Forgókínpad

Forgókínpad

Az Esőcsatorna-akció

2020. december 03. - Szele Tamás

Akkor most próbáljuk tisztázni, mi a csoda történhetett Brüsszelben, míg teljesen el nem süllyedünk a kémregények és konteók mocsarában, meg ránk nem nő az alufóliasapka. A kormánysajtó némi hezitálás után megkaphatta az eligazítást és most már – Földi Lászlóval a főszerepben – a „Szájer, a magyar Jason Bourne” című kémfilmet adja minden csatornán.

esocsatorna.jpg

Igen: az esőcsatornán is.

A forgatókönyv szerint Szájer József a ravasz és sorosista nyugati kémszervezetek áldozata, akit tőrbe csaltak (azt Földi nem mondja, amit az igénytelenebb szélsőjobb orgánumok igen, miszerint be is akarták volna szervezni), ám kiugrott az ablakon, lecsúszott a csatornán és az utcán kapták el a rendőrök a kijárási tilalom megsértése miatt, majd megtalálták nála az Extasyy-tablettákat, de drogtesztet nem végeztek rajta.

Ez a mese így, ebben a formában tökéletes szamárság.

Tekintsük alapvető forrásának Földi László azon interjúját (mert többet is adott tegnap mindenféle orgánumoknak) amelyet a Magyar Nemzetben olvashatunk. Azért ezt a szöveget használjuk, mert ez áll rendelkezésre kényelmes, írott formában és mert sokat feltételezek én Földi mesterről, de azt még én sem gondolom, hogy ugyanarról, ugyanazon a napon kétfélét gondoljon, mondjon.

Akkor lássuk.

Azt valószínűsítem, hogy titkosszolgálati művelet áldozata lett a magyar politikus, aki mint célszemély nyilván maga is tett azért, hogy ilyen helyzetbe kerüljön. Ez Szájer József részéről végzetes hiba volt.”

Vagy művelet volt, vagy nem, de hogy hiba volt járványügyi tilalom dacára buliba menni, azzal magam is egyetértek.

A Covid jó alkalmat és megfelelő körülményeket teremtett a művelet kivitelezésére. A kijárási tilalom elrendelése után indulhatott be a gépezet. Innentől kezdve csupán rá kellett venni Szájer Józsefet arra, hogy vegyen részt az összejövetelen.”

Ezt kis tupírral holnap úgy olvashatjuk majd mondjuk a Pesti Srácokban, hogy Szájer tőrbecsalása kedvéért rendezték meg a világjárványt is. A kijárási tilalommal viszont bajok vannak. Tegnap át kellett néznem mindent, amit az esetről tud(hat)unk, és az a helyzet, hogy Szájert este fél tízkor igazoltatták az utcán, véres kézzel (menekülés közben sérült meg). A kijárási tilalom azonban Brüsszelben csak este tíztől kezdődik. Volt még fél óra addig.

Akkor miért igazoltatták mégis? Azt is meg fogom mondani nemsokára.

A magyar politikusról számomra teljesen nyilvánvalóan minden titkosszolgálat tudta, hogy a nemi identitását tekintve hová tartozik, milyen közösségeket látogat. Vélhetően egy hasonló körökben mozgó ismerőse – megbízást teljesítve – egyszerűen elhívta a buliba. Az összejövetelen a megengedett létszám felett jelentek meg, tehát a jogszabályok megsértése azonnal megvalósult. Mivel Szájer József megpróbált elmenekülni, és az utcán tartózkodott, már a kijárási tilalmat is megsértette.”

Földi úr, igazán kérem... vagy nézzen utána a dolgoknak, vagy ne nyilatkozzon zöldet-vereset. A kijárási tilalmat nem sértette meg. A gyülekezési tilalmat, rendezvénytilalmat igen! Ez már adott alapot az intézkedésre, és nem, nem csak Szájer ellen intézkedtek. Kapott a jóból mindenki, aki csak jelen volt.

„– Arra azért valószínűleg nem vették rá, hogy az ablakon távozzon.
– Ez a részéről egy kétségbeesett próbálkozás lehetett. Ami azonban igencsak fontos, hogy az ügyben a drog is felbukkant. Ha elfogadjuk Szájer József állítását, amely szerint nem tudott a tablettákról, akkor a tiltott szereket valaki beletette a hátizsákjába. A műveletben részt vevők tehát biztosra mentek.”

Ha elfogadjuk, akkor igen, de akkor azt a védekezést is el kell fogadnunk, hogy Zuzmó Géza zseblopásban megőszült érdemes művész kezébe is beleugrott a pénztárca a négyes-hatos villamoson. Sajnálatos módon a bíróságok a legritkább esetben adnak hitelt ennek az érvelésnek, javasolnám egy kutatóintézet felállítását erős kormánytámogatással, mely azokat a kis manókat tanulmányozná, akik gonoszságból mindenféle idegen és tiltott holmikat csempésznek egyébként derék emberek zsebébe és poggyászába. Rengeteg ilyen manónak kell lennie, a róluk szóló vallomások mennyiségét tekintve.

Az akció időzítése, illetve az, ahogy a sajtóban kiszivárogtatták az ügy részleteit, számomra teljesen egyértelművé teszi a történteket. A magyar–lengyel vétó miatt hatalmas az érdekellentét az unió egyes tagállamai között. Ez magyarázatot ad az időzítésre. A média pedig furcsa módon csupán Szájer József könnyed beazonosítását tette lehetővé. A bulin részt vevő diplomaták kiléte azonban homályban maradhat. A politikus lépre csalása egy igen komoly jelzés volt valahonnan, hogy vigyázat, sokat tudunk rólatok.”

Na, akkor álljon meg a verekedés, ugyanis Földi László nem először bizonyítja, miszerint lövése sincs a sajtó működéséről. A sajtó az egész történetről a brüsszeli napilapok híradásából szerzett tudomást, azok meg a brüsszeli ügyészség közleményéből. Nálunk is vannak ilyen rendőrségi és ügyészségi közlemények, dolgozunk is belőlük. Abban viszont világosan fogalmaztak: Amikor a rendőrök kiérkeztek, húsz, többségében meztelen férfit találtak (egy 1977-es és egy 1987-es születésű diplomata is jelen volt), egyikük azonban menekülőre fogta, őt aztán az utcán érték utol lakossági bejelentésre. Az 1961-ben született S. J. monogramú személy hátizsákjában drogot is találtak.”

Tehát nem egy, hanem három diplomatát említettek. Az 1961-es születésű S. J.-t a menekülés és a kábítószer-birtoklás miatt említették kiemelten. Az egyik diplomatáról egyébként még aznap kiderült, hogy lengyel, és lássunk csodát, a Jog és Igazságosság Pártjának EP-képviselője, a másikról ma reggel tudtuk meg, hogy észt, és úgy az észt külügyminisztérium, mint ő maga beismerték, hogy jelen volt. Szó sem volt arról a Földi László által inszinuált helyzetről, hogy lecsaptak egy partyra és egyedül Szájer esete vált ismertté.

Az ő neve természetesen a brüsszeli kollégák előtt ismertté vált azonnal, azonban ők sajtóetikai okok miatt épp úgy nem írták le a nevét, amint az ügyészségi közlemény sem: eleinte mindenhol monogrammal szerepelt, más kérdés, hogy annyit leírtak a rejtvény mellé könnyítésnek, miszerint az illető magyar EP-képviselő az eset után lemondott. Ebből a belga újságolvasó nem jön rá, kiről van szó, a magyar igen. Még a magyar újságíró is. Csak, Földi úr, Belgium egyelőre még nem Magyarország.

Aki leginkább felelőssé tehető, az maga Szájer József. Egy vezető európai parlamenti képviselő nem mehet szembe a törvényekkel, a hatályos intézkedésekkel. Arról a dolog természeténél fogva nem lehet tudni, hogy az IH-nak milyen információi voltak, illetve figyelmeztette-e bármire a politikust. Az viszont tény, hogy a jelenlegi kiélezett politikai viszonyok mellett a hírszerzésre hatalmas nyomás nehezedik, hiszen még akár a baráti társszervek is felléphetnek az ország érdekei ellen.”

Abban egyetértünk – ritka dolog! – Földi meg én, hogy a felelős leginkább Szájer. Abban már nem, hogy az Információs Hivatalra nehezedő hatalmas nyomás miatt nem tudtak tenni az ügy ellen semmit. Ugyanis az Információs Hivatal valószínűleg ellátja a feladatát (biztosat nem tudhatok erről), viszont már a Kaleta-ügy óta az az érzésem, hogy az illetékesek – és itt a Külügy legfelsőbb vezetésére gondolok – szó szerint el sem olvassák a jelentéseiket.

Idetartozik még valami, amit Földi nem említ (mert tudja, hogy marhaság) de a 888 nála kevésbé felkészültebb szerzője annál inkább. 

Fontos részlet az ügyben a kábítószer, és olvasni kell a sorok között. Szájer József közleményében azt írja, hogy nem fogyasztott tudatmódosító szert, viszont a hátizsákjában találtak ecstasytablettákat. A helyzet tisztázása érdekében Szájer kérte az azonnali drogtesztet, amit a hatóság elutasított. Miért? Nagy valószínűséggel azért, mert akkor kiderült volna, hogy valóban nincs kábítószer a vérében, és a jól értesült belga és majd magyar sajtó sem tud cikkezni róla.”

Hát, erre én is meg tudom adni a választ. Szájer József nem kérhette a drogteszt elvégzését – illetve kérhette, csak nem kaphatta – mivel az mentelmi jogot érintő rendőri intézkedés. A mentelmi jogáról pedig nem mondhat le ő maga, azt csak az őt delegáló ország vonhatja vissza. Tehát a belga rendőrség nagyon is a szabályok szerint járt el amikor megtagadta a drogteszt elvégzését. (Köszönet K. J.-nek a szakértő segítségért)

Ugyancsak a 888 emlegeti a Strache-párhuzamot – bocsánat, de Strache sem volt ártatlan. A törvény és a jog előtt tökéletesen mindegy, hogy tanúk és kamerák előtt, vagy a legmélyebb titokban lopok el egy tábla csokoládét, a lopás mindenképpen bűncselekmény, ha kiderül, ha nem. Arra panaszkodni, hogy „minek derült ki, ez disznóság” valahol a bűnpártolásra való hajlam beismerése.

A végére hagytam Földi konklúzióját.

A törekvés meglesz újabb kényes ügyek kiteregetésére. Hatalmas kérdés, hogy milyen akták kerülnek le a polcokról, kiről, milyen információkat hoznak majd nyilvánosságra a sajtóban, de akár mindenféle impresszum nélküli blogokon vagy videómegosztókon. Ami az elmúlt tíz esztendőben történt, azt már nem lehet semmissé tenni, de az előttünk álló időszakot nagyon komolyan kell venni. Élet-halál harc zajlik Brüsszellel és a Soros-hálózattal. Olyan időszakot élünk, amikor nem lehet hibázni. Szájer József sikeres kiiktatásából pedig tanulni kell.”

Soros nélkül tapodtat sem, meg persze Istenek Alkonya nélkül sem. Akkor viszont lássuk, én mit gondolok az esetről.

Azt, hogy épp lehetett volna akár – nagyon erőszakolva a dolgokat – titkosszolgálati csőbe húzás is, de mégsem valószínű, hogy az volt. A kulcsmomentuma ugyanis nem volt, nem is lehetett kidolgozva. Ez a kulcsmomentum pedig az, hogy Szájer József abban a pillanatban, mikor betört az ajtó, nem maradt nyugodtan a helyén, hanem távozott az ablakon keresztül, a csatorna igénybevételével. Ugyanis ha marad, azt mondja az igazoltató rendőrnek, hogy ő uniós képviselő, hazamennek vele, bemutatja a diplomata-útlevelét, és kész. Él a mentelmi jogával, maximum a járványügyi intézkedések megsértéséért kap egy 250 eurós büntetést. Még a táskáját sem kutathatják át.

Azonban abban a pillanatban, ahogy menekülni kezdett, fennállt annak a veszélye, hogy valami bűncselekményt követett el (például kábítószer birtoklását), és a mentelmi jog tettenérés esetén nem érvényesíthető. Illetve utána szóba kerülhet, ám tettenérés gyanúja esetében igenis őrizetbe vehető az is, aki különben mentelmi jogot élvez.

Azt tehát akármelyik és akármilyen szolgálat meg tudhatta szervezni, nem nagy boszorkányság, hogy ha a házigazda nem is ismerte Szájer Józsefet, valamelyik meghívott vendég vigye magával. Idáig lehetett is akár szervezett az eseménysorozat. A rajtaütés nem is jelenthet problémát, az is lehetett volna valamelyik szolgálatnak köszönhető.

De nincs az a szolgálat a világon, amelyik képes lett volna megjósolni azt, hogy Szájer pánikba esik, azt meg, hogy az emeleti lakásból az ablakon és a csatornán keresztül menekül majd, még a delphoi jósda sem mondhatta volna meg előre!

Márpedig ha ez a menekülés nincs, nincs ügy sem, nincs semmi, és Szájer most is az Európai Parlamentben nyomogatja a gombokat.

Egyszóval: ha csatorna nincs, semmi sincs és mi most a Demeter Szilárdon rágódunk Szájer helyett.

Titkosszolgálati műveleteket nem szoktak ilyen mértékben a véletlenre bízni.

Ez bizony így jött össze, és kész.

Ezt hívjuk pechnek.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása