Vagy mi. Én, kérem, ma egészen másról szerettem volna írni, konkrétan az orosz politikai nyelvezet változásairól az elmúlt évek folyamán, de hát szegény firkász szándékát boldog Isten bírja, a sajtó egy olyan műfaj, mint a sakk, a fogott figura lép, és elég sokat foglalkoztam már jó előre a moldovai választásokkal meg azok moszkovita befolyásolásával, most is erről kell írni – ugyanis az eredmény több, mint meglepőre sikeredett.

(Képünk illusztráció)

Hogy rövid legyek, az az eredmény, hogy nincs eredmény, de az nagyon nincs. Illetve nagyon van. Hogy is alakult így?

Először is idézzük a Meduzát, mely orosz ellenzéki forrásként megbízhatónak tűnik (a tegnapi számukban külön riportot közöltek Transznisztriáról és Gagauziáról, melytől kizárólag azért kímélem meg a nagyérdeműt, mert körülbelül negyven oldal hosszú – hiába, az oroszok nem sajnálják sem a munkát, sem az anyagot, ha valamit összeraknak. Moszkvában onnét tudja az ember, hogy lehallgatják, hogy egy szekrénnyel több van a szobában és az udvaron dohog egy aggregát) – tehát nézzük, mit tud a Meduza?„A moldovai elnökválasztások második fordulójára is sor kerül. A népszavazáson a választóknak csak a fele támogatta az uniós csatlakozást.

07:44, 20. október 21., 2024 Forrás: Moldovai Közigazgatási és Választási Bizottság (CEC)

A moldovai elnökválasztáson egyik jelölt sem lépte át az 50 százalékos határt, így a Központi Választási Bizottság szerint második fordulót tartanak.

A szavazatok 98,29 százalékának megszámlálása után a hivatalban lévő Maia Sandu 41,92 százalékot szerzett. A következő fordulóban, amelyet november 3-án tartanak, a második helyen álló Alexandre Stoianoglo volt főügyésszel kerül szembe, aki 26,35%-ot szerzett. Stoianoglo mögött Igor Dodon volt elnök Szocialista Pártja áll.

A szavazatszámlálás során Sandu azt mondta, hogy a Moldova nemzeti érdekeivel szemben ellenséges „külföldi erőkkel” együttműködő „bűnözői csoportok” 300 000 szavazatot akartak megvásárolni. Azt mondta, hogy csapatának bizonyítékai vannak erre a „példátlan mértékű csalásra”. „Az volt a szándékuk, hogy aláássák a demokratikus folyamatot.” – írta Sandu. Hozzátette, hogy várja a végleges eredményeket, és „határozott döntésekkel fog reagálni”.

Az elnökválasztással egy időben Moldova népszavazást tartott az alkotmány módosításáról, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz. A jegyzőkönyvek több mint 98%-ának feldolgozási adatai szerint 50,03% „igen”, 49,97% „nem” választ adott. A népszavazás előtt végzett előzetes felmérések – mint a BBC News megjegyzi – az európai integráció támogatóinak sokkal magabiztosabb győzelmét mutatták. Maga Sandu is az uniós tagság melletti szavazásra szólított fel.

Több elnökjelölt bojkottálta a népszavazást, a második fordulóba bejutott Alexandru Stoianoglo pedig azt mondta, hogy nem támogatja az alkotmány módosítását, bár hozzátette, hogy támogatja országa európai törekvéseit.”

Az nem meglepetés, hogy lesz második forduló az elnökválasztáson, az ellenkezője lett volna váratlan: valamelyest ismervén a román nyelv- és kultúrterület sajátosságait, melyek zavarba ejtően hasonlatosak a magyaréhoz, időnként még össze is mosódnak, világos volt, hogy, habár Maia Sandunál rátermettebb elnökjelöltet nehezen tudnék mondani, ez a játszma kétkörös lesz. Így is elég szép eredmény az a majdnem 42%, szemben Stoianoglo 26% fölötti teljesítményével. De a dolog lényege nem is ebben áll, mérkőzzenek meg, én, mint elkötelezett euroatlantista, alapvetően Sandura fogadnék, és azt hiszem, nyernék is. Hanem az uniós csatlakozás alkotmányba iktatása veszélyesen billeg. Nézzük meg közelebbről ezt az arányt!

A helyi oknyomozó portál, a Ziarul de Gardă szerint:

„7.12-ig a 2219 szavazási jegyzőkönyvből 2173-at dolgoztak fel, ami az összes szavazat 97,93 százalékát jelenti. Így már csak néhány ezer szavazat összeszámlálása van hátra.

FRISSÍTÉS 8:22 A két népszavazási opció között döntetlen a jegyzőkönyvek 98,29 százalékának feldolgozása után.

A mostani eredmények szerint a népszavazás „nem” opciója vezet, miután 50,14% az EU-tagság ellen, 48,86% pedig „mellette” szavazott."

Ez számszakilag annyit jelent, hogy ma hajnalban 725 229 fő szavazott az uniós csatlakozás alkotmányba iktatására, és 729 338 ellene. A különbség kicsivel több, mint négyezer voks. Majdnem másfél millió szavazóból! De ezek még csak a reggeli adatok, ugyanis ne feledjük, Chișinăuban a bukaresti időt használjuk, a Meduza a moszkvait, mi meg a pestit, tehát ami Moldovában 08:22, az minálunk 07:22, a Meduza 07:44-es tudósítása pedig nálunk 05:44. Akkor nézzünk valami frissebbet, mondjuk a HotNews.ro román hírportálról.„Moldova választási eredményei vegyesek. Az elnökválasztás első fordulójában a várakozásoknak megfelelően Maia Sandu vezet, 15 százalékpontos különbséggel. A hivatalos adatok azt mutatják, hogy a Moldovában élő szavazók többsége „nemmel” szavazott az uniós tagságról szóló népszavazáson, ami rossz jel az EU-párti kormány számára, és jó hír az oroszbarát erőknek, még akkor is, ha a diaszpóra tömeges EU-párti szavazatainak köszönhetően a népszavazás eredménye megfordulni látszik.

09:35 Az „igen” tábor előnye egyre nő: 2714 szavazattal több, mint az EU-ellenes táboré.

09:06 Maia Sandu a szavazatok 41,98 százalékával vezet az elnökválasztás első fordulójában az előzetes eredmények szerint. Alekszander Stoianoglo a szavazatok 26,31%-át szerezte meg.

09:00 Ebben a pillanatban az EU-tagságot támogató tábornak 2285 szavazattal több voksa van.

08:30 A Moldova uniós tagságát támogató tábornak 744 szavazattal több voksa van.

08:07Az „igen” tábor most már 79 szavazattal vezet.

08:00Az „igen” tábor tovább folytatja a felzárkózást. A „nem” tábor előnye ismét közel 1700 szavazatra csökkent.

07:35A szavazatszámlálás folytatódik, a csata szoros, az „igen”-tábor ismét felzárkózott, ebben az órában alig több mint 3300 szavazattal vezet.

07:05A „nem” tábor előnye egyre nő, ebben az órában több mint 4100 szavazattal vezet az uniós blokkhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson az előzetes eredmények szerint.”

Ez már bukaresti idő szerinti, szóval csak egy órát kell belőle levonni. Akkor hát mi is az eredmény? Nem tudjuk, bármikor változhat, de ilyen számokat csak budapesti főpolgármester-választáson láttam az elmúlt harminc-valahány évben. Akkor nézzük meg a dolgok társadalmi hátterét. Azt írja a Ziarul National, miszerint:

„A transznisztriaiak a Dnyeszter jobb partján fekvő terület egyes járásainak lakosainál Európa-barátabbak: bemutatjuk a népszavazást a közigazgatási-területi egységek szerinti lebontásban.

Mindössze hét járás és Chișinău önkormányzata szavazott 50 százaléknál nagyobb arányban Moldova Európai Unióhoz (EU) való csatlakozása mellett.

Ezek a következők: Ialoveni, ahol a választók 67,7%-a mondott IGEN-t az európai integrációról szóló népszavazásra, Strășeni – 62,37%, Călărași – 60,46%, Criuleni – 60,2%, Nisporeni – 60,08%, Hâncești – 58,86%, Cantemir – 53,38%, és Chișinău község – 55,98%. A fővárosban csak a Botanica szektorban mondtak NEM-et az uniós tagságra, 51,39%-kal.

Három másik körzetben – Causeni, Cimislia és Leova – 49% feletti arányban szavaztak igennel az EU-integrációra.

A Központi Választási Bizottság előzetes adatai azt mutatják, hogy a Dnyeszteren túli választók Európa-pártibbak, mint Moldova több járása, például Edinet, Briceni, Taraclia, Drochia, Glodeni, Riscani, de Gagauzia és Bălți is.

Így a szavazáson részt vevő több mint 15,5 ezer Dnyeszteren túli közül több mint 37,4% jelölte meg a népszavazáson az „IGEN” opciót, míg Gagauziában a szavazóknak csak 5,16%-a, Taracliában pedig 13,5%-a akar csatlakozni az EU-hoz.”

A diaszpórában a szavazók több mint 76%-a támogatta Moldova uniós tagságát.”

A diaszpórán nincs mit csodálkozni, másfelől Gagauzián sem, de Transznisztria? Érthetetlen, hiszen ott éppenséggel az orosz etnikum dominál, belőlük meg hogy lett euroatlantista? Tán az okozhatja a dolgot, hogy Transznisztria alapvetően agrár-vidék, és az Unióban aránytalanul magasabb áron lehet eladni a termékeiket, mint az Oroszországi Föderációban. Márpedig máig él a román népi bölcsesség, mely szerint „Frate, frate, dar mălaiul costă bani”, vagyis: „Szép dolog a testvériség, de a puliszkát pénzért adják”. Helyben ismerős szakértőt telefonon megkeresve azt a választ kaptam, hogy érthető a helyzet (de jó neki, hogy érti, nekem nem megy...), a nagyvárosokban magasabb a betelepített orosz népesség aránya, hiszen ott vannak az ipari nagyüzemek is, míg a falvakban ez szinte nem is létezik. Hát, ez is egy magyarázat.

Itt lenne az ideje, hogy összegezzük, amit sikerült megtudnunk, de hát – nincs mit összegezni. Nincs értékelhető eredmény, ami van, bármelyik pillanatban megváltozhat, percenként változik is, és ez nagyon nagy baj. Az orosz befolyás hatása nyilvánvaló, ugyan nincs semmiféle felhatalmazásom tanácsot adni a moldovai belpolitika ügyeiben, de azt javasolnám, hogy a népszavazást meg kéne ismételni, azzal a feltétellel, hogy Ilan Short becsukják előtte 24 órával egy Faraday-kalitkába, és ha lehet, utána 24 órával áthelyezik egy börtöncellába – ezen az úton talán reális mutatók születnének. A helyzetet kritikusnak találom, mintha egy moldovai Majdan lehetősége tűnne fel a láthatáron: csak ez anti-Majdan lenne, orosz szervezésben, „mindenki mindenki ellen” stílusban. Ne legyen igazam, ahogy abban sem, hogy averzióim vannak, hiszen még mindig jelentős orosz helyőrség állomásozik Tranisztrában, Cobasna településen, mely alakulat egy hatalmas fegyver- és lőszerraktárat őriz.

Egyelőre csak kérdések maradtak, mivel a helyzet borotvaélen táncol.

Ki győzött? Ki veszített? Lesz-e alkotmánymódosítás? Járt-e Cecil a Török utcában? És Chișinăuban?

Válaszok egyelőre nincsenek.

Csak Majdan ne legyen.

Szele Tamás