Mégiscsak példátlan, ami történt. A befőtt eltette a nagymamát, a nyúl felkapta a vadászpuskát és a fagyi olyan keményen visszanyalt, mintha jegesmedve volna: Romániában Nicușor Dan nyerte az elnökválasztást, pedig ha ló lenne, az első forduló után tizenkétszeres pénzt fizettek volna rá a bukmékerek, annyira esélytelennek, reménytelennek tűnt a következő futam.

(Képünk illusztráció)

Szerencsére nem ló, ellenben most már rövidesen államelnök. Minek következtében szerintem némi zavar támadt Moszkóviában, bizony, nem csodálkoznék, ha az FSZB ötös főosztályán, amely a közel-külföldi befolyásolást intézi, lennének némely személyzeti változások, bár akkora fontossága nincs Romániának, hogy miatta bárki is kiessen az ablakon – ezt még Beszeda is megúszta, pedig ő annak idején Ukrajna közhangulatát jelentette a valósággal teljesen ellenkező módon Putyinnak. Aztán a benyomuló orosz alakulatok várták a falu határában a kenyeret, sót, szto gram vodkát és a fehérruhás szüzeket, ehelyett pergőtüzet kaptak – van ez így néha. De mondom, tegnap szerencsére nem lőtt senki, és nem is fog, tegnap csak a történelem egyik legnagyobb pofára esésének tanúi voltunk. George Simion annyira biztos volt az elnökválasztási győzelmében, hogy este még az idevágó beszédét is megtartotta:

„Mi vagyunk a választások egyértelmű nyertesei. Győzelmet aratunk a román nép nevében. A román nép ma úgy döntött, hogy valódi változást akar, változást a jó irányba, és végre demokráciát szeretne. A párhuzamos számlálás biztosítja majd, hogy az esetleges csalásokat felderítsük, de eddig – kisebb kivételektől eltekintve, mint például a szavazólapokkal kapcsolatos problémák és a még mindig tartó sorban állás – elégedett vagyok a mai szavazással. Szeretnék köszönetet mondani a román állami intézményeknek a professzionalizmusukért és pártatlanságukért.
Köszönöm a diaszpórában élő románoknak, akik több száz kilométert utaztak, hogy hazájukkal lehessenek. Köszönjük.

(…)

Ma rendkívüli mozgósításnak lehettünk tanúi a városokban, a diaszpórában és a legeldugottabb közösségekben is A románok nemcsak a szavazólapjukkal, hanem a szívükkel is eljöttek szavazni. Köszönöm mindazoknak, akik sorban álltak, akik őrizték a szavazóhelyiségeket, akik minden szavazatot megvédtek. Ez volt a nemzeti bátorság napja, ez volt az a nap, amikor elkezdtük visszanyerni demokráciánkat és a megérdemelt tiszteletet.”

Aztán valaki szólhatott neki, hogy tévedés történt, gépezet került a homokszembe, nem ő nyert, csakhogy ez után az elhamarkodott győzelmi beszéd után, melyben elismerte, hogy nem történt választási csalás, már nem mondhatta, hogy „ellopták a szavazatait”, így nyilvánosan elismerte Nicușor győzelmét, és visszavonult, remélhetőleg kolostorba is. Călin Georgescu, a Moszkva által ráoktrojált sziámi iker, az ő „politikai atyja” még ennyit sem mondott: pedig igazán kíváncsi lettem volna arra, hogyan magyarázza meg a biztosnak hitt győzelem után a vereséget. Lett volna benne víz, ló, román falu, géták, Vasgárda és univerzum, az egészen bizonyos.

Erről sajnos lemaradtunk, Georgescu hallgat. Lássuk az eredményeket. 

Szoros küzdelemben 53,60 százalékos aránnyal nyerte az államelnök-választás második fordulóját Nicușor Dan, 46,40 százalékos támogatottsággal maradt alul George Simion. A szavazatok száz százalékos feldolgozottsága alapján Hargita megyében szavaztak a legtöbben Nicușor Danra – mintegy 90,78 százalék. A magyarlakta megyék mindenikében nyerni tudott. Mögötte sorakozott fel Kovászna (84,42 százalék), Kolozs (70,16 százalék), Maros (67,02 százalék), Bihar (63,64), Szatmár (63,51 százalék) és Szilágy (62,12 százalék) megye is.

A megválasztott államelnök megszerezte a támogatottságot Szatmár, Máramaros, Bihar, Fehér, Szeben, Brassó, Ilfov, Prahova, Konstanca, Dolj, Temes, Galați és Iași megyében is.

George Simion a külföldön leadott szavazatok 55,86%-át tudhatja magáénak, de győzni tudott Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Gorj, Mehedinți, Vâlcea, Argeș, Olt,Teleorman, Giurgiu, Călărași, Ialomița, Brăila, Tulcea, Buzău, Vrancea, Bákó, Vaslui, Neamț, Suceava, Beszterce-Naszód, Botoșani megyékben.

A legtöbben (61,48 százalék) Gorj megyében támogatták Simiont, a többi megyében 60 százalék alatti a rá leadott szavazatok aránya.

Bár a határokon túli régiók nagy többségében – 83 országban – győzött Nicușor Dan, 11 országból összegyűjtött szavazattal (55,86 százalék) George Simion nyert.

Németországban kapta a legtöbb voksot. Az ott szavazók 68,31 százaléka szavazott Simionra. Spanyolországban 67,98 százalék, Olaszországban 66,78 százalék, Ausztriában 66,09 százalékos eredményt ért el.

Ne hallgassuk el azt sem, hogy Nicușor viszont a teljes diaszpórából épp a Magyarországon élő szavazók voksait kapta meg a legnagyobb, 92 százalékos arányban, ami megint csak ellentmond minden korábbi politikai babonának és előítéletnek. Sőt, Lucian Mîndruță, a neves és népszerű televíziós-rádiós újságíró egyenesen úgy fogalmazott, hogy:

„A választásokat az első forduló bizonytalanjai, a Pruton túli moldovaiak és a magyarok nyerték meg. Ők hozták el – beleértve a diaszpórát is – az egymillió szavazatot, amely a győzelemhez kellett. Ez egy szoros küzdelem volt az ész és a misztikum között.”

Ami igaz, de ne tévedjünk: Lucian Mîndruță a Romániában élő magyar szavazókra gondolt. Igaza is volt különben, a moldovaiak és a romániai magyarok képezték a mérleg nyelvét, de a mérleg serpenyőiben bizony a román nemzetiségű, anyanyelvű, kultúrájú, tehát román szavazók voltak. Épp ezért nem beszélhetünk pártpolitikai győzelemről, hiszen Nicușor függetlenként indult, a moldovaiak az európai uniós tagság érdekében szavaztak rá (meg azért, mert Simiont ismerték már, mint a rossz pénzt), az RMDSZ-nek pedig sokat segített az első forduló bizonytalankodása és tévedése után Orbán tihanyi beszéde, de ettől még ők sem politikai győztesei a tegnapi választásnak: tulajdonképpen Európa győzött. A magyarlakta megyék kiemelkedően magas részvétele és választási preferenciája épp azt bizonyítja, hogy beszélhet Orbán is, Simion is bármit, ha az új román elnök és várható kormánya egyrészt egzisztenciális veszélybe sodorja a magyar szavazót, másrészt elzárná Európától, maszlag ide, beléndek oda, győz a józan ész.

Le lehet ígérni akár a csillagösvényt is az égről, ha az nem vezet sehonnan sehova, senki sem fog sétálgatni rajta.

A győzelem nagy volt, de leginkább ahhoz képest, hogy az egyébként valóban rokonszenves Nicușor honnan indult. Az első forduló 20,99 százalékához képest csoda a mostani 53,60 százalék, illetve az benne a csoda, hogy a szavazók még időben észbe kaptak, ami mostanában tényleg nem mindennapi jelenség.

Akkor mi lesz ezentúl?

A vasgárdista szervezeteket, csoportokat mindenképpen fel kell számolni, de fel is fogják. A Kremlben megsemmisítenek pár köbméter iratot, melyekben azok a tervek szerepelnek, amiket Simion megválasztása esetén léptettek volna életbe a NATO keleti szárnyának lebontása és az Európai Unió szétverése érdekében. Azt sem zárnám ki, hogy büntetőjogi eljárás indul Simion ellen, de nem politikai okokból, hanem azért, mert a kampányában olcsó lakásokat, házakat ígért a rá szavazóknak 35 ezer euróért, ezekről szerződést is kötött velük és fel is vett mindegyiküktől ezer euró előleget. Az igaz, a szerződésben kikötötte, miszerint lakást csak akkor ad, ha elnökké választják, de ha csak tízezer balfácánt talált a közel húszmilliós Romániában, akik befizették az előleget, az is tízmillió euró, amit vissza kéne fizetnie, mert csalárd módon szerezte, szóval lehet még ebből bíróság, van fogás a fickón. Lenne különben több is, de ez is elég.

Ahhoz mindenképpen, hogy ma reggel, helyi idő szerint hat órakor, egy elvbarátja, az „erdélyi szemétkirály”, Vasile (Sile) Pușcaș (azért szemétkirály, mert többek között szeméttelepekkel is foglalkozik) társaságában elhagyja Romániát – a HotNews.ro szerint utoljára az Otopeni-i repülőtéren látták őket, ahonnan egy magánrepülőgéppel távoztak, ismeretlen cél felé. Călin Georgescu esetleges távozásáról nincs információnk.

Románia viszont elkerüli az államcsődöt. A bukaresti tőzsde az elmúlt napok összeomlásai után 3,19 százalékos emelkedéssel kezdte a hétfői napot.

De csoda nem lesz, mert már megvolt: az a csoda, hogy minden mehet tovább békésen.

Nicușornak sok állami vezető gratulált a diplomácia szokásai szerint, elsőként Macron és Zelenszkij, viszont akármilyen tüzetesen is vizsgálom, sehol sem vagyok képes rábukkanni Orbán Viktor gratulációjára. Ő most egyébként is az Arcosok Klubjában játszadozik kis pajtásaival, de jól tenné, ha magába szállna a tihanyi beszéd miatt.

Ugyanis óriási hibát követett el gőgjében. Azt tudja – és sajnos jól tudja –, hogy Magyarországon létezik az a szavazói réteg, ami azt is megbocsátaná, sőt, amennyiben ő teszi, helyeselné is, ha vastagon kisminkelve, mélyen kivágott, nyersselyem nagyestélyiben lángszóróból tüzet nyitna egy kiránduló óvodai kiscsoportra. Létezik az a lakájsajtó is, ami ezt nem csak megmagyarázná, de üdvözölné is. A hibát ott követte el, hogy azt hitte: a romániai magyarok között is annyira népes ez a csoport, mint Magyarországon, és unióellenes politikája érdekében elkezdte pártolni Simiont. Az már csak rontott a helyzeten, hogy a sarkában hűségesen lihegő Tőkés László is nekiállt elmagyarázni, hogy nem ő sz*rt a saját nadrágjába, hanem valószínűleg a Mélyállam vagy Soros György. Ennek a politikai hatását viszont világosan mutatja a magyarlakta megyék választási aktivitása: én ebben az évben ki is hagynám Orbán helyében a tusványosi haknit, nehogy tekenyővel fogadjanak vagy azt ígérjenek nekem. (A tekenyő a hagyományos székely kocsmai kötekedés kulturális eleme: ha valaki nem tudná, bicskázás előtt kérdezik, hogy hozott-e magával a másik fél, lesz-e miben hazavigye a beleit). Nos, még jövő évig sem kellett várni, hogy a pár ostoba, önleleplező szó megtegye a hatását, a tegnapi szavazás eredménye a Holdról is látszik: jövőre ne számítson semmi jóra a magyar miniszterelnök a romániai szavazók részéről.

Talán nem is annyira Nicușor győzött tegnap, hanem a Kreml veszített. Románia lakossága és az Európai Unió pedig nyert.

Bukarest már döntött az Unió mellett, jövőre Budapest következik.

Frissítés: mint kiderült, Simion először Kolozsvárra ment Bukarestből, de onnan is továbbrepült, ismeretlen úticéllal.

Szele Tamás