Sajnos ma is a közel-keleti hírekkel kell foglalkozni, az ott zajló események roppant módon felgyorsultak, és túlzás nélkül állítható, hogy világpolitikai jelentőségűek. Irán tegnap esti tömeges rakétatámadása könnyen új fejezetet nyithat a térség történelmében, mert az, hogy lesz válaszcsapás, egészen bizonyos. Lássuk az ISW napi összefoglalóját!

(Képünk illusztráció)

Teherán október elsején két hullámban ballisztikus rakétatámadást indított, amely iráni területről Izrael ellen irányult. Irán azt állította, hogy a támadást válaszul indította, miután Izrael megölte az Ellenállás Tengelyének magas rangú vezetőit, köztük a Hezbollah főtitkárát, Haszan Naszrallahot Bejrútban, és a Hamász Politikai Irodájának elnökét, Iszmail Haníjét Teheránban. Mintegy 180 ballisztikus rakétát, köztük Emad és Ghadr ballisztikus rakétákat indítottak iráni területről. Irán azt állította, hogy az október 1-jei támadás során vetettte be először a saját gyártású hiperszonikus, közepes hatótávolságú „Fattah–2” ballisztikus rakétáját. Az IRGC azt állította, hogy a Fattah rakétákat azért indította, hogy megsemmisítse Izrael Arrow 2 és Arrow 3 ballisztikus rakétaelhárító rendszereit. Az IRGC az október 1-jei műveletet a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács jóváhagyásával és „a fegyveres erők vezérkarának tudtával” hajtotta végre. Az iráni védelmi miniszter, Aziz Nasir Zadeh dandártábornok azt állította, hogy Irán célpontjai izraeli „katonai, műveleti és hírszerzési” központok voltak, amelyek kapcsolatban állnak Iszmail Haníje 2023 júliusában, Teheránban történt meggyilkolásával.

Az iráni fegyveres erők vezérkarához kötődő média azt állította, hogy Irán a következő célpontokat támadta:

– A Nevatim légibázist, amely izraeli F–35-ösöknek ad otthont, és amely az izraeli Beersheba mellett található. Az izraeli F–35-ösök többsége feltehetően a levegőben tartózkodott a támadás idején, mivel a legtöbb izraeli légi utántöltő a támadás idején aktív volt. Ez lehetővé tette volna Izrael számára, hogy a legtöbb repülőgépét a légtérben tartsa a csapás időtartama alatt, mind a repülőgépek károsodásának megelőzése, mind pedig a lövedékek elfogása érdekében, ha ez szükséges és lehetséges. A Hezbollah-párti média azt állította, hogy ezt a bázist használták a Hezbollah főtitkárának, Hasszán Naszrallahnak az izraeli meggyilkolásához. Egyes geolokációs felvételek rakéták becsapódásait mutatták a bázison.

– A Hatzerim légibázist a Negev-sivatagban.

– A Tel Nof légibázist Tel Avivtól 20 kilométerre délre. Geolokációs felvételek a Tel Nof légibázison vagy annak közelében becsapódó rakétákat jeleztek.

A geolokációs felvételek azt is mutatták, hogy iráni ballisztikus rakéták legalább három másik helyet is eltaláltak:

– Az izraeli Herzliya-tól délre fekvő zónát. A geolokációs felvételek egy olyan területet ábrázolnak, amely az IDF Glilot hírszerző bázisának közelében található, ahol az IDF 8200-as egysége, az IDF jelhírszerző egysége és a Moszad főhadiszállása található. Izrael a támadás előtt evakuálta a Glilot hírszerző bázist.

– Egy iskolát az izraeli Gederában, amely a Tel Nof légibázis közelében található.

– Egy területet az Ayalon Mall közelében, Ramat Ganban. Az Ayalon Mall közvetlenül a Yarkon Parktól nyugatra található, ahol a Shin Bet központja van.

Az iráni támadásban meghalt egy palesztin a ciszjordániai Jerikó közelében, és a repeszek két izraelit könnyebben megsebesítettek Tel-Avivban.

Irán valószínűleg jelentős károkat akart okozni Izraelnek az izraeli légvédelem túlterhelésével, különösen Izrael középső részén. Irán október 1-jén mintegy 180 ballisztikus rakétát indított Izrael ellen, szemben a 2024 áprilisában Izraelre kilőtt mintegy 120 ballisztikus rakétával. Az áprilisi támadás Izrael északi és déli részén lévő izraeli állásokra összpontosított, és több ballisztikus rakéta is becsapódott a Nevatim légibázison. Ez a támadás legalább három lehetséges célpontra összpontosított a Tel-Avivtól délre fekvő Rehovot és a Tel-Avivtól északra fekvő Herzliya között. Rehovot és Tel-Aviv 29 km távolságra van egymástól. A csapások egy része a dél-izraeli Nevatim és Hatzerim légibázisokra összpontosított, de a rakéták nagy része egy nagyon kis földrajzi területet célzott meg a sűrűn lakott Közép-Izraelben. Ezen a területen feltehetően minden rakétát el kellett volna hárítani, mert az IDF csak a lakott területekre eső rakétákat tudja elfogni. Nem ez a helyzet Nevatimban és Hatzerimben, amelyeket viszonylag lakatlan sivatagok vesznek körül. A ballisztikus rakéták számának növekedését talán úgy tervezték, hogy az izraeli Arrow ballisztikus rakétavédelmi rendszert túlterheljék azzal, hogy viszonylag kis és sűrűn lakott területeken nagyszámú rakétával telítik azt.

Az IDF jelentése szerint Izrael és szövetségesei elhárították az Izraelre indított iráni ballisztikus rakéták „többségét”. Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője kijelentette, hogy a rakéták Izrael középső és déli részén néhány területet elértek, de az IDF és az Egyesült Államok vezette védelmi koalíció a lövedékek többségét elfogta. Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója külön is „legyőzöttnek és hatástalannak” minősítette az iráni támadást. Egy meg nem nevezett amerikai védelmi tisztviselő azt állította, hogy a Földközi-tenger keleti részén állomásozó amerikai rombolók segítettek az iráni ballisztikus rakéták semlegesítésében. A USS Arleigh Burke, a USS Cole és a USS Bulkeley jelenleg a Földközi-tenger keleti térségében állomásozik. Az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) azt állította, hogy a rakéták 90 százaléka eltalálta a tervezett célpontokat anélkül, hogy bizonyítékot szolgáltatott volna ezen állításokra.

Izrael válaszcsapást ígért Iránnak az október 1-jei támadásért. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli kabinet ülésének kezdetén kijelentette, hogy Irán „nagy hibát követett el, és meg fog fizetni érte.” Netanjahu megismételte, hogy Izrael megtámad mindenkit, aki megtámadja őket. Daniel Hagari, az IDF szóvivője kijelentette, hogy Izrael hadműveleti tervei készen állnak, és megígérte, hogy Izrael válaszolni fog, „bárhol, bármikor és bárhogyan.” Izrael korábban megtorló légicsapásokat hajtott végre az iráni Esfahanban lévő Artesh légitámaszpont ellen április 18-án, válaszul Irán április 13-i, Izrael ellen irányuló drón- és rakétatámadására. Az IRGC október 1-jén figyelmeztetett, hogy további támadásokat fog végrehajtani Izrael ellen, ha Izrael megtorolja Irán ballisztikus rakétatámadását.

Az IDF megkezdte szárazföldi hadműveletének kezdeti szakaszát Dél-Libanonban. Az IDF 98. hadosztálya október 1-jén kezdte meg „célzott tevékenységét”, amit az IDF „célzott és körülhatárolt” hadműveletnek nevezett Dél-Libanonban. Az IDF közölte, hogy egy különleges műveleti dandár, egy ejtőernyős dandár és egy, a 98. hadosztálynak alárendelt páncélos dandár készült az elmúlt hetekben a szárazföldi műveletre. Ezek az egységek korábban hónapokig a 98. hadosztály parancsnoksága alatt harcoltak a Gázai Övezetben. Az izraeli biztonsági kabinet szeptember 30-án este hagyta jóvá a „célzott szárazföldi bevonulást”.

Nem világos azonnal, hogy a 98. hadosztály hol kezdte meg a dél-libanoni hadműveleteket. Az IDF nem pontosította, hogy erői hol kezdték meg a műveleteket. Az IDF szeptember 30-án zárt katonai zónákat hozott létre Metula területén, október 1-jén pedig Dovev, Tzvi'on és Malkia térségében. Egy meg nem nevezett UNIFIL-forrás azt mondta a nyugati médiának, hogy az izraeli erők „szórványos rajtaütéseket” hajtottak végre Libanonban, de nem „maradtak libanoni földön”. Libanoni források arról számoltak be, hogy izraeli tüzérségi egységek továbbra is bombázták a határ menti városokat, különösen Kafr Kila, Tal al Nahhas és a Khiam melletti területeket célozva. A tüzérségi egységek elsődleges szerepe általában a szárazföldi erők manővereinek közvetett tűztámogatása. Libanoni források arról is beszámoltak, hogy az IDF Rmeish és Aita al Shaab irányába világító lövedékeket lőtt ki.

A Hezbollah jelen pillanatig még nem támadta meg az IDF libanoni egységeit. A Hezbollah nem is támadhat meg izraeli erőket, amíg az izraeli erők csak „szórványos rajtaütéseket” hajtanak végre, és nem maradnak Libanonban. Meg nem nevezett biztonsági illetékesek megerősítették a nyugati médiának, hogy a Hezbollah még nem szállt szembe az IDF egységeivel. A 98. hadosztály egy meg nem nevezett katonája azt mondta a Wall Street Journalnak, hogy a Hezbollah még nem szállt szembe az izraeli erőkkel, de az egyik izraeli egység észlelte a Hezbollah megfigyelőit, és tüzérségi egységeket utasított, hogy szorítsák vissza őket. A Hezbollah azonban legalább hat olyan támadást jelentett be, amelyek izraeli erők ellen irányultak, és amelyek az izraeli-libanoni határ mellett, de Izraelen belül koncentrálódtak. A Hezbollahhoz kötődő Al Manar csatorna tudósítója arról számolt be, hogy a terrorszervezet egységei a határ túlsó oldalán izraeli katonák csoportosulásait célba véve próbáltak szembeszállni a határon való áthatolásra irányuló izraeli kísérletekkel.

Izraeli tisztviselők október 1-jén fenntartották, hogy az IDF szárazföldi művelete „korlátozott” marad. Egy meg nem nevezett magas rangú izraeli tiszt az izraeli hadsereg rádiójának azt mondta, hogy a „korlátozott szárazföldi művelet” az izraeli-libanoni határ közelében vagy mentén lévő fenyegetéseket fogja megszüntetni. Az izraeli erők várhatóan körülbelül három mérföld mélyen fognak behatolni libanoni területre a Wall Street Journal szerint. A három mérföld számos határ menti falut foglalna magában, köztük azokat is, amelyeket az IDF 2006-ban elfoglalt. Az IDF arab szóvivője október 1-jén felhívást intézett 27 dél-libanoni település lakosaihoz, és arra kérte a lakosokat, hogy „azonnal ürítsék ki az otthonaikat.” A szóvivő arra kérte a lakosokat, hogy késedelem nélkül utazzanak az Awali folyótól északra, ami 30 mérföldre van északra a Litani folyótól. Egy meg nem nevezett biztonsági tisztviselő a nyugati médiának azt nyilatkozta, hogy jelenleg azonban nem gondolnak arra, hogy a műveleteket Bejrútig folytatnák. Az Awali folyóig történő evakuálás azonban ezeket a személyeket a Hezbollah erősítéseinek vagy utánpótlásának megakadályozására irányuló IDF-csapások célpontjaitól távolabb helyezné. Az IDF október 1-jén további négy tartalékos dandárt és nem részletezett egyéb erőket is mozgósított „műveleti feladatokra” Libanonban.

Az IDF jelenlegi szárazföldi művelete egy egyéves, korábban nyilvánosságra nem hozott izraeli különleges műveleti kampány folytatása, amely a Hezbollah dél-libanoni infrastruktúrájának megsemmisítésére irányult. Október 1-jén bejelentették, hogy az izraeli erők 2023 októbere óta a határokon átnyúló támadások során mintegy 700 Hezbollah-céltárgyat semmisítettek meg, köztük földalatti telepeket, katonai célpontokat, fegyverraktárakat, robbanóanyagokat és főhadiszállásokat. Az IDF határon átnyúló műveletei, amelyeket gyakran az Egoz egység vezetett, néha több napig tartottak, és az Izraelhez közel fekvő Radwan erőihez tartozó infrastruktúra megsemmisítésére összpontosítottak. Az Egoz egységet eredetileg az 1990-es években hozták létre, mint kifejezetten a Hezbollah elleni libanoni műveletekre kiképzett rajtaütő egységet. Meg nem nevezett izraeli tisztviselők szerint az IDF jelenlegi dél-libanoni szárazföldi behatolása „a korábbi akciók kiterjesztése” lesz, több egységet vetve be az infrastruktúra megsemmisítésére, amelyet a kisebb létszámú speciális erők nem tudtak megsemmisíteni.

A Hezbollah 2023 októberében kezdte meg határon átnyúló tüzérségi hadjáratát a gázai palesztinok támogatására. Az izraeli hadsereg rádiója arról számolt be, hogy a Hezbollah Radwan különleges műveleti erőinek több mint 3000 tagja az október 7-i támadásokat követően az izraeli-libanoni határ mellé települt, hogy régóta tervezett szárazföldi beszivárgást hajtson végre Észak-Izraelbe. A Hezbollah úttörője volt az Izraelbe irányuló szárazföldi támadások ötletének, és erre a célra fejlesztette ki a Radwan-erőket.

Az IDF légiereje október 1-jén folytatta a Hezbollah vezetőségének és kapacitásainak leépítésére irányuló légi hadjáratát. Továbbra is célba vették a Hezbollah fegyverzetindító állásait, fegyverraktárait és más katonai infrastruktúrát Libanon-szerte. A légi hadjárat elsősorban Dél-Libanonra összpontosította a csapásokat, de továbbra is célba vette a Bekaa-völgyben lévő helyszíneket is. Az IDF október 1-jén egy bejrúti légicsapás során célba vette és megölte a Hezbollah 4400-as egységének parancsnokát, Mohammad Jaafar Qasirt. A 4400-as egység felelős az Irántól és ügynökeitől származó fegyverek átadásáért a libanoni Hezbollahnak. Qasir a Hezbollah magas rangú tisztje volt, aki 15 éve töltötte be pozícióját, és az egyik „legdominánsabb” figurábak számított az Iránból Szírián keresztül a Hezbollahhoz vezető földi kommunikációs vonal kiépítésében és fenntartásában. Az IDF október 1-jén Bejrútban megölte a szíriai székhelyű Imam Husszein Hadosztály parancsnokát, al Faqar Hinawit is. Az Imam Husszein Hadosztályt 2016-ban alapította az IRGC. Az Izrael-Hamász háború kitörése óta Dél-Libanonba tette át a főhadiszállását, és szorosan együttműködik a Hezbollah déli parancsnoki egységeivel.

Az IDF légiereje október 1-jén valószínűleg csapást mért a Szíriai Arab Hadsereg (SAA) több dél-szíriai állására, feltehetően az SAA légvédelmének visszaszorítása érdekében. Október 1-jén az IDF több helyszínt is támadott Kelet-Daraaban és Nyugat-Szuvidzsában. Szíriai források arról számoltak be, hogy a Szíriai Arab Hadsereg (SAA) öt zászlóaljának radarrendszereit is megsemmisítették, köztük a nyugat-szuwaidai al Thaala és al Khalkhala katonai repülőtéren lévőket. Egy szíriai hírügynökség megjegyezte, hogy a célba vett rendszerek száma és az, hogy Izrael drónokat használt, megkülönbözteti ezeket a csapásokat Izrael korábbi, dél-szíriai radarrendszereket célzó támadásaitól.

Az IDF korábban is hajtott végre légicsapásokat az SAA dél-szíriai objektumai ellen, válaszul az SAA együttműködésére a libanoni Hezbollahhal. Az IDF többször is megtámadta azokat a Quneitra és Daraa tartományokban lévő objektumokat, amelyeket a Hezbollah fegyveresei felderítő és megfigyelő pontként használnak az Izrael által ellenőrzött Golán-fennsík megfigyelésére. Valószínűleg a SAA és a Hezbollah folyamatos együttműködése miatt csaptak le október 1-jén a SAA és a Hezbollah Suwayda és Daraa tartományokban lévő létesítményeire, valószínűleg azért, hogy továbbra is megzavarják a Hezbollah azon lehetőségét, hogy szíriai területről fegyvereket kapjon. Izrael korábban már hajtott végre légicsapásokat Rif Dimashqban és a libanoni-szíriai határ közelében ebből a célból.

A Hezbollah október 1-jén „Fadi–4” közepes hatótávolságú rakétákat indított a Moszad Tel Aviv melletti központja ellen. Ez a második alkalom, hogy az elmúlt napokban célba vették a központot. A Hezbollah arról is beszámolt, hogy október 1-jén először indított Fadi–4 rakétát a Tel Aviv melletti 8200-as egység központja ellen. A 8200-as egység az Izraeli Hírszerző Testület egy olyan alakulata, amely a jelfeldolgozásért és hasonló tevékenységekért felelős. A Hezbollah külön állította azt is, hogy október 1-jén közepes hatótávolságú rakétákat lőtt ki a 2019-ben bezárt Sde Dov repülőtérre Tel-Aviv közelében. A terrorszervezet szerint ezek a támadások a „Khaybar hadművelet” részei, amely a Hezbollah válasza vezetőküknek, Haszan Naszrallahnak szeptember 27-i halálát okozó izraeli légicsapásra. Az IDF egyelőre egyik támadást sem kommentálta.

A Hezbollah október 1-jén folytatta az izraeli polgári és katonai objektumok ellen irányuló támadó hadjáratát Izraelben. Két hullámban hajtott végre rakétatámadást az IDF Metulában lévő állása ellen. Az IDF közölte, hogy több lövedéket észlelt Metula felett, és néhányat közülük elhárított. A Hezbollah október 1-jén Avivimban is aknavetővel támadta az izraeli erőket. Az IDF közölte, hogy egyes lövedékeket azonosított, amelyek Avivim közterületein hullottak le.

Valószínűleg Irán által támogatott iraki milíciák október elsején rakétatámadást hajtottak végre egy amerikai diplomáciai létesítmény ellen a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében. Az Egyesült Államok iraki nagykövete bejelentette, hogy támadás érte a diplomáciai támogató komplexumot, amely az amerikai külügyminisztérium egyik intézménye. A támadás órákkal az Izraelt célzó iráni ballisztikus rakétatámadás előtt történt. Az iraki média arról számolt be, hogy „törvényen kívüli elemek” három Katyusa rakétát lőttek al Amiriya városból a komplexum felé. Megjegyzendő, hogy Irán által támogatott iraki fegyveresek nemrég, szeptember 10-én megtámadták a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében lévő diplomáciai szolgálati épületegyüttest.

Egy biztonsági forrás október 1-jén külön közölte az Al Jazeerával, hogy meg nem nevezett fegyveresek rakétatámadást hajtottak végre az amerikai erők ellen az Ain al Asad légibázison, az iraki Anbar tartományban. Az Iraki Iszlám Ellenállás – az Irán által támogatott iraki milíciák koalíciója – nem vállalja a felelősséget a támadásért. Az Irán által támogatott iraki milíciák az elmúlt napokban azzal fenyegetőztek, hogy újrakezdik az amerikai erők elleni támadásokat, ha Izrael szárazföldi hadjáratot indít Libanonban. Az iráni állami média október 1-jén azt állította, hogy az Egyesült Államok „hivatalosan is belépett” a háborúba, és hogy a térségben lévő összes amerikai támaszpont „legitim célpont” az Ellenállás Tengelye számára. Az Iraki Ellenállás Koordinációs Bizottsága, amely az Irán által támogatott iraki milíciák koordináló szerve, október 1-jén külön figyelmeztetett, hogy az iraki milíciák „minden amerikai támaszpontot és érdekeltséget” célba vesznek a térségben, ha az Egyesült Államok megtámadja Iránt, vagy ha Izrael az Irán elleni iráni támadás megtorlásaként Irán légterét használja.

Az Iraki Iszlám Ellenállás október 1-jén három Arqab cirkálórakéta-támadást jelentett be, amelyek nem részletezett izraeli helyszíneket céloztak.

Yahya Sarea huthi szóvivő azt állította, hogy a huthiak egy drónt indítottak Tel-Aviv ellen és négy „Sammad 4” drónt is bevetettek, amelyek az izraeli Eilatban lévő, meg nem nevezett helyszíneket vették célba október 1-jén, mielőtt Irán ballisztikus rakétatámadást intézett Izrael ellen. Az izraeli média nem ismerte el a támadást. A CTP-ISW nem tudja ellenőrizni, hogy ezek a támadások megtörténtek-e.

Két ismeretlen személy október 1-jén a Tel-Avivtól délre fekvő Jaffában nyolc civilt ölt meg. A fegyveresek hét másik civilt is megsebesítettek, mielőtt az izraeli biztonsági erők mindkét fegyverest megölték. Palesztin milíciák, köztük az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai és a Palesztin Mudzsahedin Mozgalom dicsérték a támadást, „természetes válasznak” nevezve azt a Gázában és Ciszjordániában végrehajtott izraeli katonai műveletekre, azonban jelenleg egyetlen palesztin milícia sem vállalta a felelősséget a támadásért.

A legfontosabb hírek röviden:

– Iráni ballisztikus rakétatámadás Izraelben: Teherán október 1-jén két hullámban ballisztikus rakétatámadást indított, amely iráni területről irányult Izrael ellen. Irán valószínűleg jelentős károkat akart okozni Izraelnek az izraeli légvédelem túltelítésével, különösen Izrael középső részén.

– Izraeli szárazföldi művelet Libanonban: Az IDF megkezdte szárazföldi hadműveletének kezdeti szakaszát Dél-Libanonban. A Hezbollah egyelőre még nem vette fel a harcot az IDF libanoni egységeivel. A Hezbollah nem léphet fel izraeli erőkkel szemben, amíg az izraeli erők csak „szórványos támadásokat” hajtanak végre, és nem maradnak Libanon területén.

– A Hezbollah Észak-Izraelt támadja, valamint október elsején „Fadi–4” közepes hatótávolságú rakétákat lőtt ki a Moszad központja ellen Tel-Aviv közelében.

– Irak: Valószínűleg Irán által támogatott iraki milíciák október elsején rakétatámadást hajtottak végre egy amerikai diplomáciai létesítmény ellen a bagdadi nemzetközi repülőtér közelében.

– Houthik: Yahya Sarea huthi szóvivő azt állította, hogy a houthik október 1-jén, Irán Izrael elleni ballisztikus rakétatámadása előtt, egy drónt indítottak Tel-Aviv ellen és bevetettek négy „Sammad 4” drónt is, amelyek az izraeli Eilatban lévő, meg nem nevezett helyszíneket vették célba.

– Terrorista támadás Izraelben: Október 1-jén két ismeretlen személy nyolc civilt lőtt le és ölt meg a Tel-Avivtól délre fekvő Jaffában.

Röviden összefoglalva: az iráni rakétatámadás a célját ugyan nem érte el, de valószínűleg okozhatott károkat, ami leginkább annak köszönhető, hogy az izraeli légvédelem a civil lakosság megóvására koncentrál és csak kevésbé a katonai támaszpontok védelmére. Irán ugyan a támadást végrehajtotta, de – figyeljünk a részletekre – saját állítása szerint nem azért, hogy a Hezbollahot támogassa, hanem bosszúból egyes vezetők halála miatt, így a nyílt elköteleződés a terrorszervezet harca mellett Teherán részéről akkor is elmaradt, ha ez a támadás Hezbollah számára volt vagy inkább lett volna hasznos. Akármennyire is Irán proxy-hadserege a Hezbollah, teljes mellszélességgel nem vállalja őket a teheráni vezetés – még most sem. A különböző milíciák cselekményei, ideértve a houthikat is, nagyrészt bizonyítatlanok, aggasztó azonban, hogy a haifai terrortámadásért egyik sem vállalta a felelősséget: ez arra utal, hogy új bábu kerülhetett a sakktáblára.

A Közel-Kelet már nem parázslik, már lángol. Rossz belegondolni a várható eseményekbe.

Szele Tamás