Egészen rejtői történetet sikerült felgöngyölítenie a szervezett bűnözés ügyeivel foglalkozó, nemzetközi OCCRP oknyomozó újságíró-hálózatnak és a romániai RISE sajtóprojektnek: kiderült, miért veszít Ukrajna hatalmas összegeket azon az illegális gabonakereskedelmen, ami miatt korlátozták egyes uniós országokban (így nálunk is) az ukrán mezőgazdasági termékek forgalmát.

Ami már diplomáciai szintű problémát is okozott, nem „csak” gazdaságit, tehát távolról sem szalmaszálnyi a kérdés. Nos, a történet több, mint érdekes, ugyanis a nyomok a Vazsnoje Izstorii írása szerint egy brnoi (brünni) cseh elmegyógyintézetbe vezetnek!

De kezdjük a történetet az elején. A bűnüldöző szervek és a parlamenti képviselők Ukrajnában vizsgálják a gabona és más mezőgazdasági termékek illegális kereskedelmét. Állításuk szerint ukrán cégek százai adnak el termékeket külföldre anélkül, hogy vámot vagy adót fizetnének az államnak. Csökkentik az árakat, és dömpinget folytatnak az európai piacon. Ennek eredményeként öt uniós ország már korlátozásokat vezetett be az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára.

A nyomozás alapja az a több mint 300 gyanús vállalat listája volt, amelyek az ukrán ügyészség szerint 2022-ben legalább 140 millió dollárt nem fizettek be az államnak. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint a rendszer mögött álló személyek „árukat mozgattak fedőcégek között... hogy összezavarják a kereskedelmi láncokat és elkerüljék a költségvetésbe történő kötelező befizetéseket”. Az újságírók lefuttatták ezeket a cégeket az ImportGenius vámadatbázisban, és az ott megjelenő 80 legjelentősebbre koncentráltak; az orosz invázió kezdete óta eltelt hét hónap alatt legalább 1,7 millió tonna gabonát szállítottak 495 millió dollár értékben romániai, magyarországi és csehországi cégeknek (a lépték megértéséhez: a 2022-2023-as gazdasági évben júliustól júniusig 49 millió tonna volt az ukrán gabona- és hüvelyes termékek exportja.

Importőrök a pszichiátriáról

A legaktívabb ukrán exportőr a listáról a Talstaktiv, amely az ügyészek szerint „bűnös eszközökkel szerzett jövedelmet legalizált”, nem fizette be a gabona után az áfát, és nem vallotta be a devizában szerzett jövedelmet. Idén címet változtatott és átnevezte magát Technotrade Supply-ra. A cég több mint kétéves fennállása alatt háromszor váltott tulajdonost.

A vámdokumentumok szerint a cég 2021 és 2022 között több mint 150 millió dollár értékben exportált gabonát két magyar importőrnek, a The Mark Globalnak és a Borko Trade-nek. Egy magyar bíróság pedig már elrendelte ezeknek a cégeknek a felszámolását, mert nem nyújtottak be pénzügyi beszámolót és hamis elérhetőségeket adtak meg.

Kiderült, hogy a The Mark Globalnak és a hozzá kapcsolódó cégeknek furcsa igazgatói és társtulajdonosai voltak, akik ugyanabban az elmegyógyintézetben kaptak kezelést.

A tényfeltárók egy Szergej Kolobovasz nevű litván állampolgáron keresztül jutottak a nyomukra, aki a The Mark Global vezetője volt a cég felszámolásának idején. Hazájában nem szerepel vagyon vagy vállalkozás a nevén. Kolobovasz volt a magyar Supstan importőr vezérigazgatója is, amely 2020-2021-ben 62 millió dollár értékben vásárolt ukrán napraforgóolajat. 2022-ben a hatóságok a cég felszámolását kezdeményezték.

A dokumentumok szerint Kolobovasz előtt – az említett ügyletek idején – a cég tulajdonosa a 27 éves cseh Ondrej Stana volt, aki mostanában a TikTok-on osztogat személyiségfejlesztő videókat.

Stana újságíróknak elmondta, hogy amikor néhány évvel ezelőtt bipoláris zavarral kezelték a csehországi Brno városában, egy Albert nevű férfi felajánlotta neki és több más betegnek, hogy „csatlakozzanak” a cégekhez:

„Havi 400 eurót ígért nekem, amit két év alatt legfeljebb hétszer kaptam meg. Hamar rájöttem, hogy hibát követtem el, de nem tudtam, mit tegyek. Megkértem őket, hogy töröljék a nevemet a dokumentumokból”.

A The Mark Global magyar cégnyilvántartásban szereplő e-mail címei mögött valószínűleg egy Albert Janisevszkij nevű ukrán állampolgár áll, aki a cégek 2019-es alapításakor még csak 23 éves volt. Az újságíróknak elmondta, hogy korábban egy csehországi ügyvédi irodát vezetett, amely jogi személyek bejegyzésében segített. Megerősítette, hogy ügyfele a The Mark Global volt. Janisevszkij azt állítja, hogy nem ő kérte a pszichiátriai klinika pácienseit, hogy céget nyissanak. Azt mondta, hogy konkrét személyekkel vette fel a kapcsolatot, akiket a vállalkozások alapítói neveztek meg neki, hogy írják alá a dokumentumokat.

A The Mark Global vezérigazgatója a 33 éves szlovák Matej Bartik volt. Stana szerint őt is az elmegyógyintézetben kezelték, és beleegyezett, hogy együttműködik Janiszewskivel. Bartik azt mondta az újságíróknak, hogy nem áll kapcsolatban a The Mark Globallal, majd több kérdésre nem válaszolt. (Bartik egyébként különböző időszakokban ügyvezető igazgatója és társtulajdonosa volt egy cseh számítógépes cégnek is, amely korábban az ukrán Viktor Golovcsuk tulajdonában volt. Golovcsuk cégei ellen 2019 óta folyik nyomozás több pénzmosási ügy gyanújával – az egyikben valószínűleg az Ukrán Nemzeti Bank vezetői is érintettek).

Az ukrán Albert Janisevszkij tagadja, hogy a pszichiátriai klinikán kereste volna fel a cégalapítókat és az igazgatókat

Stana szerint Lukasz Neradilek egy másik pszichiátriai beteg volt, akit arra kértek, hogy adja a nevét a cégdokumentumokhoz. Stana megmutatott az újságíróknak egy közös fotót róluk, valamint egy olyan képet, amelyet Neradilek készíthetett a klinikán. Az ő neve két ukrán gabonát felvásárló cég dokumentumaiban szerepel. Ezek: a szlovák Resale Consult és a magyar GD Delivery Consult. A Resale Consult 2019-2021-ben 43 millió dollár értékben importált gabonát a Mikolajivi Területről.

Összességében ez a kapcsolt vállalkozásokból álló csoport több mint 600 millió dollár értékben importált gabonát és napraforgóolajat Ukrajnából. Ezeket az árukat törökországi, koreai, belgiumi, romániai és több afrikai országbeli vállalatnak adták el.

Íme a többi gyanús cég listája, amelyeket az ukrán ügyészség szerint az ImportGenius a Talstactiv után a legnagyobb európai gabonaszállítók között talált. Az ügyészek azzal vádolják őket, hogy nem fizettek áfát és nem jelentették be a külföldi bevételeket:

– A Yavkin gabonatermelő 2021-2022-ben több mint 52 millió dollár értékben exportált gabonát két brit cégnek. A cég kapcsolatban áll egy jelentős ukrán gabonakereskedővel, Rafael Gorojannal. A brit cégnyilvántartás szerint a két brit vállalat, amely gabonát importált, Gorojan édesanyjának az irányítása alatt áll.

– A Vertes 48 millió dollár értékben exportált gabonát egy kenyai postafiókra bejegyzett cégnek. Az afrikai cég igazgatója és főrészvényese az ukrán Anatolij Kosarjuk.

– Az Agrostil-N 26 millió dollár értékben exportált gabonát a magyar The Mark Globalnak. Amikor az újságírók felhívták az Agrostil-N-t, a férfi, aki válaszolt, azt mondta, hogy egy kijevi székhelyű kartoncsomagoló cég vezetője, és nem tudja, miért szerepel ez a telefonszám egy gabonakereskedőnél.

– A „Return to Oz” 19 millió dollár értékben exportált gabonát, elsősorban a cseh Business Hard Worknak, de olyan nagy agrárvállalatoknak is, mint a Viterra Románia és a COFCO International Románia.

– A Bifrest 19 millió dollár értékben exportált gabonát a cseh Trade Fluence cégnek, amely Pakisztánba, Iránba, Törökországba és Egyiptomba adta azt tovább. A Trade Fluence egyetlen részvényese egy 27 éves futár és volt taxisofőr. Nem válaszolt az újságírók kérdéseire.

– A Pretset mintegy 19 millió dollár értékben exportált gabonát romániai kereskedőknek, köztük a Bunge, a Viterra Romania, a COFCO International, a Hercules és a Prutul cégeknek.

– A Korn Svit több mint 18 millió dollár értékben exportált gabonát a magyarországi The Mark Global kereskedőcégnek.

– Az Olviz-Agro több mint 16 millió dollár értékben exportált gabonát a magyar Lexum Agro cégnek, amely jelenleg felszámolás alatt áll.

– Az Era Rizalt közel 15 millió dollár értékben exportált gabonát a Seychelle-szigeteki bejegyzésű Agroland Commerce Groupnak. Az Era Rizalt egy üzbég állampolgár tulajdonában van.

Kinek származik ebből haszna?

Marian Zablockij ukrán parlamenti képviselő, aki a Rada gabonakereskedéseket vizsgáló bizottságát vezeti, úgy véli, hogy nagy nemzetközi kereskedőcéhek állnak a titkos ügyletek mögött, és reméli, hogy Ukrajnán kívül bírságokkal fogják őket megállítani: „Mint a gyakorlat mutatja, Ukrajnában rendkívül nehéz őket bíróság elé állítani, figyelembe véve a korrupciót és a bűnüldözési rendszerünk állapotát.”

Az újságírók utánanéztek ezeknek a kereskedőcégeknek üzleti szempontból, és azt találták, hogy például a Talstaktiv 2022 májusában 2,3 millió dollár értékben exportált napraforgómagot a COFCO International Romania nevű kínai mezőgazdasági óriáscég leányvállalatának. Méghozzá kilogrammonként 0,4 dollárért, holott a nemzetközi piacokon 0,67 dollár volt az ára kilogrammonként.

A kétes hírű ukrán cégektől az áru a vitathatatlan piacvezetőkhöz került: a Bunge, a Viterra (korábban Glencore Agriculture), a COFCO International, az Ameropa Holding cégekhez.

A COFCO International Románia összesen közel 37 millió dollár értékű gabonát kapott az ügyészi listán szereplő cégektől. A COFCO International legnagyobb beszállítója, amely több mint 12 millió dollár értékben exportált neki gabonát, az odesszai székhelyű Greenprime vállalat volt. Több tétel ára jelentősen alacsonyabb volt az átlagnál: 2022 augusztusában és szeptemberében például a Greenprime 0,38 dollár/kilogramm áron szállított repcét a COFCO International Romániának, mikor a piaci ár 0,64 dollár volt.

Más nemzetközi óriáscégek – a Bunge, a Viterra (korábban Glencore Agriculture) és az Ameropa Holding – szintén kétes ukrán cégektől kaptak gabonát.

Az említett kereskedőcégek vagy egyáltalán nem válaszoltak az újságírók megkeresésére, vagy azt mondták, hogy tévedésről van szó: szigorúan ellenőrzik a vállalkozóikat, és soha nem tesznek semmi illegálisat. A COFCO International és a Viterra ragaszkodik ahhoz, hogy nem állt kapcsolatban a felsorolt ukrán cégekkel. A Bunge és az Ameropa figyelmen kívül hagyta a megkereséseket. Természetesen az ukrán ügyészek listáján szereplő cégek egyikét sem lehetett elérni a hivatalos telefonszámukon.

A történetre nem mondhatunk mását, mint hogy csodálatos. Csehország adta hozzá a pszichiátriai ápoltakat, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia a közvetítő kamucégek hálózatát, Kína sem maradhatott ki a zavarosban halászók közül, és a haszonélvezők a világcégek – nem számítva a Kreml urait, akik örömmel dörzsölték a kezüket a kialakuló Ukrajna-ellene hangulat láttán – a károsult pedig Kijev mellett az európai mezőgazdaság lett. Holott ehhez a hivatalos Ukrajnának semmi köze nem volt, csak pár nemzetközi brigantinak, akik ügyesen kihasználták a háborús viszonyokat, rokon- és ellenszenveket, de főleg a bürokrácia átláthatatlanságát.

Nyilvánvaló, főleg, mivel több ország is érintett ebben a grandiózus bűncselekményben, mely egyszerre sérti az adózással kapcsolatos és a trösztellenes törvényeket, hogy ennyivel nem ér véget a botrány, sőt, ez még csak a kezdete: ígérem, hogy amint új fejlemények mutatkoznak, azonnal tudósítok róluk.

Azért képzeljük el a jelenetet a brünni elmegyógyintézetben:

- Maga miért került be, uram?

- Én, kérem, ügyvezetésért.

- De jó, én is gabonaimportőr vagyok! Szintén bipoláris?

- Nem, én multinacionális vagyok. Viszont főrészvényes.

- Adóelkerülés volt már?

- Az majd csak lesz, másodfokon, egyelőre dömpingelgetek.

- Vigyázzon, igazgató úr, jönnek az ápolók!

- A közgyűlést ezennel felfüggesztem, folytatjuk csendespihenő után.

Valahogy így történhetett. Vagy teljesen másképp – de most már minden ki fog majd derülni.

Híradásainkat folytatjuk.

Szele Tamás