A Pegasus kérdez

2021. december 13. - Szele Tamás

Hogy a magyar Pegasus minémű lehet, arról nincs tudomásunk, de szerintem fakó, és közös ló, mert túros a háta, sokan lovagolják. Teljesen egyéni módon használták ezt az eszközt minálunk, mint a legújabb hírek is megerősítik: a szolgálatok többet figyelték vele egymást és az állami szerveket, mint másokat, vagy akármilyen ellenzéki, esetleg csak annak vélt célpontot.

Ami messzemenő következtetésekhez vezet majd, de egyelőre lássuk a mai hírt, ami a Telexen jelent meg, a Direkt36 kutatásai nyomán:

„A Magyarország köztársasági elnöke és családja védelmét ellátó Köztársasági Elnöki Őrség vezetőit is megcélozták az izraeli Pegasus kémszoftverrel még 2019-ben – derítette ki a Direkt36.

Az egyik célpont az Elnöki Őrséget létrehozó és azt parancsnokként irányító Pomozi Sándor dandártábornok, aki célponttá válása idején még ezredesi rangban szolgált. Bizalmi viszonyát a köztársasági elnökkel jól mutatja, hogy már 1999-ben is szerepet vállalt Áder védelmében. A másik célpont Pomozi egyik korábbi legközelebbi munkatársa, az Elnöki Őrség taktikai támogató csoportját (a köznyelvben „kommandósokat”) akkoriban vezető Viplak Attila törzszászlós, aki Ádert jellemzően a magánprogramokon és külföldi utakon kísérte, valamint az elnök családtagjait is ő védte.

A Pegasus-célpontok olyan testőrségi vezetők, akik a legrészletesebb információval rendelkeztek az elnök és családja összes programjáról és találkozójáról, köztük a magánjellegű tevékenységeikről és külföldi utazásaikról. Pomozinál fut össze ugyanis a köztársasági elnök és családja személyi védelmével kapcsolatos összes információ. Viplak már nem tagja az őrségnek, de korábbi kiemelt szerepét mutatja, hogy szolgálata idején őt jelölték ki arra, hogy az ország vezetését fenyegető terror- vagy katonai támadás esetén Áder Jánossal beköltözzön egy titkos bunkerbe.” (Telex–Direkt36)

Tehát megint egymást figyelték a kormány oszlopai, csakhogy ez nem ennyire egyszerű. Ugyanis az Elnöki Őrség nem egy civil szolgálat, a Készenléti Rendőrséghez tartozik, és egészen speciális a feladata, vagyis az, amit a fentiekben is olvashatunk: a köztársasági elnök és családtagjai védelme.

Sem több, sem kevesebb.

Mármost Áder Jánosnak vannak jó és rossz tulajdonságai, melyeket nem érdemes részleteznünk, de mint elnököt, megilleti a védelem – amint az összes többi köztársasági elnökünket is megillette, bár egyes mendemondákból úgy tudni, Göncz Árpád személyi biztosítása volt a legnehezebb. Ő ugyanis állandóan lelépett a testőrei elől, volt, hogy egyszerűen elindult a vödörrel levinni a szemetet (még a régi lakásában élt, de már elnök volt), vagy behívta az urakat kávézni, ebédelni... de ez rég volt, ma már hihetetlennek is tűnik. Akkoriban ezt a feladatot a Köztársasági Őrezred látta el.

Mit látunk? Azt, hogy a két megfigyelt személy a kormány legmegbízhatóbb híve, a legbizalmasabb feladatokat látták el, ráadásul szakmájuk, vagyis a személyi védelem nemzetközi szinten is elismert mesterei. Az egy dolog, hogy pontosan ugyanilyen kiválóan védték volna a tongai királyt vagy a kínai császárt is, ez csak annyit jelent, hogy tényleg a szakmájukkal foglalkoznak, ami a dolguk. De mi a jó Isten csodájának kellett őket megfigyelni?

Egyáltalán: mennyire és mennyi ideig figyelték őket?

„A Direkt36 mindkettejük telefonszámát beazonosította abban a több mint 50 ezer számot tartalmazó kiszivárgott adatbázisban, amely a Pegasust gyártó NSO Group külföldi kliensei által megfigyelésre kiválasztott célpontokat tartalmazza. Viplakot két – személyes és szolgálati – telefonszámán keresztül vették célba az izraeli kémszoftverrel 2019 nyarán, míg a fontosabb célszemélynek tűnő Pomozi számát jóval hosszabb ideig, 2019 tavaszától legalább több hónapon keresztül választották ki megfigyelésre. (…) A kiszivárgott adatbázisban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy sikerrel fel is törték valakinek a készülékét a Pegasusszal, ám a készülékek technikai átvizsgálásával korábban számos esetben kimutathatóak voltak a kémszoftver nyomai. A nyilatkozni nem kívánó Pomozi telefonját nem tudtuk bevizsgálni, Viplak készülékét pedig azért nem lehetett, mert a 2019-ben használt telefonjaitól már megvált. A Pegasus kémszoftver a telefonok összes információjához hozzáfér, képes a mikrofont és a kamerát is távolról bekapcsolni.”

Azért arra a listára mintegy véletlenül, tévedésből nem kerül fel az ember (bár megeshet az is: az egyik megfigyelt volt államtitkár exfeleségének a száma is rákerült, ugyanis a célszemély a megfigyelése idején tárgyalta meg vele a válás részleteit). De nyilvánvaló, hogy Áder János őrei nagyon is szándékosan kerültek a lajstromba. Miért?

Itt merülés következik a múltnak kútjába, mely, mint tudjuk, mélységes mély. Valamikor, hajdanában-danában, mikor már volt TEK, de volt Készenléti Rendőrség is, Pomozi Sándor alezredesi rangban a TEK Személyvédelmi Igazgatóságát vezette, akkoriban a miniszterelnök és a köztársasági elnök védelme is hozzá tartozott. Például ő felelt Orbán Ráhel 2013-as esküvőjének biztosításáért is, ahol személy biztonságát érintő incidens ha úgy vesszük, valóban nem történt, ellenben eltűnt két okostelefon, az egyik ráadásul az aráé volt. Ezt 2016-ig tartó, 12 355 811 forintba kerülő nyomozás követte, a hatvan fős kiszolgáló személyzet minden tagjától DNS-mintát vettek, de eredmény nem született. Különben azért vették a mintát, mert az egyik telefon tokját otthagyta a tolvaj, és azon volt „idegen DNS-nyom”. Kissé rosszmájúan jegyzem meg, hogy 2013-ban még nem volt Pegasus, ha lett volna, el sem kell lopni a telefonokat, feltörhették volna távolból is. Nyilván nem a készülékek vagy Orbán Ráhel magánbeszélgetései voltak fontosak a tolvajnak, hanem a kormányfő lányának kapcsolati hálója, melyen keresztül sok mindenkihez el tudtak érni azok, akiknél a telefon kikötött. De akkor még csak FinFisher volt, azzal is csak szerencsétlenkedtek a fiaink... mindenesetre erősen gyanús, hogy a kiválóan biztosított, tökéletesen ellenőrzött rendezvényről nem idegen hatalmak álarcos ügynökei lopták el a készülékeket. Aki rájuk tette a kezét, annak joga volt ott tartózkodni.

De a bizalom ezek után már nem lehetett a régi a gumitalpúak között. És a TEK vezetése hirtelen nagyon kíváncsi lett. Mint a Telex írja:

„A feszültség akkor éleződött ki, amikor 2014-ben a TEK Orbánnal szoros kapcsolatban álló vezetése parancsba adta, hogy Áder János sofőrjei a menetleveleikben a lehető legrészletesebben jelentsék le, hogy a köztársasági elnököt mikor és hová viszik, még a magánjellegű és a külföldi programok esetében is. A Direkt36-nak ezt több, az esetet ismerő forrás, köztük Viplak is megerősítette. „A menetlevél alapján utólag is bármikor könnyen össze lehet rakni, hogy az elnök úr kivel találkozik, mit csinál. Pont emiatt soha nem írtuk be, csak mondjuk annyit, hogy Budapest belterülete a célállomás. Mert ha a menetlevél kiszivárogna, az biztonsága kockázatot jelenthet” – magyarázta a volt testőr.”

Ejnye már: Orbán nem bízott Áderben? Vagy bízott, vagy nem, de a közöttük lévő viszony már 2007 óta nem felhőtlen, akkor volt ugyanis a Fideszen belül egy mozgolódás, mely állítólag – semmi sem bizonyítja – új politikai formáció létrehozását szolgálta volna, Áderrel és Schmidt Máriával az élén, de Orbán nélkül. Aztán ez elsimult, de olyan a két politikus relációja, mint a ragasztott tányér: szép, egyben van, jókat lehet belőle enni, de látszik rajta, hogy volt ez már törött is. Ha nem lett volna Schmidt Pál botránya és lemondása után azonnal és sürgősen szükség egy elfogadható köztársasági elnökre, Áder politikai súlya a jelenleginél jóval kisebb volna.

2015-ben történt, hogy Áder rájött Orbánnal folytatott beszélgetéseiből, hogy a miniszterelnök minden lépéséről tud. Nem csak a hivatalosakról: mindegyikről. Kissé megrendült a bizalma az akkori testőreiben, ennek is volt köszönhető, hogy nem hagyta jóvá Bodnár Zsoltnak, TEK-főigazgató-helyettesének az év március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá. A dolog pikantériájához tartozik, hogy azóta kiderült: Bodnár Zsolt is rákerült időnek múlásával a Pegasus-listára, sőt, az ügyről akkoriban író Csikász Brigitta kolleginát is megfigyelték a szárnyas lovacskával!

De az Elnöki Őrség megalakulásához az utolsó lökést az adta, hogy a TEK rezidencia-ellenőrzést végzett a köztársasági elnök Béla király úti lakhelyén. Ez eredetileg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat dolga lett volna, az a célja, hogy megtaláljanak minden esetleges lehallgatókészüléket, technikai eszközt, és jelen kell legyen az elnök egyik személyi biztosítója is, nehogy az átvizsgálók többet hozzanak, mint amennyit visznek.

Viszont a feladatot a TEK átvette az NBSZ-től, lefolytattak egy olyan ellenőrzést, ahol rajtuk kívül más nem lehetett jelen és kisvártatva – ejnye-bejnye – elő is került „egy korábban nem észlelt, gyanús technikai eszköz”. A személyi biztosítók rájöttek, hogy az NVSZ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat – ami mostanság a Völner-ügyben játszott kulcsszerepet – figyeli őket, tehát azonnal lépni kellett: Áder támogatásával a köztársasági elnököt védő egység kilépett a TEK-ből. 2015. április 1-jével a Készenléti Rendőrségen (KR) belül főosztályként megalapították a Köztársasági Elnöki Őrséget (a régi Köztársasági Őrezred már 2012-ben megszűnt, állományát és megmaradt feladatait a KR vette át).

Igen ám, de Áder nem marad örökké köztársasági elnök, jövő tavasszal lejár a második ciklusa, és utána már nem választható újra: mi legyen azzal a szervvel, ami kizárólag az ő védelmét szolgálja? Elhangzottak olyan javaslatok, hogy az Elnöki Őrség kis létszámú főigazgatóságból átalakuljon területi rendőri szervvé, tehát ne szűnjön meg – ez adhatott okot a Pegasus-megfigyelésekre még 2019-ben. Valamint Viplak Attila zaklatásaira is, aki ezeknek – és családi problémáinak – hatására kilépett a testülettől, most a magánszférában dolgozik, fegyveres oktatóként. Mindenesetre kiemelte, mikor megkérdezték, hogy nem az ő megfigyelésük a fontos, hanem sokkal inkább a telefonjuk GPS-adatai, és azok a beszélgetések, amiket Pomozi Sándor folytatott a köztársasági elnökkel szükség esetén: azok jelenthetnek potenciális veszélyt. Nem politikait: fizikait, Áderre és családtagjaira nézve.

Tehát, ahogy Orbán Ráhel telefonja esetében is az apja lehetett fontos, úgy Áder esetében sem a testőreit figyelték igazából, hanem magát a köztársasági elnököt.

Ez érthető lett volna, ha egy idegen szolgálat „dolgozik rájuk”, de magyar szolgálatok voltak a háttérben végig. Ezért nagyon fontos a Pegasus-botránya Magyarországon, és ebben tér el az összes többi országban lejátszódott Pegasus-ügyektől.

Mármost, ha mindenki figyelt mindenkit, mindenki tartott (és tart) mindenkitől, tehát a NER nem az a monolitikusan egységes, gránitszilárdságú rendszer, aminek mutatja magát, akkor ez kinek az érdeke, kinek használt ez, ki mozgatja a szálakat?

Kinek tartoznak a hatáskörébe a megfigyelő és a megfigyelt szervek egyaránt?

Én rájöttem, remélem az olvasók is felismerik az illető minden hájjal megkent minisztert. De ne részletezzük, az egészről egy Ady-vers jut eszembe, az a címe, hogy „A ló kérdez”.