Nyugalom, nem Franklin Benjámin, az egykor nagyon jelentős amerikai államférfi diplomáciai kalandjairól lesz szó, bár érdemes lenne egyszer azokat is elővenni. Sokkal inkább beszélünk ma az Amerikai Egyesült Államok közeljövőben várható új külpolitikai doktrínájáról, melyet tegnap jelentett be hivatalosan Biden elnök, és amelyről a magyar sajtó nem sokat írt.

Ennek az is az oka, hogy a magyar sajtó esténként alszik, ha nem ügyeletes vagy nem kell túlóráznia, alszik az olvasó is, vagy vacsorázik, tévézik: reggel pedig a hírszerkesztő alapvetően az MTI-t nézi meg, a második kávé előtt angol nyelvű hírekről szó sem lehet, kitesszük abból, amink van. Ami esetünkben öreg hiba volt.

A beszédről ugyan beszámolt az MTI, éspedig elég gyorsan, amint véget ért – Biden elnök közép-európai idő szerint 20:45-kor kezdett beszélni, elég hosszan, úgy tíz előtt hagyhatta abba, és az MTI rövid híre 22:03-kor ment ki – azonban a bevett szokások ellenére sem lett teljes hír a rövidből, így reggel mindenki azt vette át, különböző címekkel, itt-ott belejavítva, húzva, hogy legalább valamennyire saját anyag legyen. Akkor lássuk, mit tud az MTI?

„USA-Oroszország-Kína-diplomácia
RÖVIDHÍR – Biden: Washington többé nem huny szemet Moszkva tevékenységei felett

Washington, 2021. február 4., csütörtök (MTI/Reuters) – Az Egyesült Államok többé nem huny szemet Oroszország tevékenységei felett – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a külügyminisztériumban mondott beszédében.

Biden elmondta, hogy ezt közölte Vlagyimir Putyin orosz elnökkel múlt héten folytatott telefonbeszélgetésük során. Utalt arra, hogy az orosz államfőt tájékoztatta egy sor amerikai aggodalomról, így a többi között az amerikai választásokba való orosz beavatkozás, a kormányellenes afganisztáni táliboknak amerikai katonák meggyilkolásáért felajánlott állítólagos orosz vérdíjak, illetve a kelet-ukrajnai válság kapcsán.
Kínát Biden az Egyesült Államok legkomolyabb versenytársának nevezte, de hozzátette, hogy Washington kész együttműködni Pekinggel, amikor ez az amerikai érdekeket szolgálja.
Szembeszállunk a jólétünket, biztonságunkat és demokratikus értékeinket fenyegető kínai kihívásokkal – húzta alá.
„Szembeszállunk Kína gazdasági visszaéléseivel, és szembehelyezkedünk agresszív tevékenységével” – jelentette ki, utalva a többi között az emeri jogok és a szellemi tulajdon problémakörére.” (MTI)

És ennyi. Az MTI nem hazudik, mert ezekről a dolgokról is szó volt az elnöki megszólalásban, de az MTI – és nyomában a teljes magyar sajtó – csonkán értesít a beszédről, mely, túlzás nélkül mondhatom, Churchill fultoni beszédével azonos fontosságúnak tekinthető és távolról sem csak ennyiről szólt. Aki tud angolul, itt elolvashatja. Tegyük hozzá, az Index még annyira utánajárt, hogy ők az MTI-hírt kibővítették a Szaúd-Arábiát illető döntésekkel és pár valóban elhangzott mondattal, de ez a maximum, amit találunk.

Akkor lássuk, miről beszélt Biden elnök valójában.

Már a címe is lényegre törő:

„Megjegyzések Amerika helyéről a világban”

És a körülményei is beszédesek: Biden elnök lehet, hogy nem bír akkora színművészeti tapasztalattal, mint Reagan, de arra ügyelt, hogy egészen pontosan Franklin Benjámin képe előtt beszéljen. És azzal is kezdte a mondandóját, hogy „az amerikai diplomácia első vezetője, Franklin Benjámin veti rám fürkésző tekintetét”. Ehhez tudni kell, hogy Franklin valóban nem volt akárki: ahhoz képest, hogy egy szegény szappan- és viaszfőző mester tizenkettedik fiaként indult, felfedezte nem csak a villámhárítót, a hűtőgépek alapelveit és az elektromos töltés fogalmát, de ha ő nincs, és nem vezeti a fiatal Egyesült Államok külpolitikáját, a Kontinentális Hadsereg úgy elveszíti a Függetlenségi Háborút, mint a huzat. Először Londonban hátráltatta a fegyveres összecsapást a gyarmatok és az anyaország között, aztán mikor ez már elkerülhetetlen volt, Párizsban érte el a katonai szövetség megkötését Franciaországgal. Szóval: ő kezdte építeni azt a csodálatos diplomáciai kapcsolatrendszert, amit Trump az elmúlt négy év alatt a pinceszintig szétvert és amit Bidennek újjá kell építenie. Valóban nem túlzás Franklint – többek között – az amerikai külpolitika atyjának tekinteni. Nem véletlenül mondták rá: „kiragadta az égből a villámot és a zsarnok kezéből a jogart”.

Ha az ő szellemében változik az Egyesült Államok diplomáciai doktrínája, jó idők jöhetnek, persze, első sorban az Egyesült Államokra nézvést, de nekünk sem fognak ártani. Mik ezeknek a jó időknek a jelei?

Ami Oroszországot illeti, láthattuk már az MTI-hírből is: szigorúság jön. Az MTI nem említi (naná, hogy nem), de Biden elnök alaposan kitért a Navalnij-ügyre is, éspedig ezekkel a szavakkal:

„Alekszej Navalnij politikai indíttatású börtönbüntetése, valamint a szólásszabadság és a békés gyülekezés elnyomására irányuló orosz erőfeszítések mély aggodalomba ejtenek minket és a nemzetközi közösséget egyaránt. Navalnij urat, mint minden orosz állampolgárt, megilletik az orosz alkotmány szerinti jogok. Azért vették célba, mert leleplezte a korrupciót. El kellene engedni, azonnal és feltétel nélkül.”

Pekinggel kapcsolatban valószínűleg óvatos enyhülés várható, amin inkább ronthat a kínai fél, ha nem fogadja el a lassú közeledés politikáját, mint az amerikai, amelyik próbálja kezelni a helyzetet. Biden külön ki is emelte, hogy Kínát az Egyesült Államok riválisának tekinti, ami azért fontos, mert Trump négy éven át ellenségként beszélt a Középső Birodalomról. Remélhetőleg Peking méltányolja majd, hogy az új megközelítés gyökeresen eltér a korábbitól – megengedőbb, de nem ismer alkut a demokrácia elveit illetően.

„Készek vagyunk együttműködni Pekinggel, amikor Amerikának ez érdeke. Erős pozícióból fogunk versenyezni azzal, hogy otthon jobban építkezünk, együttműködünk szövetségeseinkkel és partnereinkkel, megújítjuk szerepünket a nemzetközi intézményekben, és visszaszerezzük hitelességünket és erkölcsi tekintélyünket, amelyek nagy része elveszett.”

Kitért az elnök a környezetvédelem kérdésére is – már első munkanapján aláírta a párizsi klímaegyezményhez való csatlakozást – és nemzetközi csúcstalálkozót hirdetett idén a Föld Napjára, a klímaváltozás elleni küzdelem vezetőinek részvételével. Greta Thunberg kezdheti keresni a vitorlást, amin utazzon, ha időben oda akar érni. Említette az újabb kapcsolatfelvételt a WHO-val és a kibernetikai kérdések kiemelt fontosságát: lehet, hogy nem mai gyerek ez az elnök, de korszerűbben gondolkodik, mint az elődje, annyi szent.

„Leállítjuk a Németországból tervezett csapatkivonást. Szintén fokozzuk diplomáciai erőfeszítéseinket a jemeni háború befejezése érdekében, amely háború humanitárius és stratégiai katasztrófát idézett elő. Megkértem közel-keleti kérdésekkel foglalkozó szakértőinket, hogy biztosítsuk támogatásunkat az Egyesült Nemzetek által vezetett tűzszünet bevezetésére, humanitárius csatornák megnyitására és a régóta szunnyadó béketárgyalások helyreállítására. Ma reggel Blinken külügyminiszter kinevezte Tim Lenderkinget a jemeni konfliktus különleges megbízottjává. Az elkötelezettségünk hangsúlyozása érdekében pedig befejezzük a jemeni háború támadó műveleteinek minden amerikai támogatását, ideértve a vonatkozó fegyvereladásokat is.”

Ez az ember nem lopja a napot, ez dolgozik. És tudja, mit akar.

Egyelőre támogatja Szaúd-Arábiát is (csak fegyvert nem ad el nekik), főként, mert az ő ellenségeiket meg Irán támogatja.

„Ma jóváhagyom azon utasítás végrehajtását, amely megkezdi a menekültek befogadására irányuló programunk helyreállításának kemény munkáját, hogy segítsen megfelelni a soha nem látott globális szükségletnek. Időbe fog telni, hogy újjáépítsük azt, amit annyira megrongáltak, de pontosan ezt fogjuk tenni. Ez lehetővé teszi, hogy képesek leszünk növelni a menekültek befogadását akár 125 000 főre is a Biden-Harris-adminisztráció első teljes pénzügyi évében.”

Elképzelem, micsoda visongás lesz emiatt egy budai kolostorban. De hát nem mindig papsajt, kérem. Mellesleg leállították az amerikai erők májusra tervezett kivonását is Afganisztánból: hogy úgy mondjam, ennek van értelme, mert a tálibok egy kivonulástól nem alakulnának tűzoltózenekarrá vagy horgászegyletté, viszont még veszélyesebbé válhatnának.

„Visszaállítottuk a rendszeres sajtótájékoztatókat itt, az államban és a Pentagonban. Úgy gondoljuk, hogy a szabad sajtó nem ellenfél; inkább elengedhetetlen. A szabad sajtó elengedhetetlen a demokrácia egészségéhez. Visszaállítottuk elkötelezettségünket a tudomány iránt, valamint a tényeken és bizonyítékokon alapuló politika létrehozása iránt. Gyanítom, hogy Ben Franklin jóváhagyná ezt.”

Tehát, lényegében véve az amerikai diplomácia általam (is) megjósolt száznyolcvan fokos fordulatáról van szó, Biden szavaival: „Amerika visszatért” a világpolitika színpadára, vége a rövidlátó, önző és befelé forduló, érzelmi indíttatású Trump-féle irányvonalnak. Helyreállítják a szövetségi rendszert, helyre az Egyesült Államok korábbi, vezető szerepét. Ahogy Biden a beszéd elején fogalmazott:

„Meg kell felelnünk a kornak, a globális kihívások felgyorsulásának – a világjárványtól az éghajlati válságon át a nukleáris fegyverek elterjedéséig – csak az együtt és közösen működő nemzetek által megoldandó akaratot nem szabad megkérdőjeleznünk. Nem tehetjük meg, nem oldhatjuk meg egyedül a problémákat. Ennek így kell lennie – Amerika legalapvetőbb demokratikus értékeiben gyökerező diplomáciával kell kezdenünk: a szabadság védelmében, a lehetőségek védelmében, az egyetemes jogok fenntartásában, a jogállamiság tiszteletben tartásában és minden ember méltó kezelésében. Ez a globális politikánk – és globális erőnk – alapköve. Ez a mi kimeríthetetlen erőforrásunk. Ez Amerika örök előnye.”

Hát erről szólt ez a beszéd, nem csak Putyinról és Pekingről.

Ha Biden úgy gondolja, hogy ezzel Franklin Benjámin egyetértene, bizony jól gondolja.

Amerika visszatért.

Szele Tamás