Forgókínpad

Forgókínpad

Orbán és a Richter-skála

2020. szeptember 13. - Szele Tamás

Ha valaki azt mondja, hogy Orbán Viktor nem mondott tegnap semmit, azt megkérem, gondolja át: nekem ezzel a semmivel kell foglalkoznom. Ha azt mondaná, hogy nem mondott semmi jót, vagy okosat, azzal egyetértek: rosszat bezzeg annál inkább beszélt, és ha valaki ismeri a megnyilvánulásait, azt sem mondanám, hogy teljesen összefüggéstelenül.

orban_karmelita3.jpg

Csak amolyan „alkonyati nyelven” nyilatkozott, a saját maga jelképrendszerét használva, mint a régi hinduk, akik napszállta előtt magyarázták jelképekbe burkolva a titkos tanításokat, az Upanisádokat. Mondjuk az azért magvasabb és tartalmasabb dolog volt, az orbáni terminológia-rendszer egyszerűen fordítható hétköznapi nyelvre, és nem is túl ezoterikus ügyekkel foglalkozik, de tény, hogy elsőre nem mindenki érti. Sőt, a többség nem érti, tehát politikailag valóban hasznosabb is, egyszerűbb is szimplán azt mondani, hogy összevissza locsogott, mert bolond. Ne is foglalkozzunk vele, nem érdemes.

Igen, csakhogy ez a bolond vezeti a Magyarország nevű kocsit, amiről kizárólag ő tudja, hova akarja vinni, árkon-bokron-kátyún keresztül, tengelytörés ide vagy oda, szóval mégis érdemes kihüvelyezni, mit forgat a fejében, mert nem kéne meglepődnünk, ha hirtelen megérkezünk egy olyan célállomásra, ahova nagyon nem készültünk. Szóval: csak le kell fordítani.

A módszertanról csak az unásig ismert kifogásomat tudom említeni: történetesen hallottam az interjút, amit tegnap este adott az M1-en, és tanúsíthatom, hogy a hivatalosan, saját honlapján kiadott változatnak kevesebb köze van a valóban elhangzottakhoz – bár nem írnak azzal ellenkező dolgokat, viszont erősen meghúzták a főméltóságú mondatokat – mint az Origo verziójának, amely szemmel láthatóan az élő adás kijegyzeteléseként született. Van az úgy, mikor a nyelvlógató, lihegő, túlbuzgó talpnyalásnak is akad haszna, mi az Origo verzióját fogjuk használni, mert az a pontosabb.

Na, akkor lássuk, mit mondott ez a Kis Kormányos?

Magyarországnak működnie kell, ezt akarják az emberek”

Ha én ókínai lennék, azt mondanám: azt, hogy mit akarnak az emberek, kizárólag a Kilencedik Ég Rejtelmes Hölgye tudja, aki ezt a titkot a Jáde Császár palotájában, a Mennyei Harmónia Csarnokában őri, a stelázsi tetején. Ha ógörög lennék, olyanokat kérdeznék, hogy „kik azok az emberek?”, „mely emberek, mert sok van?”, de egyik sem vagyok, ellenségeim szerint magyar sem, szóval értem én, hogy az „emberek” jelenleg azt a csoportot jelenti, amelyik visszaküldte a nemzeti konzultációs ívet, még akkor is, ha robotok, mint azzal korábban behatóan foglalkoztam volt. De mondta is a mi emberünk:

A Nemzeti Konzultáció eredménye alapján azt várják a magyar emberek a kormánytól, hogy tartsák működőképes állapotban Magyarországot és ne engedjék, hogy a vírus megbénítsa az ország és a magyarok mindennapjait.”

Nem lenne egyszerűbb átnevezni ezt a rendszeresen ismétlődő elemi csapást Nemzeti Hivatkozási Alapra? Teljesen lényegtelen az eredménye (azért „konzultáció”, hogy ne szabályozza törvény például az érvényességét, kiértékelését, ha három ív érkezik vissza, az is eredmény legyen), most már lassan robotizálták is, megtartani sem érdemes, csak a nyomdaköltség, papírköltség. postaköltség van vele, legközelebb egyszerűen tessék megnyomni egy gombot és digitálisan kijön a megrendelt választömeg.

Nem egyedül állok a gáton, hanem van mellettem egymillió-nyolcszázezer ember.”

Akárhogy nézem, az ország lakossága ennél picit mintha több lenne, a többiek hol vannak? Ja, a vízben. Bezzeg, ha válaszoltak volna, most ők is állhatnának a vízműipari építményen, de így nem állhatnak. Még akkor sem, ha Orbán nekik is miniszterelnökük, Magyarország pedig – pont őszerinte – nem részvénytársaság, ahol a hasznot a tulajdonosi közgyűlés osztja el egymás között. Meg dehogynem. De lássuk kicsit konkrétabban, mi lesz, azon kívül, hogy semmi?

Fel kell készüljünk arra, hogy a napi fertőzöttek száma még az eddigieknél is nagyobb lesz, mert most másképp védekezünk mint tavasszal, de amire igazán figyelni kell az a halálozások száma, ez pedig alacsony.”

Így van, sőt, ki meg nem hal, hóttig él!

A magyar egészségügy képes volt megvédeni a magyar emberek egészségét, most őszre pedig teljes mértékben fel tudtuk készíteni az egészségügyi rendszert a második hullámra. (…) Van egy haditerv, eszerint hozzuk a döntéseket.”

Nem tudom, ismereteim szerint a világtörténelem egyetlen haditervét sem sikerült maradéktalanul megvalósítani, a felső neolitikum óta, meg az is eszembe jut, hogy Baldricnak a Fekete Viperából is mindig volt egy ravasz, ám működésképtelen terve. De felőlem legyen haditerv. Mi áll benne?

Az a cél, hogy a gyerekek iskolába járjanak, működjön a turizmus, a vendéglátás, ennek érdekében azt a néhány biztonsági szabályt be kell tartani, amiket meghoztak, például társadalmi távolságtartást, maszkviselést, a kórházak és a szociális intézmények látogatásának a tilalmát. Fontos a maszkviselés, aki nem hordja, azt a boltban megbírságolják, méghozzá a bolt tulajdonosával együtt. Második esetben egy figyelmeztetés jön a boltosnak, harmadik alkalommal pedig bezárják az üzletet. A közös érdektől vezényeltetve hozzuk meg a döntéseket és akarjuk betartatni őket, nem csak önmagukért. (…) A konzultáció alapján a szülők azt akarták, hogy induljon meg az oktatás, ne az iskolákat zárják be, hanem izolálják a fertőzötteket. A szülők továbbra sem mehetnek be az iskolákba, október 1-től pedig mindennap lesz iskolai hőmérés, sok helyen ez már most is lehetséges. Ne feledkezzünk meg az idősekről, a krónikus betegségekben szenvedők mellett ők vannak a legnagyobb veszélyben. Egy nagy katonai gyakorlatban nyomás alá helyeztük az egészségügyet és ez teljesített. Senki nem hal meg az egészségügy hiányosságai miatt, mindenkit meg tudunk menteni .”

Hogy mi volt ebben a katonai, az jó kérdés. Szóval, azt mondja, „az üzletnek mennie kell”, ahogy a Zoli kocsmáros szokta mondani, mikor nincs pénze az embernek, de mégis eléje tesz egy italt hitelbe. Menni is fog valami, csak maszkban, pénzbírság terhe mellett, melynek súlyosságát illetően vetélkedni fog egymással a kormány és a budapesti főpolgármester, de ezt még tán ki lehet bírni. Azt ugyan vitatnám, hogy senki sem hal meg az egészségügy hiányosságai miatt, hozzá kéne tenni ugyanis, hogy „koronavírus miatt”, mert kórházi fertőzésekben lazán el lehet patkolni most is.

Annyi munkahelyet teremtünk, ahányat a vírus tönkretett, ezt az ígéretünket tartjuk, további új munkahelyeket fogunk létrehozni. Egy helyen van komoly baj, mégpedig a turizmus budapesti részén, mert az majdnem 100 százalékban a külföldiektől függ, a vendégéjszakák több mint 90 százalékát ők adták. Budapesten másképp kell csinálni, új üzleti modell kell, meg kell segíteni a szállodákat, a vendéglátósokat, a taxisokat, és másokat is.”

Való igaz, hogy roppant nehéz idegenforgalmat csinálni forgó idegen nélkül. Mivel pedig a magyar idegenforgalmi ipar (nem a vendéglátás) alapelve, miszerint aki külföldi, azt kiraboljuk, aki belföldi, azt kizsákmányoljuk, ez most tényleg nem működik. Ebben a helyzetben azonnal ki kell venni százmilliárdot a főváros zsebéből és gyorsan ellopni, az mindenképpen megoldás – kérdés, kinek. De ne aggodalmaskodjunk, jön a segítség.

A családok életszínvonalára figyelni kell, ezért a kormány létrehoz egy családügyekért felelős, családokkal foglalkozó tárca nélküli miniszteri posztot – jelentette be. Annak érdekében, hogy a családok életszínvonalát meg tudják védeni, Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hatásköreit és lehetőségeit meg kell növelni.”

Érett ez a döntés már jó ideje, én csak annyit mondok, hogy aki ettől nem járja el örömében az esőtáncot vagy nem gyújt kisebb örömtüzeket, az már tényleg idegenszívű.

Globálisan? Utáljuk az Uniót és Németországról az a véleményünk, hogy

Nagy állam, nagy arc.”

Akkor mi meg merünk kicsik lenni vagy hogy van ez. Itt kell megemelnem kalapomat a Karmelita Kolostor rég elporladt építőmesterei előtt, akik olyan erős födémet építettek, hogy az nem csak egy komolyabb földrengést, de a következő mondatot is kibírta, anélkül hogy leszakadjon:

Nem jobb a német demokrácia a magyarnál, a jogállam sem, a média sokszínűsége tekintetében pedig mi állunk előrébb.”

Ez a mondat a Richter-skálán legalább nyolcas erősségű, a Mercallin eléri a maximális tizenkettes fokozatot, ettől más terepen a sziklákban törések keletkeznek, források fakadnak vagy eltűnnek, folyók futása megváltozik, a terep teljesen átrendeződik.

Már látom a Magyar Nemzet vezércikkét: „A magyar média sokszínűsége a Népszabadságtól és az Indextől a Klubrádióig” címmel.

Körülbelül ennyit beszélt a kormányfő, nem mondanám, hogy semmit sem mondott, azt sem, hogy értelmetlenül – azt viszont mondom, hogy a saját jelképrendszerét használta, mint mindig. Akkor most írjuk át magyarra.

1. Novák Katalin családügyi miniszter lesz, ha törik, ha szakad.
2. A gazdaságot mindenképpen életben tartják, ha lélegeztetőgépen is. Abból szerencsére van elég.
3. A fertőzések száma helyett a halálozások számát próbálják csökkenteni, tehát várhatóan enyhülni fognak a prevenciós intézkedések. A statisztikusok pedig beleőszülnek majd.
4. Az Uniót továbbra is utáljuk, abban is főleg Németországot, aminek méltó versenytársa vagyunk minden téren, de főleg a média sokszínűségében.
5. Szabályozás azonban mindenképpen várható és annak változása is. Esetleg ritmikusan is változhatnak a szabályok. Esetleg eljárhatják a kanásztáncot, dudaszóra.

Tehát, összefoglalva: „Valahogy lesz, illetve egészen pontosan úgy lesz majd, ahogy én mondom”.

Az kicsit homályos, hogy emiatt miért kellett interjút adni, mikor írásban is ki lehetett volna hirdetni, és azt is gyanúsnak találom, hogy a magyar kormányfő az elmúlt héten mintha többet szerepelt volna a nyilvánosság előtt élőben, mint az elmúlt két hónapban összesen. Ennek oka kell legyen.

Valószínűleg azt akarja megmutatni, hogy ép és egészséges.

Régen rossz, ha ezt már mutogatni kell.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása