Elég furcsa helyzet állt elő: sok mindent megszoktunk már az orosz propaganda részéről, álhírektől hamisításokig, DDoS-támadásokig és őrjöngő kampányokig, de olyant még nem láttunk, hogy a tényellenőrzés eszközéhez folyamodtak volna, ami nem is csoda, hiszen nekik a tények (azok a makacs dolgok) a legnagyobb ellenségeik. A The Insider szerint most erre is sor került.
(Képünk illusztráció)
Dmitrij Kiszeljov a „Vesti Nyegyelji” című heti hírösszefoglalójában új műfajben próbálta ki magát: a szerinte dezinformációnak tartott híreket próbálta leleplezni. Bemelegítésként Gabor Steingart német újságíró nyugati sajtóban elterjedt tévhitekről szóló cikkét mutatta be - ez olyan tévhitekről szól, amelyeket a Kreml által támogatott műsorvezető véleménye szerint szándékosan terjesztenek. Kiszeljov különösen a szórakoztatóipar hatását emelte ki a demokratikus országok választási eredményeire, visszatért Kamala Harris feltételezett esélyeire az elnökválasztási verseny megnyerésére a tavaly novemberi szavazás előtt, és megkérdőjelezte Németország gazdasági sikereit. Ezután úgy döntött, hogy folytatja a nyugati médiában feltételezett „átverések” felsorolását:
„Az ember alkotta nyugati mítoszok, más néven álhírek listáját könnyű folytatni. Angela Merkel például azt írta az emlékirataiban, hogy fél a kutyáktól. A kegyetlen Vlagyimir Putyin 2007-ben otthonában fogadta a kancellár asszonyt, és Koni nevű labradorjával félemlítette meg. Szegény Frau kénytelen volt félelmében felhúzott lábakkal ülni. De várjunk csak: itt van Merkel 2016-ban, amint egy nagyon hasonló labradorral játszik, és barátságosan megrázza a mancsát. Vagy Putyin lett volna az, aki kigyógyította a kutyáktól való félelméből? Így vagy úgy, de miért kellett Merkelnek utólag démonizálnia Putyint – még ha a kutyáján keresztül is? Biztosan megvolt rá az oka.
De ez egy apróság. Számoljuk meg a Nyugat által szándékosan táplált tévhiteket.
– Oroszország kezdte a háborút Ukrajnában 2022-ben. Nyugaton senki sem említi a Nyugat által megrendezett 2014-es államcsínyt, a grúz mesterlövészeket, a Donbásszban az oroszok kiirtására indított katonai hadjáratot.
– Oroszország beavatkozott a választásokba az Egyesült Államokban, Moldovában, Grúziában és Romániában. Románia még a választások eredményét is érvénytelenítette ezzel az ürüggyel.
– Az Északi Áramlat vezetékeket ukrán szabotőrök robbantották fel. Aranyos.
– Az ukránok az USA és Anglia felhatalmazásával nagy hatótávolságú ATACMS és Storm Shadow rakétákat indítanak Oroszország ellen. Micsoda hülyeséget beszélnek! Az amerikaiak és az angolok mindent megtesznek a saját hírszerzési információik feldolgozásától kezdve a célzáson és a küldetés tervezésén át a „kilövés” gomb megnyomásáig.
– Ursula von der Leyen: Leyen: „Az amerikai gáz olcsóbb, mint az orosz gáz.” Ezek csak szavak, semmi sem támasztja alá őket. ...
És itt a legújabb: az amerikai THAAD légvédelmi rendszer képes lelőni az orosz Oresnyik hiperszonikus rakétát. Nem tudja. Köztudott, hogy az USA-nak nincsenek hadrendben álló hiperszonikus rakétái. Hiperszonikus rakéták nélkül nem lehetnek hiperszonikus rakétaelhárító rakéták. És még ha lennének is, hogyan találhatna célba egy ilyen rakéta, ha az Oresnyik leválasztó fejrészének robbanófejei mindegyike véletlenszerű, szeszélyes, kiszámíthatatlan röppályát követ?
A THAAD csodás képességeinek szándékos mítosza csak a közvélemény megnyugtatására és az amerikai fegyverekbe vetett hit megerősítésére szolgál. Emellett el kell adniuk és pénzt kell ezen a módon keresniük.”
Nos, ha harc, hát legyen harc. Kiszeljov ugyan úgy néz ki, mint tényellenőr, akárcsak Németh Szilárd a vegán salátabárban, nagyon rosszul áll neki, mint prominens propagandistának ez a szerep, de ha tényeket akar cáfolni, álljunik elébe, vegyük sorra a hazugságait. Bár, az orosz maszkirovka alapelveinek megfelelően akad köztük féligazság is.
Érdekes módon a Kiszeljov által „cáfolt” állításokról kiderült, hogy nem teljesen hamisak. Az Insider már ellenőrizte a labrador történetét, amelynek mancsát Angela Merkel olaszországi látogatása során megrázta. Röviden összefoglalva: a labrador, vagyis Leo egy kereső- és mentőkutya, aki egy földrengésben elpusztult ház romjai alatt talált meg egy gyereket, és az olasz sajtóban hőssé vált. Merkel tudta, hogy egy kiképzett mentőkutyával kerül kapcsolatba – amelyik biztosan nem viselkedik agresszív módon –, és így le tudta győzni jól ismert fóbiáját. Merkel kutyáktól való félelme, amelyet a leendő kancellárban azután alakult ki, hogy egy gyermekkori biciklitúra során megharapta egy kutya, Németországban már régóta közismert.
Továbblépve természetesen elismerhetjük, hogy Oroszország ukrajnai háborúja valóban 2014-ben kezdődött – amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, és közvetlen katonai támogatást nyújtott a donyecki és luhanszki szeparatistáknak. Amikor 2022-ben az orosz csapatok átvonultak a határon, hogy „három nap alatt” elfoglalják Kijevet, a háború egyszerűen új szakaszba lépett.
De maradjunk még egy kicsit 2014-ben. Ukrajna méltóságteljes forradalmát, amely megelőzte a Krím elfoglalását, és amelyet Kiszeljov puccsnak nevez, aligha szervezhette volna meg a Nyugat. A Majdanon tüntetők valójában elutasították a válságrendezésről szóló megállapodást, amelyet az EU, Németország és Franciaország részvételével kötöttek, mivel az lehetővé tette, hogy Janukovics elnök még néhány hónapig legalább részben megőrizze hatalmát, mielőtt előrehozott választásokat írnának ki. Az ukrán ellenzéki pártok vezetői beleegyeztek ezekbe a nyugati feltételekbe, de maguk az ukránok voltak azok, akik elfogadhatatlannak találták azokat – nem pedig a nyugati vezetők vagy az újságírók.
Ami a választásokat illeti, a demokratikus versenyekbe való orosz beavatkozás tényei bizonyítottak – mind kibertámadások révén, mint az Egyesült Államokban, mind pedig a szavazók közvetlen megvesztegetésével, mint Moldovában. A Robert Mueller amerikai különleges ügyész által vezetett vizsgálat 2019-ben megállapította, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba, hogy segítse Donald Trumpot, bár egyértelmű bizonyítékot nem találtak arra, hogy maga Trump és az orosz szervek között bűnös összeesküvés jött volna létre.
Az Északi Áramlat kapcsán Kiszeljov egyetlen szóval kommentálta azt a történetet, miszerint ukrán szabotőrök szervezték a vezetékek felrobbantását: „aranyos”. Az orosz házigazda úgy tűnik, kételkedik abban, hogy Ukrajna képes végrehajtani egy olyan műveletet, amelyhez mindössze néhány robbanóanyag-töltetre és egy maroknyi képzett búvárra van szükség, annak ellenére, hogy a művelet részleteit már kiderítették, és a szervezője, az ukrán fegyveres erők ezredese jól ismert.
Hasonlóképpen, Kiszeljov nem hisz abban, hogy az ukrán hadsereg képes lenne használni a Nyugat által szállított nagy hatótávolságú rakétákat, azzal érvelve, hogy az amerikaiak és a britek képesek ilyen küldetéseket kivitelezni, de az ukránok nem – annak ellenére, hogy az ukrán katonai személyzet minden új fegyvertípus átvétele előtt speciális kiképzésen vesz részt a nyugati fegyveres erőknél. Ami konkrétan a nagy hatótávolságú rakétákat illeti, a Bild am Sonntag szeptemberben azt írta, hogy ha döntés születne a Taurus rakéták Ukrajnának történő átadásáról, a kiképzés körülbelül három hónapig tartana. Ukrajna még 2023-ban kapta meg az első ATACMS és Storm Shadow rakétákat – meglehetősen különös feltételezés, hogy még mindig nem tudja, hogyan kell kezelni őket.
A szénhidrogénekkel kapcsolatban Ursula von der Leyen kijelentése, miszerint az amerikai földgáz olcsóbb, mint az orosz gáz, kifejezetten a cseppfolyósított gázra vonatkozott (nyilvánvaló, földrajzi okokból ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy az USA gázt exportáljon Európába). A cseppfolyósított földgáz ára az amerikai Henry Hub tőzsdén folyamatosan alacsonyabb, mint az európai TTFen, így von der Leyen szavaiban nincs semmi különös.
És végül, de nem utolsósorban lássuk a hiperszonikus hisztéria mögötti igazságot. Az Oresnyik egy közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta. A THAAD-rendszer az ilyen rakétákat akár 93 mérföld (kb. 150 kilométer) magasságban, a Kármán-vonal – a Föld légköre és az űr közötti határvonal – felett is le tudja lőni. Mivel a rakétát az űrben lőnék le, mielőtt a fejrésze leválik, a robbanófejek kiszámíthatatlan röppályájának semmi köze a THAAD képességeihez. Az izraeli Hez-3 rakétaelhárító rendszer ugyanezzel a képességgel bír, és 2023 novemberében egy Jemenből indított támadás visszaverése során sikeresen lelőtt egy ballisztikus rakétát az űrben.
Egyszóval: Kiszeljov tényellenőrzése a minősített szemtelenség kategóriájába esik. Érdekes, hogy a háború folyamán a nyugati sajtó néhány alkalommal valóban elkövetett tévedéseket (az egyiknek magam is részese voltam, alig győztem helyesbíteni másnap), például amikor mindenki hírt adott a 35. hadsereg pusztulásáról, akik másnap megüzenték, hogy köszönik, jól vannak, csak kicsit nedves az időjárás az állomáshelyükön, különben pedig épp erdőt irtanak stratégiai célból. Ez a tévedés a véletlennek és a média öngerjesztő folyamatainak volt köszönhető – egy orosz milblogger felröppentette a hamis hírt, ami viszont kapóra jött az ukrán hadügyminisztériumnak, ők megerősítették (abban az időben nem volt a legjobb az ukrán hírszolgálat a fronton, és úgy gondolták, az oroszok nem terjesztenének egy számukra kellemetlen információt), ezt átvette a Meduza, a Meduzától az ISW, tőlük meg velem együtt az egész világsajtó.
Szemben a magyar gyakorlattal, senkit sem vallattak a megjelenés után hazugságvizsgálóval, nem lett a dologból diplomáciai botrány sem, elintézte mindenki azzal, hogy hadak idején néha kissé zagyvák a hírek, mindenki helyesbített, aztán mentünk tovább – az illető milblogger pedig tiltólistára került az összes komoly orgánumnál. Nos, ezt például elővehette volna Kiszeljov, és egyetlen szavunk sem lehetne, ám nem tette, hiszen ennek semmiféle aktuálpolitikai jelentősége nincs, megkockáztatom, már az eset történtekor sem volt. Igazából a THAAD lebecsülése, degradálása lehetett Kiszeljov célja, minden egyéb, kutyáktól Északi Áramlatig csak hordozóeszköze volt ennek az „üzenetnek”. Márpedig a THAAD tényleg képes leszedni az Oresnyiket, méghozzá olyan magasságban, hogy tán a tűzijáték se látszik belőle.
Viszont ez akkor is szemtelenség volt. Azt idáig megszoktuk, hogy az orosz hírforrások hazudnak nekünk, az a dolguk. Nekünk meg az, hogy cáfoljuk őket. De amikor a Hazugság próbálja cáfolni az Igazságot, ráadásul természetesen hazug eszközökkel, az tényleg faramuci egy helyzet. Az orosz propaganda alapvető célja természetesen nem okvetlenül az, hogy higgyenek neki, hanem az, hogy már senki ne higgyen el semmit, tehát az igazat sem, illetve mindenki érzelmei, indulatai alapján döntse el, miben akar hinni. Csakhogy ennek már semmi köze a hírekhez, hírszolgáltatáshoz.
Kiszeljov most hírhóhérnak állt – ne csodálkozzon, ha őt is akasztják.
Szele Tamás