Nem tava: vára. És nem Székelyföldön van, ha és ami van, hanem Aradtól északkeletre, Világostól északnyugatra, Simándtól délre. Újszentannán, a romániai Arad megyében. Hogy mármost mi van ott, az kérdéses, földvárnak nézem, még jó nagynak is, de hogy mi lett ebből a földvárból, az már nem kérdés: kacsa. Annak viszont méretes: nyolcvankilenc hektáros kacsamadár.

Újszentanna mintha üldözne engem: tavaly novemberben jártam ott, egy német televíziótársaságnak dolgoztam, dokumentumfilmet forgattunk arrafelé: akkor bizony nem láttunk mi sem ásatást, sem régészeket, sem földvárat, igaz, nem is kerestünk, másféle ügyek érdekeltek minket. Simán elmentünk volna tán még egy Stonehenge mellett is, legfeljebb az operatőr vette volna észre a szokatlan formációt. Hogy mi annak idején mellesleg nem jártunk ott túl nagy sikerrel, az tán nem is ide tartozik, annál nagyobb volt a meglepetésem, mikor tegnap azt olvasom, hogy a német régészek annál inkább.

Azt mondja a hír, ráadásul a 888-on – innentől kezd érdekes lenni – miszerint

„Trójánál négyszer nagyobb várat találtak Erdélyben

Ez lehet Kelet-Európa egyik legfontosabb régészeti felfedezése.

A Főtér beszámolója szerint egy 90 hektáros alapterületű vár alapjaira bukkant egy román és német régészekből álló csoport az Arad megyei Újszentanna mellett. A szakemberek szerint a várat a bronzkorszakban, körülbelül 3400 évvel ezelőtt építhették. 

Az ásatások már 2009-ben elkezdődtek a környéken németországi támogatással, a munkálatok a frankfurti Goethe Egyetem egyik professzorának irányításával indultak meg.

Rüdiger Krause elmondta, az ásatásokat mindaddig folytatják, míg ki nem derül, miért volt szükség egy ilyen óriási alapterületű erődítmény megépítésére ebben a régióban.

Összehasonlításképpen: a trójai vár 29 hektáros alapterületű, míg az újszentannai erődítmény legalább 90 hektáros. Míg a trójai erődítmény kizárólag kőből épült, az újonnan felfedezett óriási erődítmény vélhetően fából és agyagból készült, ami fejlettebb civilizációra utal - magyarázta a professzor.”

Nofene.

Szép nagy, én ezt hogy nem vettem észre? Mindjárt kiderül az is, de előbb nézzük meg, mit tud erről maga a hivatkozott Főtér.ro? Az bizony semmivel sem mond se többet, se kevesebbet, mint a hírhedett Oláh Gellért a 888 anyagában, ugyanis szó szerint ugyanazt mondja. Hát, azért ez régebben egy szakma volt, tíz sor alatti hírt nem szignáltunk, sőt, úribb helyeken tizenöt alattit sem (mivel harminc sor a legkisebb kifizethető írásmennyiség, a flekk, a fél flekk alatti dolgokat aláírni is értelmetlen, nem lehet őket könyvelni). Na, de mióta úribb hely a 888? Elég az, hogy a Főtér anyagát szó szerint átveszi, még szignálja is ez a kultúrharcos. Rendben, csak ezzel nem vagyunk beljebb. Hát a Főtér honnan vette a szenzációt?

A Főtér az Adevarul.ro-tól, az Adevarul az Aradon.ro-tól, megy a földvár vándorútra, egyik lapból a másikba... ahogy megyünk, ballagunk vissza, a forrás felé, úgy látjuk egyre inkább, hogy – nem látunk semmi újat! Az anyagok egyre hosszabbak, maga az ősforrás, amit Alin Gherasim kolléga úr írt az Aradonba rendesen megfogalmazott, helyszíni riport, de bizony adat nincs több benne, mint a többiben. Mondjuk az eredetin látszik, hogy nem régész a szerző, sőt – leírta, amit mondtak neki, abból még sosem volt baj, aztán leadta, senki sem gondolta volna, hogy ettől megmozdul a világ. Sőt, az eredetiben már benne vannak azok a logikai hibák, amik feltűnhettek volna az Adevarultól az Indexig, a 888-tól a New York Timesig minden átvevő lapnak, csak senki nem vette a fáradtságot, hogy el is gondolkodjék rajtuk.

Igen, a New York Times is átvette ezt a humbugot. (https://www.nytimes.com/aponline/2018/08/07/world/europe/ap-eu-romania-prehistoric-fortress.html)

No, de mik a hibák?

Azt mondja a hír, miszerint „ a trójai vár 29 hektáros alapterületű, míg az újszentannai erődítmény legalább 90 hektáros”. Hát, ez nekem sehogy sem négyszer nagyobb, legfeljebb háromszor. De úgy látszik, senki sem szokott számolni a világsajtóban. Aztán arról is szó van, hogy „Míg a trójai erődítmény kizárólag kőből épült, az újonnan felfedezett óriási erődítmény vélhetően fából és agyagból készült, ami fejlettebb civilizációra utal” - mondja Rüdiger Krause professzor. Más források szerint Florin Gogâltan professzor úr mondja.

Nocsak.

Nem mondom, hogy nem léteztek magaskultúrák, melyek szinte csak vályogból építkeztek, hiszen Egyiptomban is fenntartották a követ a piramisoknak, templomoknak, palotáknak, a nép bizony vályogházban lakott, amint Mohendzso-Daróban is, de azért a kőfal bizony, hogy nem a fejletlen, hanem igenis a fejlett civilizáció jele. Már csak azért is, mert kőfalat emelni nehezebb, bonyolultabb műszaki feladat, mint vályogtéglát vetni, azt a követ csiszolni, faragni kell, a durva kő faragatlan ám. Szállítani is kell, emelni, egyszóval ahol kőből építkeznek, ott kell legyen valamiféle társadalmi rend is.

De hogyhogy elkerülte eddig a figyelmünket egy ekkora épületegyüttes, aminek állítólag része egy óriás vályogpalota is, száz méter hosszú, negyven széles?

Úgy, hogy nem kerülte el. Legalább százötven éve tud a világ az újszentannai földvárról. A Maszol.ro meg is írja tisztességesen (http://www.maszol.ro/index.php/tech-tudomany/100239-karpatok-trojaja-folytatodik-az-ujszentannai-avar-domb-feltarasa):

„A város mai belterületétől négy kilométerre délre található, a vasút által átszelt ovális alakú, 78 hektár területű réz- és vaskori földvár virágkora Krisztus előtt 1400 és 1200 között lehetett. Az avar korból gazdag lelet bukkant fel Újszentannán 1888-ban, amikor a vasút építésekor, egy sírmellékletben több aranytárgyat találtak, melyek közt a legértékesebb egy tizenkét, aranyból formázott babérlevélből kovácsolt koszorú. Az 1963-as és a 2000-es években folytatott feltárásakor a tiszapolgári kultúrához köthető nekropoliszra és a hallstatti kultúra idejéből való dísztárgyakra, fegyverekre bukkantak.” (Maszol)

No, de ha ásták már ezt a földvárat, méghozzá többször is – különben csatolható lenne még a gávai vagy a pre-gávai kultúrához is a jegyei alapján -, ha találtak már benne avar kori aranyleletet is, hogy a viharba lett belőle pont most szenzáció? Miért nem korábban vagy később?

Leginkább azért, mert, amint a Maszolból megtudjuk:

„Ioan Constantin Inel, a megyei múzeum nemrégiben kinevezett új igazgatója elmondta, hogy a térség idegenforgalmi vonzerejévé, turisztikai látványosságává szeretnék alakítani a néhai földvárat, a maradványok konzerválásával és egy látogatóközpont építésével.”

Ja, vagy úgy. A beruházás az bizony beruházás, az fontos dolog: azt nem lehet félvállról venni. Ráadásul a Scinews.ro is érdekes szempontot vetett fel: az ugyanis tudományos lap. Azt mondja pediglen, hogy „a palota csak feltételezés, semmi sem bizonyítja a létét. Egyáltalán, a négy méter mély árkok és a húsz méteres földhányások sem bizonyítottan emberi kéz munkái: sőt, a feltárás vezetői állításaik közül semmit sem bizonyítottak. Feltehető, hogy szerettek volna lendíteni egyet a jövő évi munkálatok költségvetésén a sajtónyilvánosság bevonásával, de ebből szánalmas klikkvadászat lett.” (Kivonatolt fordítás) (https://scinews.ro/cetatea-veche-din-santana/)

Szóval, azért nem láttam én a gigászi földvárat Szentannán, mert nem is nagyon volt mit látnom. Ez bizony nem korszakalkotó felfedezés, hanem részben régebbi eredmények újraértékelése, részben költészet.

Népköltés.

Szájról szájra, lapról lapra.

Kezdem megérteni, hogy alakulhatott ki a Drakula-kultusz. Bram Stoker hallott egy egzotikus hiedelmet Vámbéry Ármintól, hallott tőle egy történelmi epizódot is, nem kellett egyéb, csak összeírni egy ponyvába, a legendát már hozzátették a követők, epigonok, a sajtó, a közönség.

Szóval, nyugalom, nem fenyegeti veszély a szentfalú Trója dicsőségét, nyugodtan pihenhet a Hádész árnyán a jó Priamosz: Újszentanna nem homályosítja el Pergamon hírét.

Tényleg volt ott valami, tán még méretes is, csak a nagy hírverésben már meg nem tudnánk mondani, micsoda és mikori. Akár több földvár is épülhetett, akár egymásra is, különböző korokban. Minden lehet.

Csak az nem, hogy a vályogpalota fejlettebb kultúrára utaljon, mint a kőpalota.

No, mehetünk tovább. Nincs itt semmi látnivaló.

Futott egy kört egy szép, kövér kacsamadár.

Szele Tamás