Forgókínpad

Bazinga!

2020. április 01. - Szele Tamás

Üdvözlöm közönségünket, Sheldon Cooper vagyok, és ez most nem a Móka és Zászlók, hanem a Hírelmélet. Jól hallották: hírelmélet, nem húrelmélet, az utóbbi is nagyon fontos, de most a hírekkel érdemesebb foglalkozni. Meg az álhírekkel, rémhírekkel, rémes hírekkel és azzal, mi az, mi nem az. Valamint, hogy mitől lesz üldözendő egy hír hatóságilag és mitől nem.

bazinga.jpg

Tehát van elég dolgunk. Vegyük rögtön azt alapul, hogy az ál- és rémhírterjesztést a felhatalmazási törvény elfogadása előtt is büntette a jog, éspedig hasonló tétellel, mint most, tehát ez nem újdonság. Igen, a jog büntette, csak a hatóság nem. Volt a hatóságnak elég egyéb gondja-baja, és nem is volt rendkívüli járványhelyzet, vígan terjesztették az álhírlapok a legbődületesebb hazugságokat, nyakló nélkül, ám hatalmas anyagi haszonnal. Álljon itt egy pillanatfelvétel február elejéről, ebből megláthatjuk, mennyi pénz volt ebben az üzletágban.

Baromi sok. És lényegileg kevés változott, néhány kivétellel ma is működnek a tőrőlmetszett álhírlapok, habár két hónappal ezelőtt a legendás piros-sárga fejlécű álhírlaphálózatot nagyjából felgöngyölítette a rendőrség, miután azt kezdték terjeszteni, hogy Budapest főbb vasútállomásain hullanak az emberek. Nagyjából, ugyanis rokonok, barátok és üzletfelek nevén a bolt nagy részét sikerült kimentsék az álhírlap-tulajdonosok, és más formában, más címmel, de máig működnek.

Pedig februárban még nyoma sem volt felhatalmazási törvénynek, a korábbi volt hatályos ilyen ügyekben, csak járvány már akkor is volt és a rendőrség egyszerűen úgy tett, ahogy már évekkel korábban tennie kellett volna, mikor még csak naponta keltették ezek az orgánumok ismertebb emberek halálhírét vagy uszítgattak kisebbségek ellen.

Ha ezekkel a svihákokkal foglalkoznának, érdemeik szerint, a valódi sajtónak a feje sem fájna. A rendőrség a maga esze után menve ezt is tenné, ugyanis a rendőrök, a politikusokkal ellentétben, sem nem hülyék, sem nem gazemberek, és pontosan tudják, mi a dolguk. Vagy mi lenne. Azonban Németh Szilárd már a hét végén pontosan megmondta, hogy a mostani álhír-szabályozást a kormányétól eltérő politikai vélemények ellen kívánják használni. Hogy pontos legyek, ezt a Magyar Hírlapnak adott interjúban mondta, a következő szavakkal:

„– Az álhírek, a hazugságok, a tényeket szándékosan elferdítő nyilatkozatok és híresztelések kezelhetetlen egyéni és csoportos pánikot okozhatnak, illetve a sikeres és eredményes válságkezelés gátjává válhatnak. Teljesen mindegy, hogy akik ezt elkövetik, azokat mi hajtja: az ostobaság, a feltűnősködés, a gonoszság, a gyűlölet vagy éppen a pénzügyi, hatalmi haszonszerzés. Sajnos már mindegyikre volt példa a járvány kitörése óta. Az egyik szerint, ha elfogadjuk a koronavírus-törvényt, akkor a jövőben nem lesznek választások Magyarországon. Az igazságügy-miniszter ezt az Országgyűlésben „olcsó, otromba és ordas hazugságnak” nevezte, és a törvényjavaslata is kemény választ ad rá: aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Egyrészt nem egytől, hanem háromtól, másrészt az, amit az úr említ: vélemény, nem tényállítás. Ez senkit sem zavar abban, hogy a kategóriákat összemosva halandzsázzon álhír-ellenes küzdelemről és közben elrendelje a fegyelmi vizsgálatokat a mohácsi és jászberényi polgármesterek ellen, akik informálták az illető települések lakosait az általuk ismert vagy ismerni vélt járványhelyzetről. Én az ő helyükben más formában és óvatosabban kommunikáltam volna, éspedig a pánik elkerülése céljából, de azért végső soron egyikük sem hazudott, legfeljebb megsértette Kásler Miklós miniszter utasítását, mely szerint a koronavírussal kapcsolatos közadatkéréseket meg kell tagadniuk az illetékeseknek, illetve az adatokat kikérő országgyűlési képviselők figyelmét is fel kell hívni arra, hogy azokat csak az operatív törzs kezelheti. Ehhez képest most már a legtöbb adatot maga a hivatalos kormányzati tájékoztató oldal teszi közzé, szóval nagy a rend Illetékeséknél, még nagyobb a következetes logika hatalma.

Mármost azonban ez nem volt sem álhír- sem rémhír-terjesztés. Egyáltalában véve, politikai pártállástól függően és függetlenül hatalmas a káosz a fejekben, ha ez szóba kerül.

Ha egy hírt nem szeretünk, nem tetszik, kifejezetten rémes, az, amennyiben igaz, nem rémhír, csak rossz hír. Szembe kell vele nézni sajnos.

Ha egy hírben egyértelmű hazugság szerepel, mondjuk X. Y. politikus kórházba került volna, ám közben sok ezres tömeg előtt mondott beszédet (erre volt példa a 2018-as választási kampány idején), vagy egyéb lehetetlen és bizonyíthatóan igaztalan állítás szerepel benne, az álhír, ezen nincs mit gatyázni, büntetendő, mindig is az volt, az lesz.

Ha egy hír eltúlozza a tényeket, tehát négy halott helyett negyvenet említ, az is álhír, mert az is hazudik, a többit lásd a fentiekben.

Ám ha egy vélemény nem illik bárki világképébe, azzal nem is volna szabad foglalkoznia sem a törvénynek, sem a hatóságoknak, mert az egyszerűen nem hír, hanem vélemény.

Ez volna az elmélet. Akkor lássuk a gyakorlatot.

A gyakorlat azt mutatja, hogy van álhír, amit üldöznek és van, amit nem.

A polgármesterek esetét most hagyjuk is, mivel mindkettő ellenzékinek nevezhető (bár nehéz szívvel írom ezt, mert az egyikük jobbikos), ez politikai kekeckedés, amit nem érdemes boncolgatni, mindenki gondoljon róla, amit akar. De ott van például a hamis Kásler-levél esete, aminek ügyében – tegyem hozzá, jogosan – bizony indult vizsgálat. Arról van szó, hogy:

hamis_kasler-level_1.jpg

Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere 2020. március 21-én hivatalos levelet küldött a halottvizsgálatot végző orvosok részére, amelyben az új koronavírusban szenvedő elhunytak vizsgálatával kapcsolatban határozta meg az eljárásrendet.

A közösségi oldalakon a levél meghamisított verziója kering, ami valótlanul állítja, hogy a koronavírus-fertőzésben elhunyt személyek számát nem lehet nyilvánosságra hozni, halálozási okként más betegségeket kell megjelölni. A levél a COVID-19 következtében elhunytak számáról is hamis számot, a valódi adat többszörösét közli.

Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) közveszéllyel fenyegetés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást. A nyomozók eddig számos tanút hallgattak ki, és a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható adathordozókat foglaltak le.” (Police.hu)

Ha megtekintjük a hamisítványt, azon csodálkozunk, hogy miképpen hihette ezt a tákolmányt valóságosnak bárki is. Nekem aztán se ingem, se gatyám Kásler doktor, ha egy helyre gyűjtenénk a rokonszenvet, amit érzek iránta, elektronmikroszkóp kéne az észleléséhez, de hazudni még róla sem szabad! Azt már kissé rosszmájúan teszem hozzá, hogy felesleges is. A levélben előforduló eltérő betűtípus, a központozási, helyesírási hibák világossá teszik, hogy egy korábbi körlevél közepét törölte egy lelkes idióta és oda gépelte be a saját, kételemis szintjén azt, amit helyesnek vélt. Amit ezért kap, az az övé lesz, és megdolgozott érte: megérdemli. Értsük már meg: a hazugság nem lehet eszköze a politikai harcnak, járvány idején főleg nem! Értse meg mindkét oldal.

A másik este cifrább, ugyanis nem direkt hivatkozik a járványra, de egyenesen az ORFK nevével él vissza, ami azt jelenti, hogy a szerzői vagy hülyék, vagy vakmerőek. Bár szerintem csak külföldiek. Maga mit szólna, ha így, járvány idején az ORFK a segítségét kérné? Én minimum megkérdezném, miről van szó... Na, tetszik látni ezt nem szabad. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSZ NKI) tájékoztatja is a közönséget, miszerint:

hamis_orfk.png

Intézetünk számos bejelentést kapott az Országos Rendőr-főkapitányság nevében kiküldött, káros csatolmányt tartalmazó levéllel kapcsolatban. A levél egy pdf.iso megnevezésű csatolmányt tartalmaz, ami valójában egy tömörített, futtatható (exe) fájl. A csatolmány megnyitásával egy Trójai program (Trojan:Win32/Wacatac.C!ml) települ fel a felhasználó számítógépére.”

Már az is gyanús lehet, ha valaki megnézi, csak senki sem nézi meg, hogy az E-mail feladójának IP címe / domainje: 95.110.200[.]162 / alicomitalia[.]it, és érdekes lenne, ha az ORFK a most nagyon rossz helyzetben lévő Olaszországon keresztül levelezne magánszemélyekkel – de különben miért is tenné? Ez egy akárhonnan, de leginkább külföldről jövő adathalász csel, épp ezért lehet, hogy nem kerülnek majd meg az elkövetői, de itt jelezzük mi is, hogy ne tessenek neki felülni.

Akkor a két példa után lássunk egy rosszat. Olyan álhír-terjesztést, amit senki sem üldöz, senki sem büntet, lazán és nyugodtan műveli a politikus a legnagyobb nyilvánosság előtt. Igen, Toroczkai Lászlóról, a MI Hazánk elnökéről van szó, aki Facebook-oldalának tiltása után a YouTube-ra költözött. De nem ezért nem szeretjük. Hanem egyebek között azért, mert olyan című videókat készít, miszerint „Valaki hazudik”, „Kik szabadították ránk a koronavírust?” illetve „A koronavírus haszonélvezői”. Nyíltan állítja:

Nem ördögtől való azt feltételezni, hogy mesterségesen robbantották ki ezt a járványt, és akár titkosszolgálatok, országok, államok állnak mögötte.”

vagy:

A WHO az első pillanattól kezdve mintha azon dolgozott volna, hogy ez a vírus kitörjön Kínából, és lehetőség szerint megfertőzze az egész világot.”

Hát, akármilyen feltételes módban is fogalmaz, ez bizony kimeríti a törvény összes idevágó rendelkezését: leginkább az állítható, hogy bizalmatlanság keltésével akadályozza az eredményes védekezést – mert ha sokan hisznek neki, és nem fogadják el mondjuk a WHO tanácsait vagy tesztjeit, az bizony emberéletekbe kerülhet.

Na, de a Mi Hazánk a kormánypártokkal együtt szavazta meg a felhatalmazási törvényt, egészen pontosan azt a törvényt, amit a pártelnök folytatólagosan megsért, szóval nem hinném, hogy indul az ügyében vizsgálat.

Tehát akkor mit látunk?

Van üldözendő álhír és van mentességet élvező álhír.

Meg óriási fogalmi káosz a fejekben, az van még.

Én, kérem, úgy is, mint Sheldon Cooper, csak azt tudom mondani erre, hogy jogi szempontból remélem, ezt senki sem gondolja így, ebben a formában komolyan. Mert ez így egy rossz vicc.

Bazinga!

 

Szele Tamás