Elég nehéz eldönteni, hol kezdje az ember az Ukrajnában kialakult helyzet hozzávetőleges összefoglalóját (az alapos napi összefoglaló minimum ötször ilyen hosszú lenne). Ma leginkább a politikai fejleményekkel foglalkozunk, ugyanis harci cselekményekről nem érkeztek pontos jelentések, a menekültügy pedig – bármilyen abszurd – eldőlni látszik.

Vegyük is ez utóbbi kérdést előre, hogy aztán figyelhessük az események folyását: arról van szó, hogy a menekültek kérdését megoldotta a Kreml: rövidesen nem lesznek menekültek. A TASZSZ információja szerint a Kreml szóvivője közölte a sajtó kérdéseire válaszolva:

„A donbásszi köztársaságokból kitelepítettek ideiglenesen Oroszországban maradhatnak – közölte kedden újságírókkal Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár, aki arra a kérdésre válaszolt, hogy meddig maradhatnak Oroszországban a donbásszi menekültek, és hogy az orosz kormány készen áll-e plusz kiadásokra arra az esetre, ha hosszabb ideig kell majd Oroszországban maradniuk.

„Ma a juttatás 10 000 rubel (126,1 amerikai dollár) személyenként, egy menekültre vetítve. Természetesen a tartózkodásuk ideiglenes” – mondta, hozzátéve, hogy a tegnapi döntések ellenére „a helyzet még mindig feszült, és sokan félelemből döntenek úgy, hogy egyelőre Oroszországba mennek”.

„De reméljük, hogy ezek a döntések segítenek helyreállítani a nyugalmat, és ami a legfontosabb, hogy garantálják a köztársaságok lakosságának biztonságát” – hangsúlyozta.”

Tehát a menekültkérdés megoldódott, ugyanis mindenkit hazaküldenek előbb vagy utóbb, addig is tessék megélni abból a tízezer rubelből (valamivel több, mint negyvenezer forint), amit nem nagyon kaptak meg, de papíron náluk kell legyen. Frappáns, ha nem is túl emberséges, ugyanis nem hinném, hogy ha valaki meg is kapta ezt a pénzt, abból két-három napnál tovább meg tud szállni tisztes fedél alatt. De lássuk a nagypolitikát!

Éspedig lássuk onnantól, ahol tegnap abbahagytuk. Ott engedtük el az események fonalát, hogy az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsa csodásan megrendezett (és korábban felvett) komédia után Putyinra bízta, aláírja e a szakadár köztársaságok elfogadását, mert ők egyébként egyetértenek a lépéssel. Annak esélye, hogy Putyin ezt nem írja alá annyi volt, mintha Áder János utasítana vissza valamit: persze, hogy szignálta a határozatot, hiszen ő diktálta. De előtte mondott egy olyan beszédet, mint még soha. Egy korábbi „cikkében” még testvérnépként emlegette az ukránokat, történelmi húrokat pengetett, a Kijevi Ruszt vette elő, tegnap már egyenesen azt állította, hogy „Ukrajnában sosem volt hagyománya az államiságnak” (akkor a Kijevi Rusz, amiből a mai orosz állam is eredezteti magát, mi volt?), „Ukrajna egy bolsevik kreatúra” (Nyisztor Mahno forog a sírjában), és így tovább, levezetett mindenből mindent annak indoklásául, hogy az Orosz Föderáció elismeri a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat szuverén államnak (ami orosz földön azt jelenti, hogy nem szuverének, hanem a Föderáció részei), és azonnal alá is írta a barátsági és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt is velük.

Tapasztalt emberek tudják, hogy az aláírás pillanatában indulnak el a harckocsik, és most sem volt másképp. Jelenleg az orosz erők egészen pontosan a Donbásszi Népköztársaság (hívjuk így, vagy DNK-nak) és Ukrajna határán állnak, már ameddig állnak, ugyanis azt sem tudjuk, hol ez a határ.

Nem csak attól függ a helyzet ugyanis, hogy Moszkva elfogadta-e ezeket az államokat annak, amik – elfogadta, persze – hanem attól is, mekkorának fogadta el. Ugyanis adott volt a két népköztársaság, rendben de ezeknél jóval nagyobb a történelmi Donyeck és Luhanszk megye, melyek területét szintén követelik, annak dacára, hogy az Kijev ellenőrzése alatt áll. Kijevnek nem fájt volna olyan nagyon a két népköztársaság elvesztése – de facto, ott ők nem is gyakorolhattak hatalmat 2015 óta – de most ukrán területekről kéne lemondaniuk az orosz nyomás hatására, márpedig erre nem lesznek hajlandóak soha. Így hát a bevonuló „békefenntartó” orosz alakulatok tulajdonképpen egy hódító háború résztvevői is lehetnek.

Lehetnek? Minden értelmezés kérdése. A vita azon folyik – és itt emberéletek ezrei múlnak a szavakon – hogy Moszkva azokon a határokon belül ismerte-é el a köztársaságokat, melyeken belül léteztek (ezt mondta ma Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes) – vagy a kikiáltásuk idején érvényes tájegységi megyehatárokon belül, mert akkor Ukrajna nagy része is hozzájuk tartozik. Ez kicsit olyan, mintha én kikiáltanám a Bihari Népköztársaságot, és ha valami hatalom mellém állna, követelném a fennhatóságot az indiai Bihar állam felett is, mert hasonló a neve az én államalakulatoméhoz. De lássuk, mit mondott Rugyenko a TASZSZ szerint?

„Oroszország elismeri a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét azon a területen, amelyen hatóságaik gyakorolják hatalmukat – közölte kedden újságírókkal Andrej Rugyenko orosz külügyminiszter-helyettes.

„Tehát azon a határon belül, amelyen belül a DPR és a LPR vezetése érvényesíti hatalmát és gyakorolja joghatóságát” – mondta egy kérdésre válaszolva.”

Ezzel szemben mit nyilatkozott Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő egy sajtótjékoztatón ugyanerről? (Figyelem, sajtótörténeti jelentőségű halandzsa következik) 

„ CNN: Meg tudná mondani, hogy a jelenlegi, tényleges határokon belüli elismerésükről beszélünk, vagy a luhanszki és donyecki régiók határain belül? Amennyire mi értjük, ezek kissé eltérő határok.

Dmitrij Peszkov: Azokon a határokon belül, amelyeken belülinek hirdették magukat.

CNN: Mikor hirdették ki?

Dmitrij Peszkov: Nos, amikor a két köztársaságot kikiáltották.

Bloomberg: Lehetne konkrétabb a kérdés?

Dmitrij Peszkov: Nem, nincs mit hozzátennem.

Ekho Moskvy: Ezek a határok magukban foglalják például Mariupolt is?

Dmitrij Peszkov: Ehhez nincs mit hozzátennem. Azokon a határokon belül, amelyeken belül léteznek és amelyeket kihirdettek.

Ekho Moskvy: Léteznek vagy ki lettek hirdetve?

Dmitrij Peszkov: Hát, ki lettek hirdetve, és léteznek is.

Ekho Moskvy: A mostaniakra gondol?

Dmitrij Peszkov: Ehhez nincs mit hozzátennem.

BBC News: Pontosítaná, mert nem egészen értettem, hogy a népköztársaságok elismerése a most létező vagy az általuk kikiáltott határokon belül történik-e?

Dmitrij Peszkov: Azokon a határokon belül, ahol ezeket a köztársaságokat kikiáltották.

BBC News: 2014-ben? A donyecki és luhanszki területekre gondol?

Dmitrij Peszkov: Mindent elmondtam, amit ebben az ügyben elmondhattam.”

Mindent elmondott, vagyis semmit sem: a kérdés nyitva maradt, egyelőre pont úgy lehet értelmezni, ahogyan kedvük tartja. Csakhogy ezen a szófacsaráson áll vagy bukik a világbéke.

Közben az orosz alakulatok, mint említettem, bevonultak a népköztársaságok területére, ahol tragikomikus jelenetek közepette ünnepelték őket Donyeck főterén körülbelül pár tucatnyian: tömeg nem volt, pezsgő, tűzijáték és orosz himnusz igen. A tűzijáték éjszaka, állítólag aknatűz alatt álló területen különösen okos dolog, mert kiváló célt mutat, de senki sem sózott oda egy 120 milliméteressel.

A világ sem ül ölbe tett kézzel: egymást érik a fájónál fájóbb szankciók az Oroszországi Föderáció ellen. Kezdjük a legfontosabbal: Olaf Scholz német kormányfő bejelentette, hogy kormánya határozatlan időre felfüggeszti az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezésének folyamatát.

Ennek azért nagy a jelentősége, mert a mostani „Oroszország a világ többi része ellen, kivéve Kínát” helyzet részben pont ennek a vezetéknek az engedélyezése vagy nem engedélyezése miatt alakult ki. Ezen jönne az Európai Unió által vásárolt földgáz harmada-negyede. Ha ez üzemelne, Oroszország nem kéne Ukrajnán keresztül szállítsa a gázt. Akkor viszont most egy darabig el lehet felejteni.

Biden amerikai elnök rendeletben tiltotta meg gazdasági tevékenység folytatását a szakadár régiókkal.

Ma délután négy órakor találkoznak az uniós külügyminiszterek Párizsban, hogy rendkívüli, informális ülésen hozzanak politikai döntést az Oroszországgal, egyes személyekkel és entitásokkal szembeni szankciókról. Magyarország – egyedüliként – egyelőre vonakodik.

Ugyan Orbán Viktor hivatalosan kijelentette, hogy Magyarország mindenben tartja magát a rövidesen kialakuló uniós állásponthoz, de amint látom, még szaggatja kicsit az istrángot, pedig most az egyszer nem is lehet, nem is szabad kiénekelni a kórusból. Akárhogyan bizonygatja Szijjártó, hogy reménykedik a tárgyalásos megoldásban az utolsó utáni pillanatig – nem értem, mit várnak, azt hogy befussanak az első T–72-esek Budára, a Szent György térre?

Ma délelőtt összeült a Karmelita Kolostorban a Nemzetbiztonsági Kabinet, mely ülés során a HVG szerint:

„Orbán Viktor miniszterelnöktől azt a feladatot kapta a Honvédelmi Minisztérium, hogy akadályozza meg, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, az ország területén manővereket hajtsanak végre – mondta Benkő Tibor. Magyarországon az embereknek nem kell félniük, de körültekintőnek kell lenni, a Magyar Honvédségnek minden eshetőségre fel kell készülnie – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Benkő Tibor szerint, ha Ukrajnában a helyzet eszkalálódik, nemcsak Ukrajna keleti részén lesz háborús tevékenység, hanem az kiterjedhet Kijev, Kárpátalja irányába is. A határokon menekültek érkezésére, továbbá humanitárius feladatokra is fel kell készülniük a katonáknak – ismertette a feladatokat.” (HVG)

Időközben Zelenszkij ukrán elnök bejelentette: megfontolja a kijevi külügyminisztérium azon javaslatát, amely szerint meg kell szakítani a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal.

Az olajárak a nyolcszorosukra emelkedtek, ilyen magasak 2014 óta nem voltak. A tőzsdék forgalma zuhan, mindenki biztos befektetésekbe menekítené a pénzét, de ilyenek nincsenek.

Lapzártakor érkezett: a donyecki milíciák vezetése szerint az ukrán hadsereg öt BM–21 Grad rakétát lőtt volna ki Donyeck városára, ugyanők állítják – mint a TASZSZ írja, hogy

„A kijevi erők öt Buk-M1 légvédelmi rakétarendszert telepítettek az általuk ellenőrzött területre Donbasszban – közölte kedden Eduard Baszurin, a Donyecki Népköztársaság (DNK) népi milíciájának helyettes vezetője.

„Február 20-án megfigyelték, hogy a 223. légvédelmi rakétaezred öt Buk-M1 föld-levegő rakétarendszere, amelyek képesek akár 22 kilométeres magasságban, több mint 30 kilométeres hatótávolságon belül repülőgépeket megsemmisíteni, megérkezett és harckészültségbe lépett a Sztanicsa Luganszkaja körzet Mangus, Novoaleksandrovka, Toretsk, Kramatorsk és Kamysnoje községek területén. A DNK népi milícia azonban nem rendelkezik repülőgépekkel, amelyek ilyen magasságban repülnek” – mondta.”

Kijev mindezt tagadja. 

A világ egy globális méretű fegyveres konfliktus szélén tántorog, és miért?

Egy elvont kérdés miatt. Hogy tudniillik hol kezdődnek és hol végződnek a most elismert szakadár népköztársaságok.

Ugyanis ha ott, ahol tegnap reggel, akkor csak piszok nagy a gond.

De ha nagyobbak, és Ukrajna területét kell megcsonkítani miattuk, akkor vége a világnak abban a formában, ahogy eddig ismertük.

Híradásainkat folytatjuk.

Szele Tamás