Ha a tegnapi nap tanulságait röviden akarnám összefoglalni, azt mondanám: Lukasenka elnöknek nem való az orosz rulett, mert most kipróbálta, és főbe is lőtte magát az első pörgetés után. Minszkben teljes a káosz, semmi sem biztos, egymást kergetik a különböző hírek és cáfolataik, az Európai Unió pedig most kivételesen gyorsan döntött.
Természetesen a fehérorosz hatóságok által eltérített Ryanair-utasszállító ügyéről van szó. A Ryanair FR4978-es járatát Minszkben földre kényszerítették fondorlatos, titkosszolgálati eszközökkel és a fehérorosz légierő egyik MiG–29-es harci gépe segítségével, hogy őrizetbe vehessék Roman Protaszevicset, a NEXTA hírcsatorna főszerkesztőjét és barátnőjét, Sofia Sapega nemzetközi jogászt. A felháborító esetről tegnap azt írtam, hogy a történelem első államilag támogatott repülőgép-eltérítése volt, ez azért nem egészen így van, ugyanis az incidens sokban hasonlít az 1956. október 22-i incidenshez, melynek során a francia légierő leszállásra kényszerítette az Air Atlas DC–3-as Rabat-Tunisz járatát, mely a marokkói szultán tulajdonában állt és fedélzetén utaztak az FLN vezetői, közöttük Ahmed Ben Bella is. Sőt, más példák is akadnának, de térjünk vissza Minszkbe: mik a fejlemények?
Elég sokféle fejleményről számolhatunk be, megpróbálom őket időrendi sorrendben ismertetni. Tegnap a kora délutáni órákban terrorfenyegetést kapott a minszki repülőtér egy frankfurti járattal kapcsolatban, mely végül több órás késéssel, és alapos átvizsgálás után, de elindult, sőt, épségben meg is érkezett a célállomásra. Ennek kapcsán a fehérorosz hatóságok azt állították, hogy mindkét járatot – tehát a frankfurtit is, és korábban Roman Protaszevics gépét is – a Hamász fenyegette meg, ami tökéletesen ellentmondott az általuk korábban ismertetett legendának, maximum úgy lett volna koherens a történet, ha a Ryanair-gép fedélzetén tartózkodó négy titkosügynök állandó, online kapcsolatban lett volna a Hamásszal, de azért ez kissé fantasztikus elmélet lenne. Ha már a titkos ügynököknél tartunk, oszlassuk el kicsit a homályt: nem tudjuk, oroszok vagy fehéroroszok voltak, bár tény, hogy Minszkből öt orosz és egy fehérorosz állampolgár nélkül repült tovább a gép Vilniusba. A hírek négy KGB-ügynököt emlegetnek, amihez fontos tudnunk, hogy a fehérorosz állambiztonsági szervet máig KGB-nek hívják, míg az orosz szolgálatok már felhagytak ennek a névnek a használatával. Hogy kik voltak, az vagy kiderül, vagy sem, én a magam részéről az utóbbira tippelnék.
Ellenben a Hamász felháborodottan tiltakozott. Nekik ugyan semmi közük nem volt az esethez. Favzi Barhum, a Hamász szóvivője külön nyilatkozatban tagadta, hogy csoportjának bármi köze lenne az ügyhöz. Mint jelezte:
„Nem használunk ilyen módszereket, ez valamiféle gyanús elemek műve lehet, akiknek célja a Hamász démonizálása és a világ szimpátiájának aláásása a palesztin néppel és legitim ellenállásukkal szemben.”
Ami a világ szimpátiáját illeti a Hamász iránt, az minimum kétséges, de ehhez az ügyhöz most speciel tényleg nem volt közük. Azonban tegnap délután mintegy varázsütésre kiürült a fehérorosz légtér. Még nyoma sem volt a később kiadott, elítélő uniós nyilatkozatnak, mikor arra lettek figyelmesek a Flightradar felhasználói, hogy Fehéroroszország fölött a magángépeken kívül mintha csak Aeroflot- és Belavia-járatok közlekednének. Igen, mert a nagy légitársaságok nem vártak az uniós csúcstalálkozó döntésére, a maguk és utasaik biztonsága érdekében törölték a járatokat. Sőt.
„A Belavia fehérorosz légitársaságnak megtiltották, hogy az Egyesült Királyságba repüljön. Az ukrán elnök elrendelte a Fehéroroszországgal való légi összeköttetés felfüggesztését
Nagy-Britannia közlekedési minisztere, Grant Shapps visszavonta a Belavia belorusz légitársaság számára kiadott, az országba történő berepülésre vonatkozó engedélyt. Ezt maga Shapps jelentette be a Twitteren.
Emellett Nagy-Britannia Polgári Légiközlekedési Hatósága azt fogja javasolni a légitársaságoknak, hogy „az utasok biztonsága érdekében” kerüljék el Fehéroroszország légterét – tette hozzá Shapps.
Elmondása szerint ezekkel az intézkedésekkel a Ryanair repülőgépének a minszki repülőtéren történt kényszerleszállására reagáltak, amely után a járat egyik utasát, a fehérorosz ellenzéki Nexta tévécsatorna volt vezetőjét, Roman Protaszevicset őrizetbe vették.
A Ryanair légitársasággal történt incidenst követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnök utasította a kormányt, hogy készítsen elő határozatot az Ukrajna és Fehéroroszország közötti légi összeköttetések megszüntetéséről. Litvánia bejelentette, hogy leállítja a fehérorosz légtéren keresztül közlekedő járatok fogadását és küldését.” (Meduza.io)
Időközben összeült Brüsszelben az Európai Uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója, amely mindenképpen összeült volna, eredetileg a koronavírus-helyzetről, az Unió és Oroszország kapcsolatáról, valamint klíma- és környezetvédelmi kérdésekről akartak tárgyalni (Orbán Viktor még ezeket említette, mikor megérkezett, Minszkről bölcsen hallgatott), de az incidens mindent felülírt, és rendkívüli módon a Ryanair esetét tárgyalták elsőként.
Itt elkövethetett volna Magyarország egy kardinális tévedést, ugyanis az utóbbi időben mi „vétópolitikát” folytattunk Brüsszelben, mindent megvétóztunk, ami csak kellemetlen lehetett volna olyan nagy és modortalan barátainknak, mint Oroszország, Kína vagy Törökország. Mivel Orbán Viktort kiváló kapcsolatok fűzik Lukasenka elnökhöz (ahányszor leírom, hogy „elnök”, mindig a Gyalog-galopp jut eszembe: „Nekem ugyan nem vagy királyom, nem választottalak meg!” – hát Lukasenkát sem választották meg, csak mégis gyakorolja a hatalmat), benne volt a pakliban egy vétó lehetősége, azonban erre nem került sor. Magyarország most, hogy komoly tétje volt a döntésnek, kivételesen a jó megoldást választotta és támogatta a Fehéroroszországot elítélő nyilatkozatot. Mint a Külügyminisztérium sajtóosztálya nyilatkozta az ATV-nek (ám hivatalos kommüniké még nincs, lehet, hogy talán ez az, szóval a Kükümben is érdekes rend van...):
„Magyarország csatlakozott a kérdésben kiadott közös, uniós nyilatkozathoz. Ennek szövege tehát hazánk álláspontját is tükrözi.”
Jól van, akkor ezt a csapdát kikerültük. Pedig az EU-csúcs tanácskozásaival egy időben Lavrov orosz külügyminiszter azt üzente Szocsiból, ahol görög kollégájával tárgyalt, hogy:
„Azt javasoljuk, hogy a helyzetet ne a pillanat hevében, ne kapásból, hanem az összes rendelkezésre álló információ alapján értékeljük, különösen amiatt, hogy a fehérorosz külügyminisztérium szóvivője részletes nyilatkozatot tett.”
Vagyis magyarul: azt mondta, hogy szicsasz. Hát, lehet, hogy neki szicsasz (különben ez mutatja, mi lenne, ha Törökország vagy az Orosz Föderáció uniós tagállam volna – csupa-csupa szicsasz lenne minden döntés, ha a felmerülő kérdést kényelmetlennek éreznék), de Brüsszelben másként járnak az órák, megszületett a verdikt. Mi áll benne?
„Az Európai Tanács határozottan elítéli egyrészt azt, hogy a Ryanair repülőjáratát 2021. május 23-án leszállásra kényszerítették Minszkben (Belarusz), veszélyeztetve a légi közlekedés biztonságát, másrészt azt, hogy a belarusz hatóságok fogva tartják Roman Protaszevics újságírót és Szofija Szapegát.
Az Európai Tanács:
– követeli Roman Protaszevics és Szofija Szapega azonnali szabadon bocsátását, valamint azt, hogy biztosítsák számukra a szabad mozgást,
– felszólítja a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet, hogy sürgősen vizsgálja ki ezt a példátlan és elfogadhatatlan eseményt,
– felkéri a Tanácsot, hogy az idevágó szankciós keret alapján a lehető leghamarabb fogadjon el további, személyekre és szervezetekre irányuló jegyzékbe vételeket,
– felszólítja a Tanácsot, hogy fogadjon el további célzott gazdasági szankciókat, valamint felkéri a főképviselőt és a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszenek elő javaslatokat ennek érdekében,
– felszólítja az összes uniós székhelyű légi fuvarozót, hogy kerüljék el a Belarusz feletti átrepüléseket,
– felszólítja a Tanácsot, hogy fogadja el az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy be lehessen tiltani a belarusz légitársaságok átrepülését az uniós légtér felett, valamint hogy meg lehessen akadályozni az ilyen légitársaságok által működtetett járatok hozzáférését az uniós repülőterekhez,
– szolidaritásáról biztosítja Lettországot a lett diplomaták indokolatlan kiutasítását követően.
Az Európai Tanács továbbra is foglalkozni fog a kérdéssel.”
Erre mondtam, hogy Lukasenka orosz rulettet játszott és már az első kísérletre főbe bírta lőni magát. De mi a helyzet Roman Protaszevics barátunkkal?
Azt mindenki szeretné tudni, lehet, hogy még ő is. A tegnap esti órákban édesanyjára hivatkozva elterjedt a hír, hogy szívpanaszokkal rosszul lett a 26 éves fiatalember, de ezt nem sokkal később egy videofelvétellel cáfolták a minszki hatóságok, melyen megszólal ő maga, és azt mondja:
„A minszki SIZO előzetes letartóztatási központ 1. számú fogdájában vagyok. Kijelenthetem, hogy nincsenek egészségügyi problémáim, beleértve a szívemet és bármely más szervemet is. A tisztek a legnagyobb korrektséggel és a törvényeknek megfelelően bánnak velem. Továbbra is együttműködöm a nyomozással, és beismerem a minszki tömeges zavargások szervezésének vétkét.”
Akkor már meg is van a tizenöt év börtönre szóló ítélet ezután a – különben hamis – beismerés után. Már persze, ha nem történik valami időközben. Nos, Protaszevics szíve lehet, hogy jól van, bár erre sem vennék novicsokot, de hogy az arcán, mint képünk is mutatja, világosan láthatóak a bántalmazás nyomai. Ezt az embert minden jel szerint megverhették, az ilyen, kínzással kikényszerített vallomás semmit sem ér.
Egyelőre itt tart a Protaszevics-ügy és bármi lehet még belőle: az Unió gyors reakciója azt mutatja, Brüsszelnek kezd elege lenni abból, hogy semmibe veszik, ha hasonló szellemben döntenek az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról is, annak a Kreml nem fog örülni.
Nos, meglátjuk mi lesz, de a jelek arra mutatnak, hogy a halogató, késlekedő, belenyugvó uniós külpolitikának lassan vége és új szelek kezdenek fújni.
Szele Tamás
