai Unió fenegyereke

Az európai politikusok, nem is beszélve az ukránokról, folyamatosan bírálják a magyar vezetést a Putyin-rezsim iránti szimpátia és függőség miatt. Szijjártó Péter a brüsszeli csúcstalálkozó eredményét kommentálva megismételte Moszkva narratíváját, miszerint az orosz csapatok gyors előrenyomulása miatt „minőségileg új helyzet alakult ki a harctéren”, és hogy Európa Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtási stratégiája „megbukott”. Magyarország bizakodását erősítik Trump rendszeres beszélgetései Orbánnal, akit a megválasztott amerikai elnök a jelek szerint a hozzá legközelebb álló európai vezetőnek tart. A Szabadság Rádió magyar szolgálata szerint Orbán arról biztosította Trumpot, hogy Oroszországnak gigantikus tartalékai vannak ahhoz képest, amekkora segítséget Európa képes nyújtani Ukrajnának, és még sokáig képes a konfliktust a jelenlegi intenzitással fenntartani.

A magyar miniszterelnök decemberben ismét „hintapolitikát” próbált folytatni, ahogyan azt már nyáron is tette, felváltva látogatott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba. December 4-én fogadta őt Ferenc pápa, akinek „béketerve” a legközelebb áll Orbánéhoz. December 11-én Orbán telefonbeszélgetésük során „új tűzszüneti elképzeléseket” közölt Putyinnal. Dmitrij Peszkov szerint azonban ezeket az elképzeléseket az ukrán fél elutasította, amit közvetve megerősít, hogy Volodimir Zelenszkij megtagadta Magyarország rendkívüli tárgyalásokra vonatkozó kérését.

December 17-én az ukrán külügyminisztérium hivatalosan felszólította Magyarországot, hogy tartózkodjon az egyoldalú kapcsolatfelvételtől Moszkvával, amely aláássa Ukrajna és az EU közös erőfeszítéseit az igazságos béke megteremtésére. „Magyarország” – áll a közleményben – „következetesen arra szólít fel, hogy a világ az orosz agresszió és népirtás ellen védekező Ukrajnát hagyja önvédelmi fegyverek nélkül, és akadályozza az Ukrajna védelmi kapacitásának megerősítésére szánt finanszírozást... Mindennek semmi köze a béke helyreállítására irányuló törekvéshez.”

Az Ukrajna és Magyarország közötti politikai ellentétek hosszú múltra tekintenek vissza. Jelen pillanatban a gondok a kárpátaljai magyar diaszpóra helyzetével kapcsolatosak, amely területet a magyar jobboldaliak és nacionalisták Magyarország Sztálin által jogtalanul megszállt részének tekintenek. A magyar kormány 2018 augusztusában létrehozta a „kárpátaljai biztos” tisztségét, akinek hivatala szisztematikusan vádolni kezdte Ukrajnát a magyar kisebbség elnyomásával. Magyarország autonómiát követelt a kárpátaljai magyarság számára, élesen bírálta az ukrán nyelvtörvényt, sőt, az ukrajnai dekommunizációs folyamatot is.

Amikor a harcok kezdetén az orosz propaganda elkezdte hirdetni Ukrajna feldarabolásának lehetőségét az Oroszországi Föderáció, Románia, Magyarország és Lengyelország között, Magyarország talált olyan politikusokat, akik támogatták ezt a „tervet”. A Mi Hazánk párt vezetője, Toroczkai László a párt kongresszusán kijelentette, hogy miután Ukrajna elveszíti államiságát, Magyarország igényt tart Kárpátaljára. (Ráadásul – tudjuk jól – a terv Nariskin dezinformációja volt, vagyis az SZVR-tól, az orosz távoli hírszerzéstől származott, soha senki nem kívánta vagy kívánná megvalósítani. Egy orosz győzelem esetén miért osztozna Moszkva bárkivel is az elfoglalt területen? Szívjóságból?)

A magyar kormány szisztematikusan lassítja Ukrajna közeledését az EU-hoz és a NATO-hoz, az EU „agressziós háború” meghatározása helyett a „különleges katonai művelet” kifejezést használja, megvétózza az Ukrajnának szánt uniós gazdasági segélycsomagokat, az orosz vállalatok és politikusok elleni szankciók feloldását kéri, sőt, azzal vádolta a Biden-kormányt, hogy az megtámadta az Északi Áramlatot, az EU pedig „saját háborúját vívja Oroszország ellen”. Az Orbán-kormány más modern rezsimekkel is szimpatizál, amelyek háborút folytatnak a demokrácia ellen: blokkolta a hongkongi tüntetések leverése és a venezuelai választási csalás elleni uniós határozatokat, és aktívan támogatta a Putyin-párti Grúz Álmot, amely törvénytelenül ragadta magához a hatalmat Grúziában.

Magyarország tettei és retorikája olyannyira ellentétesek a többi EU-tagállam álláspontjával, hogy az EU vezetése fontolgatja az 1992-es Maastrichti Szerződés 7. cikkének alkalmazását, amely szerint egy tagállamot meg lehet fosztani a közös döntéshozatalban való szavazati jogától, ha megtagadja az Unió alapértékeit.

Miközben Budapest Moszkva-barát tevékenysége csak fokozódik, Kirill pátriárka számíthat európai pénzügyi érdekeltségeinek további védelmére, hosszú távon pedig akár a magyar állampolgárságra is. Hilarion metropolita biztosan segít ebben, különösen, ha a pátriárka visszahelyezi őt tisztségébe.

Nos, ennyi a Novaja Gazeta írása, mely, mint említettem, a magyar olvasó számára nem sok újat mond, de bármely más országban osztatlan felháborodást kelt: nem is annyira az „ügyek” egyenkénti súlyossága felháborító, bár a felsoroltak mindegyikbe külön is belebukott volna bármelyik nyugati külügyminiszter, hanem inkább az, hogy ezek egymás után és egymásból következtek, mintegy folyamatosságot, sőt, alapot biztosítva a képmutatásnak és a korrupciónak.

Ez az egészben a felháborító: mikor nem csak egy halomban áll a rengeteg disznóság, de még össze is kapcsolódik egyik a másikával, valósággal rendszert alkotva.

Igen, ez egy rendszer. A Nemzeti Együttműködés Rendszere. Bárhol máshol maffiának hívnák, nálunk hivatalos állami ideológia és bizonyos rétegek kohéziós ereje.

Azt hiszem, ezt még az oroszok sem lennének képesek megérteni, pedig náluk aztán semmi sem lehetetlen.

És ha nem értik, akkor megdöbbennek rajta, akárcsak mindenki más. Egyedül mi értjük, mi zajlik itt, de sajnos képtelenek vagyunk meggátolni.

Szele Tamás