Már elmélkedtem párszor azon, hogy a koronavírusnak van-e hatása a központi idegrendszerre, ugyanis orvosi szempontból ez bizonyíthatatlan: de ahogy a híreket elnézegetem, csak lesz, méghozzá többféle is. Kinek a humorérzékét ébreszti fel, ki elbutul tőle, kinek az ítélőképessége inog meg: de természetesen az is lehet, hogy minden vírus nélkül is ilyenek az emberek.

A tegnapi nap poénja minden kétséget kizáróan az izmiri müezzinek tréfája volt, illetve hát pont most, Ramadán hónap végén pláne nem viccelnének a müezzinek az imára hívással, igaz, máskor sem: őket viccelték meg bizonyos ismeretlenek. Én speciel Naszreddin Hodzsára gyanakszom. Történt ugyanis még szerda délután, hogy eljött az ima ideje, amint eljő az naponta ötször. Azt a mai világban illik tudni, hogy 1. Törökország nem egy elmaradott, harmadik világbéli állam, hanem minden gondja dacára egy fejlett, ipari ország, 2. manapság már nem a müezzin kiabálja rekedtre a torkát a minaretből, hiszen a forgalomban tán úgysem lehetne hallani, hanem hangszórókon közvetítik az imára hívást. A harmadik dolgot viszont sem én nem tudtam, sem sokan mások, még az igazhitűek közül is csak a bennfentesek: nevezetesen azt, hogy Izmirben nem mecsetenként játsszák le a felvételt, hanem egy, központi felvételt játszanak le mindegyik minaretből, hogy egyszerre szóljon a város minden pontján.

Szép is az összhang, csak nem mindig olyan, amilyennek szánják: ugyanis szerdán ismeretlen kezek kicserélték a müezzin-hangot Izmirben a Bella Ciao című olasz antifasiszta dal török változatára. Zengett tőle a város, szaladgáltak az imámok, de hát megállítani csak központilag lehetett volna, az meg csak a következő imára sikerült. Hatalmas nyomozást indított az izmiri ügyészség, éspedig törökös logikával: azok között keresik az elkövetőket, akik az eset kapcsán tetszésüket vagy akár csak mosolyukat fejezték ki a közösségi oldalakon. Aztán a valódi hackelők vagy köztük lesznek, vagy sem, de az tán nem is a legfontosabb: fontos az, hogy legyen gyanúsított elegendő és lesz, mivel Izmir igen világias város, a török ellenzék egyik hagyományos fellegvára, így aztán sokan röhögték körbe a partizánakciót. Mondom én, hogy Naszreddin Hodzsa támadhatott fel, de legalábbis a szelleme: ki másnak jutna eszébe mecsetet hackelni?

Komolyabban: az esetnek, még ha a Ramadán végén is történt, nem iszlámellenes éle van, hanem sokkal inkább Erdogan-ellenes gesztus volt ez, és kellhetett hozzá nem kevés szervezés, jó kapcsolatok a főmecsetben, tehát amikor a hatóságok és a török kormánypárt szentségtörést kiált, inkább a kormányuk szentségét féltik.

 Mintha csak Budapesten volnának.

 De messze van még Budapest, előbb be kell nézzünk Kisinyovba is. A Moldovai Köztársaság Ortodox Egyháza a kisinyovi mitropolia révén levelet juttatott el a világi kormányzatnak, melyben kifejtik:

„Ki kell fejtenünk azon nézetünket, miszerint az oltások, különösen a Covid-19 elleni, veszélyt jelentenek a bennük található mikrochipek vagy egyéb, szervezetidegen anyagok miatt, melyek segítségével ellenőrizni kívánják a beoltottakat az 5G-technológia útján. Ezért Bill Gates tekinthető felelősnek, ezek a módszerek a globális antikrisztusi rendszer sajátjai.”

 Mondanak még mást is, ez a fordítás is kissé tömörített az eredetihez képest, ami itt olvasható, de lényegében véve felmondják a David Icke-Russia Today-féle konteóleckét, szóról szóra. Mondjuk az ortodox egyház egyes képviselői már korábban is megkötötték magukat, olyanokat mondtak, hogy a templomaikban nem terjedhet a járvány, mivel a templom „nem a fizikai világ része”, más ügyekben is szembekerültek már az orvosi védekezéssel – és nem mindegyik pópa, természetesen, csak a vaskalaposabbak – de ezzel a hivatalos és nyílt levéllel a Moldovai Köztársaság klérusa, mely egyébként is állam az államban, valósággal elkötelezte magát Moszkva mellett. És egyben kiállította magáról a bizonyítványt is közismeretből. Ha létezne olyan, hogy elégtelen alá: azt az osztályzatot érdemelnék.

De végre érjünk már el Budapestre.

Itt nem eldönthető, hogy a magyar miniszterelnök ma reggeli interjújában tréfálni méltóztatott-e vagy halálosan komolyan gondolta, hogy:

„Kásler miniszter úr érdemei történelmiek.”

 Hát viccnek kicsit durva lenne, de másfelől tekintsük azt, hogy Kásler miniszter érdemei a járvánnyal kapcsolatban orvosinak semmiképp sem tekinthetőek, ezzel szemben létezik olyasmi, amit ő történészi munkásságnak tekint, kár, hogy más, például a történészek nem – ilyennek tekinthető a Magyarságkutató Intézet megalapítása például – tehát, ha vannak érdemei, azok az ő saját megközelítésében inkább történelmiek, mint egészségügyiek. De lehet, hogy ez a dicséret csak azért hangzott el, mert az utóbbi időben nyílt spekuláció tárgya Kásler esetleges távozása a tárca éléről, és Orbán Viktor így akarta cáfolni a mendemondákat.

 Bár, ha azt vesszük, hogy saját magát „fickósabbnak, macsósabbnak” nevezte így péntek reggel, valamint szerinte a „brüsszeli bürokraták” részint „feléledtek”, részint „benne ülnek egy Soros György nevű ember zsebében”, én azt sem zárnám ki, hogy a magyar kormányfő a Soros zsebében feléledő brüsszelitákkal (és a saját magára vonatkozó jelzőkkel is) csak a képzavar művészi hibáját kívánta gyakorolni, esetleg ma reggel ilyen a humora. Vagy oda sem figyelt arra, mit mond.

 Ne is azt nézzük, amit mond, ő is kérte már, hanem amit csinál.

 Hát mit művelt már megint?

 Sok mindent, sok fontosat, melyek elemzését már megtették művelt és tehetséges kollégáim, nekem a tegnapi napból egy apróság ragadta meg a figyelmemet.

 Éspedig az, hogy tegnap kapott ötven-ötvenmillió forintot a Pesti Srácokat kiadó Gerilla Press és Szakács Árpád Kárpátia Stúdió Kft.-je. Ez egyfős cég, mely azonban csak tavaly 5 474 000 forintot és 17 026 eurót termelt bevételként, bejegyezve az első kerület, Csalogány utca 12-be van, érdekes módon a C. S. L. Digital céggel egy és ugyanazon helyiségbe. A Kárpátia Stúdió a céginformációk szerint könyvkiadással foglalkozik, amint a C. S. L. is: bár a Kárpátiának ez idő szerint csak egy két éve nem működő portál kiadása képezi a tevékenységét, ez a Történelemportál.hu. Az Index korábbi információi szerint ez a cím egyébként a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának, Dr. Horváth-Lugossy Gábornak a magánlakása is, reméljük, nem zavarja, hogy otthon könyvkiadókat kell kerülgessen, ha kimegy a konyhába.

 Hogy a Pesti Srácoknak mire kell az ötvenmillió, azt még értem, tavaly tizenegy sajtópert vesztettek, idén is lendületben vannak, Pilhál Tamás ma már a Kúriát is kioktatta jegyzetéről szóló levelében, márpedig a Kúriával én nem kötekednék, mert ha perre megy a dolog, biztos a vereség: ők majd elpereskedik ezt a szép kis összeget, mely azonban a jogszabályok szerint nem minősül állami támogatásnak.

 Sőt, mindkét pályázat meghívásos volt, és az említetteket kivéve nem hívtak meg rá senkit, szóval van ennek egy finom, vajszínű árnyalata, ahogy Esterházy mondaná, kap fogni egy olyant.

 Rendben, de mire költi majd a különben alkotói szabadságon tartózkodó Szakács ezt a röpke ötvenmilliócskát? Nyilván alkotásra, míg szabadságon lesz és nem alkotásra, ha majd visszajön. De a két éve álló portálján kívül mégis illene valamit mutatnia ennyiért, legalább azt, „mit egy fürdőző lát magából / a víz tükrében, hogyha hátranéz”, hogy most meg Faludyt idézzük. De nem azt fogja mutogatni, hanem radikálisan kormánypárti-szélsőjobboldali világnézetét, bár mondjuk nagy különbség nincs.

 Hát kérem, ilyen világban élünk ma reggel: partizándalokat játszanak a minaretek, ki akarják átkozni a pópák Bill Gates mestert, Orbán Viktor felfedezi Kásler miniszter történelmi érdemeit és tulajdon fickós mivoltát, az intézetek főigazgatói meg ötvenmilliós támogatásokat és könyvkiadókat kerülgetnek a stelázsi előtt, miközben a kormányszócsövek már előre el vannak látva kártérítési alappal az egyelőre még meg sem indult, jövendő sajtópereikhez.

 Én azt remélem, igenis van hatása a koronavírusnak az ember központi idegrendszerére.

 Remélem, és azt is, hogy csak az enyémre, ezek pedig mind hallucinációk.

 Ha azok, még van gyógyulás a kórból.

 De nem azok.

Szele Tamás