Nos, mivel már minden hadviselő fél bejelentette, hogy zajlik az a bizonyos, várva várt ukrán ellenoffenzíva, egy nappal előre hoztam a hétfőn megszokott harctéri pillanatképet, már csak azért is, mert a terjengő legendák és milblogger-voenkor jelentések miatt kezdenek elterjedni a magyar köztudatban is a Grimm testvérek összes meséi a támadással kapcsolatban.

Kezdjük azzal, hogy az ukrán páncélos-veszteségekről szóló hírek részben igazak – de csak részben. Valóban veszítettek Leopardot is, Bradley-ket is, de a keringő felvételek szemlátomást ugyanazon a pár helyszínen készültek, legfeljebb más szögből, így a veszteség ténye kétségtelen, mértéke kétséges. Mivel pedig kizárólag orosz források szólnak róluk – az ukránok jelenleg az ellentámadás minden részletéről hallgatnak, arról is, ami esetleg nekik jó lenne – semmi értelme a támadások első két napjáról szóló, orosz oldalról befolyásolt hírek fontosságát túlbecsülni. Támadás veszteség nélkül nem létezik, nem dőlt még el semmi és a kilőtt Leopard sem az első a típus történetében, nem is az utolsó, senki se gondolja csodafegyvernek.

Lássuk azonban inkább a harctéri eseményeket, melyek ma különösen izgalmasak, éspedig a tegnap este magyar idő szerint 19:45-kor lezárt ISW-jelentés alapján.

Az ukrán hadsereg június 10-én ellentámadást hajtott végre a front legalább négy térségében. Orosz források ukrán tevékenységről számoltak be a Luhanszki Területen Bilohorivka közelében. Az ukrán erők keleti csoportjának szóvivője, Szerhij Cserevaty ezredes megjegyezte, hogy az ukrán csapatok akár 1400 métert is előrenyomultak a bahmuti front meg nem határozott területein, és orosz milbloggerek ukrán előrenyomulásról számoltak be Bakhmuttól északnyugatra és északkeletre. Az orosz védelmi minisztérium és más orosz források azt állították, hogy az ukrán egységek lokális támadásokat hajtottak végre a Donyeck-Zaporizzsjai terület határvidékén, különösen Velika Novoszilka térségében. A június 10-én közzétett geolokációs felvételek emellett azt mutatják, hogy az ukrán erők a Zaporizzsjai Terület nyugati részén, Orikhivtől délnyugatra és délkeletre ellentámadások során helyi előnyre tettek szert, és az orosz milbloggerek továbbra is azt állították, hogy az orosz erők ezen a területen sikeresen védekeznek az ukrán előrenyomulási kísérletek ellen.

A Zaporizzsjai Területen lévő orosz haderő a szilárd taktikai védekezési doktrínának megfelelően továbbra is küzd az ukrán támadások ellen. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz védelmi műveletek Dél-Ukrajnában három fő összetevőre támaszkodnak: az ukrán támadóalakulatok korai felderítésére és megsemmisítésére, a páncéltörő fegyverek tömeges alkalmazására, valamint az orosz védelmi állások közelében lévő területek aláaknázására. A milblogger azt állította, hogy az aknamezőknek kettős hatásuk van, mivel először megrongálják az ukrán páncélozott járműveket, amikor azok megpróbálnak áttörni az aknamezőn, majd ismét ez történik, amikor visszavonulnak a területről. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az orosz alakulatok az ukrán ellentámadás megkezdésére a Zaporizzsjai Terület nyugati részén a bevett orosz doktrínát követve reagáltak, amely szerint a csapatok első szakasza a támadó erőket aknamezőkkel, erődítésekkel és erődítményekkel visszaveri vagy lelassítja, a második szakasza pedig ellentámadást indít minden ellenséges áttörés ellen. Az ukrán támadásokról szóló orosz jelentések az elmúlt napokban Dél-Ukrajnában olyan mintát sugallnak, amelyben az ukrán hadsereg korlátozott áttöréseket hajt végre és ideiglenesen új pozíciókat foglal el, mielőtt az orosz csapatok később visszafoglalják vagy kiszorítják őket ezekből a pozíciókból. Ez a taktikai minta azt jelzi, hogy az oroszok valószínűleg doktrinálisan megalapozott védelmi műveleteket tartottak fenn Dél-Ukrajnában, bár amint arról az ISW korábban beszámolt, az 58. hadtest védekező egységei valószínűleg a jelenleg Ukrajnában bevetett leghatékonyabb orosz egységek közé tartoznak.

Az orosz milbloggerek továbbra is kiemelik a jelentésekben szereplő kiváló orosz elektronikai hadviselési képességeket, mint az ukrán támadások megzavarásának kulcsát. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz EW egységek megzavarják az ukrán kommunikációt, valamint a légi egységeket, és azt állították, hogy egyes ukrán gépesített csoportok nem készültek fel arra, hogy kommunikáció nélkül vagy blokkolt GPS-szel harcoljanak. Egy milblogger azt állította, hogy az ukrán egységek megkísérelték saját „elektronikus ellenintézkedéseiket” bevetni az orosz felderítő és ellenőrző képességek ellen azokon a területeken, ahol ukrán támadások zajlanak, de ezek a kísérletek sikertelenek voltak. Az orosz erők állítólag sikeresen fejlesztették EW alkalmazásukat az ukrajnai invázió során.

Orosz források azt állították, hogy az ukrán haderő taktikai előnyökkel rendelkezik az éjszakai támadások végrehajtásában a nyugatiak által biztosított, kiváló éjjellátó optikai rendszerekkel rendelkező felszerelések miatt. Egy neves orosz milblogger azt állította, hogy az ukránok azért indítanak támadásokat éjszaka, mert a nyugatiak által biztosított felszerelések „kiváló” éjjellátó optikát biztosítanak nekik. Vlagyimir Rogov, a Zaporizzsjai Terület megszálló tisztviselője szintén azt állította, hogy az éjszakai támadások lehetővé teszik az ukrán csapatok számára a nyugatiak által biztosított felszerelések hatékonyabb használatát. Orosz források széles körben állították, hogy az ukránok az elmúlt napokban megkezdték vagy fokozták az éjszakai támadásokat, és egyre inkább kihasználhatják a nyugati rendszerek által biztosított előnyöket.

Orosz források továbbra is kiemelik a katonai körzeti szintű orosz TOS-1A termobarikus tüzérségi rendszerek szerepét az ukrán támadások ellen, bár az ukrán erők az elmúlt napokban legalább két ilyen kulcsfontosságú rendszert megsemmisítettek. A június 8-án és 9-én közzétett geolokációs felvételek megerősítik, hogy az ukrán tüzérség nyugati precíziós lőszereket (állítólag a Paladin 155 mm-es tüzérségi rendszert) használt legalább két orosz TOS–1A termobarikus tüzérségi rendszer – rendkívül pusztító, de kis hatósugarú, orosz katonai kerületi szinten ellenőrzött tüzérségi eszközök – megsemmisítésére a Zaporizzsjai Terület nyugati és keleti részén az ukrán ellentámadás során. Az orosz védelmi minisztérium (Védelmi Minisztérium) kiemelte az orosz termobarikus tüzérségi rendszerek szerepét a Zaporizzsjai terület nyugati frontvonalán lévő ukrán állások támadásában. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz termobarikus tüzérségi egységek az elmúlt napokban folyamatosan lőtték az ukrán erőket a Donyeck-Zaporizzsjai terület közigazgatási határán és a Zaporizzsjai terület nyugati részén, és az egységeket az ukrán frontális támadások visszaverésében nélkülözhetetlenekként jellemezte. Az orosz hadsereg nyilvánvaló támaszkodása a konkrét tüzérségi eszközökre figyelemre méltó, mivel az e rendszerekre mért precíziós ukrán csapások potenciálisan megnehezíthetik az orosz védelmi képességeket, és az oroszok valószínűleg nem rendelkeznek elegendő TOS–1A rendszerrel ahhoz, hogy a frontvonal teljes hosszában azonos szintű tűztámogatást nyújtsanak.

Az ukrán hadsereg jelenleg egy rendkívül nehéz taktikai műveletet kísérel meg – frontális támadást az előkészített védelmi állások ellen, amelyet tovább nehezít a légi fölény hiánya –, és ezen kezdeti támadások alapján nem szabad az összes ukrán művelet előrejelzésére következtetni. Az ukrán csapatok nem meglepő módon veszteségeket szenvednek a kezdeti támadások során az Ukrajnában állomásozó, legjobban felkészült orosz alakulatok némelyike ellen. A kezdeti rohamok – és különösen az orosz források által szándékosan terjesztett és kiemelt kiválasztott felvételek – azonban nem reprezentatívak az összes ukrán hadműveletre nézve. Az orosz hadsereg továbbra is veszélyes, és az ukrán haderő minden bizonnyal kemény küzdelemmel néz szembe, de Ukrajna még nem kötelezte el ellentámadó erejének túlnyomó többségét, és az orosz védelem nem egyformán erős a frontvonal minden szektorában.

Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető június 9-i nyilatkozatában világos retorikai vonalat húzott az orosz védelmi minisztérium és Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálata között. Kadirov június 9-én közzétett egy bejegyzést a Telegramban, amelyben felvázolta egy privát telefonbeszélgetés részleteit, amely Kadirov és a Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin között történt május végén, miután Kadirov és Prigozsin állítólag megegyeztek abban, hogy a csecsen erők leváltják Wagnert Bahmutban. A Kadirov és Prigozsin közötti kapcsolat gyorsan megromlott a következő napokban, de Prigozsin azt állította, hogy június 1-jén személyesen hívta fel Kadirovot, hogy megoldják a vitájukat. Kadirov június 9-én azt állította, hogy őszintén úgy gondolta, hogy a lehető legtöbbet teszi Prigozsinért azzal, hogy felajánlotta, hogy csecsen csapatokkal helyettesíti Wagner harcosokat, de Prigozsin hangneme Kadirovval és a csecsen csapatokkal szemben hirtelen megváltozott, és Kadirov úgy érezte, hogy személyesen kell mérsékelnie a helyzetet. Kadirov azt is megjegyezte, hogy ő maga időnként kritizálta az orosz védelmi minisztériumot, de retorikailag meghúzta a határt Putyin közvetlen bírálatával szemben, azt állítva, hogy mindig is megértette, hogy Putyin pozíciója az orosz fegyveres erők legfőbb főparancsnokaként azt jelenti, hogy Putyin ismeri a legjobban a harctéri realitásokat. Kadirov ezután kritizálta a Wagnert, amiért gyenge és hatástalan erő, amikor ugyanazokkal a műveleti korlátokkal szembesül, mint a csecsen erők a háború korábbi szakaszaiban. Kadirov üzenetének célja valószínűleg az volt, hogy jelezze a Putyin iránti lojalitását, és Prigozsin további ellentétben álljon az általános orosz katonai vezetéssel.

Prigozsinnal kapcsolatban igen fontos fejlemények vannak, de ezeket inkább a mozgósítással kapcsolatos híreknél tárgyaljuk majd – viszont jegyezzük meg, hogy Kadirov nem véletlenül juhászodott meg, nagyon úgy néz ki, hogy fonják már a kötelet az ő Zsenya barátjának.

Az orosz hadsereg június 9-ről 10-re virradó éjjel egy újabb rakéta- és dróncsapás során célba vett egy ukrán hadműveleti repülőteret Ukrajnában. Az Ukrán Légierő Parancsnoksága június 10-én jelentette, hogy az oroszok északi és déli irányból nyolc különböző típusú, földi telepítésű rakétát és 35 Shahed típusú drónt lőttek ki Ukrajna ellen, és Iszkander ballisztikus rakétákkal, cirkálórakétákkal, valamint iráni gyártmányú drónokkal csapást mértek egy, a Poltavai Területen fekvő műveleti repülőtérre. Dmytro Lunin, a Poltavai Terület vezetője megjegyezte, hogy a csapás megrongálta a repülőtér infrastruktúráját és más, nem részletezett berendezéseket. Eduard Baszurin, a Donyecki Népköztársaság (DNK) volt szóvivője dicsérte a csapást, amiért „végre” ukrán repülőtereket célzott meg. Az ISW nemrég úgy értékelte, hogy Oroszország új légi hadjáratot folytat az ukrán ellentámadási képességek ellen, és az orosz források valószínűleg az ilyen csapásokról szóló jelentéseket fogják felhasználni arra, hogy a jelenlegi légi hadjáratot proaktívnak és hatékonynak állítsák be az ukrán ellentámadások hátterében az egész hadszíntéren.

A legfontosabb hírek röviden

– Az ukrán hadsereg június 10-én ellentámadást hajtott végre a front legalább négy területén.
– A Zaporizzsjai Területen az orosz egységek továbbra is védekeznek az ukrán támadásokkal szemben a szilárd taktikai védelmi doktrínának megfelelően.
– Az orosz militarista bloggerek továbbra is kiemelik a jelentett kiváló orosz elektronikai hadviselési (EW) képességeket, amelyek kulcsfontosságúak az ukrán támadások megzavarásában.
– Orosz források azt állították, hogy az ukrán csapatok taktikai előnyökkel rendelkeznek az éjszakai támadások végrehajtásában a nyugatiak által biztosított, kiváló éjszakai optikai rendszerekkel ellátott felszereléseknek köszönhetően.
– Orosz források továbbra is kiemelik a szűkös katonai körzeti szintű orosz TOS–1A termobarikus tüzérségi rendszerek szerepét az ukrán ellentámadó műveletek elleni védekezésben, bár az ukrán tüzérségi egységek az elmúlt napokban legalább két ilyen kulcsfontosságú rendszert megsemmisítettek.
– Az ukrán hadsereg jelenleg egy rendkívül nehéz taktikai műveletet kísérel meg – frontális támadást az előkészített védelmi állások ellen, amit tovább nehezít a légi fölény hiánya –, és ezek a kezdeti támadások nem szabad az összes ukrán művelet előrejelzésére extrapolálni.
– Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető világos retorikai vonalat húzott az orosz védelmi minisztérium és Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálata között.
– Az orosz tüzérség június 9-ről 10-re virradó éjszaka egy újabb rakéta- és dróncsapás során célba vett egy ukrán hadműveleti repülőteret Ukrajnában.
– Az orosz csapatok csekély mértékű előrenyomulást hajtottak végre Kupjanszktól északkeletre, és folytatták a szárazföldi támadásokat Kreminna közelében.
– Az orosz és az ukrán hadsereg egyaránt folytatta a szárazföldi támadásokat Bahmut térségében.
– Az orosz alakulatok folytatták a korlátozott szárazföldi támadásokat az Avdiivka-Donyeck város vonal mentén.
– Az ukrán csapatok folytatták a korlátozott szárazföldi támadásokat a Donyeck és Zaporizzsja megye közötti közigazgatási határ közelében, és június 10-től kezdve csekély előnyre tettek szert a térségben.
– Az orosz védelmi minisztérium június 10-én bejelentette, hogy tervezi az önkéntes alakulatok szervezésének hivatalossá tételét.
– Oroszország tovább erősíti a központosított médiaapparátust a megszállt területeken.

Orosz fő erőfeszítések – Kelet-Ukrajna

Az orosz hadsereg június 10-én Kupjanszktól északkeletre marginális előrenyomulást hajtott végre. A június 10-én közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz csapatok Vilsanától északnyugatra (Kupjanszktól 14 km-re északkeletre) csekély mértékű előrenyomulást hajtottak végre. Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint az orosz egységek négy ukrán szabotázs- és felderítő csoportot vertek vissza a Harkivi Területen lévő Novomlinszk (Kupjanszktól 20 km-re északkeletre), Szinkivka (Kupjanszktól 8 km-re északkeletre) és Orljanka (Kupjanszktól 22 km-re keletre) közelében, valamint a Luhanszki Területen lévő Sztelmakhivka (Szvatovától 16 km-re északnyugatra).

Az orosz és ukrán egységek június 10-én Kreminnától délre folytatták a korlátozott szárazföldi támadásokat. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó műveleteket hajtottak végre Bilohorivka (12 km-re délre Kreminnától) és Veszele (30 km-re délre Kreminnától) közelében. Egy orosz milblogger azt állította, hogy Bilohorivka közelében folytatódnak a harci cselekmények, és hogy egy orosz tüzérségi egység visszavert egy kisebb ukrán gépesített csoportot, amely megpróbálta áttörni az orosz védelmet a térségben.

Az ukrán tüzérség továbbra is célba veszi az orosz hátországot Luhanszki területen. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) volt tisztviselője, Rodion Mirosnyik június 10-én azt állította, hogy az ukránok az elmúlt héten 15 alkalommal mértek csapást orosz állásokra Liszicsanszk közelében (Kreminnától 15 km-re délnyugatra). Orosz források azt állították, hogy az orosz légvédelem június 9-én elfogott egy ukrán rakétát, amely Luhanszk város közigazgatási épületeit vette célba.

Orosz alárendelt főerő #2 – Donyecki terület

Az orosz és az ukrán hadsereg egyaránt folytatta a szárazföldi támadásokat Bahmut térségében június 10-én. Az ukrán erők keleti csoportjának szóvivője, Szerhij Cserevaty ezredes kijelentette, hogy az ukrán csapatok akár 1400 métert is előrenyomultak a bahmuti front különböző, meg nem határozott területein. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán alakulatok folytatták az ellentámadásokat és Bahmuttól északnyugatra, különösen Berkhikvka (Bahmuttól 2 km-re északnyugatra) és Jahidne (Bahmut nyugati peremén) közelében, valamint Bahmuttól északkeletre Krasznopolivka közelében (10 km-re északkeletre) nyomultak előre. Orosz források azt állították, hogy a 200. Különleges Motorizált Lövészdandár (14. hadtest, Északi Flotta) elemei védekeznek az ukrán ellentámadások ellen Bahmut térségében. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a déli erőcsoportosulás csapatai visszaverték az ukrán támadásokat Bahmuttól délnyugatra és északnyugatra. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre Bohdanivka (Bahmuttól 5 km-re északnyugatra) és Bila Hora (Bahmuttól 14 km-re délnyugatra) irányába.

Az orosz hadsereg június 10-én folytatta a korlátozott szárazföldi támadásokat az Avdiivka-Donyeck várost összekötő vonal mentén. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre Donyeck várostól északra, Szieverne közelében és Donyeck város délnyugati peremén, Marinkánál. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz erők délről, Opitnye közelében sikertelen támadásokat folytattak Szieverne ellen. A Donyecki Népköztársaság (DNK) olyan felvételeket tett közzé, amelyeken állítólag a DNK 110. dandárja csapást mért egy ukrán gyalogsági harcjárműre Pjervomajszke közelében, Donyeck város északnyugati külvárosában.

Orosz támogató erőfeszítés – déli tengely

Az ukrán hadsereg folytatta a korlátozott szárazföldi támadásokat a Donyeck és Zaporizzsja megye közötti közigazgatási határ közelében, és június 10-től kezdve csekély előnyre tett szert a térségben. A június 9-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az orosz erők visszavonulnak a Sztorozsevétől nyugatra (Velika Novoszilkától 3 km-re délre) lévő állásokból, bár nem világos, hogy az ukrán csapatok elfoglalták-e ezeket az állásokat. Az orosz védelmi minisztérium június 10-én azt állította, hogy az orosz egységek három ukrán szárazföldi támadást vertek vissza a Velika Novoszilkától délre és délnyugatra fekvő területek közelében. Az orosz milbloggerek harci térképei szerint az ukrán erők Rivnopiltól északra (Velika Novoszilkától 9 km-re délnyugatra) nyomultak előre. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán erők csekély előrenyomulást hajtottak végre Neskucsnyétól délre (közvetlenül Velika Novoszilkától délre). Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz 37. motorizált lövészdandár (36. Összhaderőnemi Hadsereg, Keleti Katonai Körzet), 40. haditengerészeti gyalogosdandár (Csendes-óceáni Flotta), 336. haditengerészeti gyalogosdandár (Balti Flotta) és az 5. motorizált gyalogosdandár (1. Donyecki Népköztársasági Hadtest) egy zászlóalja védekezik az ukrán erők ellen a térségben.

Az ukrán haderő június 9-ről 10-re virradó éjszaka folytatta az ellentámadásokat a Zaporizzsjai Terület nyugati részén, és előnyre tett szert a térségben. A geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az ukrán erők előrenyomultak Lobkovétól nyugatra és délre (24 km-re délnyugatra Orikhivtől) és Novopokrovkától nyugatra (14 km-re délkeletre Orikhivtől). Orosz milbloggerek harci térképei azt állították, hogy az ukrán erők elfoglalták Lobkovét. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az orosz csapatok visszaverték az ukrán szárazföldi támadásokat, és hogy az orosz egységek Orikhivtől délre és délkeletre csapást mértek ukrán páncélozott járművekre. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz erők, főként az 58. Összevont Fegyveres Hadsereg elemei, visszaverték az ukrán szárazföldi támadásokat Orikhivtől délre) június 9-ről 10-re virradó éjszaka. Orosz milbloggerek dicsérték a 70. és 291. motorizált lövészezredet (mindkettő a 42. motorizált lövészhadosztály, 58. kombinált hadsereghez tartozik, a déli katonai körzetből), amiért sikeres védelmi műveleteket hajtottak végre Orikhivtől délre. Orosz források azt is állították, hogy a 22. és 45. különálló Szpecnaz gárdabrigád (mindkettő a GRU egysége) szintén megsemmisített egyes ukrán páncélozott járműveket Orikhivtől délkeletre.

Orosz források azt állították, hogy az ukrán tüzérség június 10-én továbbra is támadta a Herszoni Területen és a Krím-félszigeten fekvő orosz hátországokat. A június 10-én közzétett geolokációs felvételek a Zalizsnyi kikötő (Szkadovszktól 45 km-re nyugatra, a Fekete-tenger partján) ellen az éjszaka folyamán bejelentett ukrán csapások utóhatását mutatják. Szergej Akszjonov krími megszálló vezető azt állította, hogy az orosz légvédelem lelőtt két ukrán Hrim–2 ballisztikus rakétát a megszállt Krím felett. Egy neves orosz milblogger azonban azt állította, hogy az ukrán erők módosított S–200-as rendszerekkel lőhették ki a rakétákat.

Az orosz mozgósítás hírei

Az orosz védelmi minisztérium június 10-én bejelentette, hogy tervezi az önkéntes alakulatok szervezésének hivatalossá tételét. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter június 10-én aláírt egy rendeletet, amely meghatározza az önkéntes alakulatok hivatalos tevékenységének megszervezésére vonatkozó eljárást. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a rendelet előírja, hogy az önkénteseknek július elsejéig egyéni szerződéseket kell kötniük a védelmi minisztériummal vagy a megfelelő önkéntes alakulatukkal. A védelmi minisztérium kijelentette, hogy ezek a szerződések az önkéntes alakulatokat a szükséges jogi státuszhoz juttatják, és kiterjesztik a szociális védelmi és támogatási intézkedéseket az önkéntesekre és családtagjaikra. A rendelet arra utal, hogy egyes önkéntesek szerződés nélkül vagy olyan szerződések

alapján szolgálhatnak, amelyeket a védelmi minisztérium nem ismer el teljesen jogszerűnek. A minisztérium azt állította, hogy az önkéntes formációk hivatalossá tétele lehetővé teszi az orosz tisztviselők számára, hogy növeljék a szerződéses toborzást. Nyikolaj Pankov államtitkár és védelmi miniszterhelyettes a védelmi minisztérium június 10-i, a szerződéses toborzásról szóló ülésén hozzátette, hogy jelenleg több mint 40 önkéntes alakulat szolgál az orosz fegyveres erők mellett. Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese korábban azt állította, hogy az orosz hadsereg 2023. január 1-je óta több mint 117 400 szerződéses személyt toborzott önkéntes alakulatba. A szabálytalan önkéntes alakulatok formálissá válása valószínűleg feszültségeket fog generálni a minisztérium szervezeti apparátusán belül, különösen mivel a hadsereg továbbra is az önkéntes alakulatokra támaszkodik a folyamatban lévő kriptomobilizációs erőfeszítések során.

Nos, képtelenség nem észrevenni, hogy ez az intézkedés Prigozsin halálos ítélete. Ugyan a végkifejlethez szükség van még arra is, hogy az Állami Duma megszavazza a tegnap beterjesztett törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a büntetett előéletű, ám a katonai szolgálatra alkalmasnak ítélt állampolgárok számára, hogy szerződéses katonai szolgálatot teljesítsenek. Emellett a törvénytervezet szerint a büntetésüket töltő, katonai szolgálatra szerződést aláíró személyek mentesülnek a büntetés alól, és büntetőítéletüket törlik.

Miért fontos ez? Azért, mert ily módon az Ukrajnában harcoló, egyébként az orosz jogrendszer szerint törvénytelenül működő Wagner-csoport tagjai – ha nem akarnak azonnal bajba kerülni – szerződést kell kössenek önkéntesként vagy hivatásosként a Védelmi Minisztériummal, így egyfelől szétszórhatják őket mindenféle reguláris alakulatok között, ha ugyan nem tartják inkább együtt az állományt – egy olyan alakulatban, ami később majd mind egy szálig hősi halált hal, mert tüzérségi és légifedezet nélkül küldik el őket egy frontális támadásra (ez lenne az oroszosabb megoldás). Aki nem szerződik, az kikerül minden fegyveres állományból, az ő számára vége lesz a háborúnak, ellenben nagyon hamar bekerül a börtönbe így vagy amúgy, hiszen a törvényjavaslat szerint az amnesztia csak a katonai szolgálat céljából leszerződötteket mentesíti.

A Wagner-csoportnak ily módon adminisztratív szempontból vége, Prigozsin magánhadserege, pretoriánus gárdája eltűnik, kivéve az Afrikában, Utkin parancsnoksága alatt szolgáló veterán elitet, akikre még szükség lesz, de azok messze lesznek Zsenya Prigozsintól, Sojgu meg a cár atyuska viszont közel... a helyzeten még talán változtathat, ha a wagneristák fellázadnak a bekebelezésük ellen, bár nem sokat, az az alakulat mindenképpen megszűnik, és Prigozsin helyében már tartós tejet sem vennék az. Igaz, ez Oroszország, itt minden lehetséges és mindennek az ellenkezője is, történhetnek még váratlan fordulatok – de ebben a pillanatban minden jel Prigozsin bukására utal. Majd lesz belőle blatnoj-legenda, rablóballada. Tény, hogy az orosz történelem legnagyobb haramiavezéreként fogják emlegetni.

Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy az elmúlt hónapokban megnőtt a szerződéses újoncok száma. Pankov azt mondta, hogy június első tíz napjában 13 500 újonc írt alá szerződést, azt állítva, hogy ez 2,1-szerese a május első tíz napjában és 3,1-szerese az április első tíz napjában felvettek számának. Pankov külön kiemelte Moszkva és Szevasztopol városokat; Altaj, Ingusföld, Baskíria, Karacsaj-Cserkesz, Komi, Csecsenföld és Tuva köztársaságokat; Asztrahán, Voronyezs, Murmanszk, Penza, Szahalin és Tyumen területeket, valamint a Zsidó Autonóm Körzetet, mint a szerződéses szolgálati toborzási terveket sikeresen végrehajtó területeket.

A csecsen emberi jogi szervezet, az Észak-Kaukázusi SOS (SK SOS) június 10-én közzétett egy vizsgálatot, amelyben részletesen bemutatja, hogy a csecsen hatóságok hogyan alkalmaztak kényszerítő intézkedéseket a toborzási kampányok támogatására az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta. Az SK SOS arról számolt be, hogy minden csecsen tisztviselő, imám és parancsnok kvótákat kapott arra vonatkozóan, hogy hány csecsen lakost kell toborozniuk az önkéntes egységekbe. A jelentésben az is szerepel, hogy a csecsen hatóságok hamis ürügyekkel kezdték el őrizetbe venni a lakosokat, és fenyegetésekkel és zsarolással igyekeztek csecseneket katonai szolgálatra kényszeríteni, amikor a csecsen tisztviselők elkezdték nem teljesíteni ezeket a kvótákat. Az SK SOS szerint a csecsen hatóságok a lakosokat is fogva tartották a fogdákban, iratok és jogi eljárások nélkül, és csak akkor engedték el őket, ha beleegyeztek, hogy Ukrajnában harcoljanak.

A megszállt területek hírei

Oroszország tovább erősíti a központosított médiaapparátust a megszállt területeken. A Vedomosztyi orosz hírügynökség június 10-én arról számolt be, hogy a megszálló hatóságok Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk megyékben „rendszerezik” az információs forrásokat az egyes területeken működő, központosított, orosz ellenőrzés alatt álló hírügynökségek munkája alapján. A Vedomosztyi interjút készített egy orosz politológussal, aki megjegyezte, hogy ennek az intézkedésnek az a célja, hogy visszaszorítsa a katonai tudósítók, a magánmédiaforrások és a Telegram-csatornák térnyerését a megszállt régiókban. A médiaapparátus központosítása a megszállt Ukrajnában valószínűleg tovább korlátozza az információs környezetet ezeken a területeken, és a megszálló hatóságok nagyobb felügyeletet biztosítanak a megszállt területeken uralkodó propagandavonalak felett.

Egy ukrán jelentés azt állította, hogy a Krím vízellátási problémákkal küzd a Kakhovka vízerőmű gátjának lerombolása után. Az Ukrán Ellenállási Központ azt állította, hogy a Kreml utasította a krími megszálló közigazgatást, hogy oldja meg a Krím vízellátásának kérdését, és hogy a krími megszálló közigazgatás kerüli a vízellátás kérdésének széles körű ismertetését. Egy orosz forrás megosztott egy felvételt, amely állítólag azt mutatja, hogy az Észak-Krími Csatorna, amely a Dnyeper folyóból szállította a vizet a megszállt Krímbe a Herszoni Terület orosz megszállása alatt, kiszáradt. A krími megszállási vezető, Szergej Akszjonov korábban azt állította, hogy a Krím nem küzd vízellátási problémákkal. Oroszország képes volt fenntartani a megszállt Krím vízellátását a 2022-es teljes körű invázió és a Herszoni Terület egyes részeinek elfoglalása előtt, amint arról az ISW korábban már beszámolt.

Itt tartunk most. Az ukrán ellentámadás zajlik tehát, mégpedig bizonytalan eredménnyel, hiszen a hatásáról egyelőre csak orosz forrásokból értesülünk, Moszkvában zavartanul ármánykodnak a bojárok egymás ellen, Prigozsin vége már sokadszor látszik felsejleni a keleti horizonton... meglátjuk, mi lesz még ebből.

Egyelőre semmi sem biztos.

Szele Tamás