Induljunk ki abból a tételből, hogy sárkányok – vagyis gigantikus, repülő, pikkelyes, tűzokádó gyíkok – csak a mesékben és a legendákban léteznek. Ehhez képest meglepőnek tűnik a tény, hogy az általunk ismert emberi civilizációval minden jel szerint ezek a kitalált sárkányok fognak végezni. Épp azért, mert kitalálták őket. Persze ezt meg kell magyarázzam.

(Képünk illusztráció)

Előre kell bocsátanom, hogy ennek az írásnak az ötletét – de csak az ötletét! – a WIRED magazin egyik cikke adta, mely az új amerikai kormányzati hatékonysági hivatal, a DOGE működését elemzi. Sajnos azonban a gondolat tovább vihető, sőt, tovább is kell vinni, és így jutunk el a sárkányokhoz. De lássuk, mit mond a WIRED.

Azt, hogy a „mélyállam” a konzervatívok első számú mumusa, a DEI (sokszínűség, egyenlőség és befogadás) és Soros György mellett. Jogosnak tűnik azonban a kérdés, miszerint ha egy csomó kétes, soha senki által meg nem választott figura, akiknek gyakran közös üzleti érdekeik és kapcsolataik vannak, átveszi a legmagasabb szintű kormányzati funkciókat, és közvetlenül szembeszáll a kongresszus akaratával, akkor ezt minek neveznénk? Mondjuk... DOGE-nak?

Miután évek óta riogatnak a meg nem választott bürokratákkal, akik a „titkos szálakat” mozgatják, mi lehetne erre jobb példa, mint a jelenlegi helyzet, amelyet az USA kormánya idézett elő? A DOGE az, amitől állítólag a „mélyállam” legjobban fél. Elon Musk pedig az a probléma, amelyet állítólag meg akar oldani.

Titokzatos? Az úgynevezett Kormányzati Hatékonysági Minisztérium soha nem mutatta be szervezeti felépítését, a múlt hétig nem volt nyilvánosan dokumentált vezetője, és a korai belső megbeszéléseken nem volt hajlandó felfedni fiatal munkatársainak kilétét.

Nem választották meg sem a vezetőjét, sem a munkatársait? Magától értetődő, hogy nem.

Kormányon kívüli érdekeltségek hálójáról van szó? A DOGE vitathatatlanul Elon Musk kiterjesztett univerzuma. Az X, a SpaceX, a Boring Company és a Tesla jelenlegi és korábbi alkalmazottai jelenleg számtalan kormányzati ügynökséget irányítanak, vagy mélyen beágyazódtak azokba, beleértve a hatóságokat is, amelyek látszólag szabályozzák őket. (Hányan vannak közülük kulcspozícióban? Nehéz pontosan megmondani, tehát jár egy újabb pont a „mélyállamnak” a sikeres titkolózásért). Az igazsághoz tartozik, hogy a DOGE egyes munkatársainak a jelek szerint nincs semmilyen korábbi kapcsolatuk az amerikai kormányzattal, azon kívül, hogy fel akarják számolni.

És mindez nem a Kongresszus, hanem a világ leggazdagabb embere által meghatározott programot szolgálja. Nem kell tovább keresni: a DOGE megbénította a törvényileg felhatalmazott Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Irodát, és a Kongresszus által kiosztott mintegy 10 000 humanitárius segélyszerződés egyoldalú törlését, vagy próbaidős és egyéb alkalmazottak ezreinek kirúgását követeli – nyilvánvaló ok nélkül – annak bizonyítékául, hogy a DOGE egy minden jogszabályi kereten kívüli tervet hajt végre.

Meg kell hagyni, hogy a „mélyállam” fogalmát nehéz pontosan meghatározn. Nézzük meg, hogyan definiálja Elon Musk.

„Ha nincs megfelelő visszajelzés az emberektől a kormány felé, és ha a bürokrácia uralkodik, ha a bürokrácia irányít, akkor mit jelent a demokrácia valójában?” – mondta Musk egy nemrégiben tett látogatása során az Ovális Irodában. Majd pillanatokkal később: „Van ez a nem megválasztott, negyedik alkotmányellenes kormányzati ág, a bürokrácia, amely jelenleg sok tekintetben nagyobb hatalommal rendelkezik, mint bármelyik választott képviselő. Ezt az emberek nem akarják, és ez nem felel meg az emberek akaratának”.

Rosszul hangzik. És teljesen olyan, mint a DOGE. Ez ugyanaz a meg nem választott Elon Musk, aki a minap találkozott a republikánus szenátorokkal és képviselőkkel, akik kétségbeesetten szeretnének beleszólni abba, hogy a DOGE bontógolyója merre lendüljön tovább. Musk azt állította (és ebben Trump is támogatta), hogy a kirúgásokat az ügynökségek vezetői végzik, nem a DOGE. De ki küldte a legtöbb új vezetőt? Ki mondta nekik, hogy addig vagdalkozzanak, amíg csontot nem érnek? Ez egy nyílt erődemonstráció volt, ami azt mutatta be, hogy Muské a hatalom. A választott képviselőknek nem jut belőle. Most már maga DOGE az a bürokrácia, amit el akar pusztítani.

Kash Patel, az FBI most kinevezett igazgatója maga nem tagja a DOGE-nak, és szó szerint egy egész könyvet publikált a mélyállamról alig két évvel ezelőtt. „Érdemes nagyon világosan tisztázni, hogy kikről beszélünk” – írja Patel a Government Gangsters (Kormányzati gengszterek) című könyvében, és igen, ez a jelenlegi FBI-igazgató nemrég megjelent könyvének tényleges címe. Szerinte „a mélyállam szeret az árnyékban tevékenykedni, a titkos bürokrácia, az átláthatatlan jogi kiskapuk, a hatalom rejtett eszközei és az amerikai közvélemény számára nagyrészt ismeretlen bennfentes politikai játszmák segítségével”.

Ami a következőket illeti, hogyan tovább, DOGE? Az ügynökség az amerikai bürokrácia legrejtettebb zugaiba is beférkőzött, hogy megkezdje támadásait. Hogy igazolja elbocsátási hullámát, olyan átláthatatlan, mi több, kicsinyes jogi megkülönböztetésekkel próbálkozott, hogy nemrégiben bírósági megrovásban részesült. A SpaceX alkalmazottai a Szövetségi Légügyi Hivatalnál a fogyatékkal élő munkavállalók gyorsabb felvételére szolgáló mentességet használták ki, hogy alkalmazásba kerüljenek, mielőtt bárki is észrevette volna, hogy ez történik.

De egyáltalán, honnan ered ez a fogalom? A „mélyállam” kifejezés nem az amerikai popkultúra világában gyökerezik, hanem az 1970-es évek Törökországában, ahol egy csomó meg nem választott hivatalnok ragadta magához a hatalmat a politikai struktúrákon belül.

„Ez egy olyan kifejezés, amely általában egyfajta árnyék- vagy párhuzamos kormányzati rendszerre utal, amelynek keretében nem hivatalos vagy nyilvánosan nem elismert személyek fontos szerepet játszanak az állami politika meghatározásában és végrehajtásában” – írja Ryan Gingeras történész a „Last Rites for a Pure Bandit: Clandestine Service, Historiography, and the Origins of the Turkish Deep State” – című könyvében. Törökországban ezeket a baljós árnyakat elsősorban katonatisztek vetették, nem pedig fiatalkorú technokraták, de ez nem változtat a lényegen.

Vannak jelei annak, hogy az emberek kezdik annak látni a DOGE-t, ami valójában. A republikánusok hangos tiltakozásokkal szembesültek a városházák előtt, még a leghűségesebb körzetekben is. A helyzet olyannyira elfajult, hogy a képviselőházi tagoknak azt az utasítást adta a repiblikánus pártvezetés, hogy ne találkozzanak többé személyesen a választópolgáraikkal. A Legfelsőbb Bíróság viszont komoly vereséget mért az ügynökségre az igazságszolgáltatás útján. A jogtalanul elbocsátott dolgozók részben kezdenek visszatérni a munkahelyükre.

A DOGE megszorításainak hatásait egyre kevésbé lehet figyelmen kívül hagyni, vagy összekeverni bármilyen felsőbb jóval. Hogy a DOGE elveszíti-e az irányítást, az azonban attól függ, hogy a hatalmon lévők belátják-e, hogy ez pontosan az, amitől tartanak. Vagy, hogy képesek lesznek egyáltalán törődni vele.

Eddig a WIRED, és meg kell hagyni, a mostani eseménysorozatot valóban az okozza, hogy a dúsgazdag és excentrikus Musk – valamint a nem kevésbé tehetős és különc (hogy bolondnak ne nevezzem) Trump elkezdtek rettegni a „mélyállamtól”. Ez a mai szóhasználatban nem több egy kifejezésnál, ahogy a „háttérhatalom” vagy a bármilyen „világösszeesküvés” sem egyéb – időnként szinonimak, időnként elválik a jelentésük, mindig attól függően, ki használja őket, miért és mire. Tulajdonképpen arról a gondolatról van szó, amit szabatosan a következőképpen fogalmazhatnánk meg:

„A dolgok azért nem mennek úgy, ahogy én szeretném, azért nem vagyok dúsgazdag, fiatal, szép és nagy hatalmú, mert egy láthatatlan erő ezt megakadályozza titkos eszközeivel, épp ezért ezt a hatalmat, melyet a tudjukkik irányítanak, meg kell semmisíteni, akár tűzzel-vassal is.”

A tudjukkik helyébe bármilyen embercsoportot képzelhet az, aki ezt mondja, gondolja – mindenesetre az eszme nem nevezhető másnak, mint kolektív paranoiának. Hiszen ha a 19. századi magyar szokás szerint a gyülekező sötét fellegek láttán „a vihar elé harangozunk”, ám a vihar mégis kitör, sőt, komoly károkat okoz, ki lehet a felelős? Nem a vihar, nem a természeti csapás, és az fel sem merül, hogy ellene haszontalan eszköz a harang, hiszen „már őseink is harangoztak ilyenkor” (más kérdés, hogy már ők is hiába tették). A trumpista-muskista logika alapján elősként a harangozót ke elbocsátani (aztán bíróság elé állítani, felderíteni a magánéletének összes zegét-zugát és alaposan megbüntetni, ha találnak valmai kifogásolhatót nála), mert rosszul harangozott, szabotált, nyilván a mélyállam szolgálatában. Ha már sok éve viseli a tisztségét, még nagyobb a bűne, mert egy tapasztalt harangozásipari szakmunkásnak tudnia kell, hogyan harangoznak jól és hogyan rosszul. Örülhet, ha máglya nélkül megússza. Persze, ha a DOGE kezébe kerül az ügy, lenyomozzák a falu összes lakóját is, mert ahol a mélyállamnak egy ügynöke van, ott lesz több is. Végeredményben pedig mindenképpen fel kell égetni a települést, ha már a vihar nem tette meg.

Középkor, boszorkányüldözés? Igen, tökéletesen az. Sőt, még használja is a Malleus Maleficarum, a Boszorkányok Pörölye alapelvét, mely szerint „Haeresis est maxima, opera maleficarum non credere”, vagyis „A legnagyobb eretnekség nem hinni a boszorkányságban”. Márpedig eretnekségért máglya dukál, tehát aki jót akar, inkább hisz a boszorkányokban, démonokban, ördögfattyakban, mikor miről van szó, hogy ne találja magát a lángok között. Vagy legalábbis úgy tesz, mintha hinne, ez elég volt az inkvizitoroknak is, elég Muskéknak is. És ahogy elődeik, a DOGE tagjai is őszintén hisznek az igazukban. Vezetőjük meg főként, hiszen ő szervezte meg ezt a testületet is.

A dolog azzal kezdődhetett, hogy Trumpnak és Musknak néhány terve nem sikerült. Az, ugyebár, nem lehetséges, hogy ők csesztek volan el valamit, így csakis a „mélyállam” tehet a dologról, mely azonban láthatatlan, megfoghatatlan, színtelen, szagtalan, sárga, büdös gáz. Akkor viszont le kell győzni a „mélyállamot”, ha bottal ütjük a nyomát, azokat kell legyőzni, akiknek köze lehet hozzá. Ha úgy alakul: ki is kell irtani őket. Itt már hitleribe fordul a vízió, de ez nem zavarja a híveket, ők úgy hiszik, a Felsőbb Jó érdekében harcolnak. Ahol gyalulnak, ott hullik a forgács, mondta Sztálin elvtárs, a csisztkák, tisztogatások másik véres kezű mestere. A „mélyállamnak” továbbra sincs nyoma, bizonyára a remek konspirációja miatt, ami óhatatlanul eszünkbe juttatja az iskolás viccet:

- Miért piros az elefánt szeme?

- Miért?

- Hogy jobban el tudjon bújni a cseresznyefán. És láttál már elefántot cseresznyefán?

- Nem én.

- Látod, milyen jól elbújt?

Valahol itt következik be a nietzschei fordulat, ugyanis a német filozófus azt írta valamikor, hogy:

„Aki túl sokáig harcol a sárkányok ellen, maga is sárkánnyá válik”

azt már én teszem hozzá, hogy attól függetlenül, léteznek-e sárkányok vagy sem. Sőt: mivel nem léteznek, az ellenük való harc teremti meg őket! A DOGE most olyan, mint a „mélyállam”, ami ellen elvileg harcol: pillanatok – na jó, hetek – saját, alatt nem létező ellenségévé változott.

A kígyó, vagy esetünkben a sárkány a saját farkába harap, a démon megteremti ennen magát. Ez már többször sikerült a történelem folyamán és kivétel nélkül mindig nagyon sok halálos áldozattal járt. Csak remélhetjük, hogy most talán nem így lesz, bár kevés rá az esély.

Az amerikai kormány hadat indított a sárkányok ellen és ezért sárkánnyá változott.

Ez legfeljebb a sárkányfű-árusoknak jó hír.

Láthatjuk tehát: sárkányok nincsenek. Míg meg nem teremtjük őket. De utána nagyon nehéz legyőzni őket.

Szele Tamás