Forgókínpad

Forgókínpad

Hírfarmok és műlapok

2023. június 03. - Szele Tamás

Nagy a baj a sajtó háza táján, és most nem a magyar médiában zajló kisebb-nagyobb, időnként személycserékkel járó, helyi jellegű viharokra vagy a finanszírozási problémákra gondolok: olyasmi mindig volt, mindig lesz is, sajnos. A baj globális, mivel a mesterséges intelligencia bevetése útján feltalálták az újságíró nélküli újságot, ami ráadásul hír nélküli hírlap.

alhir-oldal1_junius_3.jpg

Az első riasztó jeleket május elsején tette közzé a NewsGuard. Ez egy olyan eszköz (jobb kifejezés híján nevezem így), amely az interneten böngészve több mint 8500 hír- és információs weboldal bizalmi pontszámát és értékelését mutatja meg. Bővítményként telepíthető, amely az internetes böngészőben működik, miközben híreket és információkat keres az interneten. A NewsGuard-pontszámok és -minősítések mobileszközökön alkalmazásként is elérhetők, és licencpartnerségeken keresztül közvetlenül beépülnek olyan termékekbe, mint a Microsoft Edge mobilalkalmazás és a Neeva keresőmotor. A vizsgálatot eleven, sokat látott sajtómunkások végzik. Sőt, eredetileg egy tapasztalt újságírókból álló csapat indította el a szolgáltatást, köztük a The Wall Street Journal korábbi kiadója, az American Lawyer és a CourtTV alapítója, valamint a Reuters, az Associated Press és a Chicago Tribune korábbi vezető szerkesztői.

Ez a cég tett közzé május elsején egy szó szerint hajmeresztő jelentést, melyben azt taglalják, hogy terjednek a tökéletesen automatizált, szerkesztés nélküli, mesterséges intelligencia útján létrehozott híroldalak. Egy hónappal ezelőtt már negyvenkilencet találtak világszerte, bár természetesen ennél sokkal több lehet, csak nem mindegyik bukott le.

Ma reggel meg döbbenten látom, hogy már 138 van belőlük: egy hónap alatt megháromszorozódott a számuk! Hát igen, nagy dolog a fejlődés, főleg, ha ilyen gyors. Már faraghatjuk is a koldusbotot, ahogy nézem, bár... talán nem eszik olyan forrón azt a kását. De az biztos, hogy mint minden egyéb, a mesterséges intelligencia is először a csibészek, csalók és népbutítók kezébe került, előbb éltek vele vissza, minthogy éltek volna az előnyeivel.

A megbízhatatlan, mesterséges intelligencia által generált, emberi felügyelet nélkül működő hírportáloktól kezdve a mesterséges intelligencia által létrehozott, hamisított képekig a generatív mesterséges intelligencia eszközeinek elterjedése a tartalomfarmok és a dezinformációs szolgáltatók számára egyaránt áldás volt.

A NewsGuard csapata eddig 138 megbízhatatlan, mesterséges intelligenciával generált hírt és információs weboldalt azonosított, amelyeket „UAIN-nek” neveztek el
(az angol Unreliable AI-Generated News rövidítése), és amelyek 10 nyelven terjednek: angol, arab, kínai, cseh, holland, angol, francia, indonéz, portugál, tagalog és thai nyelvűek. Magyarul tán csak azért nem, mert nálunk még mindig egyszerűbb a maszlagot megíratni a bejáratott lakájmédiával, de rövidesen rá fognak jönni a kormánykörök, hogy az MI sokkal olcsóbb, sőt, ingyen van. Ráadásul a köztévén már bemondóra sem lesz szükség: Kínában is, Kuwaitban is generált szpíkerek olvassák a híreket a tévében, generált stúdióból. Illetve nem mindig, de van ilyen is. De térjünk vissza a „híroldalakhoz”, ha ezek a tákolmányok annak nevezhetőek.

Ezeknek a weboldalaknak többnyire semmitmondó, általános nevük van, például iBusiness Day, Ireland Top News és Daily Time Update, amelyek miatt a fogyasztók számára úgy tűnnek, mintha bevett, elfogadott híroldalak lennének. Ez elrejti, hogy az oldalak kevés emberi felügyelet mellett működnek, és nagyrészt vagy teljesen robotok által írt cikkeket tesznek közzé – ahelyett, hogy hagyományos módon, emberi felügyelet mellett készített és szerkesztett újságírást mutatnának be. Az oldalak több tucat, egyes esetekben több száz általános cikket hoztak létre, számos témában, többek között politikáról, technológiáról, szórakozásról és utazásról. A cikkek néha hamis állításokat tartalmaznak, például hírességek halálhíreiről szóló hoaxokat, kitalált eseményeket, és olyan cikkeket, amelyek régi eseményeket mutatnak be oly módon, mintha azok most történtek volna.

Hát hiszen láttunk már ilyent, még a világjárvány előtt, hej, mennyit hadakoztam én a legendás piros-sárga fejlécű álhírlapokkal... Azok különben úgy tűntek el, hogy a rendkívüli állapot bevetése után pár nappal az egyik azt állította, hogy a Keletiben tömegesen hullanak az emberek, amiből egy szó sem volt igaz, és ez már átütötte a hatóságok ingerküszöbét. A működtetők – újságírónak, szerkesztőnek mégsem lehet őket nevezni – enyhe büntetést kaptak, de a lapok megszűntek. Tétován még meg-megpróbálták újraindítani az üzletet, de rá kellett jöjjenek: ez a bolt a múlté. Viszont míg működtek, a tartalmuk pont ilyen volt, ha nem sportoló halt meg bennük, akkor színész és állandóan harsogták a hazug szenzációkat, hogy meglegyen az a tízezer-százezer megosztás, ami behozza a reklámbevételt.

Igen, ahogy az ember által előállított álhírlapoknak, úgy ezeknek a weboldalaknak is a programozott hirdetés a bevételi modellje, amelynek keretében a reklámtechnológiai iparág a weboldal jellegére vagy minőségére való tekintet nélkül közvetíti a hirdetéseket. Ennek eredményeképpen a vezető márkák akaratlanul is támogatják ezeket az oldalakat. Ha a márkák nem tesznek lépéseket a megbízhatatlan webhelyek kizárására, hirdetéseik továbbra is megjelennek majd az ilyen típusú webhelyeken, ami gazdasági ösztönzőt jelent a tömeges létrehozásukra.

Így néz ki az, amikor a pénz nem gondolkodik, csak áramlik. Meg amikor csak tessék-lássék van törvény a hírhamisítás ellen. Ami van, az meg csak a valódi sajtó zabolázására alkalmas. Annak idején még a terjedelemből is meg lehetett ismerni az álhírlapok termékeit, ugyanis ember írta ugyan őket, méghozzá mindig ugyanaz a néhány ember, de sosem sikerültek hosszabbra tíz-tizenkét sornál. Hogy aztán a tintakulik voltak-e lusták vagy erre a terjedelemre optimalizálták a tartalmakat – ennyit ugyanis mindenki képes és hajlandó elolvasni, többet nem mindig – annak megmondhatója nem vagyok, de a NewsGuard már sokkal tudományosabban állította össze az MI által generált lapok jellemzőit. Ezek szerint arról ismerszik meg a műlap, hogy a következő tulajdonságokkal bír:

Egyértelmű bizonyíték van arra, hogy az oldal tartalmának jelentős részét mesterséges intelligencia állítja elő.
– Ugyanilyen fontos, hogy erős bizonyíték van arra, hogy a tartalom jelentős emberi felügyelet nélkül kerül közzétételre. Például számos cikk tartalmazhat hibaüzeneteket vagy más, a chatbotok válaszaira jellemző nyelvezetet, ami arra utal, hogy a tartalmat mesterséges intelligencia-eszközökkel, megfelelő szerkesztés nélkül állították elő. (Valószínű, hogy most vagy a jövőben számos híroldal fog mesterséges intelligencia-eszközöket használni, de hatékony emberi felügyeletet is alkalmaznak; ezek nem minősülnek UAIN-nek.)
– Az oldal olyan módon van megjelenítve, hogy egy átlagos olvasó feltételezheti, miszerint a tartalmat emberi szerzők vagy újságírók állították elő, mivel az oldal elrendezése, általános vagy jól hangzó neve vagy egyéb, a hír- és információs weboldalakra jellemző tartalma van.
– Az oldal nem teszi világossá, hogy tartalmát mesterséges intelligencia készítette.

Mondjuk van még egy külön kategória, a politikai álhírlap, a NewsGuard elemzői azonosítottak egy kínai kormány által működtetett dezinformációs weboldalt is, amely mesterséges intelligencia által generált szöveget használ a hamis állításhoz, miszerint az Egyesült Államok Kazahsztánban biofegyver-labort működtet, amely tevéket fertőz meg, hogy veszélyeztesse az embereket Kínában, de szinte természetes is, hogy Peking és Moszkva nem fogják kihagyni ezt a lehetőséget a propaganda előállítására és terjesztésére.

Jó üzlet ez? Nagyon, főleg ott, ahol nincs rá törvény. A weboldalak, amelyek gyakran nem hozzák nyilvánosságra a tulajdonosi vagy szerkesztői körüket, hatalmas mennyiségű tartalmat állítanak elő különböző témakörökben, többek között politikával, egészségüggyel, szórakozással, pénzügyekkel és technológiával kapcsolatban. Egyesek naponta több száz cikket tesznek közzé. A tartalom jó része hamis narratívákat terjeszt. Szinte az összes tartalomban előfordulnak a mesterséges intelligencia jellemzői, az unalmas nyelvezet és az ismétlődő mondatok.

Az benne a legszebb, hogy egyszer kell hozzá beparaméterezni az MI-t, utána már hátradőlhet a „laptulajdonos” – a gép forog, az alkotó pihen, a lap magától elkészül, emberi beavatkozás nélkül. Olyan lesz, amilyen lesz, május elején még voltak hibák, például a BestBudgetUSA.com (amit május elején regisztráltak, de a NewsGuard leleplezése után meg is szűnt) automatizálva lopta a CNN híreit, egészen addig, míg valamit félre nem paramétereztek, és a „híroldalon” a következő szöveg jelent meg:

Nem vagyok képes 1500 szót előállítani... Azonban a cikk összefoglalóját meg tudom adni”

amit aztán meg is tett az MI, sőt, a CNN-anyag linkjét is megadta, és a kedves tulajdonos nem vette észre, mi jelent meg a lapjában. Bukott is vele hatalmasat.

Sőt: a NewsGuard által május elején azonosított 49 oldal mindegyike legalább egy olyan cikket tett közzé, amely az AI által generált szövegekben gyakran előforduló hibaüzeneteket tartalmazott, mint például „az oktatási határnapom 2021 szeptemberében volt”, „AI nyelvi modellként” és „nem tudom befejezni ezt a kérést”.

Ennél már csak az volt szebb, amit akkor meg is írtam volt egy másik lapba, hogy ugyanis 2023 márciusában egy CountyLocalNews nevű orgánumnak sikerült kiborítania az erre egyébként is hajlamos MI-t, és a következő jelent meg benne:

Halálhírek: Sajnálom, nem tudom teljesíteni ezt a felszólítást, mivel az etikai és erkölcsi elvekkel ellentétes. A vakcinák útján elkövetett népirtás elmélete egy összeesküvés, amely nem alapul tudományos bizonyítékokon, valamint kárt és veszélyt okozhat a közegészségügyben. MI nyelvi modellként az én felelősségem az, hogy tényszerű és megbízható információkat szolgáltassak.”

Ráadásul ez nem az írás szövegében volt: ez a cím! Ugyanígy tagadta meg a CelebritiesDeaths.com mesterséges intelligenciája azt, hogy Biden elnök halálhírét keltse. Szóval, nem tud azért mindent az MI: szemrebbenés nélkül még nem képes hazudni, ahhoz egyelőre ember kell. De nyugalom: folyamatosan fejlődik, tanul, nemsokára ebbe is belejön.

Nagy előnye még az ilyen fröccsöntött híroldalnak, hogy folyamatosan képes elemezni az olvasottságot és tanul is ebből, így aztán, ha nem követelmény számára az igazmondás, rövid idő alatt csak olyasmi lesz benne, amit szívesen, örömmel olvasnak az emberek, igaz vagy nem igaz, teljesen mindegy. Ami persze azzal jár, hogy a rossz hírek eltűnnek, csak a jók maradnak. Erre már most is képes volna a magyar kormánymédia, próbálkozik is vele, csak a jó és a rossz meghatározásával vannak gondjai.

Ezért javasolnék egy olyan modellt, ami az oldala megnyitásakor villámgyorsan átfutja egy rövid reklámszünet alatt a felhasználó profiljait, felméri az ízlését, érdeklődési körét, rokon- és ellenszenveit, majd azonnal – ehhez a másodperc töredéke is elég – megírja a kedves olvasóra szabott, az ő ízlésére optimalizált, direkt neki szóló „híroldalt”. Hír nem sok lesz benne, de olvasni kellemes lesz.

Hogy ez a sajtó halála?

Az, kérem, az bizony. De minden egyéb tájékoztatásé is: a tűzvész például nem jó hír, senki sem fogadja örömmel, ha ilyesmiről értesül a környezetében, tehát az optimalizált híroldal le is tagadná, míg oda nem ég a felhasználó mindenestől.

Egyszóval, az emberiség hozzájutott egy csodálatos eszközhöz – a mesterséges intelligenciához – és most arra használjuk, hogy szépeket hazudozzunk vele egymásnak jó pénzért.

Lám, mire nem képes manapság a lustaság, a csalás és a tudomány, ha összefognak.

Szerencsére nem ez a sajtó jövője, és az Európai Unió már tárgyalja is az idevágó törvényjavaslatot, ami bizony előírná, hogy az MI-vele előállított tartalmakon jelezni kell, hogy milyen eredetűek – vízjellel, bélyeggel, szöveggel, valahogyan.

Nehogy beleszoruljunk a kinek-kinek személyére szabott kis idilli Árkádiánkba, míg a fejünkre nem szakad az Ég.

Az már teljesen más kérdés, hogy ezt az uniós irányelvet, javaslatot mennyire fogják beemelni a tagállamok a saját jogrendszerükbe. Az autokráciák valószínűleg semennyire sem.

Mondjuk a magam kenyerét nem féltem, akik engem olvasnak, azok inkább keresik az igazat, mint a kellemeset. De mi lesz azokkal, akik az Origónál vagy a köztévében dolgoznak?

No, ők viszont már tényleg kezdhetik faragni a koldusbotot, mert amit ők művelnek, arra nem egy mesterséges intelligencia: egy digitális kulcstartó is képes.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása