Ma mindenki, saját magamat is beleértve, a romániai választások eredményére kíváncsi, csakhogy azok még nincsenek sehol, leghamarabb az esti órákban érkezhetnek meg az első, távolról sem végleges részeredmények. A pesszimizmusom azt súgja, hogy a száz százalékos feldolgozottságig legalább kétszer fog változni a vezető jelölt személye – adja az Ég, hogy ne legyen igazam, és Nicușor Dan legalább hatvan-hatvanöt százalék fölötti győzelmet arasson, de ez sajnos nem vendéglő, nem lehet à la carte rendelni.

(Képünk illusztráció)

Míg a helyzet el nem dől, csak azt tehetném, amit a magyar sajtó legnagyobb része: vagy ismertethetném a romániai elnökválasztási kampány eddigi történetét, de ezzel az a baj, hogy ezt műveltem mostanáig, vagy latolgathatnám a jelöltek győzelmi esélyeit exit pollok és közvélemény-kutatások alapján, de nem teszem, mert ahhoz túl közel van az este is, a holnap reggel is. Ilyen rövid távra okos ember nem jósol, mert ha téved, arra még sokan fognak emlékezni. Jóslást száz évnél rövidebb terminusra nem vállalunk. Volna még egy harmadik lehetőség, mely szerint hagyjam figyelmen kívül az egészet és foglalkozzak inkább a madagaszkári kerékpárülés-összeszerelő ipar lassan reménytelennek tűnő helyzetével meg egy negyedik: az, hogy írjam le a vágyaimat, mint a magyar kormánymédia, mely Romániában is, Lengyelországban is „szuverenista győzelemre” számít, de ez viszont már sima propaganda lenne, és azzal én nem foglalkozom. Lássuk, miről lehet most egyáltalán írni.

Csakis arról, mi lesz vagy inkább lehet holnap, az is jósolgatás ugyan, de sokkal inkább az esélyek számba vétele. Bár elég sok olyan lehetőség van ezek között, amit nem vennék a számba, és másnak sem ajánlom. Létezik erre egy magyar szakkifejezés, ami az orális nemiségre utal, nos, nem kizárt, hogy használni kell majd a „sz*pás” szót.

Mire számíthatunk?

Nincs olyan nagyon sok forgatókönyv.

Az első és legvalószínűbb szerint a két jelölt közötti különbség öt-tíz százalék alatti lesz. Ebbe egyikük sem nyugszik majd bele, és valamelyikük választási csalást kiált.

Ha Simion győz nagyon kis különbséggel, akkor baj van, ugyanis Nicușor szavazótáborát nem a szél fújta össze, őket az AUR elvei szó szerint ellehetetlenítik, sőt, fenyegetik úgy állampolgári, mint puszta fizikai létükben. Ha valaki nem járathatja anyanyelvi iskolába a gyermekeit, nem szólalhat meg az anyanyelvén hivatali ügyintézés közben, vagy a munkahelyén, netán semmiféle közterületen sem, csak otthon, a négy fal között, de ott is halkan, hogy a szomszéd se hallja meg, az nem fog belenyugodni a mondjuk három százalékos többségi közakaratba.

Annak olyan mértékben nehezül meg az élete, csorbulnak az alapvető emberi és polgári jogai, amit a nemzetiségi szempontból majdnem teljesen homogén Magyarországon el sem szokás képzelni. És az ilyen helyzetbe került ember tiltakozni fog, ahogy tiltakozni fog minden egyéb kisebbség is, sőt: mindenki, aki nem szélsőjobboldali.

Főként, mert Simion győzelme esetén várható a parlament feloszlatása és kisebbségi kormány (itt parlamenti kisebbséget értek) megalakítása Georgescuval az élén, valamint szükségállapot és a rendeleti kormányzás bevezetése, amit aztán senki sem fog legitim állapotnak tekinteni. Hogy ehhez a magyar diplomácia mit fog szólni? Nincsenek illúzióim: Simion pártjára áll majd.

Orbán Viktornak sokkal fontosabb az Európai Unió szabotálása egy Orbán-Fico-Simion vétótengely mentén (melyhez esetleg csatlakozhat, ha megválasztják, a lengyel Nawrocki is), mint akárhány (vagyis egy) millió kisebbségi magyar Romániában. Ez persze azzal fog járni, hogy azt az egy milliót sem fogja érdekelni Orbán Viktor, mire fel Budapest összes politológusa kollektív öngyilkosságot követ majd el, mert porba dől tizenöt év minden hangzatos elmélete és városi legendákból táplálkozó pártszlogenje, politikai babonája.

Mindenesetre kis többségű Simion-győzelem esetén tiltakozások, tüntetések várhatóak és azok elfojtása, minek következtében a helyzet nagyon el fog mérgesedni.

De mi történik kis többségű Nicușor-győzelem esetén?

Nem, nem ugyanez, csak ellenkező előjellel: valami sokkal, de sokkal rosszabb. Simion már két napja folyamatosan választási csalásokról zagyvál, annyira, hogy megfenyegette már Maia Sandut, a Moldovai Köztársaság elnökét is, miszerint az ő megválasztása esetében ilyen-amolyan következményei lesznek az általa vélt „csalásoknak”, sőt, tegnap egészen nevetségesen inszcenált egy „affért” is. Azt cselekedte az AUR vezére, hogy ő, saját maga lekapcsolta a tulajdon TikTok-fiókját, majd elkezdett nagy hangon kiabálni, hogy őt elnémították, cenzúrázzák. Hol kiabált? Az X-en, lánykori nevén Twitteren, ahol végig élt a fiókja. A független román sajtó azonban nem tétlenkedett, megkérdezték a TikTokot, mi történt. A kínai közösségi oldal tanult a tavaly decemberi kínos botrányból, nem kellett nekik egy újabb, és bevallották, hogy bizony a fiókot a tulajdonosa zárta le. Ráadásul ideiglenesen. Mikor ez megjelent a médiában, Simion azzal magyarázta tettét, hogy „ő csak be akarta tartani a kampánycsendet” és éjfélig lezárta Facebook-fiókját is. Cenzúrázásról több szó nem esett, de mit fog ebből megjegyezni az egységsugarú AUR-választó?

Azt, hogy „Simiont cenzúrázta a rendszer a TikTokon”.

Ma különben kiprovokáltak Georgescuval közösen egy csendőrségi intézkedést is. Miután közösen leszavaztak Mogoșoaiában, sajtótájékoztatót kezdtek adni a szavazóhelyiségen belül. Megjegyezném, ezek mindenhová együtt járnak, szerintem a félreeső helyre is, de a viszonyuk akkor sem atya és fiú közötti, hanem inkább a kölcsönös utálat jellemzi, hiszen 2022-ben a most a nacionalista sajtóban „rakoncátlan fiúnak” nevezett Simion zárta ki a jelenleg „atyjának” titulált Georgescut az AUR-ból, vasgárdista szimpátiái miatt. Simion trumpista, Georgescu inkább moszkovita (némi turmpista-qanonista árnyalatokkal), képzelhető, mennyire idegesítheti őket, hogy a kampány sziámi ikreket csinált belőlük.

De egyelőre még össze vannak nőve, csakhogy Romániában szigorúan tilos a szavazóhelyiségben kampányolni, így aztán a szavazást biztosító csendőrség kitessékelte őket sajtóstól, forgatócsoportostól, mindenestől. Mondanom sem kell, hogy ez a RIA Novosztyiban már úgy jelent meg, hogy „csendőrök dobták ki a szavazóhelyiségből a szuverenista elnök- és miniszterelnök-jelöltet”. Újabb áldozati pozíció, amit Simion felhasználhat majd.

Az AUR elnöke szemmel láthatóan készül egy potenciális vereségre, az a nem mindegy, hogy kicsi lesz-é ez vagy nagy.

Ha kicsi, akkor előszedi az összes nem létező farkast, amiket az utolsó pár napban összekiabált, óvást jelent be, csalást emleget és követelni fogja a választások második fordulójának legalábbis megismétlését, de az is lehet, hogy ennél is többet. Az ő esetében, mivel nem a túlzottan mélyenszántó gondolkodás jellemzi (ne essünk tévedésbe: Georgescut sem) nem kizárt egy államcsíny-kísérlet sem, ha elég erősnek érzi magát.

De elég erős ehhez?

Ha összeszedi a fociultrákat, a nyíltan kisebbségellenes csoportokat, mint a Calea Neamului, az antiszemita és terrorista Unitatea 731, és a többi ilyen haramiabanda, ha csatasorba állítja a teljes Vasgárdát és mellé még valamiféle karhatalmi segítséget is kap mondjuk a hadsereg egyes alakulataitól, akkor elérhet minimum annyit, amennyi Budapesten történt, 2006 szeptemberében, maximum pedig talán egy sikeres puccsot is elkövethet. Természetesen a demokrácia és az alkotmányosság nevében, hiszen ő csak azért lázadt fel, mert „elcsalták a választásokat”. Komoly sikerre ebben az esetben sem biztos, hogy volna esélye, de a próbálkozás nem állna tőle távol: évekre, ha nem évtizedekre is képes lenne destabilizálni Romániát és az azt körülvevő országokat. Ez természetesen nem lenne ellenére Moszkvának: épp annyira megfelelne az érdekeiknek, mint Simion elnöksége, tehát ha így alakulnak a dolgok, abban nem kevés orosz hátszél és támogatás is lesz. Ne alakuljanak így!

Mi történik akkor, ha a két jelölt közötti különbség magasabb tíz, sőt, talán tizenöt százaléknál?

Simion győzelme esetén nagyjából ugyanaz, mintha kis többséggel győzne, annyi különbséggel, hogy nagyobb lesz a mellénye és a „teljes nemzet” nevében fogja sárba tiporni a kisebbségeket. Melyek ettől még ugyanúgy tiltakozni, tüntetni fognak, szóval a forgatókönyv nem sokat változik, Orbánnak ugyanúgy fontos szövetségese lesz, a magyar kormánymédia ugyanúgy pártját fogja majd, mert a vétótengely mindennél fontosabb, tehát az egymillió embernél, magyarnál is. Akiknek viszont talán kisebb lesz a Románián belüli támogatottsága az erős Simion-győzelem után.

Nicușor erős vagy nagyon erős győzelme lenne az optimális, mert ha hatvan százalékot vagy akár kétharmad-közeli eredményt érne el, akkor nincs helye a vitának, nem kétséges a szavazás, ennyit nem lehet összecsalni, a széles néptömegek, melyeket Simion maga mögé képzel, nem is lesznek olyan nagyon szélesek, és bár így is lesz botrány, óvás és hisztéria, lehet, hogy előfordulnak majd atrocitások is, a mértékük várhatóan kezelhető lesz. A vasgárdista mozgalmak egy ideig ebben az esetben is erősödnek majd egy ideig, de nem annyira, mint a másik három forgatókönyv megvalósulása esetén, és ezeket azért le lehet törni, mivel börtön még akad arrafelé.

Románia békés és európai jövőjét tehát csakis és kizárólag egy elsöprően erős Nicușor-győzelem biztosíthatja, ami egyben a környező országok nyugalmát és biztonságát is garantálná. Épp ezért szépen kérek mindenkit, akinek jogában és módjában áll, hogy menjen el szavazni.

Most.

Nicușorra.

Akinek meg nem áll jogában vagy módjában, azt annyira kérném, hogy ne értsen jobban a helyzethez azoknál, akik érdekeltek benne.

Köszönöm.

Este, ha egyértelmű lesz az eredmény, közlök majd egy összefoglalót ez ügyben – nekem meg ez áll jogomban és módomban.

Reméljük a legjobbakat – és tegyünk is értük.

Szele Tamás