Ehhez is hozzá kell nyúlni, pedig nem akartam, de ahogy látom, követeli a nép hangja, alig van ismerősöm, aki ne keresett volna meg az ügyben. Szóval öntsünk tiszta vizet a pohárba: van kínai rendőrőrs Magyarországon? Van és nincs. Viszont mivel egy országgyűlési képviselő kezdett nyomozni az ügyben, lenne pár megjegyzésem a tárgyról.

Aki rendszeresen olvassa az írásaimat, tudja rólam, hogy távolról sem ápolok felhőtlen és idilli kapcsolatot a kínai állammal. Mentegetni nem fogom a pekingi kormányzatot, különben sem szorulnak az én védelmemre. De most mégis jeleznem kell, hogy eléggé fura helyzetbe keveredtünk. Olyasmibe, mintha meghívnák az ember ebédre, a menü babgulyás, túrós csusza, utána francia krémes – ez egy finom ebéd, de azért a tányérban nem keverjük össze, azzal a felkiáltással, hogy „úgyis egy helyre megy”. A mostani helyzet is ehhez hasonló: a kínai intézmények ugyan kétségtelenül mind a kínai államhoz tartoznak, de mégsem azonosak egymással.

Mit mond a képviselő úr? 

„KÍNAI RENDŐRŐRSÖK BUDAPESTEN – MÉG A BELÜGY SEM TUDOTT RÓLUK

Nemrég kaptunk egy megkeresést, hogy egy tanulmány szerint kínai rendőrőrsök vannak Magyarországon.

Tekintettel arra, hogy a kínai állam szereti nem csak az otthon élő, de a külföldön dolgozó vagy tanuló állampolgárait is kontroll alatt tartani, mindez nem kecsegtetett túl sok jóval.

A Belügy az egészről nem tudott semmit, ezért mi jártunk utána a sztorinak.”

Ebben semmi hazugság nincsen, külön-külön minden állítás igaz, csak így, együtt olyan, mint az a bizonyos összekevert ebéd. Igen, a kínai állam minden volt vagy jelenlegi polgárát szeretné ellenőrizni, lévén, hogy jelenleg a bolygó legtotálisabb kormányzata. Ez a kontroll azért nem sikerül tökéletesen, de nagyon erőltetik. Az is igaz, hogy a Kínával kapcsolatos külföldi kommunikációt és tevékenységet jobban megfigyelik, mint hisszük, magam vagyok rá a tanú. Ment már nekem füstbe egy évi munkám, mikor a mostanra méltatlanul elfeledett kínai megfigyelési üggyel kezdtem foglalkozni, máig nem tudnám bíróság előtt bizonyítani, hogy valamelyik kínai szolgálat rúgta szét a híroldalamat, de másnak nem állt érdekében. És bizony: a kínai állam sértődékeny, de nagyon, olyan mértékű rajongást vár el mindenkitől, tehát nem csak a polgáraitól, ami a mi nyugati gondolkodásunkkal elképzelhetetlen.

Viszont az erős, barokkos túlzás, hogy belügyi és titkosszolgálati bázist tartana fenn pont a Golgota utcában (igaz, ezt szó szerint nem is mondta senki). Ennek több oka is van, rögtön a legelső, hogy erre a világon semmi szüksége. A képviselő úr talán nem tudja, de a világ majdnem összes kínai egyesületéhez köze van a kínai államnak, amelyikhez meg mégsem, az ellen harcol. Még a titkos társaságok egy része is együttműködik időnként a pekingi kormányzattal, bár akad, amelyik nem hajlandó erre, ilyen a Falun Kung, de őket irtják is tűzzel-vassal. Általában mégis elmondható, hogy legyen szó szülői munkaközösségtől Konfuciusz Intézetig és irodalmi társaságig, mindent igyekeznek befolyásolni – és sikerül is nekik. Jó példa volt erre a Fudan Egyetem campusa elleni mozgalom esete, mert – ha még emlékszünk rá – akkor Baranyi Krisztina két levelet is kapott az ügyben. Ugyanis átnevezték a tervezett campus körüli utcákat, igen helyesen, kínai demokraták és jogvédők nevét kapták.

Az egyik levélben Magyarországon élő kínaiak kérték, hogy gondolja át az átnevezéseket, nehogy a két állam közötti kapcsolat lássa kárát, a másikban figyelmeztették, hogy vigyázzon, az előző levelet aláírók nem a nálunk élő kínaiakat, hanem a Kínai Kommunista Pártot képviselik. Melyik volt az igazi?

Mindkettő. Baranyi Krisztina akkor jelesre vizsgázott diplomáciából, olyan mértéktartó és udvarias választ adott az első levélre, hogy azt még Pekingben is megsüvegelnék, a másodikra meg nem válaszolt, csak közzétette a Facebookon – aztán időnek múlásával levette, ha nem írtam volna róla annak idején, nem is lenne meg. De megvan.

Mármost ha ez a totális állam képes ilyen levelet íratni Budapesten élő polgáraival, képes volt korábban 710 magyar állampolgárról illegálisan adatokat gyűjteni, tehát megfigyelni őket, akkor képes lehet rendőrőrsöt is fenntartani a Golgota utcában, sőt, rögtön kettőt is!

Persze, hogy képes. Csak nincs miért tegye. Ami őket érdekli, azt vagy tudják már, vagy két mozdulattal kiderítik, Magyarország gazdasági és diplomáciai szempontból Peking számára lényegtelen, illetve igen csekély a szerepe, talán csak annyiban lehetünk fontosak, hogy jó helyen élünk és tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így vétózhat az ország a kedvükért, de már például a Budapest-Belgrád vasút is csak egy vidéki szárnyvonalnak, vicinálisnak számít náluk. A Fudan Egyetem fontosabb, az a kínai szolgálatok rezidentúrája lehetne, de még anélkül is vígan meglennének. Akkor meg mi ez az egész?

Az, ami rá van írva.

Mi van ráírva?

Amit a képviselő úr is mutat: „Qingtian Rendőrség Tengerentúli Állomás – Budapest Segítő Központ”. Ugyan ha nagyon akarja valaki, azt is bele lehet olvasni, hogy „Posta”, de ez nem egyértelmű.

Mit keresnek itt a kínai rendőri szervek? Nem sokat: megérzésem szerint mi egyfajta általános kínai állami hivatalt látunk, aminek van rendőri hatásköre is (bár nem intézkedhet, de tarthatja a kapcsolatot a magyar szervekkel), ám főleg a kínai ügyintézésben működik közre. Az világos, hogy a kínai állam nem fogja hagyni, hogy a polgárai vagy volt polgárai a saját felelősségükre intézzék az ügyeiket, legyen szó kereskedelemről vagy családegyesítésről, ezek fontos dolgok is lehetnek, jobb, nem engedi ki a kontrollja alól őket. Aztán ott vannak a nyelvi problémák: aki magyar létére úgy találja, hogy a kínai nyelv nehéz, gondoljon bele, a kínaiaknak mennyire nehéz lehet a magyar. Az ő anyanyelvük monoszilabikus, minden szó egy szótagból áll, csakhogy négy hangsúlyt és négy hangmagasságot használnak, tehát a szó önmagában is tizenhatféle dolgot jelenthet, de kifejezésben, szóösszetételben használva ennél is többet – képzelhető, mennyire idegen lehet számukra a mi több szótagú, ragozó, ráadásul nem is igazán indoeurópai nyelvünk. Ember legyen a talpán az a kínai, aki képes megtanulni. Márpedig a fordítás, különösen a hivatalos iratok fordítása igen nagy hatalom, tehát a kínai államnak leginkább ezért lehet szüksége erre a hivatalra. De ha rákeresünk a kínai szövegre, ki is derül, mi az intézmény dolga. Kivonatolnám:

„2018. szeptember 28-án hivatalosan is elindult a tengerentúli szolgálati központ a Csöcsiang tartománybeli Qingtian rendőrőrsén. A barcelonai kínai főkonzulátus főkonzulhelyettese, Lu Cijun úgy véli, hogy a rendőrség tengerentúli szolgáltatóközpontjának létrehozása összhangban van a tengerentúli kínaiakért tett gyakorlati erőfeszítésekkel.

Jelenleg a Qingtian Közbiztonsági Iroda már 21 szolgáltatást indított el három kategóriában, beleértve a bevándorlási, háztartási ügyeket és a járműkezelést, mint például a be- és kilépési nyilvántartás lekérdezése, a vezetői engedély cseréje és pótlása, valamint 14 különböző típusú elektronikus bizonylatot tartalmazó önkiszolgáló szolgáltatás is elérhető.

A megnyitó ünnepségen Yan Huarong úr, a Qingtian megyei pártbizottság állandó bizottsági tagja és a közbiztonsági igazgató elmondta, hogy a szolgáltató központ a létrehozását követően öt funkciót fog ellátni.

Az első a tengerentúli kínaiak munkájának megkönnyítése. A tengerentúli kínaiak nagy száma veheti igénybe a szolgáltató központot, hogy a tanácsadási szolgáltatásokat és az ügyek intézését kényelmesebbé tegye. A második a tengerentúli kínaiakat érintő konfliktusok megoldása. Az érintett tengerentúli kínaiaknak nem kell külön elutazniuk hazájukba. Harmadszor, a tengerentúli kínaiakra vonatkozó politika kerül kifejtésre. A tengerentúli kínaiak igényeiknek megfelelően elsősorban a videoközvetítéseken keresztül ismerhetik meg a vonatkozó politikai információkat, és időben előterjeszthetik véleményüket és javaslataikat. Negyedszer, kényelmes a külfölddel kapcsolatos rendőri munka elvégzése. A tengerentúli szolgáltató központ segítségével a Qingtian rendőrség végezhet információgyűjtést, konzultációt, valamint szükség esetén mentést és segítségnyújtást. Ötödször, a tengerentúli kínai közvélemény összegyűjtését szolgálja. A Qingtian első alkalommal gyűjtheti össze a tengerentúli kínai közvéleményt, és meghallgathatja a tengerentúli kínaiak igényeit.

Jelenleg a Qingtian 15 olyan városban hozott létre szolgáltató központokat, ahol a tengerentúli kínaiak nagyobb számban vannak jelen. Ezek: Madrid, Barcelona és Valencia Spanyolországban, Róma, Milánó és Firenze Olaszországban, Párizs Franciaországban, Bécs Ausztriában, Stockholm Svédországban, Frankfurt Németországban, Amszterdam Hollandiában, Budapest Magyarországon, Prága a Cseh Köztársaságban, Rio de Janeiro Brazíliában és Guayaquil Ecuadorban.”

Akkor tehát mi is ez? Egy kínai kormányablak, postahivatallal vegyítve, amit a kínai rendőrség üzemeltet. Igen, célja a kontroll, sőt, célja a politikai propaganda és befolyásgyakorlás is, bár azért nem hinném, hogy például a mostani pártkongresszus közvetítését ezrek akarnák nézni önként és a Tungfanghungot dalolva. Sőt, az is gyanús nekem, hogy nem sok munkát adtak eddig a hivatalnokoknak „véleményük és javaslataik” előterjesztésével. A követségnél vagy egy konzulátusnál kevesebb, de mégis hivatal: azonban rendőri intézkedéshez nincs joga Magyarországon.

Jól mondja a képviselő úr a videóban, hogy Peking különösen figyeli a kínai ellenzék politikai tevékenységét külföldön, és alkalomadtán a Kínában maradt családtagok bánhatják, ha valaki olyant mond vagy tesz, ami nem tetszik a Pártnak. Ez szó szerint igaz, ennél jóval több és súlyosabb dolog is igaz. Megfigyelésre elsőrangúan alkalmas ez a hivatal. Csak éppen – nem egyedi esettel állunk szemben, ez egy évek óta, világszerte működő kínai intézményhálózat egyik fiókja.

Hogy a magyar Belügy nem tud róla? Egyrészt valószínűleg tud, csak nem beszél. A Külügynek tudnia kellene. De hivatalosan ez csak névleg rendőrség, a gyakorlatban ügyintéző hely. Annak nem ártatlan, természetéből fakadóan, de azért nem egy „előretolt helyőrség”. Kellemetlen, hogy van ilyen, de egyrészt nem csak nálunk van, hanem mindenfelé, másrészt meg szegény kínaiaknak sokkal kellemetlenebb, mint nekünk.

Lehet tiltakozni egy ilyen hivatal működése ellen? Lehet, emberi jogi szempontból igen aggályos kérdések merülhetnek fel vele kapcsolatban, de azért szenzációnak nem tekinthető a felfedezése.

Viszont ha már tiltakozunk ellene, legalább tudjuk, hogy micsoda.

Ez szerettem volna megvilágítani kicsit.

Aztán hogy mi lesz a dologból, majd meglátjuk.

Szele Tamás