Forgókínpad

Forgókínpad

Ugróiskola a bíróságon

2021. június 01. - Szele Tamás

Csókoltatom a független magyar bíróságot, megint sikerült olyan ítéletet hozni, amilyent – de még magánál az ítéletnél is sokkal, de sokkal szebb az indoklása. Azt egyszer még tanítani fogják, annak ékes példájaként, hogyan állhat egy indoklás szöges ellentétben úgy a jog és a törvény szellemével, mint a józan ésszel is.

jachtparkolo1.png

(Fotó:444)

Igen, a Momentum jachtparkolójának esetéről lesz szó. Előbb ismertetném az előzményeket: történt pedig, hogy tavaly augusztusban Belarusz földjén tömegtüntetésekre került sor, mert Lukasenka elnök példátlan szemtelenséggel csalt a választásokon. Ez akkor nem kis felfordulást okozott az uniós politikában, és külügyminiszterünk, az agilis Szijjártó azonnal bele is vetette magát az események forgatagába, mondhatni égett a keze alatt a munka, legalábbis saját állítása szerint, hiszen az Unióval határos államban alakult ki a krízis. Konzultált elmondása szerint mindenkivel (leginkább a balti államok külügyeit emlegette), csak volt a dolognak egy apró szépséghibája.

Az, hogy épp akkor fotózta le az Átlátszó Magyarország egyik leggazdagabb embere, Szíjj László Lady MRD névre hallgató luxusjachtján, amikor állítása szerint ő válságot kezelt. Mégpedig Budapesten kezelte a minszki válságot.

De hát jachtról nem lehet válságot csillapítani? Van internet, van laptop, van telefon. Csak épp titkosított csatorna, az nincs, nem véletlen, hogy egyes diplomáciai ügyeket csakis adott körülmények közül szabad intézni. Jachtról például tilos. De a jelek szerint nem mindenkinek tilos. Erről akkoriban sokféle vélemény elhangzott, a legpregnánsabb Földi Lászlóé volt, aki szerint:

Jogos lett volna, ha a külügyminiszter emberei elsüllyesztik a csónakot, amivel az Átlátszó fotósa megközelítette a jachtot, sőt, a világon mindenhol ez történt volna, mivel ez merényletnek minősül, és nekik mindenképpen meg kell védeni a védett személyt, aminek hogyha egy támadó oldaláról nézzük, megvan annak a kockázata, hogy ez az életébe kerülhet.”

Amint látom, a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportja magáévá tette Földi jogfelfogását, még ha nagyon enyhe formában is, de erről később.

Előtte lássuk magát a cselekményt: Szijjártó ladikozásának hírére természetesen reagált a magyar belpolitikai élet, ki-ki vérmérséklete szerint, Földi és elvtársai álláspontját már láttuk, a Momentum TizenX nevű ifjúsági szervezete pedig oly módon, hogy a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium Bem téri épülete előtt, a parkoló egyik helyére vízalapú festékkel felfújták a Lady Mrd nevét és sziluettjét, hogy ha a külügyi tárca vezetője munkába menne vele, legyen hol parkolnia.

Ez ügyben tartották meg tegnap az elsőfokú tárgyalást, ítélet is született, ha cifrán is. Mit ír erről a HVG?

Rongálás miatt figyelmeztetésben részesítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság Szabálysértési Csoportja azt a négy Momentum TizenX-es fiatalt, akik tavaly augusztusban egy jachtparkolót festettek fel a Külgazdasági és Külügyminisztérium elé.”

De miért mondom, hogy cifra az ítélet?

A párt január végén azt közölte, hogy határozatot kaptak, miszerint az eljárás alá vont fiatalokat figyelmeztetésben részesítik és kezdeményezték a fiatalkorú elkövetők gyámhivatali védelembe helyezését. Ezt nem fogadták el és tárgyalást kértek. A napokban egy két részletben tartott tárgyaláson első fokon elítélték őket, a korábbi végzést fenntartva.”

Ez azért már súlyosabb: a gyámügy a családjából is kiemelheti a fiatalkorút, ha jónak látja. Hogy mit lát jónak, az meg tőle függ. Kicsit soknak tűnik az ilyesmi egy olyan firkáért, amit elmosott volna az első zápor, de még úgy is csak bruttó 4500 forintba került az eltakarítása, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó távolította el.

Nem az első eset, hogy nevetséges firkák, festékfoltok miatt aránytalan büntetéseket szabnak ki, gondoljunk csak Gulyás Márton esetére, mikor 2019-ben 220 óra közmunkára ítélték, mert ugyancsak vízalapú, lemosható festékkel öntötte le a Sándor-palotát: bár nála három év felfüggesztett szabadságvesztésről indult az ügyészség javaslata, az enyhült közmunkára. De említhetnénk a még korábbi, Szabadság téri ügyeket is, mikor felnőtt emberek akartak elítélni több százezres bírságra más felnőtt embereket azért, mert egy olcsó építési ponyvára festettek ezt-azt. Ott voltam a tárgyaláson, kis híján nevetségbe fulladt, mikor kiderült, hogy az egyik vádlott – Pápai Gábor, a Népszava karikaturistája – jóval több pénzt kap egy-egy rajzért, mint a ponyva ára, így nem értékcsökkenés, hanem értéknövekedés következett be: orvul, garázda módon megnövelte a textília értékét azzal, hogy ráfestett... akkor viszont, egy kivételtől eltekintve, melyet valamiért külön tárgyaltak, felmentés lett a sok vádból.

Szóval, láthatjuk: akadtak még aránytalan ítéletek ilyen ügyekben és akadtak arányosak is. De lássuk azt a híres-nevezetes indoklást, ami miatt figyelemreméltó ez a történet. Itt a 444 által nyilvánosságra hozott anyagból fogok idézni. Akkor lássuk.

A bíróság elismeri, hogy a véleménynyilvánítási jog alapvető szabadságjog, azonban mindenkitől elvárható a mások tulajdonának tiszteletben tartása.”

Általában véve igen, azonban tartsuk szem előtt, hogy anyagi kár nem keletkezett, a takarítás költségei pedig olyan alacsonyak voltak, hogy elhanyagolhatónak tekinthetőek. Azonban:

Az eljárás alatt nem sikerült feltárni olyan körülményt, amely az eljárás alá vont személy cselekményének társadalomra veszélyességét kizárta volna.”

Tessék? Fel kell tárni a társadalmi veszélyességet kizáró körülményeket, bár elképzelésem sincs, mik lehetnek azok ebben az esetben, különben minden, akármi és bármi veszélyesnek tekintendő a társadalomra? Már a római jog óta tudjuk, hogy „negativa non sunt probanda”, „negatívumot nem lehet (nem kell) bizonyítani”, azé a bizonyítási teher, aki állít, ez miféle új jogi felfogás? Legközelebb, ha bíróságon lesz dolgom, netán azt is bizonyítanom kell majd, hogy nem vagyok dalos kis pacsirta, különben felküldenek a virágzó rózsabokor ágára csicseregni?

A kívülállók számára nem volt értelmezhető az eljárás alá vont személyek motivációja. A politikai vélemény kifejezésekor szükséges, hogy az azt észlelők számára egyértelmű legyen, hogy az adott cselekmény tiltakozás valamely intézkedés ellen.”

Bonyolult a helyzet, mert az észlelők számára bármi lehet egyértelmű is, kérdéses is. Itt a bíróság egy AB-álláspontot akart kikerülni (azért sikerült ilyen furcsát írnia), mely szerint nem büntetendő az ilyen akció, ha a cselekmény és a véleménynyilvánítás között közvetlen összefüggés van, ha a cselekmény mind a véleménynyilvánító szubjektív szándéka, mind a nyilvánosság által is értelmezhető közlés. Valamint más módon a véleményét nem tudta volna a véleménynyilvánító kifejezni. Sőt, egy másik AB-állásfoglalás szerint:

A véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonhoz való jog ugyanis akkor áll tényleges kollízióban, ha a tettleges véleménynyilvánítás a tulajdon tárgyában állagsérelmet okoz, a tulajdon értékét csökkenti. (…) Látszólagos a kollízió abban az esetben, ha a véleménynyilvánítás egy tárgyra irányul ugyan, de nem célozza, és nem is eredményezi a tulajdon tárgyának állagsérelmét. Ebben az esetben a véleménynyilvánítás szabadsága nem a tulajdonhoz való joggal, hanem más alapjoggal, így pl. a személyiségi jogokkal fog konkurálni.”

Azonban itt személyiségi jogi keresetet nem látunk, mert senki nem is indított ilyesmit. Kínos lett volna, ha Szijjártó elkezdi magyarázni, hogy dolgozni ment a jachttal, bokros teendői szólították oda, minden egyéb híresztelés rosszhiszemű rágalom...

A bíróság súlyosító körülményként értékelte az elkövetett cselekmény elszaporodott voltát.”

Akkor a tisztelt bíróság többet tud, mint én, mert az előbb felsoroltam az ismert precedenseket, de mindegyikük évekkel ezelőtti. Nem tudok újabbakról: ha ők tudnak, jobbak lehetnek az információs forrásaik, mint nekem. Pedig igyekszem tájékozódni, munkaköröm ezt kötelezővé teszi számomra. Zárjuk a történetet az egyik első fokon elítélt szavaival:

Ott van kilenc ember a tárgyalóteremben, és teljesen feleslegesen töltünk el órákat egy ilyen üggyel, ami valójában nem több, mint mikor a gyerekek egy ugróiskolát festenek a járdára. Másrészt viszont bosszantó is ez az egész, látszik, hogy valamit nagyon akarnak kezdeni az üggyel, meg akarnak félemlíteni bennünket. A bírónő gyakorlatilag ezt fogalmazta meg, mikor azt mondta, hogy az ítélettel szeretne távol tartani minket hasonló akcióktól.”

Egyelőre fellebbeztek: az az igazság, hogy ennek az ügynek már a bíróságig sem lett volna szabad eljutnia. Ez, tekintve az okozott kár csekély voltát, nem rongálás (a graffitizést általában ennek tekintve peresítik), mivel komolyabb megbotránkozást nem okozott, maximum némi mosolyt, nem garázdaság (pedig az az igazi gumiparagrafus, szó szerint bármi minősülhet garázdaságnak), ez igazából tényleg csak egy aszfaltrajz.

Az elkövetői is részben fiatalkorúak.

Még jó, hogy nem gyermeknapon hirdettek ítéletet, hanem egy nappal később. Ugyanis ha kimondanák, hogy az aszfaltrajz politikai bűncselekmény, az egész gyermeknap tömeges, előre be nem jelentett politikai demonstrációvá változna és a fél országot le kéne csukni.

Még pár ilyen indoklás, és nem lesz elég fogdánk.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása