Ma szombat van, ugyan munkanap, de nem mindenkinek az – leginkább nem is azért munkanap, hogy „lecsúsztassuk” a karácsonyi szabadnapokat, hanem azért, hogy tülekedhessünk a plázákban lila kocsikenőcsért, neonzöld bajuszpedrőért és más hasonló terményekért, amikre múlhatatlan szükség van, amik nélkül nincs ünnep és amik miatt majd a pokolba kívánnak velük megajándékozott szeretteink.

Szóval, a plázákban munkanap, a boltokban munkanap, a politikában viszont szombat, mint a viccbéli rabbinál, csak fordítva: „imádkozom, egyszer csak csoda történik: jobbra szombat, balra szombat, középen vasárnap”. A magyar politikának ehhez imádkoznia se kell. De ennek következtében ma nincs Völner-ügy, mert tegnap csak annyi történt, hogy megvan az utódja, aki ellátja az államtitkár feladatait a jövőben. Ez az utód az elődje, Répássy Róbert, aki már dolgozott ugyanebben a munkakörben, javaslom neki kézizmainak expanderes edzését, mert majd sok megfigyelési engedélyt kell aláírjon, egyre többet. De ennél több újdonságról nem lehet beszámolni, mert nincs, annak ellenére, hogy létezik egy olvasói réteg, mely követeli a szenzációs leleplezéseket, akkor is, ha egyelőre semmi lehetőség rájuk, részükről szokott elhangzani az igény: „akkor találjatok ki valamit, nem baj, ha nem igaz”. Neki tényleg nem baj, nekünk, sajtómunkásoknak baj lenne, méghozzá nagy – tehát nem teszünk ilyent, népmesékért továbbra is tessék a fonóba fáradni.

Aztán persze van olyan sajtónak látszó valami – még csak nem is tárgy – ahol megteszik. Sőt, egyebet sem írnak, csak olyasmit, ami kényes ízlésű olvasóik tetszését elnyeri, náluk nem csak nem baj, ha valami nem igaz, az a baj, ha véletlenül becsúszik egy valódi hír, mert összeomolhat tőle az olvasói csoport világképe, egysége, visszhangkamrája, és oda a jól tejelő piac.

Persze, az álhírlapokról beszélek, amik a különleges jogrend (vagy inkább egy jól megfontolt rendőri intézkedés) hatására látszólag visszaszorultak, már alig-alig találkozni a pár éve még minden nap szembejövő piros-sárga fejlécekkel (annak a nagyon jövedelmező álhírlap-hálózatnak volt ez a védjegye, amit a rendőrség számolt fel, jóllehet, még a különleges jogrend bevezetése előtt, ugyanis azt terjesztették még 2020. január 29-én, hogy a Keletinél kitört a járvány, az állomás épületében hullanak az emberek – ablak sem tört aznap a Baross téren, nem, hogy járvány). Változnak az idők, az álhírszakma nagy öregjeinek be kellett látniuk, a törvénnyel szembe nem mehetnek, akármilyen kiváló táptalaja is az álhíreknek a világjárvány, nem lehet kihasználni, mert jön a rendőr. És büntet – már persze, amikor teszi.

Épp ez a helyzet idézte elő a jelenlegi állapotot: a klasszikus álhírek (sportoló, művész, politikus odahazudott halála szívrohamban, autóbalesetben, olyan koholt politikai vita, amiről épp csak a résztvevői nem tudnak, kisebbségi csoportok elleni hangulatkeltés) ma már nem szenzációk, ezek csak a régebbi, békebeli világban működtek. A világjárvány szenzáció lenne, csak ahhoz nem okos dolog nyúlni, tehát kevés legény maradt talpon a vidéken, de azok annál radikálisabbak.

És a konteók is mutálódnak, mint a vírus, márpedig azokból élnek. A konteó mára az újdonság, a szenzáció erejénél is fontosabb lett, mivel a Facebook és a Google időről időre lesöpri a még működő álhír-orgánumok némelyikét, átszorulnak más közösségi felületekre, például a Telegramra. Azért nem a Vkontaktyéra vagy a Weibora, mert ott bizony sokkal komolyabb cenzúra van, mint máshol: mindegyik álhír-felület megpróbálta már az orosz közösségi oldalt, de a legtöbbet nagyon gyorsan elzavarták róla, ahogy valami aprósággal szembementek – esetleg tudtukon kívül – Moszkvával. A Telegramon működő magyar konteó-csoportokról kiváló elemzés jelent meg az Átlátszón, amit részletesen talán máskor boncolgatnék, pedig megérdemli a figyelmet, de minket az új üzleti modell érdekel, amit a működő és modernizált álhír-orgánumok alkalmaznak – és azok, akiknek érdekük a konteók terjesztése. Ez az Átlátszó írása alapján így néz ki:

Keresünk egy divatos, modern konteót (Qanon, Great Reset, stb.) → Létrehozunk egy ezzel foglalkozó csoportot, ami rövid idő alatt népes és összetartó közösséggé válik az alapeszmék mentén → kialakul a visszhangkamra, a véleménybuborék → megátkozzuk a valódi sajtót, megátkozunk minden kételkedőt és ellenvéleményt → a fanatizált közösségben kiválóan tudjuk osztani a saját felületeink álhíreit → melyeken azonban bőven van reklám, és melyeket minden hívünk megnyit → zsebre vágjuk a bevételt.

Ebben a modellben érdekes módon mintha háttérbe szorulnának maguk az ideológiát, eszmeiséget hordozó médiumok, a közösség tűnik fontosabbnak: de ez csak a látszat. A valódi pénz a hirdetések bevételében van. Már persze, ha nem kap a csoport és a felület egy kis plusz apanázst is mindenféle köröktől. De pusztán a reklámbevétel is hozhat milliókat havonta. Hogy Pista bácsi, Mari néni, szeretett híveink esetleg belepusztulnak valamelyik hülyeségünkbe? Sebaj, áll a helyükre száz másik.

Az a lényeg, hogy minél képtelenebb, érzelmeket felkorbácsoló őrültségeket írjunk, az erősíti a törzsi tudatot, mely szerint csoportunk „a valódi igazság ismerője”, mindenki más birka.

Akkor lássunk pár aktuális példát ezekre a marhaságokra, bár előzőleg megemlíteném, hogy a szimpla vírus- és járványtagadás ma már tucatáru, nem hoz jelentős forgalmat, fel kell turbózni, ilyenkor jönnek jól vagy a Russia Today vagy az amerikai alt-right sajtó, például a Breitbart anyagai, de a nemzetközi piacon olyan mennyiségben termelik a hülyeséget – nyilván a politikai destabilizáció céljából – hogy alapanyagban nincs hiány. Nézzük például a „Pokol a Földön” (nem viccelek, ez egy orgánum címe) egyik tipikus írását.

„A feleség leírja Dr. Andreas Noack halálsugár kínzását”

A feleség nem beszél ebben az írásban halálsugárról (más írásokban igen, bár szerintem meg se kérdezte senki, ebben a világban nem szokás), a cikk utal arra, hogy az illetőt Zoomon keresztül ölték meg, a legendás halálsugárral, ami arról nevezetes, hogy még senki sem látta. Annak a közönségnek, amelyik elhiszi, hogy az oltottság Messengeren keresztül is fertőz, ez a mese még túl jó is. Azt mondtam, nem kérdezték meg az elhunyt nejét? A konteósok nem is, ellenben a PolitiFact tényellenőrző oldal megtette, nekik azt mondta, hogy a férje (vagy élettársa, ez nem derül ki világosan a szövegből, de talán nem is ez a legfontosabb) szívrohamban hunyt el.

Hát, van ilyen, kérem, most ki lehet kiáltani az özvegyet is mindenféle megvásárolt hazugnak. Fő, hogy az üzlet menjen. Ebben az írásban például azt lehetett sulykolni, hogy az oltásokban mikroszkopikus borotvapengék vannak. Szerintem mikroszkopikus borotvák is, azzal húzza le a vírus a tüskefehérjéit, ha bálba készül.

Másik hírük szerint:

„Megvan az új világkormány bejelentésének az időpontja?”

Ez 2021. március 20. lett volna. Csak nem került rá sor, de „közeleg a Vihar”, ahogy Qanon mondaná. Pogány, aki villámhárítót használ. A lap éles hangú írásban támadja a karácsonyi ünnepeket és az egész világot úgy általában (Eszter – Fényhozó szignóval), nem mentes az antiszemitizmustól sem, de nem foglalkozhatok vele tovább, mert akad párja. Éspedig az endoftimenews.com (https://hu.endoftimenews.com/), aminek címe ellenére sincs köze a mormon egyházhoz. Klerikálisnak tűnő hangvétele arra utalna, hogy a katolikus egyházhoz kéne köze legyen, de ahhoz sincs, sőt, ellenkezőleg: olyan egyház nincs a világon, ami ezeket a tételeket vallaná, vagy ha van, nem történelmi. Köze ugyan lehet Ferenc pápa vatikáni ellenzékéhez, bár szerintem csak a szerkesztő rokonszenve szintjén, de ez a „lap” is az orosz és alt-right propaganda emlőin csüng. Különben magát az oldalt egy tíz éve létező Facebook-közösség támogatja, az „Utolsóidők Eseményei”, illetve egy egészen újat is létrehoztak erre a célra, aminek nemes egyszerűséggel annyi a neve, hogy „Mi nem oltatunk”. Rendben, de mik az Utolsó Idők hírei náluk?

„A feltétel nélküli alapjövedelem, a globális világkormány legnagyobb átverése és csapdája”

Mondjuk nem tudom, milyen lenne egy nem globális világkormány: lokális? Az a fontos, hogy nem szabad feltétel nélküli alapjövedelmet adni, mert az az emberekbe ülteti a chipet és az a Fenevad Bélyege. Mondták volna ezt Augustus császárnak, aki bevezette az ingyenes gabona- és olajfejadagot minden római polgárnak, aki kérte – feltétel nélkül. És ez a császárság fennállása alatt érvényben is maradt.

„Új tanács alakult: a vatikán és Ferenc fogja irányítani a „nagy újraindítás” sátánista programját”

Ráadásul ez a „Szabadkőműves” rovatban van (igen, van ilyenjük). Maga az írás rémítő halandzsa, értelme sincs, sőt, a „szabadkőműves” szó sem szerepel benne, lényegében véve Ferenc pápa rágalmazásából áll, mindenféle képtelen rémmesékkel. Amint a másik hasonló is:

„Viganó érsek: jó néhány püspök támogatja az Új Világrendet,és gyakran látogatják a Bilderberg Klubot”

Megeszem a kávéscsészét, ha az érsek ilyen magyarosan írja a nevét, bár valóban szokott össze-vissza beszélni. De mi lehet a Bilderberg Klub? Vigano szavaiból nem derül ki. Bilderberg csoport van, klub nincs. Menjünk tovább.

„Burke bíboros: most jött el az egyházszakadás ideje”

„Müller bíboros, Vigano érsek, és mások is elutasítják a nagy újraindítást”

„Katalin Emmerich: A szabadkőművesek titkos, pusztító munkája a katolikus egyházban”

Ehhez annyit, hogy Anna Katharina Emmerick valóban létezett, ágostonrendi apáca volt, született Coesfeldben, 1774. szeptember 8-án, elhunyt Dülmenben, 1824. február 9-én. Az írás egy kétszáz éve elhunyt apáca látomásairól szól! Igen, látomásokról. Nem is részletezném őket.

„Livio Fanzaga atya: a Covid–19 a sátánista elit összeesküvése, hogy 2021-ig meghódítsa a világot”

Akkor jó lesz, ha siet a sátánista elit, mert alig húsz napja maradt a világhódításra, és ahogy az állapotokat elnézem, sehol sem tart még a Nagy Feladattal.

Száz szónak is egy a vége: ez az orgánum ugyanazt a qanonista-oltásellenes-illuminátusos paranoiát árulja az olvasóinak, mint a többi, csak ezzel a vallásos katolikus közönséget célozták meg. Persze, előfordul pár fura figura a Vatikánban is, a környékén is, de ne ezek alapján ítéljük meg a teljes egyházat – meg hát annyi ember között csoda lenne, ha nem akadna pár gőzös fejű is.

Vonjuk le a végkövetkeztetést: a modern álhír-ipar – ami már egyszerre áll médiából és közösségépítésből – modellt váltott. Csoportokat épít, fanatizálja őket és azokban teríti a propagandát.

Hogy ennek nem csak anyagi, hanem politikai haszna is van, az világos.

Egyet mondanék, azt fogadjuk meg: ne higgyünk.

Csak a templomban.

Tudjunk. És amit nem tudunk, arról főleg ne higgyünk el állításokat, hanem törekedjünk a megismerésre.

Jó, öreg, megbízható alapelv a Felvilágosodás korából, még sosem mondott csődöt.

Szele Tamás