Kezicsókolom, ez most hosszú lesz, tele idézettel, meglehetősen jogi szöveg is, szóval vagy tessék végigolvasni, vagy ne tessék hozzászólni, ha nem olvasták. Arról van szó különben, hogy a kormány milyen esetekben „kapcsolhatja le az internetet”. Hogy mindenkit megnyugtassak: bármely esetben, viszont már több éve van erre jogi lehetősége.
A dolog azzal kezdődött, hogy pár napja ellepték a közösségi oldalakat egy friss törvényjavaslat részletei. És mindenki osztotta jobbra-balra, miszerint:
„54. § A Hvt. 79. §-a következő r) ponttal egészül ki: (A Kormány az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdésének alkalmazása körében elrendelheti) „r) honvédelmi, rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből az internetes tartalmak, csatornák, tartományok elérésének korlátozását, illetve megtiltását.”
Borzalmas. Ha elolvassuk a megelőző két paragrafust, még nyugtalanítóbb:
„52. § A Hvt. 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását (a továbbiakban: kijárási tilalom). A kijárási tilalmat és annak időtartamát a rádió, a televízió, a kormányzati internetes oldalak, a sajtótermék és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni.
53. § A Hvt. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A rögtönbíráskodás bevezetését a sajtótermékben, kormányzati internetes oldalon, rádióban, televízióban és egyéb, helyben szokásos módon közzé kell tenni.”
Nocsak. Mielőtt azonban kiegyenesítenénk a kaszát és megalakítanánk a Nemzetőrséget, olvassunk még előrébb kicsit.
„51. § (1) A Hvt. 62. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetséges légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.
(6) A magyar vagy külföldi légtérben nemzeti alárendeltségű magyar légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat.” (2) A Hvt. 62. §-a a következő
(6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) A magyar légtérben nemzeti alárendeltségű szövetséges légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes parancsnoka adhat, vagy a parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.”
Micsoda? Hogy kerül ide a légvédelem? Egyáltalán a légierő? Hát úgy, hogy ennek a törvényjavaslatnak már a címe is az, miszerint:
„T/3291. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek a Magyar Honvédség új szervezeti rendjének kialakításával összefüggő módosításáról” (http://www.parlament.hu/irom41/03291/03291.pdf?fbclid=IwAR1PSedU_IYa1xCj5WbUpYbKfmBTJFbSBuNic0TdM0S_wySf4PtQLhtSFnY)
Honvédelmi törvény lesz ez, az intézkedések terrorveszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot, szükségállapot és váratlan támadás idején alkalmazhatóak, békeidőben nem.
Huh.
Akkor megnyugodhatunk, nem „kapcsolják le az internetet”?
Most jön a meglepetés. Dehogy nyugodhatunk meg.
Akinek ismerősek voltak a mostani törvényjavaslat mondatai, gondolatai, annak gratulálok, elfogadható a memóriája, ugyanis ezek az intézkedések már évek óta hatályban vannak!
Éspedig nem is törvény engedélyezi őket, hanem maga az Alaptörvény. 2016. január 12-én adta ki az MTI a hírt, miszerint:
„Pártok-Fidesz
Az alaptörvényben kell szabályozni a terrorveszélyhelyzetet a kormány szerintBudapest, 2016. január 12., kedd (MTI) – Alkotmánymódosítást javasol a kormány, hogy önálló tényállás legyen az alaptörvényben a terrorveszélyhelyzet – közölte Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kedden, a Simicskó István honvédelmi miniszter által kezdeményezett ötpárti budapesti egyeztetés után.
A tárgyaláson a két kormánypárt mellett a Jobbik és az LMP képviseltette magát, az MSZP nem vett részt rajta.
Ha a parlament elfogadja az alkotmánymódosítást, a kormány terrorfenyegetettség vagy terrortámadás esetén terrorveszélyhelyzetet hirdethetne. Ebben a helyzetben a kabinet olyan rendeletet alkothatna, amellyel az alkotmány rendelkezéseit nem érinthetné, de egyes törvények alkalmazását – sarkalatos törvényben rögzített szabályok szerint – átmenetileg felfüggeszthetné, eltérhetne tőlük.” (MTI)
Ezt akkor támogatta a Jobbik, teljes mellszélességgel, támogatta az LMP, és nem támogatta az MSZP. Azonban nem alakult ki széles társadalmi vita, alkotmánymódosítást nem is nagyon szokás ilyenre bocsátani – ellenben még ugyanazon év, vagyis 2016. június 14-én elfogadták az ezzel kapcsolatos, hatodik alkotmánymódosítást. Ennek szövege szerint a kormány terrorvészhelyzetben:
- korlátozhatja a rádiók és televíziók működését.
- a szükséges mértékben korlátozhatja a légi forgalmat
- korlátozhatja, sőt zárolhatja az ország biztonságát veszélyeztető államok, természetes és jogi személyek, szervezetek érdekeltségeit és vagyonát
- elrendelheti az internet-, levél-, csomag- és postaforgalom fokozott ellenőrzését
- igénybe veheti a rádiók, televíziók és más tömegkommunikációs intézmények létesítményeit és berendezéseit, de ezek használatát be is tilthatja
- korlátozhatja, ellenőrizheti és szüneteltetheti a postai és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, továbbá igénybe veheti a távközlési és informatikai hálózatokat, de meg is tilthatja azok használatát
Mármint többek között, mert harminc pontban szólhat bele a mindennapi életbe terrorvészhelyzet esetén a kormány, most csak a kirívóbbakat mazsoláztam ki. Meg azt, ami a távközlési szolgáltatások leállításáról szól. Ugyanis arról beszélünk a mostani hírek kapcsán.
Ekörül volt is annak idején egy kis botrány, ugyanis ez az alkotmánymódosítás elfogadása előtt pár perccel (na jó, egy nappal) kikerült, éspedig elsőként az Origóhoz, aztán hozzánk, a huppa.hu-hoz (http://huppa.hu/orszagos-hidegleles/?fbclid=IwAR07c_c8MkJ83gGeAFzstHDslPcPYHdTVBW_MSPOqflZ7Tce3mOgiRlglUY), végül, mikor Novák Előd látta, hogy a tej már kiömlött, ahelyett, hogy belesírt volna, azt állította, hogy államtitoksértést elkövetve, ő juttatta ki „hősiesen” a dokumentumot. Hát ehhez nagy hősiesség nem kellett, meg későn is került ki, de nekünk például nagyon nem tőle volt meg. Akit érdekel, itt megtalálja az akkori ügyet, tipikus magyar politikai showműsor. (http://huppa.hu/szele-tamas-novak-elod-szentsege/?fbclid=IwAR2siMiMeTinCFg4JChxZayIP33-qwqC_e_5MaJaAgB-FXLNG1r8Rjk0nMM)
Na jó, mondaná erre egy elfogult kormánypárti választó, rendben, 2016 óta megtehetné mindazokat a kormány, amik a 2018-as törvényjavaslatban is szerepelnek, de csak – szakkifejezéssel élve - vészhelyzetben, hadiállapotban, megelőző védelmi helyzetben, rendkívüli állapotban, szükségállapotban és váratlan támadás idején. Ezeknek azonban nyoma sincs: így hát felesleges panaszkodni. Majd, ha háború lesz, panaszkodhatunk.
Ahogy tévedni tetszik.
Most, ebben a pillanatban is tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van érvényben, szeptember negyedikén jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy Orbán Viktor márciusig meghosszabbította ezt az állapotot – meghosszabbította? De meg ám! Ugyanis már korábban is érvényben volt! 2016 óta folyamatosan, csak bizonyos időközönként hosszabbítani kell, mint a könyvtári könyveket. És mivel a meghatározások, a rendeletek és törvények nyelvezete inkoherens, távolról sem egyértelmű és meglehetősen szabadon értelmezhető, jogilag mi 2016 óta (maga a fogalom 2015 telén bukkant fel) válsághelyzetben, rendkívüli állapotban élünk!
Sőt, ezt a sok mindent annak idején tetszettek is olvasni, mi több, fel is tetszettek háborodni rajta, még tüntetni is tetszettünk ellene, csak mostanra elfelejtettük.
Tehát, nem az a rendkívüli, hogy egy törvényjavaslat hadiállapot esetén lehetővé teszi az internet lekapcsolását (ezzel különben leállna az egész ország, a postáktól a rendőrségekig és a bankokig, szóval ezt a mai magyar technológiai fejlettség mellett senki sem merné meglépni, két percen belül törnének ki a zavargások, ahogy nem lehetne már kenyeret sem venni, hiszen a kasszák se lennének becsatlakozva a NAV-hoz), a rendkívüli az az állapot, amiben már évek óta élünk, amelyben bármikor alkalmazható bármely vészhelyzeti intézkedés, csak azért nem alkalmazzák, mert következményekkel járna – de bármikor elrendelhetik akármelyiket.
Ez a rezsim lényege: az állandó fenyegetettség tudatának fenntartása.
Nem az a botrány, hogy most ebbe a törvényjavaslatba bekerült a 2016-os alkotmánymódosítás néhány eleme, az csak hülyeség, hanem az, hogy már két éve van jogi lehetőség arra, hogy bármelyik pillanatban be lehessen vezetni a totális diktatúrát. Minden adott hozzá: az alaptörvényi háttér éppúgy, mint a „válsághelyzet”.
Az a botrány, kérem.
Szele Tamás
