Akinek Facebookja van, az nem ismeri az unalmat. Ez a közösségi oldal reklámszlogenje is lehetne, lehet, el is adom nekik, de történetesen nem dicséret akar lenni – az utóbbi idők egyre nagyobb mérvű meghibásodásai, zavarai arra utalnak, hogy a világ egyik legnagyobb techvállalkozásának háza táján piszok nagy bajok kezdenek lenni. Tegnap például beállt a képtelenség.

Méghozzá szó szerint: sem feltölteni, sem megtekinteni nem lehetett képeket, helyettük a rövid, szöveges, ám magyar nyelvű leírásuk jelent meg a keretben – már, ahol megjelent, vagy az, hogy „ehhez a képhez nincs leírás”. Ezt onnét tudom, hogy mikor szembesültem a jelenséggel, tesztből megosztottam Hieronymus Bosch „Gyönyörök kertje” című festményét, amin aztán az égegyadta világon minden teremtett dolog látható, és némely egyebek is, aztán kaján vigyorral lestem, mit mond róla a mesterséges intelligencia. Semmit: Bosch-on kicsorbult. Jó, hát rajta a természetes intelligenciák is ki szoktak, de ez természetes.

Mármost lehet fölényesen inteni, miszerint „na bumm, legfeljebb nem osztasz meg macskás képeket és nem mutatod meg mindenkinek az ebédedet”, ez stimmelne is, ha a Facebook kizárólag unatkozó emberek játszótere volna, csakhogy nem az. De nagyon nem. Azt elhiszem, hogy Műkörmös Micike és Kockahasú Stricike képi világa nélkül lehet élni, sőt, valamivel kellemesebb is, mint vele, de mit kezdjen az, akinek a munkaeszköze a közösségi oldal?

Mivel az Instagram és a WhatsApp is ugyanilyen tüneteket mutatott (ami az Instagramon különösen szép, hiszen azt kifejezetten képmegosztásra találták ki), a fotósok nagyon érdekeseket mondhattak Zuckerberg kedves, erényes, szende mamájáról. De a sajtó egésze is: és kapásból mondhatnánk még pár szakmát, amiben a képi kommunikáció lényeges, ha nem is pont Messengeren, de Instán vagy WhatsAppon, a közterület-fenntartótól a parkolóőrig. Nem érv az, hogy „a Facebook előtt is volt élet, utána is lesz”, mert emlékeim szerint a gőzgép előtt is volt, csak utána – főleg, mikor Stephenson feltalálta a vasutat – némileg jobb lett, és senki sem szeretne visszatérni egy tömegközlekedés előtti világba csak azért, mert mostanság késnek a vonatok. Hát ugyanígy: senki sem akar visszatérni a könnyű és gyors kommunikáció előtti világba csak azért, mert a Facebooknál egyre több a baj.

Ha a vonatok késnek, fel kell újítani a pályát, a gépparkot és át kell írni a menetrendet, aztán jónapot – de mi a helyzet a Facebookkal?

Hát, itt kicsit bonyolultabb lenne a feladat.

Itt térnék ki rá, hogy terjed egy vélekedés, miszerint a hibát valami rejtelmes szoftverfrissítés okozta „az egész interneten”, én ezt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, de nem hiszem, ugyanis például a banki tranzakciók vagy a pénztárgépek forgalma zavartalan volt, amint a kórházaké és repülőtereké is, szóval a gondot kifejezetten a Facebooknál és leányvállalatainál keresném: az Instagram és a WhatsApp is az övék. És nem mellesleg: más rendszerekkel nem volt probléma.

Na, akkor mi is a baj?

Azt, kérem, nem tudjuk, bár van egy sanda gyanúm.

Két hete már volt egy érdekes jelenség, akkor magyar felhasználók ezreit – szó szerint ezreit – tiltotta le a közösségi oldal, különösebb indoklás nélkül, akkor azt tippeltem volt, hogy elparamétereztek, túl érzékenyre állítottak egy szűrőt, és valami igazam lett is, mert a Facebook akkori közleménye szerint:

„A Facebook vizsgálata szerint a tiltási hullámban érintett fiókok a közösségi irányelveknek nem megfelelő tartalmat osztottak meg. Ám a közösségi oldal rendszerei kissé túlműködtek. A vállalat a nyomozás során rájött, hogy a felhasználók egy része nem a problémás tartalom népszerűsítése céljából osztotta azt meg, hanem éppen azért, hogy felhívja a figyelmet a társadalom (ismerősei) figyelmét annak károsságára. Miután ez egyértelműen kiderült a vizsgálatból, a Facebook úgy döntött, visszaállítja a fiókokat. Az érintett – meg nem nevezett – tartalmat viszont továbbra is törlik mindenhonnan, ahol feltűnik.

Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy minden letiltott fiók zárolását feloldották. Előfordulhat ugyanis, hogy – ahogy minden héten – más ok miatt is blokkol hozzáféréseket a közösségi oldal. A mostani visszakapcsolás csak a tévesnek ítélt tiltásokra vonatkozik.”

Hogy aztán ez egy tartalom volt vagy több, arra nem térnek ki, bősz hittudósok elemzik a szöveget azóta is, szerintem inkább lehetett többféle, a tiltott fiókok visszaállítása még tart, már, akinek egyáltalán visszaállítják – de ez a jelenség kapcsolatban állhat a tegnapi zavarral.

Két hete ugyanis megtapasztalhattuk, milyen az, ha nagyon megszigorodik a szövegelemző robot. Nem állítom, de feltételezem, hogy tegnap ugyanígy jártunk, csak épp a képelemző mesterséges intelligencián tekertek egy hajszálnyit, és azért tiltott majdnem minden fotót. Na jó, de miért tekergetik?

Azért, mert bizony elég elterjedt módszere a politikai propaganda és egyéb mocskok, hazugságok terjesztésének, hogy egy szöveget „mémesítenek”, rávágnak egy képi háttérre, vagy egyszerűen csak képként mentik el – aztán bátran lehet osztani, a szövegelemző robot képnek látja és el sem olvassa (nem is tudná, ha egyszer képformátumban van). Persze minden mémesített disznóságot a képelemző sem fog tudni kiszűrni, mert ha mondjuk egy Mein Kampf-idézetet gombolyaggal játszó kiscicákra vágnak, akkor ott cicákat fog látni, meg szöveget, legfeljebb, ha tovább fejlesztik, levágja a szöveget, akkor még le is kell fordítsa (az nem szokott rendesen sikerülni), azonosítania is kéne, és akkor talán eljutna odáig, ameddig a legegyszerűbb elméjű humán felhasználónak sikerül, teljesen öntudatlanul, magától és reflexszerűen. Szóval az emberi agy még mindig jobb és gyorsabb készülék, mint az a gépi csoda, amit a világ talán leggazdagabb techóriása fejlesztett magának, és nem két centből, az is biztos.

Tehát a mémesített propagandától és álhírektől nehéz lesz megszabadulni – tegnap valami olyasmit láthattunk, ami rávilágított arra, hogyan is működik a közösségi oldal képelemzése. Tényleg fel tud ismerni tárgyakat, napszakokat, alapvető természeti jelenségeket, tud róluk pár szavas elemzést is adni, szóval eléri egy három éves gyermek szellemi szintjét, a továbblépéssel viszont még gondok lesznek. Ha igaz az elméletem – ha és amennyiben – akkor tegnap épp azt vizsgálhatták, hogy elég értelmes-e már a rendszer vagy még kell tanulnia.

Kell bizony.

Különben jé, milyen érdekes, a fizetett hirdetések képeinek nem volt semmi baja.

Szóval, annyit azért már mégis tud a kis robot, hogy a márkajelzéseket felismerje, és azok képeit, akik fizettek, átengedje.

Viszont a sajtóközlések fotói vagy megjelentek, vagy nem, és lehet ez is annak függvénye, hogy a lapok hirdetnek-e a Facebookon, jó pénzért, avagy sem.

A történet vesztesei a politikai pártok aktivistái és a gerillamarketingesek lehetnek – a kísérlet valamikor éjjel kettő körül véget ért, bár a Facebook vezetősége „kellemetlenségnek” nevezte, és bocsánatot kért érte – de ebből az a tanulság, hogy ezentúl kevesebb lesz a mémnek álcázott propaganda, és fortélyosabban kell majd összerakják.

Nem féltem őket, sikerülni fog.

A közösségi oldal egyre nagyobb ágyúkkal lövöldöz a rákapaszkodott politikai és egyéb propagandát terjesztő potyautasokra, csak azt felejti el, hogy a saját magát és az ártatatlan felhasználókat is kartácstűz alatt tartja - értem én, hogy körülbelül 2,3 milliárd utas közül pár ezer beleeshet a tengerbe, észre sem veszik, csak ha ezt így folytatják, egyrészt az utasok fogják megunni, másrészt magát a hajót süllyesztik el.

Szóval, urak, ésszel kéne harcolni a befolyásolási kísérletek ellen, mert ha ész nélkül csináljuk, az ilyen lesz.

Különben pedig, mint már említettem, látszólag minden visszaállt a régi kerékvágásba, a verkli forog tovább.

Készülhetünk az újabb tömeges üzemzavarra.

Unalom kizárva.

Szele Tamás