Nem szeretek, nem is szokásom két egymás utáni napon ugyanazzal a témával foglalkozni, de most az események kényszerítenek rá: Izrael ugyanis szárazföldi hadműveletet indított Dél-Libanon ellen, melynek részleteit ugyan kevéssé ismerjük, de igen nagy fontosságú. Jelen pillanatban a tegnapi hírek összefoglalójával szolgálhatok, szokás szerint az ISW nyomán.

(Képünk illusztráció)

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy szeptember 30-án „célzott és körülhatárolt szárazföldi műveletet kezdett Dél-Libanonban.” Az IDF közölte, hogy a szárazföldi erők a Hezbollah harcosai és az izraeli-libanoni határ menti falvakban lévő katonai infrastruktúra ellen fognak fellépni. Az IDF szerint a Hezbollah infrastruktúrája ezekben a falvakban „közvetlen és valós” fenyegetést jelent az észak-izraeli közösségekre. Az izraeli katonai és politikai vezetők szeptember 30-án hivatalosan is jóváhagyták Izrael libanoni hadműveletének „következő lépéseit”. Az IDF azt mondta, hogy azért fog cselekedni, hogy elérje a kinyilvánított háborús célját, vagyis hogy az északi lakosok visszatérhessenek otthonaikba.

Jelen pillanatban nem teljesen világos, hogy az IDF hol jár. A nyugati média szeptember 30-án arról számolt be, hogy az IDF több kisebb behatolást hajtott végre az elmúlt héten (ezekről a behatolásokról részletes beszámolót közlünk alább), de a CTP-ISW még nem észlelt nagyobb létszámú izraeli erőket Dél-Libanonban. Szeptember 30-án a Hezbollahhoz kötődő Al Mayadeen arról számolt be, hogy izraeli egységek az izraeli-libanoni határ mentén több pozícióban is összpontosulnak. Ez a jelentés összhangban van a nyugati sajtó által közölt információkkal. A Hezbollah szeptember 30-án határon átnyúló támadásokat jelentett be a határ közelében összpontosított izraeli erők ellen. Aknavetővel támadta meg a határ menti Shtula városnál összegyűlt izraeli erőket. A Hezbollah azt is állította, hogy izraeli katonákat támadott meg a libanoni Kfar Kila és Addasiya városok közelében lévő ligetekben. Nem világos, hogy ez a támadás Izraelben vagy Libanonban történt. A szaúdi tulajdonban lévő hírügynökségek arról számoltak be, hogy izraeli harckocsik hatoltak be a dél-libanoni Ramishba, de később törölték a jelentéseket. Ezeket az időközben törölt jelentéseket nem erősítették meg.

Az IDF közölte, hogy az izraeli szárazföldi erők a légierővel és a tüzérségi egységekkel koordinálják a katonai célpontok támadását a hadjárat ezen szakaszában. Helyi libanoni források és az arab nyelvű média arról számolt be, hogy az IDF szeptember 30-án több órán át tüzérségi támadást hajtott végre és világító lövedékeket lőtt ki több libanoni határ menti város fölé. Az arab nyelvű média arról is beszámolt, hogy az IDF a libanoni határ menti városok lakóit evakuációra szólította fel. Egy libanoni biztonsági forrás a CNN-nek azt mondta, hogy a libanoni hadsereg kiürítette az izraeli-libanoni határ menti megfigyelőállásait, és a határ menti falvak laktanyáiba költözött. Más hírek visszavonulást és átcsoportosítást említenek.

Az IDF az elmúlt napokban számos előkészítő intézkedést hajtott végre a Libanonba történő szárazföldi betörés előkészítésére. Az izraeli védelmi erők északi parancsnoksága zárt katonai övezetet alakított ki az észak-izraeli Metula, Misgav Am és Kfar Giladi városok felett, az izraeli-libanoni határ mentén és megtiltotta a civil lakosság belépését a területre. Az IDF felkészült egy Libanonba történő szárazföldi behatolás lehetőségére, az elmúlt hetekben tartalékos egységek behívásával és a 98. hadosztály Izrael-Libanon határra telepítésével. Az IDF északi parancsnokságának és az IDF 36., 98. és 91. hadosztályának vezetői nemrégiben jóváhagyták az „elkövetkező napokra” vonatkozó terveket az északi front mentén. Ezek az alakulatok az elmúlt napokban több kiképzési gyakorlatot is végrehajtottak a hadműveletre való felkészülés érdekében, beleértve olyan gyakorlatokat is, amelyek egy Libanonba irányuló szárazföldi offenzívát szimuláltak. Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter szeptember 30-án meglátogatta a határon lévő 188. páncélos dandárt (36. hadosztály), és azt mondta, hogy az IDF minden képességét be fogja vetni, beleértve a szárazföldi erők felhasználását is, hogy a lakosság visszatérhessen északra.

A nyugati média szeptember 30-án arról számolt be nem részletezett forrásokra hivatkozva, hogy az izraeli különleges műveleti erők már a múlt hét óta határon átnyúló rajtaütéseket hajtottak végre „hírszerzési céllal” a hadműveletet megelőzően. A rajtaütések során állítólag behatoltak a Hezbollah alagútjaiba a határ mentén. Az egyik ilyen izraeli határon átnyúló rajtaütés a múlt héten egy meg nem nevezett időpontban történt a libanoni Alma al Shaab város közelében.

Meg nem nevezett amerikai illetékesek szerint Izrael korlátozott szárazföldi hadműveletének célja a Hezbollah határhoz közeli infrastruktúrájának felszámolása, amelyet a terrorszervezet arra használ, hogy Észak-Izraelt fenyegesse. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Izrael tájékoztatta az Egyesült Államokat „egy sor korlátozott szárazföldi hadműveletről”, amelyet Libanonban tervez, és amely a Hezbollah infrastruktúrájára összpontosít az izraeli-libanoni határ közelében. A „korlátozott” kifejezés feltehetően csak a határ menti infrastruktúra felszámolására irányuló konkrét IDF-műveletekre vonatkozik, és nem feltétlenül alkalmazható egy esetleges izraeli szárazföldi hadjárat egészére. Az IDF vezérkari főnöke, Herzi Halevi altábornagy nemrégiben azt mondta az izraeli katonáknak, hogy az IDF olyan manőverező műveletekre készül, amelyek során az izraeli erők a Hezbollah harcosai ellen lépnének fel, és olyan libanoni városokba és falvakba nyomulnának be, amelyek a Hezbollah „katonai előőrsei”.

Az IDF légiereje szeptember 30-án folytatta a Hezbollah fegyveres képességeinek leépítésére irányuló légi hadjáratát egy esetleges szárazföldi offenzíva előtt. Több tucat célpontot támadott Libanon-szerte, köztük a Hezbollah légvédelmi rendszereit. Az IDF megsemmisítette a bejrúti nemzetközi repülőtér közelében lévő föld-levegő rakétaindító raktárat. Folytatták a Hezbollah légvédelmi- és rakétarendszer-parancsnokainak likvidálását is. Egy IDF-légicsapás Bejrútban szeptember 28-án megölte a Hezbollah közepes hatótávolságú rakétaerőinek parancsnokát. Az IDF arab nyelvű szóvivője szeptember 30-án azt is közölte, hogy megölték a Hezbollah dél-libanoni precíziós rakétaegységének parancsnokát, helyettesét és az egység más dél-libanoni parancsnokait is. A Hezbollah fegyverzeti képességeinek és az e rendszerekhez értő parancsnokoknak az IDF általi leépítése illeszkedik a Libanonra vonatkozó izraeli hadászati célkitűzésekbe, amelyekhez a Hezbollah azon képességének megzavarása vagy leépítése szükséges, hogy rakétákkal támadhasson Észak-Izraelre. Szíriai források is beszámoltak izraeli drónokról és robbanásokról a Damaszkusz nyugati részén lévő Qudsaya közelében szeptember 30-án. Izrael korábban légicsapásokat hajtott végre Rif Dimashqban és a libanoni-szíriai határ közelében, hogy megzavarja a Hezbollah képességét a fegyverek beszerzésére.

Az IDF légiereje folytatta a Dél-Libanonban tevékenykedő palesztin milícia tagjainak célba vételét is. Az izraeli véderő szeptember 29-én csapást mért és megölte Fatah Abu al Amin libanoni Hamász-parancsnokot egy menekülttáborban, Türoszban. Amin koordinálta a Hamász libanoni tevékenységét, ezen kívül segített a Hamász libanoni ügynökeinek toborzásában és a fegyverek beszerzésében. Az IDF szeptember 29-én a Népi Front Palesztina Felszabadításáért két tagjára is csapást mért és megölte őket Dél-Libanonban. A Hamász és a Népi Front Palesztina Felszabadításáért elismerte tagjaik halálát Libanonban szeptember 30-án. A Hezbollah általában lehetővé teszi a palesztin csoportoknak, hogy a Hezbollah által ellenőrzött libanoni területről indítsanak támadásokat Izrael ellen. A háború során az IDF korábbi dél-libanoni csapásai több palesztin milícia fegyvereseit is megölték, köztük a Hamász, a palesztin Iszlám Dzsihád és a Népi Ellenállási Bizottságok tagjait.

A Hezbollah főtitkárhelyettese, Naim Qassem újra hangsúlyozta a Hezbollah szervezeti rugalmasságát és azt, hogy képes ellenállni egy izraeli támadásnak egy esetleges izraeli szárazföldi hadművelet kezdete előtt. Az izraeli csapások súlyosan megtizedelték a Hezbollah vezetését az elmúlt hetekben, megölték Naszrallahot és számos stratégiai és operatív szintű vezetőt. Qassem beszédében elmondta: a Hezbollah úgy van felépítve, hogy a vezetés elvesztése ellenére is folytatni tudja az Izrael elleni műveleteket, és a parancsnokhelyettesek készek arra, hogy előre lépjenek és átvegyék egységeik parancsnokságát. Qassem azt állította, hogy a Hezbollah „ellenálló erői készen állnak” egy izraeli szárazföldi invázióra, és „egy centimétert sem fognak elmozdulni pozícióikból, függetlenül a vezetőség pusztulásától.” Qassem megjegyzéseivel valószínűleg a Hezbollah soraiban felmerülő aggodalmakat próbálja eloszlatni. Qassem végül jelezte, hogy a Hezbollah a lehető leghamarabb és a jóváhagyott pártmechanizmusoknak megfelelően új vezetőt fog választani. A Hezbollah valószínűleg gyorsan előlépteti alacsonyabb rangú parancsnokait azok helyére, akiket Izrael megölt, de a hosszú ideje szolgáló stratégiai és operatív szintű parancsnokok elvesztése átmeneti zavarokat fog okozni a parancsnokságban és az irányításban.

A Hezbollah szeptember 30-án folytatta az izraeli polgári és katonai objektumok ellen irányuló támadó hadjáratát Izraelben. Az izraeli hadsereg rádiója jelentette, hogy valószínűleg drónt indítottak a Földközi-tenger keleti részén lévő Karish gázmező ellen. Az IDF haditengerészete elfogta a drónt, mielőtt az a gázmező közelébe ért volna. A Hezbollah egyelőre nem vállalta a támadást. Ellenben legalább 10 rakétát lőttek ki Haifa térségére, ahogy azt az elmúlt napokban többször is megtették. Az IDF elfogta a Haifát célzó rakéták egy részét, a többi nyílt területeken zuhant le. A Hezbollah a háború kezdete óta először lőtt ki rakétasorozatokat az izraeli erőkre Beit Saida városában.

Irán valószínűleg nem fog tudni úgy beavatkozni az Izrael és a Hezbollah között zajló konfliktusba, hogy az érdemben befolyásolja a konfliktus kimenetelét. Az iráni rezsim eddig azt jelezte, miszerint nem törekszik

arra, hogy közvetlenül beavatkozzon az Izrael-Hezbollah konfliktusba. A rezsim azonban dönthet úgy, hogy beavatkozik, ha úgy ítéli meg, hogy Izrael célja Libanonban a Hezbollah, egyik fő regionális szövetségesének jelentős mértékű meggyengítése, legyőzése vagy megsemmisítése. Az izraeli biztonsági kabinet szeptember 26-án módosította egy korábbi irányelvét, amikor az „Iránt is érintő széleskörű hadjárat” elkerülése helyett „a lehetőség csökkentésének ... egy átfogó háborúra” kifejezést használta. Az irányelv módosítása arra utal, hogy Izrael elfogadta annak kockázatát, miszerint Irán közvetlenül beavatkozhat a konfliktusba. Iránnak kevés olyan katonai lehetősége van, amely befolyásolhatná a konfliktus kimenetelét, még akkor is, ha közvetlenül beavatkozna.

Irán más intézkedéseket is tehetne az izraeli és amerikai érdekek megsértésére, hogy megállítsa a Hezbollah elleni izraeli hadműveleteket. Ezek az intézkedések viszont valószínűleg szintén nem tudnák érdemben megzavarni a jelenlegi, Libanonban zajló izraeli hadműveleteket. Irán a következő lépéseket tehetné:

1) Irán nagyszabású drón- és rakétatámadást hajthatna végre Izrael ellen. Az iráni rezsim jelenleg úgy tűnik, hogy nem hajlandó Izrael ellen irányuló közvetlen támadást végrehajtani, és így kockáztatni egy nagyszabású izraeli megtorló támadást iráni területen. Irán nemrégiben elutasította a Hezbollah kérését, hogy közvetlen támadást hajtson végre Izrael ellen, mondván, hogy „az időzítés nem megfelelő” egy ilyen támadáshoz. A Biden-kormányzat nemrégiben egy harmadik országon keresztül figyelmeztette Iránt, hogy egy meg nem nevezett nyugati tisztviselő szerint valószínűleg nem lesz képes „visszatartani” Izraelt, ha Irán közvetlen támadást hajt végre Izrael ellen. A tisztviselő hozzátette, hogy a Biden-adminisztráció figyelmeztette Iránt, hogy Izrael „szélesebb körű és nagyobb mértékű” támadást fog végrehajtani Irán ellen, mint 2024 áprilisában, ha Irán közvetlenül megtámadja Izraelt. Izrael április 18-án megtorló légicsapásokat hajtott végre az iráni Esfahan tartományban lévő Artesh légitámaszpont ellen, válaszul Irán április 13-i, Izrael ellen irányuló drón- és rakétatámadására. Az sem egyértelmű, hogy egy nagyobb drón- és rakétatámadás befolyásolná-e az izraeli terveket, tekintettel arra, hogy az izraeliek túlnyomó többsége támogatja a libanoni háborút, és az izraeli kabinet hajlandónak tűnik akár egy súlyos megtorlásra is Irán ellen, hogy megpróbáljon elrettenteni bármilyen hipotetikus iráni támadást.

2) Irán növelhetné a magas rangú izraeli tisztviselők ellen irányuló merényletkísérleteket. A Shin Bet szeptember 30-án bejelentette, hogy Irán „jelentősen” fokozta az Izraelben elkövetett merényletek végrehajtására irányuló törekvéseit. A Shin Bet közölte, hogy a közelmúltban több iráni merényletet hiúsított meg, köztük olyanokat is, amelyek a tervezés „előrehaladott szakaszában” voltak. Korábban szeptember 19-én bejelentették, hogy meg nem nevezett iráni vezetők merényletet terveznek az izraeli miniszterelnök, a védelmi miniszter vagy más magas rangú tisztviselők ellen. Azonban egy magas rangú izraeli tisztviselő elleni merényletnek nem lenne komoly hatása a libanoni katonai műveletekre.

3) Irán támadásokat rendelhetne el az amerikai erők ellen Irakban és Szíriában, így megpróbálva kényszeríteni az Egyesült Államokat, hogy gyakoroljon nyomást Izraelre a libanoni hadműveletek leállítása érdekében. Az iráni rezsim korábban azon elmélet híve volt, hogy kényszeríteni tudja az Egyesült Államokat Izrael magatartásának megváltoztatására, ha Irán az izraeli fellépésekre válaszul amerikai érdekeket sért. Izrael az Egyesült Államoktól függetlenül cselekszik, ezért az Irán által támogatott, a közel-keleti amerikai erők ellen irányuló támadások valószínűleg nem tudnák megzavarni az izraeli hadműveleteket Libanonban.

4) Irán tovább bővíthetné nukleáris programját. Egy iráni parlamenti képviselő szeptember 29-én kijelentette, hogy Iránnak Naszrallah megölésére válaszul ki kellene terjesztenie nukleáris programját, beleértve a 90%-os dúsítású urán előállításának növelését. Egy olyan iráni döntés, amely jelentősen kiterjesztené a nukleáris programot, vagy akár fegyverkezésre törekedne, izraeli vagy amerikai katonai vagy gazdasági választ kockáztat, de valószínűleg nem okozná a libanoni hadjárat felfüggesztését. A nukleáris program kiterjesztése ellentétes a tárgyalások folytatására irányuló közelmúltbeli iráni tárgyalásokkal is.

Az Iraki Iszlám Ellenállás – az Irán által támogatott iraki milíciák koalíciója – szeptember 30-án négy támadást jelentett be Izrael ellen. Az Iraki Iszlám Ellenállás a következőket állította:

- Egy Arqab cirkálórakéta támadást hajtott végre egy meg nem nevezett „létfontosságú célpont” ellen Izraelben.
- Dróntámadást indítottak egy másik meg nem nevezett „létfontosságú célpont” ellen Haifában.
- Szintén dróntámadást említenek egy meg nem nevezett „létfontosságú célpont” ellen Haifa kikötőjében.
- További dróntámadást vállaltak egy meg nem nevezett „létfontosságú célpont” ellen Izrael középső részén.

A legfontosabb hírek röviden:

- Izraeli szárazföldi műveletek Libanonban: Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) bejelentette, hogy szeptember 30-án „célzott és korlátozott szárazföldi műveletet kezdett Dél-Libanonban”. A nyugati média szeptember 30-án meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az izraeli különleges műveleti erők már a múlt hét óta határon átnyúló rajtaütéseket hajtottak végre „hírszerzési céllal” a műveletet megelőzően.
- Iráni válasz a libanoni izraeli hadműveletekre: Irán valószínűleg nem fog tudni úgy beavatkozni az Izrael és a Hezbollah között zajló konfliktusba, hogy az érdemben befolyásolja a konfliktus kimenetelét. Irán más intézkedéseket hozhat az izraeli és amerikai érdekek sérelmére, hogy megállítsa a Hezbollah elleni izraeli hadműveleteket. Ezek az intézkedések valószínűleg szintén nem tudnák érdemben megzavarni a jelenlegi libanoni izraeli műveleteket.
- Irak: Az Iraki Iszlám Ellenállás – az Irán által támogatott iraki milíciák koalíciója – szeptember 30-án négy támadást jelentett be Izrael ellen.

Összefoglalva: az izraeli offenzíva sikere egyáltalán nem tűnik kétségesnek, azonban azzal az IDF vezetését kivéve senki sincs tisztában, mi a hadművelet végső célja – egyelőre az tűnik elképzelhetőnek, hogy a dél-libanoni határ mentén akarnak kialakítani egy Hezbollah-mentes biztonsági sávot. Ha ennél többről is szó lesz, az természetesen sokat változtat a helyzeten.

Egyelőre csak annyit tudunk biztosan, hogy az IDF sikeresen behatolt Dél-Libanonba.

Szele Tamás