Forgókínpad

Forgókínpad

A digitális választók

2020. szeptember 10. - Szele Tamás

Azt nagyjából eddig is tudtuk, hogy Magyarország az ismert világegyetemen belül egyrészt határtalan, másrészt maga az Univerzum kellős közepe, de most lassan bizonyíthatóvá is válik ez a tétel, méghozzá számadatok alapján. A magyar választópolgárok száma ugyanis mostantól nem 7 968 059 fő, amennyi a névjegyzékben szerepel, hanem szó szerint tetszőleges.

nemzeti_konzultacio_2.jpg

Akármennyi is lehet.

Amennyit a kedves vevő parancsol. Csodálom is, hogy nem járatták csúcsra a mostani konzultáció során a rendszert, mert kifejezetten izgalmas lett volna, ha kitöltik és aláírják teszem azt, olyan huszonötmillióan. Nem számít, hogy ennyi magyar soha nem is volt a világon egyszerre, nincs is: azért megoldható lett volna.

Vegyük az öt nappal ezelőtti hírt:

Lezárult a nemzeti konzultáció, a kérdőíveket 1 millió 793 ezren töltötték ki – jelentette be Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Az államtitkár a kormány Facebook-oldalán közzétett videóban köszönetet mondott mindenkinek, aki kitöltötte a kérdőívet, hiszen – mint fogalmazott – minden egyes vélemény erősíti a koronavírus-járvány elleni összefogást.

A mostani konzultáció volt eddig a második legnépszerűbb a kitöltők száma alapján – fűzte hozzá.

A kérdőívek feldolgozása már zajlik, s szeptemberben lehetnek meg az eredmények – tájékoztatott Dömötör Csaba.

Erre nagy szükség lesz, mert nyakunkon a második hullám. Elhúzódó küzdelemre kell berendezkednünk a vírus ellen, és jó ha tudjuk, hogy melyek a legfontosabb egyetértési pontok a magyarok között” – fogalmazott az államtitkár.”

Kicsit húztam az orromat ugyan, hogy csak 1,793 millióan válaszoltak, de hagytam a csodába, ez amúgy sem nekem hír, ezt a másik oldalon kell kidobolni, ott fújják a győzelmi harsonákat annak a számnak az örömére, amit nagyjából ők maguk találtak ki. Azt ugyan eddig nem tudtuk, hogyan találják ki, de most az is kiderült.

Ugyanis ezt a nemzeti konzultációt, most először, digitálisan is kitölthette, akinek kedve volt. És szánalmasan gyenge volt a rendszer védelme: bárki kitölthette bármilyen adatokkal, akár a kutyája nevében is, ez már augusztus elején kiderült volt. Én ugyan nem vagyok a szoftverészek királya, de még én is kapásból tudnék egy csomó módszert mondani, amivel ellenőrizhető, hogy létezik-e a kitöltő személye, az igaz, tudnék kétszer annyi módszert is mondani, amikkel ezek a védelmek kikerülhetőek. Azonban itt még csak kísérlet sem történt a védekezésre, és ennek bizony oka volt.

Gondolkodjunk, Béláim! A nemzeti konzultáció, akárhogy sulykolják is a fejünkbe azt, hogy „erős felhatalmazást ad”, tulajdonképpen kicsit sem szavazás! Az igazából csak egy nagyon drága és rosszul működő közvélemény-kutatás, még az eredménye sem kötelezi a kormányt semmire. Tehát akárhogyan is tölti ki a szavazópolgár, akármilyen adatokkal, akármit ír rá, bárhová ikszel, egyetlen dolgot számolnak a kiértékelésnél: azt hogy részt vett a konzultáción. Aki beküldte, még akkor is a kormányt segítette, ha az alfelét törölte ki vele beküldés előtt. És ezt tényleg csak úgy lehet megtorpedózni, ha összegyűjtik a kitöltetlen íveket, vagy tán még úgy sem, hiszen az online részvételeken nem lehet mit gyűjteni.

De az a helyzet, hogy most már az sem számít, hányan postázták vissza, a számítógép nem csak a mi barátunk, hanem a kormányé is. Az online kitöltések számával egészen pontosan akkora lesz a résztvevők mennyisége, amekkorát akarnak.

Ugyanis nézzük csak a Magyar Nemzet tegnapi hírét!

Feljelentést tesz a kormány kibertámadás miatt

A nemzeti konzultációs portál üzemeltetői három alkalommal észlelték, hogy tömeges kitöltésekkel próbálkozva támadták a honlapot. Ezeket a kitöltéseket a kérdőívek értékelésekor nem vesszük figyelembe – értesítette a Magyar Nemzetet a Kormányzati Tájékoztatási Központ. Mint írták, a honlapot ért támadás miatt feljelentést tesznek, arra kérik a rendőrséget, derítse ki, kik voltak az elkövetők.

Az ügy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzése alapján indult el, a politikus volt ugyanis, aki közzétette, hogy valaki robottal terheli a konzultációs oldalt. Minderről egy videót is megosztott a közösségi oldalán. – A Nerbot nevű felhasználó 15 videóban összesen 25 órányi felvételen dokumentálta, ahogyan egy robot program hamis nevekkel és véletlenszerű válaszokkal töltögeti ki az online kérdőíveket – írta posztjában Hadházy.

Az ismeretlen támadó vagy támadók több tízezer ívet töltöttek ki, vagyis hamisítottak. A hivatalos szervek jelenleg vizsgálják, hogy a büntető törvénykönyv mely passzusait szegték meg a hackerek.” (Magyar Nemzet)

Hát, csak csínján azzal a feljelentéssel, urak, mert ha nem figyelnek eléggé és nem hatnak oda a megfelelő magasságokból, még nyomozás is indulhat az ügyben, úgy értem, valódi nyomozás, ami esetleg kideríthet ezt-azt. Elsősorban például a naplófile-okból – ha sürgősen meg nem semmisülnek – az, hogy ez a sikeres behatolási kísérlet háromszor történt-e vagy harmincháromszor, esetleg háromszázharmincháromszor? Ugyanis nem mindegy: a rendszer ott állt védtelenül, ami kicsit sem véletlen, ilyennek tervezték, ha a hacker be tud jutni egyszer vagy háromszor, be tud akárhányszor is. Főleg, ha senki sem kergeti, ellenben kaláccsal várják, majdhogynem csalogatják. „Gyere be, szép szőke herceg, töltsd ki a nemzeti konzultációs kérdőívet!” – mondanák a régi pesti rosszlányok, éspedig akárhányszor mondanák, mert minél több (akárhogyan) kitöltött ív, annál nagyobb a kormány sikere.

Jó, hát most 1,793 millióra állították a számlálót, elsőre nem akartak túl nagyot mondani, de lehet az akármennyi is. Hogyan írja Hadházi az említett posztban? 

Döbbbenetes videókat osztott meg valaki szép csendben. Így (is) csalhatott a kormány a „Nemzeti Konzultáció” eredményével. A Nerbot nevű felhasználó 15 videóban összesen 25 órányi felvételen dokumentálta, ahogyan egy robot program hamis nevekkel és véletlenszerű válaszokkal töltögeti ki az online kérdőíveket. Kb. 10 másodpercenként érkezett egy új „konzultáló” álszavazat, így kb. 10000 hamis „választ” kapott a kormány.
Ennél valószínű jóval nagyobb a baj. Nem tudható, hogy a Nerbot nevű felhasználó kicsoda, de bebizonyosodott, hogy milyen egyszerűen át lehet verni a rendszert (ezt amúgy egy chipses nyereményjáték honlapja sem engedné). Mondhatnak bármit, ezek után az egész tényleg hiteltelen és csak az agymosásról szól.”

Szóval durván egy nap alatt tízezer nyilatkozat. Mennyi ideig is tartott a konzultáció? Kezdődött június kilencedikén, véget ért szeptember ötödikén, ha meghergelik a robotot, összejön ennyi idő alatt kis túlterheléssel az egymillió is. De a kilencszázezer mindenképpen. Több, mint a fele.

Most feljelentést tettek, nyilván azért, mert a nagyközönség elé került az ügy és kezdett kínos lenni – csak arra vigyázzanak, nehogy kiderüljön az igazság, mely szerint maga a kormány hackelte meg a saját rendszerét.

De egyáltalán, meg kellett hackelni? Nem. Az a szomorú helyzet, hogy erre csak akkor van szükség, ha kívülről, a saját rendszerük üzemeltetőit megkerülve akarták csinálni, hiszen ha megbíztak volna a saját rendszergazdáikban néhány SQL-paranccsal akárhány millió kitöltést is összehozhattak volna (igaz, hogy egyből és naplózva gyanús lett volna). Így viszont, külső szerverről, robottal szintén működött. Másnak, mint a kormánynak nem lett volna, nem is lehetett volna érdeke a kitöltések számának a megugrása, szóval ez most bukta, narancsos bukta.

És mellesleg – ezt már a személyes tapasztalat mondatja velem – nem olyan nagyon ritkák ezek a robotok. Az online sajtó munkatársai elég alaposan ismerik őket, ugyanis feketén, titokban egyes lapok használnak ilyeneket az olvasottság növelésére, méghozzá évek óta. Onnan tudom, hogy használják, hogy nekem is kínáltak ilyent megvételre, csak be kell állítani rajta a kívánt mennyiségű elérést, és már indul is a mandula, egy millióba került volna három éve – aki kínálta, referenciaként egy nagyon ismert, mai is létező sportlap online oldalát mutatta: hát igen, azért a napi milliós olvasottság egy tizenötmilliós piacon nem jön össze természetes úton. Nem vettem meg, mert egyrészt törvénysértő (a hirdetők becsapása), másrészt ilyesmire nem volt egy millióm – másra sem, rég volt, amikor én ennyi pénzt láttam egy helyen. De van ilyen, van bizony.

Már csak egy kérdés maradt: akkor most mi lesz?

Ha jól tévedek: semmi. Elindul egy lagymatag vizsgálat, amit ismeretlen és azonosíthatatlan tettes miatt lezárnak majd egyszer, csendben, halkan, a konzultáció eredményét nem semmisítik meg, és a kormány tovább harsog az ő hatalmas legitimációjáról, arról, hogy milliók állnak mögötte.

Hogyne, virtuálisan. Virtuális polgárok. Virtuálisan állnak.

Egy annyi még várható, hogy a 2022-es országgyűlési választásokra valószínűleg bevezetik majd ezt az online szavazati rendszert, hatalmas modernizációként.

Na, akkor várhatóan tényleg huszonötmillióan választják meg a mostani kormánypárt jelöltjeit, a tízmillióból.

Mi meg marjuk majd egymást szokás szerint, mindenki más embercsoportot hibáztat az eredményekért (ahogyan most is), hazaárulózunk, bérencezünk majd.

Nagyon fognak majd rajtunk röhögni a Lendvay utcában.

És meg is fogjuk majd érdemelni.


Szele Tamás

süti beállítások módosítása