Kérem, Galilei forog a sírjában, Einstein nemkülönben. Kezd kiderülni, miszerint a világ közepe – mely a tudomány mai állása szerint nem létezik – nem a Föld, nem a Nap, nem is a galaxisunk középpontjában található gigantikus fekete lyuk, hanem Magyarország, azon belül is Orbán Viktor, akit egyéb címei mellett most már illenék felruházni a „gyémánttengely” megszólítással is.

(Képünk illusztráció)

Illetve, úgy kell ezt venni, hogy Magyarország az Univerzum középpontja, Magyarország centruma a kormány, annak a tengelye meg Orbán, aki körül forog az egész miskulancia. Kozmológiai szempontból van annyira elfogadható ez a világnézet, mint nagyanyámé volt, aki lelkes ateista lévén a Világmindenség keletkezését úgy magyarázta meg gyermekkoromban, hogy „egy fűzfavessző elindult, s minden egyéb köréje gyűlt”. Sheldon Cooper legyen a talpán, aki akár az egyik, akár a másik teóriát megcáfolja.

No, de miért mondom én ezt? Azért, mert ebben a mai írásban, ami egyszerre kül- és belpolitikai jellegű, kiváló bizonyítékait fogom bemutatni a „hungarocentrikus” világképnek, mely annyira jellemző a honi közgondolkodásra. Akkor vágjunk is neki.

Minden azzal kezdődött, hogy állítólag ukrán támadás érte a Török Áramlat egyik orosz kompresszorállomását.

„Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna dróntámadást indított a Török Áramlat gázvezeték egyik kompresszorállomása ellen Anapa közelében, hogy megszakítsa az Európába irányuló gázszállítást, írta az MTI.

Az oroszok közlése szerint január 11-én kilenc drónnal kíséreltek meg támadást az ukránok, de nem érték el a céljukat, mert az összes drónt kilőtték. Az egyik roncs kisebb károkat okozott gázmérőállomáson, de a Gazprom munkatársai üzemképessé tették a berendezéseket.”

A kár mértékéről még folynak a viták, de a vezeték működése nem állt le, tehát nincs nagy baj – háborúban bizony megesik, hogy ez-az megsérül a harcok közepette. Annyit még érdemes megjegyeznünk, hogy a kompresszorállomást Russzkajának hívják és a Krasznodari Területen fekszik.

Most következik a hungarocentrizmus első bizonyítéka, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyanis azonnal reagált az eseményekre, természetesen a saját szempontjai alapján:

„Magyarország és Közép-Európa földgázellátásában a Török Áramlat vezeték nélkülözhetetlen. Ez a szállítási útvonal évek óta megbízhatóan működik, mind a szállítóvállalatok, mind a tranzitországok tiszteletben tartják a szerződéses kötelezettségeiket és megbízhatóan viselkednek.

Elvárjuk, hogy ennek a szállítási útvonalnak a biztonságát és működőképességét mindenki tartsa tiszteletben.

Az energiaellátás biztonsága szuverenitási kérdés, így minden az energiaellátásunk biztonságát fenyegető akciót a szuverenitással szembeni támadásnak kell értékelni.”

Ejnye. Szóval Ukrajna nem azért támadta meg az orosz kompresszorállomást, mert a két ország lassan már három éve háborúban áll egymással, hanem azért, hogy Magyarországnak rossz legyen. Nyugalom, ez a felvetés még fejlődni fog... egyelőre annyit a nyilatkozat visszhangjáról, hogy tele van vele az orosz sajtó, kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt. A Meduza például azzal a címmel közli az erről szóló hírt, miszerint: „A magyar külügyminisztérium Magyarország szuverenitását fenyegető fenyegetésnek minősítette a kubányi állomás elleni támadási kísérletet. Az állomásra az európai gázszállításhoz van szükség”, ellenben a RIA Novosztyinál már ugyanennek az a címe, hogy: „Az ukrán terrorizmus elérte Európát”, igaz, náluk a jelen pillanatban vezető anyag címe is beszédes: „Az Egyesült Államok le akarja kapcsolni a Török Áramlatot – mondta Lavrov”.

Szóval, ebből „ügyet” akarnak csinálni. Miért pont ebből a nem is túl sikeres támadásból kel az „ügy” kerekedjen? Azért, mert az orosz kőolaj- és gázkereskedelem piszok nagy bajba kezd kerülni. Az Árnyékflotta életveszélyes, ócska tartályhajóit a Balti-tengeren svéd és dán hadihajók kergetik, bár el még nem süllyesztik, volt olyan, ami kormányozhatatlanná is vált, annyira régen volt az utolsó karbantartás, és alig sikerült biztonságos kikötőbe vontatni. Kína pár napja zárta le a kikötőit az úszó ócskavasak elől, India pont tegnap, szóval az orosz fosszilis energiahordozók tengeri kereskedelme kezd lehetetlenné válni, maradnak a csővezetékek, és marad a harmadik országok bevonása az üzletbe – ami egyébként nem túl jó üzlet ezeknek a harmadik országoknak, hiszen óhatatlanul szankciókat vonnak magukra is, ha Moszkva olajnepperei lesznek.

Ilyenformán tehát fontos a Török Áramlat, csak éppen a Kremlnek százszor fontosabb, mint Magyarországnak. Az orosz források meg nyilván ruszocentrikusan kezelik a kérdést, náluk a Világmindenség közepe a Vörös tér, a tengelye meg Putyin, de a magyar reakció mögött nem nehéz meglátni a törleszkedési szándékot.

Az világos, hogy a kellőképpen kormánypárti orgánumok nem érhetik be Szijjártó nyilatkozatának egyszerű közlésével, szükséges, hogy némi „hozzáadott értékkel” tódítsák, fokozzák azt, ennek lehet köszönhető a Magyar Hírlap mai vezércikke, mely már a címében is tökéletesen megfejti a világpolitika összes bonyolultabb kérdéseit. Tessék felkészülni, rázós útszakasz következik.

„A magyar kormányt akarták a Török Áramlat felrobbantásával megbuktatni”

Nofene. Ezek szerint egyébiránt nincs is háború Oroszország és Ukrajna között, illetve van ugyan, de az ukrán részről kizárólag a magyar kormány megbuktatása érdekében zajlik, és szó sem lehet arról, hogy az Oroszországi Föderáció lett volna az agresszor. Már várom, hogy ha ezt megemlítem, valaki a laposföldesek és evolúciótagadók kedvenc érvével válaszoljon, miszerint „ez is egy elmélet, bizonyítsd, mert akkor sem hiszem, ha bizonyítod, de szeretném rabolni az idődet és legyalulni az idegrendszeredet”.

Azért nézzünk bele ennek az érdekes és talán kissé költséges magyar „kormánybuktatásnak” a részleteibe is. Hogyan gondolták volna ezt megvalósítani?

„Nem ez volt az első eset, hogy Ukrajna fel akarta robbantani a Török Áramlatot. A mostanit is beleértve eddig három konkrét kísérletről tudunk, amelyeknek minden esetben az volt a célja, hogy Európát lekapcsolja az orosz gázról. Kijevet az is motiválta, hogy ha Magyarország nem kap délről gázt, akkor ez energiaválságot okoz hazánkban. Ettől azt remélték, hogy a társadalmi elégedetlenség megbuktatja a budapesti kormányt.”

Szerintem meg inkább azt remélték, hogy csökkennek Oroszország külkereskedelmi bevételei és így kevesebb pénze marad Moszkvának a háborúra. De a Magyar Nemzet szerzője átlát a szitán, szerinte Kijevnek fontosabb Budapest, mint mondjuk a Krím. Tekintsük a műveleti részleteket és előzményeket – az ő tálalásában.

„A mostani merényletkísérlet előtt már két ukrán próbálkozás is volt a Török Áramlat megrongálására. Tavaly május végén komoly ukrán dróntámadás történt Fekete-tengeren az Ivan Hursz orosz hadihajó ellen azzal a céllal, hogy „megtisztítsák a terepet” a Török Áramlat felrobbantása előtt.

Az orosz hadihajó ugyanis éppen a gázvezeték védelmében tartózkodott Törökország kizárólagos gazdasági felségvizein. Az orosz hadihajó a támadást visszaverte.”

Hm. Az Ivan Hursz Jurij Ivanov-osztályú felderítő hajó, ebből az orosz haditengerészetnek összesen kettő van, az egyik az Északi Flottánál szolgál, ez a másik meg a Fekete-tengeren, illetve jelenleg nem szolgál, ugyan a „visszavert” dróntámadásban annyira megsérültek főként a radar- és lehallgatórendszerei, hogy be kellett vontatni Szevasztopolba nagyjavításra, ahol újabb rakétatalálatok érték a tatját. Különben sohasem szolgált aktív harci egységként, mindig is kisegítő feladatokat látott el, így nagyon érdekes lehetett, amint visszaverte a dróntámadást. A fegyverzete ugyanis elhanyagolható, mindössze négy gépágyúja van és hat Igla típusú, vállról indítható rakétaindítót kezel a legénység ezen kívül. Szóval, ez a hajó inkább az orosz flotta szeme volt, mint sújtó karja, viszont az is világos, hogy az ukránok be akarták csukni ezt a szemet, hiszen a településeket, civil lakosságot sújtó rakétatámadások nagyrészt a Fekete-tengerről indulnak. Szó nem volt a Török Áramlatról, legfeljebb a szerző képzeletében fordulhatott elő.

De ez a fantázia tovább burjánzik, hiszen fékezhetetlen elme terméke.

„A kérdés óhatatlanul adja magát. Miért akarja Ukrajna energetikailag ellehetetleníteni Európát? Pontosabban fogalmazva, nem az egész kontinens a cél, hanem csak a »lator« államok, amelyek változatlanul nem mondanak le az orosz gázról, mint Magyarország és Szlovákia. Ezenkívül mindkét ország mielőbb tűzszünetet szeretne, és korrekt kapcsolatokat tart fenn Moszkvával.

Magyarországra már régóta orrolnak Kijevben, mert hazánk nem szállít Ukrajnának fegyvereket, lőszert, és nem támogatja a Kreml elleni embargós politikát, valamint minél gyorsabban fegyverszünetet sürget. (…) Stephen Bryen, a Reagan-adminisztráció volt helyettes védelmi államtitkára, nemzetközileg elismert fegyverzetszakértő és geostratégiai elemző már az Ivan Khurs orosz hadihajó elleni támadás kapcsán a Magyar Hírlapnak 2023 szeptemberében adott interjújában többek között leszögezte: világos, hogy az Ivan Khurs célba vételéhez amerikai támogatásra volt szükség. (…) Stephen Bryen úgy vélekedett, hogy a robbantási kísérletet azután kezdték szervezni, hogy a magyar parlamenti választáson Orbán Viktor pártjának legyőzésére tett amerikai erőfeszítések kudarcot vallottak.

Összességében az amerikai szakértő úgy látja, hogy Amerikában és Ukrajnában arra számítottak, hogy egy sikeres robbantási akció Magyarországon kormányválság okozta felforduláshoz vezethetne.

Vagyis a Török Áramlat felrobbantásával Magyarország energiaválságba kerül, amely a lakosságot is közvetlenül érinti. Az ilyesmi mindig társadalmi feszültséghez és elégedetlenséghez vezet. Ezt a helyzetet akarták kívülről kihasználni és megbuktatni a törvényesen megválasztott magyar kormányt.”

Csakis, kérem, csakis. Mi egyéb célja lehetne ennek a háborúnak, mint a magyar kormány megbuktatása? Voltaképpen mi egyéb célja volna bárminek a világon, mint vagy a magyar kormány támogatása, vagy annak megbuktatása? Íme a hungarocentrikus világnézet kvintesszenciája. Mindenesetre azt még meg kell említenünk a The Insider nyomán, ki is az a Stephen Bryen.

Ő volt az a zseniális „szakértő”, aki például tavaly március elején prognosztizálta Zelenszkij evakuálását az Egyesült Államokba, az ukrán kormányét pedig Lvivbe, vagyis Lembergbe. Egyébiránt valóban dolgozott a Pentagonban: ő volt a Védelmi Technológiai Biztonsági Igazgatóság első igazgatója. Ez 1981-1987 között volt, utána technológiai és pénzügyi magáncégeknek dolgozott. Munkája során nem kellett katonai vagy politikai elemzéseket végeznie. Most a Weapons and Strategy főszerkesztője, ami egy nem túl népszerű (a SimilarWeb szerint havonta mintegy 22 600 látogatót vonzó) online kiadvány, és főleg oroszbarát anyagokat közöl az ukrajnai háborúról.

Havi 22 600 olvasó? Nem tudom, én ennek körülbelül a tizenötszörösét teljesítem, mégsem jósolgatok kormánybuktatásokat és evakuációkat... mondjuk talán azért is, mert semmi kedvem hazudozni. A hivatkozott Bryen tehát nem egyéb, mint egy kikopott amerikai kormánytisztviselő, aki pár kopejkáért eladta magát és látogatás nélküli blogját a Kremlnek. Forrásnak alkalmatlan, amerikainak minősíthetetlen.

Mindegy, kérem, vissza a hungarocentrizmushoz. Mely világnézet, mint a fentiekből is láthatjuk, a paranoia összes jeleit mutatja, akárcsak a ruszocentrizmus is. Az alaptételük szerint a világ kizárólag Magyarország, illetve Oroszország függvényében létezik, ezeknek árt vagy használ, más szempontból sem nem érdemes, sem nem szabad vizsgálni. Azért létezik a Niagara, a Grand Canyon, a Himalája vagy Angkor Vat, azért vannak gyűrűi a Szaturnusznak, hogy ezekkel segítsék vagy támadják ezeket az országokat, más céljuk nincs. Jó tudni, hogy ilyen fontosak vagyunk.

A Magyar Hírlapnak és Stephen Bryennek pedig méltán javasolható, hogy keltsenek egy kis passzátszelet, a magyar mondásból ismert úton. Ha már ennyire körülöttük forog a világ.

Szele Tamás