Forgókínpad

Forgókínpad

Pegasus: a fejlemények

2021. szeptember 21. - Szele Tamás

A tisztelt olvasóközönség nem egyszer és nem kétszer reklamálta, hogy „miért nem írunk a Pegasusról és a Fudanról”. Azért nem írtunk erről a két témáról, mert nem volt mit. Az ujjunkból meg nem szophatunk ki híreket, akárhogy követelik a politikacsinálók (tőlük ered ez az igény). Elhiszem, hogy kampányban jól jött volna, csak ha nincs hír, akkor nincs hír.

meszaros_varkonyi_pegasus.jpg

Én biza hírt hazudni, kitalálni nem fogok, akinek erre volna igénye, forduljon, kérem bizalommal konkurenciánkhoz, a kormánymédiához, ők nagyon tehetségesek és még inkább szorgalmasak e téren.

Azonban most vannak hírek, tehát foglalkozunk is velük. Lassan szotyognak, és időnként úgy tűnik, mintha nem is lennének, de mégis hírek ezek, csak értő szemmel kell őket olvasni. Szedjük csak szépen össze az elmúlt két hét eseményeit, rendezgessük őket egymás mellé, aztán lépjünk hátra és szemléljük meg az összképet.

Előre szólok, nem csak szürreális lesz, de igen randa is.

Az első hír, amivel foglalkozunk az, hogy szeptember nyolcadikán kiderült: a Pegasus megfigyeltjei közé tartozik Páva Zoltán, az Ezalenyeg.hu portál kiadója, tulajdonosa, üzemeltetője. Ez különös fejlemény, ugyanis ha egy épeszű szolgálat egy hírportál tevékenysége iránt mutat érdeklődést, olyan embert figyel meg, aki ír beléje, tehát egy munkatársat. A tulajdonosnak jó esetben nincs köze az orgánum tartalmához, és normális körülmények között nem is szokott abba beleszólni, a tulajdonosnak az anyagiakhoz van köze, lapfinanszírozástól terjesztésig, hirdetésekig, sőt, sajtóperekig, de tartalmi ügyekbe csak nagyon extrém körülmények között szól bele (rendszerint, ha a tartalom már a lap pénzügyi létét veszélyezteti, láttam már olyant is – de ritkán). Én magam ugyan szintén érintett vagyok a megfigyelésekben, de remélem, pont emiatt senki sem fog kormánypártisággal vádolni, ha megjegyzem: a szóban forgó médium nekem nem kedvencem. Harsánysága, szándékolt „egyszerűsége”, küldetéses hangvétele miatt. Abban egyetértek velük, hogy a mostani kormányzat körülbelül a legrosszabb, ami elképzelhető számunkra, afelől viszont vannak kétségeim, hogy a következő – bármilyen felállású és összetételű is legyen – sokkal jobb lesz. A jelenleginek mennie kell, de úgy gondolom, abban ne reménykedjünk, hogy a NER után rögtön jobb lesz, tekintve az ország állapotát, különösen a gazdaság torzulásait. Viszont ezt én leírhatom ebbe a lapba, ugyanis nem támogatjuk egyik politikai oldalt vagy pártot sem, ők elkötelezettek, nem mondhatják, hogy nem lesz egyből szőlő, lágy kenyér. Az viszont igaz, hogy hazudni nem szoktak. Mindenesetre Páva úr arra gyanakszik, hogy, mint mondta, a lap „közvetlen, szókimondó hangvétele” miatt került a szolgálatok látókörébe, én másra. De hagyjuk meg neki a saját véleményét, mely szerint:

Az ellenzéki médiában azt a szerepet töltjük be, akik le mernek írni mindent, de a fő szabályunk, hogy soha nem hazudunk. Az ellenünk indított perek több mint 95 százalékát megnyertük” – mondta Páva, hozzátéve, hogy a szókimondó stílusukra jellemző, hogy ők merik „csicskának” hívni a „kegyelteket”, „királylánynak a trónörököst”, és „strómannak” a „pénztárosokat”. Szerinte ilyen szabad szellemben a többi orgánum nem szólal meg.”

Hát, nem. Nem erről van szó, királylányozásért, csicskázásért, strómanozásért nem figyelnek meg senkit, főleg nem egy olyan embert, aki nem ír a lapba. Minek tennék? Hogy kitalálják, holnap milyen jelzőt talál ki valamelyik munkatárs? Azt a tulajdonos nem tudja, nem is tudhatja. Jelzőkért különben is perelni szokás Magyarországon, azokon nincs mit nyomozni, azok már kész, adott bizonyítékok.

A megfigyelés ténye viszont bebizonyosodott a toolkites vizsgálat útján, én a magam részéről arra gondolok, hogy Páva úr kapcsolati hálója érdekelhette a megrendelő szerveket, vagy az üzleti, pénzügyi viszonyai. Esetleg az üzlet és a politika találkozási pontjai.

A második elemzésre méltó hírünk is erre utal, de ez már érdekesebb. Ugyanis a tegnapi ülés előtt (szeptember 17-én) interjút adott a Magyar Hangnak Stummer János, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke, melyben valószínűleg felállította a semmitmondás magyar rekordját, ugyanis neki leginkább csak kérdései voltak, éspedig:

Két nagyon fontos kérdésre kell minél előbb választ kapnunk. Egyrészt, hogy történt-e ilyen beszerzés. Másrészt pedig, ha igen, akkor ki, mikor, milyen felhatalmazással és kikkel szemben használta fel a szoftvert. Adódik persze egy harmadik kérdés is, hogy amennyiben történt jogosulatlan információszerzés, akkor a politikai felelősség kit terhel.”

Nos, tegnap összeült a bizottság, megkapták a válaszokat, azonban a kormány 2050-ig titkosította azokat, így előállt az a faramuci helyzet, hogy a bizottsági tagok már ismerik a valóság egy szeletét – nagyobbat, mint a sajtó vagy a közönség, de kisebbet, mint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, mely a megfigyeléseket végezte, bár a legtöbbet mégsem ők tudhatják. Ugyanis Mesterházy Attila minden üléstől függetlenül kért egy találkozót a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójától, Szabó Hedvig nemzetbiztonsági altábornagytól, aki elmondta neki:

Magyarországon egyedül és kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ) jogosult igazságügyi miniszteri vagy bírói engedély birtokában lehallgatást végezni. Garanciát vállalt arra, hogy a szervezet soha senkit nem hallgatott le engedély nélkül. A szakszolgálat mindig a legfejlettebb technikát alkalmazza az operatív akciókban. Ezzel kapcsolatban a baloldali politikus leszögezte: szilárd meggyőződése, hogy a kormány rendelkezik a Pegasus nevű szoftverrel, és egészen biztosan jelenleg is használja.”

Nos, a Mesterházy-féle információk alapján megdőlt az az elméletem, hogy a megfigyeléseket az Alkotmányvédelmi Hivatal végezte, de dőljön csak: az viszont kiderült, hogy a Pegasusnak még mindig vannak magyar lovasai.

De kiket figyelnek meg? Érdekes módon – a HVG nyomozása alapján – ez nem ellenzéki monopólium. Dezső András kiváló írása szeptember 17-én tisztázta:

Úgy tudjuk, a szolgálatokat azért érintette kínosan a botrány, mert a Pegasusszal nemcsak ellenzékinek tartott üzletembereket vagy éppen kormánykritikus újságírókat figyelték meg, hanem szép számmal akadtak a megfigyeltek között olyanok, akik a Fidesz és a NER gazdasági holdudvarához tartoznak. A botrány kirobbanásakor pedig nyilvánvalóvá vált: a NER-es emberekről gyűjtött érzékeny adatok ugyanúgy külföldön landolhattak, mint azok az információk, amelyek arról a több mint 300 emberről keletkeztek, akik magyarországi célpontként kerültek fel a listára. Ezért aztán az Alkotmányvédelmi Hivatal berkein belül információnk szerint most azt vizsgálják, kik állhattak a kiszivárogtatások mögött.” (HVG)

Elvtársak, régi sztálini tétel:

A barátainkra mindig jobban kell figyelnünk, mint az ellenségeinkre. Az ellenségeinkből ugyanis bizonyos fordulatok hatására még lehet barát, de a barátainkból már csak ellenség válhat...”

És igaz bizony, ha sokan el is felejtik: már az eredeti Pegasus-listán, ami hónapokkal ezelőtt került ki a Forbidden Storieshoz és az Amnesty Internationalhoz, szerepelt két volt államtitkár neve: Aszódy Attiláé és Weingartner Balázsé.

Sőt, ha már a listánál tartunk, egy mai fejlemény is bonyolítja az ügyet: kiderült, hogy a NERcegek luxusútjait évek óta fotókkal dokumentáló Németh Dániel fotós-újságírót is megfigyelték, holott sem ő, sem Páva Zoltán nem szerepeltek az eredeti, Forbidden Stories-féle listán. Mit jelent ez?

Azt jelenti, kedves felebarátaim, hogy az a bizonyos, ötvenezres, világszintű lista az izraeli anyacégtől kellett kiszivárogjon (inkább kikerüljön) több hónappal ezelőtt, és bármit is beszélt azóta Shalev Hulio, a cég alapítója és résztulajdonosa arról, hogy amely ügyfelek újságírókat figyeltek meg, azoktól megtagadják a hozzáférést, nem tettek semmit. A Pegasust pedig zavartalanul használják továbbra is, például a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. És így már nem sokat ér maga a lista, az már bővült azóta, most már a telefonok vizsgálata mutatja ki a megfigyelés tényét.

De mivel vívta ki Németh Dániel a szolgálat figyelmét? Tekintve a fenti gondolatmenetet, nem korábbi munkáival, melyek között szerepelt Szijjártó Péter sziesztájának bemutatása a Lady Mrd fedélzetén és melyért Földi László a fotós likvidálását is jogosnak találta volna – hanem valami újabbal. Mik voltak az újabb, tehát a lista kikerülése és a mai reggel közötti munkái? Egyáltalán, mikor figyelték meg a kolléga urat?

Az egyik telefonját 2021. július 1–9., a másikat július 5–9. között. Tehát valamit közvetlenül ez előtt kellett tegyen, amivel kivívta a „kitüntető figyelmet”. Mint a Telex írja:

2021. június 24-én Mészáros Lőrinc egy ICON feliratú pólóban, újdonsült párjával, Várkonyi Andrea korábbi tévés műsorvezetővel az oldalán tűnt fel a dél-olaszországi, Nápolyhoz közeli Amalfi belvárosában. Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátjának, Magyarország egyik leggazdagabb emberének a felbukkanása nem volt teljesen váratlan. A milliárdos családja és Orbán által korábban is használt OE-LEM lajstromjelű Bombardier magángép, illetve a Lady Mrd nevű háromszintes jacht is épp aznap érkezett meg Nápoly környékére. Ezért gondolta Németh Dániel fotós-újságíró is, aki a magyar médiában egyedülálló szívóssággal leplezi le kormányközeli figurák bizalmas találkozóit és eltitkolni próbált luxuséletvitelét, hogy a járművek útvonalát követve érdemes lehet idén nyáron Dél-Olaszországba utaznia. Csakhogy miközben Németh a kormányközeli milliárdosok után nyomozott, valakik ott voltak az ő nyomában is.”

Ez lehet tehát a titok nyitja. Mészáros Lőrinc. És ez visszautal Páva Zoltán megfigyelésére is: teljesen értelmetlen volt ugyan, de az indoka lehetett az, hogy valamelyik NERceg megsértődött a lapjában megjelenő egyik-másik jelzőtől, és így próbálták meg „kitörni a nyakát”.

Ami pedig nagyon rosszat jelent, ugyanis megfigyelést minden állam végez, de nemzetbiztonsági okokból. Egy külügyminiszter lehet nemzetbiztonsági tényező, de egy kormányközeli üzletember magánélete, más üzletemberek tevékenysége vagy egyes politikusok sértődékenysége nem.

A magyar kormány szó szerint magáncélokra használja azt az eszközt, amit ilyesmire tilos volna, de nem is erre találták ki. És akkor magáncélokra használja a szolgálatokat is.

Hátralépve, az elmúlt hetek eseményeit összegezve ez az ijesztő kép tárul elénk: a Magyar Banánköztársaság tablója, ahol már a nemzetbiztonsági érdeket is felülírják a személyes indulatok és pénzügyi érdekek.

Ezen érdemes eltöprengeni.

Van min.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása