Azt hiszem, felvétel lesz az MTVA-nál, tapasztalt személyzetisek és elhárítótisztek kerestetnek. Olyan körülbelül öt-hatszáz fő, ennyi- talán elegendő lesz, amennyiben kellőképpen rutinosak. Igen, a megfigyelőszoftverről beszélek: meg fognak tőle őrülni, az már egészen bizonyos.

Ha valaki nem tudná: az RTL.hu információi – és, ami ennél több: dokumentumai – alapján kiderült, hogy az MTVA valami egészen megdöbbentő szoftverrel kívánja figyeltetni az alkalmazottait. Sőt, már meg is rendelték. Mit tud ez a kis csoda?

„Az új rendszernek képesnek kell lennie legalább a következő aktivitások észlelésére és annak mérésére:

• egérmozgatás,

• felhasználó által használt alkalmazások észlelése és azok aktív használati idejének logolása, azaz naplózása,

• napi hálózati adatforgalom mérése,

• megnyitott weboldalak és azokon eltöltött idő logolása,

• offline időszakok detektálása.

Az inaktív időszakok esetén az alkalmazás felhasználói értesítést küld, az erre adott reakció idejét pedig méri. Emellett kezelni fogja a szüneteket, szabadságokat, távolléteket is. Ezekből az adatokból az alkalmazás statisztikát készít, aktivitási, inaktivitási időszakokat határoz meg: a felhasználónak saját produktivitását is megjeleníti, illetve vezetői emailriportokat generál. A műszaki leírásnál már jelzik, hogy az alkalmazásnak illeszkednie kell bizonyos továbbfejlesztési elvárásokhoz:

• felhasználó által elvégzett feladatok és az azokhoz szükséges idő logolása,

• statisztikai adatok megjelenítése,

• gyűjtött anonim adatokban minták felismerése, munkakörök szerinti lebontása,

• alkalmazáson keresztül a munkaidő adminisztrálása és annak Redmine rendszer felé történő továbbítása,

• Mac OS kompatibilitás.”

Épp csak a szemetet nem viszi le és nem főzi meg a kávét. Informatikai szempontból valami faék-egyszerűségű dologra gyanakszom, olyasmire, ami a Windows naplófile-jait küldi el a munkaadónak meg a böngészési adatokat, időtartammal együtt: ennek nem 150 (bruttó 190.5) millióból kéne kijönnie, hanem maximum ötmillióból, és akkor nagylelkű voltam. Az egér mozgását ugyanis az oprendszer alapvetően figyeli, de a többi adatot is össze lehet szedni, ugyanis – tessenek elképzelni – ezekből él a Google meg az összes közösségi oldal. Az már aggályos, hogy miképpen lehet ezt beilleszteni az európai GDPR-szabályozásba, ugyanis semmiképpen, teljesen törvénytelen az ilyesminek a használata, a Google is csak azért teheti, mert nem Európában van bejegyezve, de ez miért zavarná annak a kormánynak a médiáját, amelyik gátlás nélkül használta a Pegasust (meg a Predatort, meg a Candirut, meg a...)?

Tényleg, ha már itt tartunk: ez nem valamiféle Pegasus?

Nem, az azért ennél nagyságrendekkel többet tud, és teljesen másként működik, képes bekapcsolni a telefon kameráját, mikrofonját anélkül, hogy a tulajdonos ezt észrevenné, más az operációs rendszere, a kémszoftver ehhez képest kvantummechanika. Ez tényleg egy fapados, óvodás kis alkalmazás. Sőt, tulajdonképpen minden számítógépen van valami ilyesmi, csak nem a munkaadónak vagy a szolgálatoknak jelent, hanem a Google reklámcégének, az AdSense-nek.

Van nekem egy kis saját sajtóvállalkozásom pár éve, maradjunk annyiban, hogy eddig még nyereséget nem termelt, de kiugróan nagy veszteséget is ritkán. Nos, azon vannak hirdetések, hogy legalább a fenntartási költségeit keresse meg (olyan két havonta gyűlik össze a kifizetési küszöbhatárt elérő húszezer forintnyi bevétel, szóval nem ebből fogok sarokházat venni). Nincs hét, hogy ne reklamáljon valamilyen köztiszteletben álló olvasó, miszerint én „rosszlányokat reklámozok neki a lapomban”. Aminek az a hátulütője, hogy mivel ezek AdSense-hirdetések, nekem fogalmam sincs, ki milyen reklámot kap. Nem én döntöm el. A hirdetések a kedves olvasó korábbi böngészései és egyéb online aktivitása alapján jelennek meg: tehát ha valaki sokat keresgél horgászattal kapcsolatosan, bizonyára horgászbot-reklámot fog látni, ha valaki a rosszlányok után kutakodik, ő meg efféle ajánlatokat. Mikor ezt elmondom, minden panaszos megesküszik, hogy ő soha, nem is szokása az ilyesmi. Ezt már én nem ítélhetem meg, közöm sincs hozzá, de ha nem ő keres a pillangókra, akkor valaki más, aki hozzáfér a gépéhez vagy az IP-címéhez. Nekem rendszerint antikvár könyveket oszt a rendszer vagy orosz turisztikai ajánlatokat tesz (mostanság egy ilyen út nem lenne számomra túlzottan egészséges).

De mondjuk valaki megszerzi az összes böngészési adatomat. Mihez kezd vele, azon kívül, hogy megbolondul az adathalmaztól? Minden hírszerzés leggyengébb pontja az elemzés. Az odáig világos ugyanis, hogy ha mondjuk naponta harminc horgász-oldalt nyitok meg, akkor szenvedélyes horgász lehetek, ha meg állandóan a PornHubon lógok, akkor öregedő férfi. De ez nem túl használható információ sem munkaadói, sem hírszerzési szempontból. Az már többet mond el valakiről, hogy milyen híroldalakról tájékozódik, miket olvas.

Én ebből a szempontból rémálom lehetek, mert én mindent olvasok, minden nap, és azonos sorrendben. Kicsit Sheldon Cooper-jellegű a viselkedésem, de azért, mert rájöttem, hogy ha nem viszek rendszert a tájékozódásba, rámegy az egész napom. Szóval, csak a magyar sajtót tekintve, kezdem a Telex híreivel és zárom a Magyar Jelennel, tehát ez így nem mond semmit, kategorizálhatatlan vagyok. A nemzetközi sajtó esetében még rosszabb a helyzet: egy elkötelezett ukrán hazafi azonnal kiátkozna, mert minden nap párszor ránézek a TASZSZ és a RIA Novosztyi oldalaira, hogy tudjam, mit mondanak az alvégen, sőt, még Dugin lapját is szoktam olvasni, egy hasonlóképpen elkötelezett orosz patrióta meg a szolgálati fegyveréhez kapna, ha meglátná, mennyi ukrán és orosz ellenzéki sajtóterméket figyelek, a Meduzától a Novaja Gazetáig, mert a felvég véleménye is érdekel. Előfizetője vagyok a New York Timesnak és regisztráltam a South China Morning Postra is, szóval ennek alapján még a szimpátiáim is ellenőrizhetetlenek.

A hibás adatértékelésre igen jó példa volt az, amikor egy jó ismerősömet megtámadta a Pesti Srácok. Az illetőnek volt egy szivárvány a profilképén, annak jeléül, hogy nem homofób. Ez ennyit jelent és nem többet, csak ezt a PS-nél nem tudták. Így mikor közzétett egy fotót, melyen a fiával fürdetik az unokáját, kisebb rémregényt rittyentettek köréjük, meleg párnak nevezték őket, akik most fogadtak örökbe egy csecsemőt, hogy megrontsák. Botrány lett belőle, nem is kicsi. Hogy kerülhetett sor erre? Úgy, hogy az információt, melyet megszerezni véltek, eleve prekoncepciózusan értékelték. Szóval, ilyen alapon nem lehet megmondani senkiről, kiféle-miféle, mert magunkból csinálunk hülyét.

Épp ezért nem is nagyon értem, mi haszna az MTVA-nak abból, ha tudja, hogy az egyik vagy másik alkalmazottja mit olvasott vagy mit művelt. Olyan munkahely nincs, ahol lógás ne volna, ezzel együtt kell élni, és olyan munkavállaló sincs, aki napi nyolc órában tekintene reményteljesen a fényes jövőbe, miközben mondjuk a 888-at olvassa. Azt el tudom képzelni, hogy megbuknak majd sokan, akik munkaidőben pasziánszoznak, és vége lesz a három órás ebédszüneteknek is, de ennél többet nem érhetnek el a megfigyeléssel, ha van egy csepp eszük.

A munkát ugyanis teljesítményben kell mérni, és jobb nem tudakolni, milyen úton jött létre az eredmény.

Az nem világos, hogy miféle eszközökön gondolták alkalmazni ezt a módszert, ugyanis valahogy úgy indokolják a bevezetését, hogy erre:

„A világjárvány miatt bekövetkezett megváltozott munkarendben a dolgozók produktivitásának megtartása, illetve a kollégák teljesítményének objektív mérése miatt”

van szükség, valamint ez

„egy, az MTVA alkalmazottjainak a munkáltató által biztosított eszközökön, Windows környezetben futó alkalmazás”.

Egyrészt az a munkarend már rég visszaváltozott, másrészt mi van akkor, ha valaki a saját gépén akar dolgozni, azt szokta meg, az áll kézre? Nekem olyan személyre szabott alkalmazásaim vannak, amik sokakat zavarba hoznának, fordítóprogramtól angol nyelvtani ellenőrzőprogramig, és nem biztos, hogy ha én ezekért havonta x ezer forintot fizetek – mert nem adják őket ingyen – felraknám őket egy munkahelyi gépre is (van olyan, ami nem a Google-fiókhoz kötődik, hanem telepíteni is kell, lokálisan).

Mi van például a munkavállaló banki adataival? Ha belenyúlkálnak a böngészési listába, ahhoz jelszó kell, ha azt ismerik – mert mondjuk megadatják a szerencsétlen alkalmazottal – minden pénzforgalmát láthatják. Ez már a magyar törvényeket is sérti.

Egyáltalán, ez az egész ostobaság és embertelen is: azt fogja eredményezni, hogy a megfigyelt alkalmazott elkezd mintamókusként viselkedni, legalábbis online és munkaidőben, ami viszont nagyon fárasztó, és mindenképpen a teljesítményének a rovására megy. Hogy Kínában már évek óta van ilyen? Van, de a kínaiak is nagyon rosszul bírják.

Nem is az a baj ezzel, hogy mindenféle törvényt sért, valamint ellentmond a józan észnek is. Hanem az, hogy semmire sem használható, de ahhoz képest nagyon drága. És tessék mondani, ki fogja kiértékelni azt az adattengert, ami az MTVA sok száz alkalmazottjáról nap, mint nap bejön? Minden emberre kellene egy másik, aki foglalkozik az ügyeivel, erre mondtam az elején, hogy személyzetisek és obsitos elhárítótisztek tömege kerestetik. Vagy azt képzelnék netán, hogy erre alkalmas a mesterséges intelligencia? Nem alkalmas, de mielőtt kipróbálják, megismerkedhetnének a természetessel is.

Viszont közpénzből szerzik be. Nem mennék bele az ügy céges hátterébe, de valahogy elég kormányközeli helyre megy az az összeg.

Mindegy: az egészből az a tanulság, hogy ha csalódni akarsz valakiben, tudj meg róla minél többet.

Ez mindig beválik.

Szele Tamás