Ha már a fél magyar sajtó erről a Harcosok Klubjáról beszél, ami sok mindenfélének tűnik, digitális csodafegyvertől hétvégi horgászok borkóstolásáig, én is előveszem kicsit a jelenséget, mert van egy olyan érzésem, hogy senki sem érti. Én sem, de én legalább bevallom. Egyetlen, alapvető kérdésem volna: mi a fityfenét várnak el ezektől a „harcosoktól”? Mi lenne a dolguk?

(Képünk illusztráció)

Kezdjük azzal, hogy a Fidesz igazi eredményeket soha nem ért el az online térben, amit pedig mégis összehozott, az rengeteg pénzbe került. 2010-ben sokat segített nekik az MSZP, mely párt azzal magyarázta annak idején a vereségét, hogy „a fideszesek félelmetesen jól értettek az elektronikus kommunikációhoz”. Hát, legfeljebb hozzájuk képest: a nyomtatott média elsorvasztása, einstandolása olyan online médiarobbanást idézett elő – és nem fideszes színekben, hanem ellenkezőleg – ami nyugodtan nevezhető sajtótörténetinek, mármint magyar viszonylatban. Orgánumok tömege jelent meg, néhány odaveszett azóta, de nagy részük megvan, főleg azok, amelyek nem köteleződtek el valamelyik párt politikája mellett vagy nem keveredtek manipulált, igazságtalan sajtóperbe. Ezt a Lendvay utca épp annyira döbbenten nézte, mint korábban a Köztársaság tér a jobboldali médiumok terjedését (gyengébbek kedvéért: a Fidesz és az MSZP székházaira utalok), és tulajdonképpen máig nem tudnak mit kezdeni a dologgal, talán most, az „átláthatósági törvény” ad a kezükbe egy bunkósbotot, de ez sem teljesen biztos. A biztos az, hogy a magyar kormánypolitika ez idő szerint úgy kóvályog az online térben, mint vasorrú bába a mágneses viharban.

Rendben van, akkor létre akarnak hozni egy új, reményeik szerint ütőképes online médiatömböt?

Nem. Az már megvolt, többször is. Az előidőkben online lapokat hoztak létre (888, Pesti Srácok, Kontra, stb.), aztán rátértek a csapatok szervezésére, mert azok talán hatékonyabbak. Ilyennek indult 2010-es Nemzeti Regiszter, ami aztán beolvadt a kormány honlapjába, ilyennek indult a Blogstar, ilyennek a Hirado.hu körüli blogszféra és legutóbb ilyennek a Megafon. Mindegyik belekerült egy közepes fejlődő ország éves költségvetésébe, ugyanakkor a Megafonon kívül egyiknek sem volt komoly hatása, bár a Megafon inkább csak nagy és szép mérőszámok termelésére volt alkalmas, mint valódi tevékenységre – világos, hogy ha valamit százmilliókért hirdetnek a Facebookon, akkor a közösségi oldal alapvető érdeke, hogy annak monstre elérést produkáljon, így legközelebb is hozzájuk viszik a hirdetésre szánt százmilliókat. De akárhogyan is forgatom, egy új kormánypárti blogszférához, influencer-körhöz nincs szükség tízezer vagy – Orbán Viktor beszéde alapján – százezer emberre. Azt össze tudja hozni egy vagy két tucat mameluk is.

Sőt: akár még egy fő is, aki megfelelően képes kezelni a mesterséges intelligenciát. Nem kell tehetségesen írjon, nem kell szellemesen vagy elegáns módon fogalmazzon, elég, ha mestere a promptírásnak és a beállításoknak, egymaga felér akárhány szerkesztőséggel, mármint propaganda tekintetében. Ezért is riadozott volt a múltkori választások lecsengése után a Megafon: mikor látták, hogy megszűnik a Kontra, megszűnik a Pesti TV, a Pesti Srácok a Mediaworkshöz kerül, attól féltek, hogy elapad a pénzcsap, maguktól meg nem lettek volna képesek fenntartani az olvasottságukat. Ez végül csak részben lett így, a sikeresebb megafonosok asszimilálódtak a kormánymédiába, és most azt hiszik magukról, hogy újságírók. Rosszul hiszik, de erre majd Valóság nagybátyánk közelgő látogatása fogja őket ráébreszteni.

Akkor sem jutottunk közelebb a kérdés megoldásához: mi a Harcosok Klubjának valódi feladata? Mert világos, hogy nem médiával kell foglalkozniuk.

Trollkodás? Annak sincs sok értelme, azt is próbálták már többször, először a 2017-es trollsereg verbuválásakor, ami végül csak látszateredményeket hozott, és el is halt, főként, mert a „virtuális munkatársakat” (ez volt a trollok neve) alulfizették, ahol se pénz, se posztó, ott hamar megcsappan a lelkesedés is.

Azt se feledjük, hogy ma már erre sincs semmi szükség, mert a miénknél fejlettebb diktatúrák (melyeket azonban rövidesen utolérünk), például az Oroszországi Föderáció vagy Kína már elég régóta bothadseregekkel és/vagy mesterséges intelligenciával oldják meg az ilyen a feladatokat, mert ezek nem kérnek enni, ingyen dolgoznak és fáradhatatlanok. Emberre az online politikában lassan már csak a befogadó oldalon van szükség. Bár... érdemes lenne írni valami trollellenes botot, ami a trollbotokkal vitatkozna, mi meg kávézás és whiskyzés közben szórakoznánk az online gladiátorok automatizált, végtelen ciklusba hajló küzdelmén.

Kering ugyan a közösségi oldalakon egy különös iromány, azzal a címmel, miszerint: „Harcosok Kódexe – Belső útmutató a Fidesz Harcosok Klubja tagjai számára”, de az – hadd csatlakozzak a 444 véleményéhez – szerintem hamisítvány. Ugyanis nem csak tele van gyanús hibákkal, de a benne leírt tevékenységnek nem volna több haszna, mint az eddigieknek. Eddig is volt sok kormánypárti troll, ráadásul nagyon sokan ingyen és önkéntesen dolgoztak, ha csak nincs valami olyan mesterterve Orbánnak, ami gyökeresen különbözik az eddigiektől és megváltoztatja a helyzetet is, a harcmodort is, pénzkidobás összeszervezni őket egy nagy csapatba – aminek viszont zsoldot kell fizetni. Jó sok zsoldot.

Akkor mire jó ez az egész? Mit vár a magyar miniszterelnök a harcosaitól, mire akarja felhasználni őket? Kommenthuszárnak? Hiszen pár másodperc letiltani bármelyiket és akárhányat közülük. Maximum felderítésre lennének alkalmasak, de hát amit én írok, az mindig nyilvános, hiszen a sajtó lényege a nyilvánosság, szóval én nem őrzöm a „titkokat”, hanem szellőztetem, ahogy a többi kollégák is, nincs mit felderíteni a független sajtóval kapcsolatban. Magánembereket ugyan figyelgethetnek, de nekik is csak a nyilvános tevékenységüket, és ahogy valaki elkezd mocskolódni, azt lehet is tiltani, szóval ez olyan kémkedés, amibe a kém feltétlenül odavész.

Nincs más hátra, nézzük meg, mit mondott erről maga Orbán Viktor a kedves, egybegyűlt harcosoknak az alakuló zomotoron tartott beszédjében, mármint azon kívül, hogy szidott sokakat:

„Fantasztikus, amit eddig elértetek. Létrehoztátok a digitális honvédség belső magját. Ti vagytok az első tízezer, akik megtették a kezdőlépést. Jár nektek az elismerés. Bravó, bravó, bravó! Olyan ez, mint egy építkezés. Csak mi nem téglából, hanem emberekből építünk várat. Tervrajz szerint haladunk. Az alapokat szép csendben, feltűnés nélkül leraktuk. Sziklaszilárd. Ezek vagytok Ti! A mai napon, Barátaim, kijövünk a föld fölé. Jöhetnek a falak. Most megtesszük a következő lépést. Az a kérésem, hogy egy héten belül mindenki hozzon még egy embert! Hozzatok még egy harcost! Egy héten belül mindenki keressen meg, és léptessen be egy új klubtagot! Figyeljetek: csak harcosokat hozhattok! Bámészkodókra nincs szükség, azok csak láb alatt vannak, amikor melózni kell. Inkább kevés oroszlán, mint sok nyúl, persze az igazi a sok oroszlán. Őket hozzátok! Kérlek Benneteket, hogy a klubszabályokat is tartsátok be! Akit hoztok, azért felelősséget is kell vállalnotok! Nem akarunk kakukktojásokat, a határidőt tartsátok be, de legyetek óvatosak! A jövő hét végén húszezren leszünk. Az ősszel megint duplázunk, és januárra elérjük a százezret. Százezer, hazáját szerető, digitális szabadságharcossal fogjuk megvívni a 2026-os választásokat.”

Kérem, én úgy tudom, hogy ennek a Harcosok Klubjának tízezer tagja van. Ha mindegyik hoz még egyet, az húszezer, nem százezer, de hát nem pénz ez, hogy Orbán pontosan meg tudja számolni, csak ember. Az megint jó kérdés, hogy melyik Harcosok Klubjáról van szó, mert elég sok ilyen csoport jelent meg a Facebookon (a valódi állítólag titkos, erről később még szót ejtek), de könyörgöm, most sincs szó arról, hogy mi a feladat? Azt mondja az uraság, hogy „jönnek a falak”, hát mi ez, Harcosok Klubja vagy Kőműves Kelemen Építőipari Brigád?

„Ez mind szép és jó, de kérlek Benneteket, ma még ne ezzel törődjetek! Ne a választással, csak a mai nap feladataira összpontosítsatok. A választás még messze van. Megkérdezi az öreg székely a fiát: „Mennyi az idő?” „Tíz perc múlva két óra.” Kap egy nyaklevest. „Fiam, nem azt kérdeztem, hogy mennyi idő lesz tíz perc múlva!” Én sem azt kérdezem tőletek, készen álltok-e a háromszáz-valahány nap múlva esedékes választásokra, hanem azt kérdezem, hogy megcsináltátok-e a mai melót?”

Mégiscsak építőipari brigád lesz ez. Ennél még Mao Ce-tung is pontosabban instruálta a vörösgárdistákat.

„Beszéljünk a harcmodorról. A testtartás, a harcmodor fontos. Látjátok, az ellenfeleink arc nélkül és sunyin harcolnak. Mi arccal harcolunk, mint ma is, összegyűlünk, vállaljuk magunkat, és vállaljuk egymást. El fogunk jutni minden magyarhoz, azokhoz is, akik már felköltöztek az új, digitális, virtuális térbe. Az ellenfeleink pénzért és hatalomvágyból harcolnak. Mi szívből és lelkesedésből, és tudjuk, hogy a szív végül legyőzi a pénzt. Sok szív kell, és akkor Brüsszel összes pénze, az ukránok összes kémhálózata sem lesz elég, hogy legyőzzön bennünket.”

Online testtartás? Az milyen? És hol látszik? Újból kérdem: mi a feladat?

„És végül, útravalóként kérlek Benneteket, sohase felejtsétek, mi továbbra is hiszünk a szeretet és az összefogás erejében, igaz ügyet szolgálunk, a mi harcunk jó harc. Én készen állok arra, hogy ebben a digitális harcban is vezesselek Benneteket. Tudjátok, hogy’ csinálom: fontos dolgokban egység, mellékesekben szabadság, mindenekben szeretet. Nagyok vagyunk, sokan vagyunk, erősek vagyunk, és győzni fogunk.”

Nem derül ki, hogy mi a feladat!

Illetve, az a feladat, hogy harcoljanak. Miként, kivel, miféle eszközzel? Találják ki. Ebből azért lesz még szerintem néhány félreértés, de azt leszögezhetjük, hogy Orbán Viktor azért nem jelölte ki ennek a kis népmozgalomnak a céljait, mert azokat maga sem ismeri még. Az sincs kizárva, hogy a gittegylet célja nem több, mint az ő egójának ápolása (ha már eltakarni nem lehet). Egyáltalán, ez a mindenre jó csodafegyver, ez a politikai svájci bicska valószínűleg, ha a továbbiakban is így kezelik, nem lesz jó semmire.

De árthat.

Említettem az előbb, hogy nem egy Harcosok Klubja tevékenykedik a Facebookon, hanem tucatnyi, a legnagyobbnak 12 500 tagja van, a legkisebbnek egyetlen. Mármost ennyi eredeti csoport nem lehet, sőt, mint említettem, egyes szakvélemények szerint a valódi csoport még titkos is. Én ebben bizony komoly nemzetbiztonsági kockázatot látok.

Tudjuk ugyanis, hogy az orosz szolgálatok mostanság Európa-szerte online toborozzák az „eldobható” diverzánsokat. Ezeknek – különböző álcák alatt – pár száztól maximum tízezer dollárig terjedő összeget kínálnak mindenféle diverzióért, gyújtogatástól gyilkosságig. Aztán persze hagyják őket lebukni, hogy ne kelljen kifizetni nekik a pénzt, lehessen azt is ellopni. Ez elég szomorú, mármint az, hogy egyáltalán találnak Európában olyan figurákat, akik ilyesmire hajlandóak, de találnak. Estünkben sokkal fontosabb, hogy a beszervezők álcázzák magukat. Hol ennek, hol annak, nem ritkán kifejezetten putyinellenes erőknek, néha más titkosszolgálatoknak – mi akadályozza meg, hogy alapítsanak ők is egy Harcosok Klubja nevű csoportot, amiben esetleg nem túl mélyenszántó gondolkodású hazafiakat vesznek rá (mondjuk „a magyar állam biztonsága érdekében, titkos jelleggel”) éppenséggel Magyarország elleni akciókra? Aztán, mikor elkapják a honfit, nagyon, de nagyon fog csodálkozni. Ezek a lebukó diverzánsok általában nagyon szoktak csodálkozni...

Sajnos egy ilyen titkos vagy zárt klub valósággal felhívást jelent keringőre ezeknek a szolgálatoknak, főleg, ha nyilvánosan hirdetik. Ha valóban titkos lenne, az megoldaná ezt a problémát, de akkor meg nem lehetne tízezer tagja.

Összegezve: a Harcosok Klubjáról senki sem tudja, mire való. Se Orbán. Se a harcosok. Sem más anyaszülte. De vannak veszélyei.

Még akkor járunk a legjobban, ha nem lesz jó semmire.

Szele Tamás