Megint Ukrajnáról lesz szó, mostanság mással foglalkozni lehetne épp, csak nem volna érdemes. A legfrissebb hírek még a tegnapinál is hevesebb harcokról számolnak be, helyenként szó szerint sikerül megsemmisítenie az ukrán erőknek az orosz konvojokat a nemrég kapott Javelin páncéltörő rakétákkal, ellenben Kijev és Mariupol ostrom alatt áll.
Kijevet éjjel több rakéta- és bombatámadás is érte, a lakosság tízezrei éjszakáztak emiatt a metróból és az aluljárókból kialakított óvóhelyeken, és ma reggel néhány orosz páncélos egység feltűnt az ukrán főváros Obolon negyedében (az elfoglalt Csernobilon keresztül érkezhettek, ami különban hatalmas adu az orosz hadsereg kezében: az az egyetlen hely, ami nem sérülhet meg semmiképpen sem), néhány teherautónyi gyalogos is velük tartott, de őket tűzharcban legyőzték, a páncélosok is elhagyták már a várost. Lelőttek Kijev fölött egy orosz Szu–27-es vadászgépet is és elfogták a pilótáját, de mindenkit óva intenék, hogy ezekből a sikerekből bármiféle következtetést vonjon le: már az is nagyon nagy baj, hogy az orosz erők egyáltalán eljuthattak Kijevig.
„Északnyugat és nyugat felől további két orosz csoport közeledik Kijev felé. A szumi körzetben az orosz csapatok a legtöbb nagy települést körülzárták. Így a helyi hatóságok szerint az orosz erők, miután megsemmisítettek egy tüzérségi iskolát, elhagyták Szumi regionális központját, és Kijev felé indultak. Konotopot is bekerítették.
Az ukrán hatóságok harcokról számolnak be Csernyihiv közelében, ahová a Kurszki Területről behatoló orosz csapatok közelednek.
A tüzérségi párbajok folytatódnak Harkiv közelében és délebbre, egészen Luhanszk és Donyeck megyékig. Az orosz BM–30 „Szmercs” rakéta-sorozatvetők tűz alá kerültek, többek között Harkivban, ahol ukrán rakétatüzérségi állások vannak. Összességében az ukrán csapatok egész erős csoportosulása az ország keleti részén tartja pozícióit.
Az ukrán hadsereg Tochka-U ballisztikus rakétákkal csapott le egy katonai repülőtérre a Rosztovi területhez tartozó Millerovóban és Donyeckben.
Ukrajna déli részén, ahol az orosz erők február 24-én áttörést értek el, és városokat (Novaja Kakhovka, Genicseszk stb.) foglaltak el, másnap súlyos harcok kezdődtek az ukrán tartalékok érkeztével. Az orosz hadsereg is mozgósított tartalékokat a Krímről: több száz járműből álló konvojokat láttak az utakon.
Február 25-én délután az orosz csapatok elfoglalták Melitopol központját. Valószínűleg északkelet felé, Energodar és Zaporizzsja felé is előrenyomultak.
Különösen heves harcok folytak a nap folyamán a Dnyeper hídja körül Herszonban. Az orosz erők elvesztették az ellenőrzést a híd felett, és veszteségeket szenvedtek, valószínűleg ukrán légicsapások miatt is. Az orosz hadsereg tartalékai közeledtek és a közeli Novaja Kakhovkánál átkeltek a Dnyeperen.
Az ukrán hadsereg az összes hidak felrobbantásával próbálta feltartóztatni az offenzívát. Például a csernobili zónában felrobbantottak egy hidat, amely a dolgozók ügyeletes műszakjainak Szlavuticsból az atomerőműbe való szállítására szolgált (amelyet az orosz hadsereg február 24-én foglalt el). A tegnapi műszak továbbra is dolgozik az üzemben. A Vyshgorod közelében a Desna folyó felett átívelő hidat (a Csernyihiv felőli úton) szintén felrobbantották.”
Ez távolról sem az összes harci cselekmény a mai napon, de az összesről valószínűleg még a kijevi és moszkvai legfőbb parancsnokságokon sem tudnak. Ennyit sikerült nekem megtalálnom, és mivel a harcok egy pillanatra sem hagynak alább, mire ez az írás megjelenik, már lesznek újabb harctéri hírek, csak ha megvárom azokat is, akkor az írás – sosem jelenik meg. Annyi ebből is látszik, hogy a helyzet nem egyértelmű, és mindkét fél erős nyerésben van saját maga szerint, ellenben az oroszok erős túlerőben is vannak sajnos. Ami viszont nem jelenti azt, hogy ha elhúzódik a háború, sokáig képesek lesznek fenntartani a 170-180 ezer főből álló haderőt.
A diplomáciai hírek is érdekesek. Az egy dolog, hogy az Európai Unió egymás után hozza a szankciókat, pár perce még Putyin és Lavrov uniós országokban tartott vagyonát is zárolták (a beutazást viszont nem tagadták meg tőlük, hogy így is jelezzék: hajlandóak tárgyalni velük), de a moszkvai vezetés is érdekes akrobatikát mutat be. A déli órákban röppent fel a hír: Putyin hajlandó tárgyalni Zelenszkijjel Minszkben!
A hír felröppent, de a hír így, ebben a formában nem igaz. Még más formában sem igaz, de először járjuk végig a fejlődéstörténetét, ugyanis nagyon tanulságos, megmutatja az orosz politika lényegét. Mert mit is mondott Putyin a TASZSZ szerint?
„MOSZKVA, február 25. /TASZSZ/. Vlagyimir Putyin orosz elnök kész delegációt küldeni Minszkbe az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokra - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságírókkal.
„Mint ismeretes, Zelenszkij ukrán elnök ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státusáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy az orosz művelet célja az LNK és a DNK megsegítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és denazifikálásával. Ami lényegében a semleges státusz elidegeníthetetlen eleme” - mondta Peszkov.
„Válaszul Zelenszkij javaslatára Vlagyimir Putyin kész a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén küldöttséget küldeni Minszkbe az ukrán delegációval való tárgyalásokra” – jegyezte meg.”
Tehát kész tárgyalni, de nem Putyin és nem Zelenszkijjel, hanem majd két alacsonyabb szintű delegáció ül asztalhoz egymással. Mindenesetre az is tárgyalás, azzal is lehet időt nyerni, tán még meg is egyezni, nem?
Nem.
Ugyanis mit mondott alig két órával korábban Lavrov külügyminiszter a legkategorikusabban (szintén a TASZSZ szerint)?
„Moszkva bármikor kész tárgyalásokat folytatni, amint az ukrán fegyveres erők leteszik a fegyvert – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken Szergej Pereszada donyecki külügyminiszter-helyettessel és Vlagyiszlav Deinego luganszki külügyminiszterrel (LPR) folytatott megbeszéléseket követő sajtótájékoztatóján.
„Készek vagyunk bármikor tárgyalásokat folytatni, amint az ukrán fegyveres erők válaszolnak elnökünk felhívására, befejezik ellenállásukat és leteszik a fegyvert. Senki sem tervezi, hogy megtámadja és elnyomja őket, hadd térjenek vissza a családjaikhoz. Adjunk esélyt az ukrán népnek, hogy döntsön a jövőjéről” – mutatott rá Lavrov.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország mindig is tárgyalásokra szólított fel. „Tárgyalásokból nincs hiány, de amikor a tárgyalásokat durva szabotázs váltja fel, miközben Oroszországot azzal vádolják, hogy állítólag nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, az arcátlanság, amiről néhány nyugati kollégánk híres, de ezúttal ez egyszerűen minden határt túllépett, mert az orosz ajkú lakosság helyzetének folyamatos romlásával járt együtt Ukrajnában” – hangsúlyozta Lavrov.”
És mit mondott Szergej Nariskin, az SZVR, az orosz külföldi hírszerzés vezetője a Russia–24 tévécsatorna műsorában (nahát, pont ilyenkor van ideje televízióknak nyilatkozni – világos, hogy üzenet volt ez, nem nyilatkozat)? Szintén a TASZSZ szerint:
„Oroszország különleges katonai művelete rövidesen megteremti a békét Ukrajnában, valamint megakadályoz egy nagyobb méretű konfliktust Európában - mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Russia–24 tévécsatornának.
„Oroszország nem engedheti meg, hogy Ukrajna Washington kezében tőrré váljon. Manapság az egyetlen út ehhez a demilitarizáció, a nácitlanítás és az ukrán állam semleges státusza. A különleges katonai művelet rövidesen helyreállítja a békét Ukrajnában, és megakadályoz egy esetleges nagyobb léptékű katonai konfliktust Európában” – mondta.”
Na, mármost. Ha igazat beszélt Peszkov (Putyin nevében), igazat beszélt Lavrov a saját nevében és igazat mondott Nariskin az SZVR részéről – én el nem tudom képzelni sem azt, hogy ezek az igen tiszteletre méltó urak hazudoznának vagy össze-vissza beszélnének, netán ne kommunikálnának egymás között – akkor a hír, fedésbe hozva a három megszólalást és a közös információhalmazt véve, igazából így szól:
„Vlagyimir Putyin nem hajlandó tárgyalni elnöki szinten Zelenszkijjel, alacsonyabb szinten viszont engedélyezné a tárgyalást ha és amennyiben ennek kedvéért az összes ukrán fegyveres erő megadná magát, és átadnák neki a hatalmat az ukrán állam semlegesítése céljából.”
Ezek jó moszkvai szokás szerint teljesíthetetlen feltételek – ha az ukrán erők megadnák magukat, egyáltalán, minek tárgyalna bárki bárkivel bármiről? – de ha Zelenszkij elutasítja őket, a Kreml azt fogja válaszolni, hogy ők akartak tárgyalni, Kijev nem kívánja a békét.
Akartak, csak olyan feltételekkel, amilyenekkel. És ez a módszer pontosan ugyanaz, mint amit Putyin követett karácsony este, mikor teljesíthetetlen követelések elé állította a NATO-t, nem létező szerződésekre hivatkozva, majd később létező szerződéseket átértelmezve érvelt (mármint akkor már Lavrov érvelt Putyin helyett).
Szóval, ezen az úton nem lesz tárgyalásos békekötés, mert nem is lehet, de akkor mi lesz háborún kívül? Mi lenne? Éhínség lesz, a háborúk hű társa a járványok mellett – de járvány már így is van. Gondoltak már arra, hogy Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelő állama? Amint az Agrárszektor írja:
„Ukrajna és Oroszország együttesen a világ búzaexportjának 29%-át adják, az együttes gabonaexport-potenciáljuk megközelíti a 100 millió tonnát, ebből csak a búza 40-50 millió tonna. Összevetésül az Európai Unió teljes búzatermelése 130 millió tonna körül mozgott 2021-ben.”
És az össztermelés, tehát nem csak az exportkapacitás? Tavaly rekordtermés volt, 80,3 millió tonna gabona termett csak Ukrajnában, szemben az egy évvel korábbi 65 millió tonnával, az export 44,7 millió tonnáról 61,5 millió tonnára ugrott. No, de mikor is van a tavaszi vetés ideje az árpa,a zab és a tavaszi búza esetében? Bingo: éppen most, február végén, márciusban. Mi marad el idén Ukrajnában, de jó eséllyel Oroszországban is? Igen, a tavaszi vetés. Ha ez nem volna elég, Raskó György agrárközgazdász rámutatott:
„Az orosz hadsereg már Odesszát is támadja, márpedig ez az a kikötő, ahonnan Ukrajna exportálja az árukat. Ha az odesszai kikötőt lerombolják, akkor nemcsak az lesz a gond, hogy az ott tárolt több millió tonna gabona megsemmisül, és nem kerül exportra, hanem az is, hogy mikor építik újra a kikötőt.”
Ami azt jelenti, hogy nagyon fel fog menni a gabona ára, éspedig nem csak Ukrajnában és Oroszországban, hanem az egész világon, tehát nálunk is: nem azért, mert mi ukrán vagy orosz búzát őrölnénk, hanem mert ha valami mindenhol megdrágul, akkor nálunk is megdrágul, ez a piac (egyik) törvénye. A legjobban ugyan Kína fog haragudni, ugyanis ők a világ legnagyobb gabona-felvásárlói és egy ideig még azok is maradnak, nem is véletlen, hogy a tárgyalásos békekötés legnagyobb szorgalmazója Peking. A legfrissebb hírek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ma telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és elmondta: Oroszország hajlandó magas szintű tárgyalásokat folytatni Ukrajnával. Azt nem mondta el, hogy nem a legmagasabb szintűeket, azt sem mondta, hogy lehetetlen feltételekkel, mert attól tarthatott, hogy a különben legendásan nyugodt és fegyelmezett Hszi Csin-ping a vonal végén Sárga Sárkánnyá változik dühében, egyenesen Moszkvába repül Pekingből és lenyeli keresztbe. Annyit mondott csak, amennyit lehetett anélkül, hogy kiderüljön a trükközése.
Ami Hszi Csin-ping erős lebecsülése, mert ha én rá tudtam jönni, mi rejlik Putyin halandzsája mögött, ő legalább olyan jól észre tudja venni, mint én. Attól tartok, nem lesz túl hosszú Kína és az Oroszországi Föderáció házassága, melyben már eddig is kérdéses volt, ki hordja a nadrágot.
A harcok közben változatlan hevességgel folytatódnak, az orosz hadsereg 16 perccel ezelőtt indított újabb, nagy erejű, légicsapásokkal és tüzérségi bombázással támogatott támadást Harkiv városa ellen.
Híradásainkat folytatjuk.
Szele Tamás
