Kérem, én értem, hogy most választás utáni (post electionem) aktusokról szeretne olvasni mindenki, egyelőre azonban várjuk meg, míg eljut az érintettek tudatküszöbéig, hogy véget ért a kampány, alig hetek kérdése. Addig viszont foglalkozzunk némi reális problémákkal. Mondjuk egy személyszállító repülőgép esetleges rázuhanása Budapest lakott területeire elég valós veszélynek tűnik.
(Fotó: iho.hu)
Szerencsére még csak veszélyről beszélhetünk, de arról kell is, nem csak lehet. Lapunk már korábban írt arról, hogy a magyar légiforgalmat komolyan támadják valakik – nézetem szerint a chemtrailhitűek állhatnak a dolog mögött, de távolról sem biztos, hogy igazam van és az sem kizárt, hogy náluk jóval komolyabb körök manipulálják, használják fel és ki őket. Az a lényeg, hogy évente legalább száz alkalommal próbálják elvakítani a repülőgépek pilótáit lézeres mutatópálcákkal. Ha sikerül, és mondjuk landolás közben sikerül, amikor nincs automatika, a vak, műszereit nem látó pilóta akárhová landolhat a géppel – igen, akár lakóházakra is.
Hogy ez eddig még nem fordult elő?
Az csak két dolognak köszönhető: az egyik Isten csodája és végtelen kegyelme, a másik meg az hogy pár évvel ezelőttig nem lézerezték a pilótafülkéket a futóbolondok.
És ha még csak lézereznének.
De ezen a héten szintet léptek. Mint az Index írja:
„A héten egymás után két este – hétfőn és kedden – is drónok miatt kellett teljes repülőtérzárat elrendelni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A Budapest Airport szerdai közleménye szerint a drónok a repülőtér több területét érintve a futópályákat és az irányítótornyot is megközelítették, szándékosan zavarták és veszélyeztették a légi közlekedést.
Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint hétfőn 23 percre kellett felfüggeszteni a forgalmat a drónészlelés miatt, másnap pedig több mint egy órán át tartózkodott két drón a repülőtér légterében. Emiatt bizonyos időszakokra részlegesen, 30 percre pedig teljesen fel kellett függeszteni a forgalmat. A repteret csak azután lehetett újra megnyitni a le- és felszálló forgalom előtt, miután az üzemeltető, a toronyirányítás és a hatóságok is megbizonyosodtak arról, hogy megszűnt a „repülésbiztonsági kockázat”.
A HungaroControl szerint hétfőn három, kedden pedig öt érkező gépnek kellett megszakítania a repülőtér megközelítését, ezeket a járatokat a légiforgalmi irányítók várakozó légtérbe irányították. A léginavigációs szolgáltató csak hosszú várakoztatás után tudta biztonságosan le- és felszállítani a repülőgépeket. A súlyos incidensek az induló járatokat is érintették mindkét este. A repülőtér lezárásai miatt összesen 21 járat késett.
A HungaroControl januárban figyelmeztetett, hogy egy év alatt megnégyszereződött a szabálysértő drónreptetésekkel kapcsolatos bejelentések száma. 2018-ban több mint egy tucat repülőgép személyzete jelezte a HungaroControl légiforgalmi irányítóinak, hogy drónt láttak a gépek közelében.” (Index)
Azt hiszem, mindenkinek van fogalma arról, mit művel egy madár a sugárhajtóművel, ha az beszippantja véletlenül. Na, a drón ugyanezt teszi, csak lehet akár rosszabb is. Szóval: ez nagyon nem gyermekcsíny. Ami külön érdekes, hogy a magyarországi drónhasználók legnagyobb többsége értetlenül áll az este előtt – azért is, mert ők törvénytisztelő állampolgárok, de azért is, mert az ő drónjuk egyszerűen nem is lenne képes felszállni egy tiltott körzetben. Egyikük Facebook-posztjában részletesen ki is fejti, mi minden csodálatos ezeken a repülést zavaró drónokon, idézzünk belőle!
„Induljunk ki az én drónomból. Minden műszaki áruházban kapható, és 6 km a hatótávja, és kb 25 percet tud repülni de hallottam már olyat is, hogy felturbózott aksikkal (lényegében kettőt összeépítenek, nyilván ez némi súlyfelesleggel is jár) meg lehet közel duplázni a repülési időt. 65 km/h sebességgel tud közlekedni árkok és bokrok felett, és kb 30*30 cm nyitott szárnyakkal. Ez minden, csak nem könnyen észlelhető.
Ami érdekes, hogy aki vezeti az nem egy hétköznapi hülye. A mellékelt képernyőmentést az előbb készítettem. Rákoskeresztúr, Madárdomb, kiraktam a drónt a kertbe, de mivel rögtön észlelte, hogy no fly zónán belül van, ezért fel sem szállt, még csak motort sem indított! Ha a belső kék zónán kívül lettem volna, akkor felszáll, de nem repül be a zónába, megszakítja az irányítást, és elkezd hazatérni. Csak a zónától eltávolodva kapnád vissza az irányítást. Magyarán, aki csinálja:
1, eleve épített drónt használt, amiben nincs ilyen felügyelet
2, Ha rendes gyári drón, akkor hekkelt, módosított firmware van rajta, ami nem törődik a no fly-zónákkal.
Arról nem is beszélve, hogy ha már tört software van raja, valszeg a drón jelzőfényeit is ki tudja kapcsolni amíg közlekedik vele a reptér fele.
Összegezve: akárki is az a retardált, sajnos nagyon jól felkészült...”
És bizony, igaza van. Ezt nem lehet csak úgy megoldani, hogy besétálunk a műszaki boltba, megvesszük a legnagyobb drónt, ami kapható és fél óra múlva már Ferihegyen zavarjuk vele a landolásokat. (Mellesleg: a kisgépekre egy ütközés esetén tán még veszélyesebb a drón, de a nagyokon meg több ember utazik, szóval sehogy sem lenne szabad egyes zónákban drónozni – erre nálunk törvény van, és a drónosok döntő többsége be is tartja). A légiforgalmat zavaró drónok nem csak drágák, de átépítettek és jelentős mértékben módosítottak is: ami azt jelenti, hogy valakinek vagy valakiknek megéri ebbe az életveszélyes őrültségbe komoly pénzt fektetni.
De kiknek?
Hát valószínű, hogy nem az Üdvhadsereggel van dolgunk, sőt, nem is valamelyik magyar vagy külföldi fegyveres erővel. Egy hadsereg vagy egy szabotőr már rég kárt okozott volna, már rég tönkretett volna valamit vagy sikeresen előidézi a rettegett légibalesetet. A jól kiképzett katonai szakemberek vagy terroristák ugyanis elvégzik a rájuk bízott feladatot, nem simogatják azt.
Szóval, ezt a vonalat kizárhatjuk, de akkor kiknek állhat érdekében a nemzetközi légiforgalom zavarása?
-
Chemtrail-mániásoknak. Ezek az emberek valóban fanatikusok, a többségük úgy gondolja, nem is ülnek utasok a gépeken, azok csak azért röpködnek, hogy őket méreggel permetezzék – csakhogy ezek a figurák egyrészt pénzügyileg többnyire nincsenek különösebben jól eleresztve, maximum egy-két papírsákányt engedhetnének meg maguknak, nem drónt, másrészt az átépítéshez, átprogramozáshoz nem elég a pénz, komoly szakértelem is szükséges és az náluk hiányzik. Nem kizárható, hogy valahol megbolondult egy jobb anyagi helyzetben lévő, képzett ember, de egyáltalán nem valószínű.
-
Légtérzaj-ellenzőknek. Budapesten ilyen és amolyan okokból, melyeket már korábban részleteztem, kevesek örömére, sokak felháborodására, (mármint a részletezésnek nem örült mindenki) komoly mozgalom létezik, melynek fő panasza, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér túl zajos és céljuk annak minimum elköltöztetése messzi földre, lakatlan pusztába. Nem tisztem minősíteni az ötletet, de az a nézetem, hogy ebben most ők is ártatlanok. Lehet, hogy nem értek velük egyet, de egy balesetet szenvedő gép pont az ő házaikra zuhanna, és ezt nem gondolnám, hogy bárki is megkockáztatná.
-
A drónhasználat szigorítását követelőknek. No, ebben már inkább akad logika. Magyarországon elég sokan sérelmezik a már így is törvényben szabályozott drónhasználatnak egyáltalán a lehetőségét is, és közöttük nagy többségben vannak a gazdag emberek, politikusok, akiknek sérti akár az önérzetét, akár az érdekeit, hogy bárki berepülhet a kis farmocskájuk fölé, mely annyira nem kicsi, sőt, palotáknak és ültetvényeknek ad otthont. Berepülhet egy pár tízezer forintos készséggel, és azt fényképez le, amit akar. Nekik pénzük is volna egy ilyen provokációra, képzett embereik is lennének, és többnyire nem is laknak Ferihegy körzetében.
-
Bizonyos üzleti köröknek. Nyílt titok, illetve nem is titok, hogy Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül. Ez alsó hangon körülbelül 833 milliárd forintjába kerülne – nem millió, milliárd! - és ha a repülőtér nem fogadhat éjszakai járatokat, ha a sajtóhírek alapján zajos, ha zsúfolt és kényelmetlen az mind lefarag ebből a hatalmas összegű vételárból. Ha még ráadásul veszélyes is a repülés a légtérben, még sokkal, de sokkal olcsóbban kaphatja meg. Ez már megérne pár átépített, meghackelt drónt, pár embert, akik irányítják azokat, szóval itt már komoly anyagi motivációt és lehetőségeket láthatunk.
Vagy nem – le szeretném szögezni, hogy a fentiek spekulációk, nem állítások, biztosat nem is állíthatunk, hiszen nem is tudunk semmi bizonyosat a részletekről, sőt, ha indul is esetleg vizsgálat az ügyben, nem irigylem a vezetőjét, mert utólag ellenőrizhetetlen eseményeket kell majd kinyomozzon – egyelőre annyit tudunk, hogy valakik csendes, ám kitartó módon minden rendelkezésükre álló eszközzel akadályozzák Budapest nemzetközi légiforgalmát.
Ami egyébként szigorúan büntetendő. Figyelmeztetésül idézném a Btk. idevágó 233. §-át:
„233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.”
Ezzel tetszenek játszani.
Kérem: mérlegeljék tetteik súlyát, még nincs késő felhagyni velük.
Ne legyen késő.
Szele Tamás
