Vasárnap van, szokás szerint a fű sem nő, mindenki a bőséges ebéd után mereng vagy szundikál, ilyenkor nem illene a belgorodi mészárlás részleteit taglalnom, esetleg majd később kerítek rá sort – vegyünk inkább elő egy álhírt, ami érdekes karriert futott be a szerb (és nemzetközi) sajtóban, sőt, az Unió „EU vs. Disinformation” című honlapjának is felkeltette az érdeklődését.

Elrettentő példaként mutatják be. Azért figyeltem fel rá, mert a magyar kormánymédiában is megjelenhetett volna ez a manipulatív – és manipulált – álhír, nálunk is az a helyzet, hogy ha a kormánysajtó munkása nem talál valamit a tegnapelőtti TASZSZ-jelentések között, ami okot adna arra, hogy kifejezze rajongását Putyin elnök iránt, gyorsan ír valami homofóbot-transzfóbot, egyrészt, hogy meglegyen a normája, másrészt, mert abból neki nem lehet baja. Ez a szerb nyelvű kommunikációs térben jelent meg, ami csak annyiban különbözik a magyartól, hogy még több benne az oroszbarát orgánum, ami viszont érthető a történelem és a közös vallás, vagyis az ortodoxia ismeretében. Szerencsére azonban ott is vannak független lapok, az már nem akkora szerencse, hogy olyanok is akadtak, akik átestek a ló túloldalára és álhírre álhírrel válaszoltak. Ez a legrosszabb megoldás – de lássuk, mi történt.

Augusztus huszadikán virálisan terjedni kezdett előbb a Twitteren, majd a szerb média jobboldalán egy Németországban élő szerb anya története, akit állítólag megbüntettek, mert az iskola kérésére nem öltöztette lánynak a fiát. A videót néhány héttel azelőtt kezdték terjeszteni, hogy a szerb főváros, Belgrád szeptember végén a 2022-es EuroPride házigazdája lett.

Megjegyezném: a rendezvényt minden ármány ellenére megtartották, körülbelül tízezer résztvevője volt. De lássuk az álhír részleteit.

Maga a tweet egy helyi antiglobalista mozgalom vezetőjének Twitter-fiókjáról indult el, „Németországban élő és dolgozó Milka nővérünk tanúságtétele” címmel. A videót a szerbiai Niš városában forgatták egy aláírásgyűjtés során, amely a belgrádi EuroPride megszervezése ellen indult. A videóban szereplő hölgy Németországban élő szerbként mutatkozott be. Azt állította, hogy a német oktatási minisztérium egy feljegyzést küldött neki, mint szülőnek, amelyben arra utasította a fiúkat, hogy viseljenek női ruhát, a lányok pedig fiúruhát az iskolában, hogy könnyebben kiderüljön, férfiak vagy nők szeretnének lenni. Azt állította továbbá, hogy amikor megtagadta, hogy fiát lánynak öltöztesse, 263 eurós bírságot kapott. Ezt a tapasztalatot követően úgy döntött, hogy visszatér Szerbiába.

Mármost a felvétel terjedt, mint ostrom után a kolera, elsősorban a németországi szerb közösség körében, és szinte azonnal kétségbe vonták a kijelentések valóságtartalmát. Igen, hiszen ott nagy lélekszámú szerb diaszpóra él, gyermekeikkel együtt, és ők nem tapasztaltak ilyesmit. De a pletyka már bekerült a köztudatba.

Ez volt az első felvonás és az első álhír, most jön a második, újabb álhírrel.

Néhány nappal később a Twitteren elindult egy pletyka, amely szerint a videón szereplő nő valójában orosz, aki a niši Orosz Humanitárius Központban dolgozik. Ugyanez a Twitter-fiók az állította, hogy a nő állítólag „a letartóztatástól való félelmében Németország kérésére elhagyta Szerbiát a közösségi oldalakon terjedő klipben elhangzott hazugságai miatt.”

Nos, ez sem volt igaz.

Az igazság akkor derült ki, amikor a nyilatkozó hölgy is megszólalt. Arról volt szó valójában, hogy egy hosszú beszélgetés után Ivica Božićtyal – ő az említett antiglobalista szervezet vezetője – a niši bazárban beleegyezett egy interjúba, csak közben meglehetősen összezavarodott. Annyira azért nem, hogy ne kérte volna az arca kitakarását a videón, de erre viszont nem került sor.

Azt mindenképpen tagadta, hogy orosz volna, elmagyarázta, hogy ő szerb állampolgár, aki élete majdnem felét Németországban, közelebbről Münchenben töltötte. Épp ezért már nem is beszél tökéletesen szerbül, német szavakat használ, ha nem jut eszébe a megfelelő szerb kifejezés valamire, ráadásul egyedül neveli nyolcéves, enyhe fokú autizmusban szenvedő kisfiát. Ami az esetet illeti, azt állítja, hogy idén tavasszal kapott egy szórólapot az iskolától, amelyben tájékoztatják a szülőket, hogy egyfajta toleranciahetet szerveznek, ennek jegyében egy napon – kedd volt – állítja Milka, akárcsak a klipben – a fiúk viselhetnek lányruhát, a lányok pedig fiúruhát. Az iskola internetes prezentációján ennek írásos bizonyítéka, nyoma nincs.

Azonban ilyen létezik és nem is mostanság találták ki: alkalmanként egyes német iskolákban szerveznek ilyent. „Szerepváltásnak” (Rollentausch) vagy „Lányok és fiúk napjának” hívják, és a fotók alapján úgy néz ki, mint egy karnevál, ahol az ellenkező nemet karikírozzák. Megjegyezném, hogy valami hasonló még az én gyermekkoromban is volt, pedig Nagyváradon nőttem fel, ami soha nem tartozott Németországhoz – április elsején előfordult, hogy a fiúk és a lányok egyenruhát (igen, egyenruhában kelllett iskolába járjunk) cseréltek viccből, melynek a világon semmi következménye nem volt, annyira jelentéktelen, gyerekes dolognak tekintette mindenki, beleértve a tanárokat is. De lássuk, a srác végül milyen ruhában ment iskolába?

Semmilyenben.

A végén nem ment be, összevesztek a ruhán, és az anya attól tartott, némi joggal, hogy megárt a kisfiúnak a vita, igazolta az aznapi hiányzását és ezzel el volt intézve az ügy. Nem igazolhatta azonban a többi lógásait, hiszen nem tudott róluk: ezek miatt az igazolatlan órák miatt kapta azt a bizonyos 263 eurós büntetést. A projektben részt venni nem volt kötelező, a „fordított nap” lezajlott a fia nélkül, ő pedig nem ezért költözött haza Szerbiába, teljesen más oka volt rá. Csak a kamera előtt nem gondolta meg, hogyan meséli el ezt a sok mindent, egy kis vágás pedig csodákra képes. Még magyarul is: egy barátom járt úgy, hogy a HírTV stábja megtalálta, mint történészt és feltették neki a kérdést:

- Igaz, hogy Che Guevara tömeggyilkos volt?

- Nem, pontosabban: nincsen arra semmi bizonyíték, hogy Guevara tömeggyilkos volt.

Mi került adásba vágás után?

- Guevara tömeggyilkos volt.

Maga a történet ennyi, de vannak tanulságai. Az első az, hogy az ilyen virális videók nem véletlenül az „utca emberét” szerepeltetik. Ha ugyanis egy politikus mondja el, amit akar, annak a közönség nagyobbik része vagy hisz, vagy nem, politikai szimpátiájától függően. De ha egy sosem látott „egyszerű ember” szólal meg, aki „egy közülünk”, az már hitelesebbnek tűnik. Főleg, ha egy olyan nehezen eldönthető, vitatott kérdésről van szó, mint aminek a manipulálására felhasználták ezt a videót is, tehát, hogy legyen EuroPride Belgrádban, vagy ne legyen? Az ellenzők különben elég sok eszközt bevetettek, elővették a „hagyományos szerb értékek veszélyeztetésének” emlegetését (mintha a heteroszexuális házasság és nemi preferencia, mint olyan, szerb és esetleg még orosz találmány lenne, máshol nem is ismernék), nevezték a rendezvényt „biológiai bombának” a majomhimlőre hivatkozva, melynek célja „Szerbia és a szerb nemzet megsemmisítése”, a végén még tüntetést is rendeztek ellene.

Melyen kibújt a szög a szákból, ugyanis a demonstráció az orosz „Éjszakai Farkasok” motorosklub és Nikanor ortodox püspök részvételével zajlott, a püspök úr pedig beszédében Vlagyimir Putyint kissé merészen „a Föld bolygó császárának” nevezte. A motoros rohamosztagosok meg ott álltak mögötte és tapsoltak neki: azt nem tudom, milyen apropóval lehetett Putyint egy lapon és napon említeni az EuroPride-dal, hiszen tudtommal nem érintett az ügyben – de sikerült.

Akkor tehát nem is az volt a fontos a tiltakozóknak, hogy maradjon el a felvonulás, nem is azért mozgattak meg eget-földet, terjesztettek videót, álhírt, rémhírt, rendeztek demonstrációt, hanem mindez csak ürügy volt az orosz propaganda terjesztésére, ha mondjuk sakkversenyt rendezéséről lett volna szó, az ellen is tiltakoztak volna.

Mi a tanulság a videó esetéből?

Az, hogy a propaganda becsapós dolog. Túllépi a hétköznapi logikát: többnyire hazugság ugyan, de nem az ellenkezője igaz, hanem a töredéke, arra ültetik rá a hazugságot. Itt igazi volt a kisfiú, igazi az anya, igazi az iskola és az sincs kizárva, hogy rendeztek ilyen fordított napot is.

De semmi más nem volt igaz. Viszont sikerült eljutni egy müncheni iskola állítólagos akciójától addig, hogy Putyin a bolygó császára.

Látszólag logikus okfejtés útján. Látszólag, mondom: ha megkapirgáljuk a történetet, kilógnak a lólábak.

Csak a legtöbben nem kapirgálnak, hanem sietnek és inkább elhiszik, amit mondanak nekik.

Ez itt a baj.

Kételkedjünk, ha nem akarunk megbolondulni.

Szele Tamás