Pár nap szünet után jelentkezem újra, és mivel fontos, hogy tisztában legünk a reális harctéri helyzettel – fontosabb minden politikai elemzésnél, ez ugyanis tényekkel foglalkozik, nem szavakkal, a háború mégis a fronton dől el – szokás szerint részletes beszámolót adok az ISW napi jelentése alapján a jelenleg uralkodó állapotokról.

Az ukrán hadsereg július 27-én folytatta az ellentámadást a front legalább három szakaszán, és néhány területen előnyre tett szert, bár úgy tűnik, hogy nem folytattak jelentős gépesített támadásokat a nyugati Zaporizzsjai Területen fekvő Orikhivtól délre. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 27-én olyan felvételeket tett közzé, amelyek azt mutatják, hogy az ukrán erők súlyos harcokat követően felszabadították a nyugati Donyecki területen található Sztaromajorszke (Velika Novoszilkától 9 km-re délre) városát. A július 26-án közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy az ukrán erők csekély mértékű előrenyomulást hajtottak végre Kliscsivkától északra (Bakhmut-tól 7 km-re délnyugatra) is. Az ukrán erők a július 26-i offenzív műveletek során további előretöréseket hajtottak végre Robotinyétől keletre (Orikhivtól 10 km-re délre). Mykola Ursalovics, a Nemzeti Gárdafőparancsnokság Alkalmazás-tervezési Osztályának ukrán igazgatója július 27-én kijelentette, hogy az ukrán csapatok taktikai győzelmeket értek el Melitopol irányában, a Zaporizzsjai Terület nyugati részén. Orosz források azt állították, hogy az ukrán egységek július 27-én alacsonyabb tempóban és jóval kevesebb emberrel folytatták a támadásokat Robotinye közelében, miután július 26-án intenzív gépesített frontális támadást indítottak, amely áttörte az orosz védelmi állásokat a településtől északkeletre. A július 27-én közzétett geolokációs felvételek azt sugallják, hogy az ukrán erők jóval előrébb lévő területeken tevékenykedhetnek, mint ahol az ISW értékelése szerint az ukrán előrenyomulások zajlanak, ami az ISW szándékosan konzervatív becslésének eredménye a terep ellenőrzésével kapcsolatban.

A Kreml és a tágabb orosz információs tér fokozza erőfeszítéseit, hogy az ukrán ellentámadást sikertelen próbálkozásként állítsa be. Vlagyimir Putyin orosz elnök július 27-én egy riporternek kijelentette, hogy az elmúlt napokban az orosz erők 39 páncélozott járművet semmisítettek meg abból az 50-ből, amelyet az ukrán erők Zaporizzsja irányában intenzívebb támadások során bevetettek. Putyin azt állította, hogy az orosz alakulatok a támadásokat végrehajtó ukrán személyzet 60 százalékát, valamint a térségben tartózkodó ukrán harci pilóták 40 százalékát is megölték. Putyin korábban azt állította, hogy az orosz csapatok valószínűtlenül sok ukrán felszerelést semmisítettek meg az ukrán ellentámadások során, bár az elmúlt napok ukrán támadásaival kapcsolatos adatai azt mutatják, hogy az ukrán veszteségek valószínűsíthető eltúlzása enyhülést mutat. Orosz milbloggerek hasonlóképpen azt állították, hogy az orosz egységek több tucat ukrán páncélozott járművet semmisítettek meg, és az állítólagos veszteségeket annak bizonyítékaként ünnepelték, hogy az ukrán ellentámadás megrekedt. A Kreml és az orosz információs tér által az ukrán ellentámadásra vonatkozóan alkalmazott megfogalmazás jelentősen sérti a Kreml egy olyan módszertani kézikönyvét (metodicskáját), amely arra utasítja az orosz médiát, hogy ne becsülje le a sikeres ukrán ellentámadás lehetőségét. Az ukrán ellentámadás egyre intenzívebb, sikertelen erőfeszítésként való ábrázolása azt sugallja, hogy a Kreml politikája a háborúról szóló tudósításokkal kapcsolatban az, hogy önmagát a háborús erőfeszítések hatékony irányítójaként népszerűsítse.

Egy amerikai tisztviselő fenntartásait fejezte ki annak értékelésével kapcsolatban, hogy az ukrán ellentámadó műveletek július 26-i fokozódása a Zaporizzsjai terület nyugati részén az ukrán fő erőfeszítés része, enyhítve a július 26-i ellenkező értelmű nyilatkozatokat. A Washington Post egy meg nem nevezett amerikai tisztviselőt idézett, aki szerint a Zaporizzsja irányában zajló ukrán ellentámadó műveletek egy későbbi ellentámadási erőfeszítés műveleteinek előkészítését jelenthetik, de az amerikai tisztviselők nem úgy értékelik, hogy ezek a műveletek Ukrajna fő törekvésének részét képezik. A CNN két amerikai tisztviselőt idézett, akik szerint az ukránok a tartalékos erőik „fő részét” Dél-Ukrajnába telepítették, hogy kihasználják a közelmúltbeli ukrán térnyeréseket. James Heappey, a brit fegyveres erők helyzetéért felelős miniszter kijelentette, hogy az ukrán erők „megfelelően óvatosak” és megfelelnek a jelenlegi elvárásoknak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a július 27-én Szentpéterváron megrendezett Oroszország-Afrika gazdasági és humanitárius fórumot arra használta fel, hogy folytassa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy Oroszországot a "kollektív Nyugatnál" vonzóbb szövetségesnek állítsa be az afrikai partnerállamok számára. Putyin a fórumon több afrikai vezetővel találkozott, köztük Yoweri Kaguta Museveni ugandai elnökkel, Emmerson Dambuzo Mnangagwa zimbabwei elnökkel, Evariste Ndayishimiye burundi köztársasági elnökkel, Filipe Jacinto Nyusi mozambiki elnökkel és Azali Assoumani Comoro-i elnökkel. A fórum plenáris ülésén tartott beszédében Putyin hangsúlyozta az orosz-afrikai együttműködés bővítésének fontosságát és az afrikai országok fejlesztésébe történő orosz befektetéseket, viszont azzal vádolta Ukrajnát és a Nyugatot, hogy akadályozzák Oroszország gabona- és műtrágyaszállításait az afrikai kontinensre, és azt állította, hogy Oroszország 25-50 ezer tonna gabonát fog ingyenesen biztosítani Burkina Fasónak, Zimbabwénak, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának a következő hónapokban. Putyin bejelentette, hogy Oroszország 16 afrikai államban több mint 30 energetikai infrastrukturális projekt fejlesztését támogatja, továbbá az Oroszország és az afrikai kontinens közötti kulturális és társadalmi integráció bővítésére szólított fel, kijelentve, hogy Oroszország orosz egyetemek fiókjainak megnyitását tervezi Afrikában, valamint az afrikai diákok számának növelését az orosz oktatási intézményekben.

A tipikus diplomáciai közhelyeken és a folyamatos. együttműködésre és fejlesztésre vonatkozó ígéreteken túl Putyin retorikája az Oroszország-Afrika fórumon nem jelent jelentős fordulatot a Kreml afrikai kontinenssel kapcsolatos politikájában. Putyin korábban írt egy július 24-én közzétett cikket, amelyben Oroszország afrikai fejlődés iránti elkötelezettségét hirdette, és enyhíteni próbálta Oroszország Afrikában elfoglalt pozíciójának és az afrikai vezetők körében szerzett személyes hírnevének okozott károkat. Putyin és az orosz kormány hírneve valószínűleg több, a közelmúltban bekövetkezett tényező miatt szenvedett csorbát: ilyen volt Oroszország közelmúltbeli kilépése a Fekete-tengeri Gabona Kezdeményezésből és az ukrán kikötői infrastruktúrát ért támadások (mindkettő kritikus volt a különböző afrikai országokba irányuló gabonaexport szempontjából), valamint az, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellene kiadott elfogatóparancsa miatt nem tudott részt venni a közelgő BRICS-csúcstalálkozón.

A Wagner-csoport finanszírozója, Jevgenyij Prigozsin szintén jelen volt július 27-én Szentpéterváron, és megragadta az alkalmat, hogy informálisan találkozzon ismeretlen számú afrikai vezetővel, ami arra utal, hogy a Wagner-csoport továbbra is jelentős szereplő kíván maradni Afrikában. Orosz milbloggerek terjesztik azokat a fotókat, amelyeken Prigozsin kezet fog egy közép-afrikai köztársasági tisztségviselővel és az „afrikai média igazgatójával.” Egy orosz bennfentes forrás azt állította, hogy Prigozsin privát, informális találkozókat tartott ismeretlen számú afrikai kormány képviselőivel az Oroszország-Afrika Gazdasági és Humanitárius Fórumhoz közeli szállodában, de magán a csúcstalálkozón nem vett részt. Prigozsin folyamatos erőfeszítései az afrikai vezetőkkel való találkozás és üzenetküldés terén valószínűleg részei a Wagner azon törekvésének, hogy fenntartsa nyereséges katonai és bányászati szerződéseit Afrikában. Egy meg nem nevezett Wagner-parancsnok, aki nemrég tért vissza a Közép-afrikai Köztársaságból, július 26-án azt állította, hogy a Wagner azon dolgozik, hogy növelje afrikai tevékenységét, és abból finanszírozza jelenlétét Belaruszban. Prigozsin emellett az orosz-afrikai csúcstalálkozó hátterét arra használta fel, hogy a Wagnert a puccs utáni Niger életképes Nyugat-ellenes partnereként pozícionálja. A Wagnerhez kapcsolódó Telegram-csatornákon július 27-én kezdtek el terjeszteni egy hangfelvételt, amely állítólag Prigozsinről készült, és amelyen dicsérte volna Mohamed Bazoum nigeri elnök hadsereg által történt eltávolítását, és azt a „függetlenség elnyerésének” aktusaként méltatta, miközben a nyugati nemzeteket azzal vádolta, hogy szándékosan destabilizálják az afrikai helyzetet és terrorista szervezeteket támogatnak. Prigozsin azt állította, hogy a Wagner „ezer harcosa” képes lenne helyreállítani a rendet a puccs utáni Nigerben. Több orosz milblogger reagált Prigozsin állítólagos hangfelvételére, és azt sugallta, hogy Niger a Wagner „segítségére” szorul majd, hasonlóan ahhoz, amire Malinak volt szüksége a 2021. májusi puccsot követően. Prigozsin úgy állítja be Wagnert, mint Niger életképes biztonsági partnerét, ami nagyrészt összhangban van az ISW és a Critical Threats Project (CTP) korábbi értékelésével, miszerint a Wagner valószínűleg fenntartja, sőt bővíti jelenlétét az afrikai kontinensen a július 24-i fegyveres felkelést követően.

A Kreml a jelentések szerint kézikönyvet osztott ki az orosz állami média orgánumai között Oroszország megkeresztelkedésének július 28-i évfordulójának bemutatásáról, valószínűleg a folyamatos információs műveletek és propagandanarratívák részeként az orosz katonai célok előmozdítása érdekében. A Meduza orosz ellenzéki hírportál július 27-én jelentette, hogy megkapta a kézikönyvet, de magát az iratot nem tette közzé, amely állítólag arra utasítja az orosz állami médiát, hogy Rusz megkeresztelését „az orosz történelem kulcsfontosságú fordulópontjaként” és „az államiság kialakulásának pontjaként” ábárzolja. Állítják azonban, hogy a kézikönyv hangsúlyozta, miszerint a „közös hit” lehetővé tette a „keleti szláv törzsek” számára, hogy „egy népként” egyesüljenek. A kézikönyv állítólag arra utasítja az állami médiát, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt úgy tüntesse fel, mint aki „visszahozta az ortodox hit védelmének küldetését Oroszországba”, és állítólag az ukrán kormányt „hitehagyott rezsimnek” és „sátáni rendszernek” nevezi, amely megpróbálja „elpusztítani” az ortodoxiát Ukrajnában és lerombolja „a testvéri népek spirituális kapcsolatait”. Ezek a Kreml által diktált vallási alapú narratívák akkor jelennek meg, amikor Oroszország maga is szisztematikus vallási elnyomást és üldözéseket folytat Ukrajna-szerte, többek között az ortodox keresztények ellen, az ukrán kulturális és nemzeti identitás elpusztítására irányuló törekvésként. A Kreml állítólag hasonló kézikönyvet adott ki az állami médiának májusban, amelynek célja a lehetséges közelgő ukrán ellentámadásról szóló narratívák ellenőrzése volt, és e kézikönyvek terjesztése azt mutatja, hogy a Kreml különböző információs műveleteket alkalmaz a propagandaüzenetek terjesztésére és Ukrajna lejáratására a nemzetközi színtéren.

Oroszország július 26-ról 27-re virradó éjszaka újabb csapást mért az ukrán kikötői infrastruktúrára az Odesszai Területen és Ukrajna hátországában. Ukrán katonai források arról számoltak be, hogy az orosz erők két Kalibr cirkálórakétát lőttek ki, amelyek megrongálták a kikötői infrastruktúrát Odessza városában. Ukrán katonai források arról is beszámoltak, hogy az orosz erők nyolc Shahed drónt indítottak, és az ukrán légvédelem mind a nyolcat lelőtte.

Joe Biden amerikai elnök az elmúlt napokban állítólag utasította az amerikai kormányt, hogy az Ukrajnában elkövetett orosz háborús bűnökre vonatkozó bizonyítékokat ossza meg a hágai Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC). Ez lesz az első alkalom, hogy az USA olyan országgal szemben folytatott büntetőeljárás részeként, amely nem tagja az ICC-nek, bizonyítékokat oszt meg az ICC-vel.

A legfontosabb hírek röviden:

• Az ukrán hadsereg július 27-én folytatta az ellentámadó hadműveleteket a front legalább három szektorában, és néhány területen előnyre tett szert, bár úgy tűnik, hogy az ukrán alakulatok nem folytattak jelentős gépesített támadásokat a nyugati Zaporizzsjai Területen lévő Orikhivtől délre.

• Egy amerikai tisztviselő fenntartásait fejezte ki annak értékelésével kapcsolatban, hogy a Zaporizzsjai Terület nyugati részén folyó ukrán ellentámadás július 26-i fellendülése az ukrán fő erőfeszítések része, és ezzel enyhítette a július 26-i ellenkező értelmű kijelentéseket.

• Vlagyimir Putyin orosz elnök a július 27-én Szentpéterváron megrendezett Oroszország-Afrika gazdasági és humanitárius fórumot arra használta fel, hogy folytassa az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy Oroszországot a kollektív Nyugatnál vonzóbb szövetségesként állítsa be az afrikai partnerállamok számára.

• Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport finanszírozója szintén jelen volt július 27-én Szentpéterváron, és megragadta az alkalmat, hogy informálisan találkozzon ismeretlen számú afrikai vezetővel, ami arra utal, hogy a Wagner-csoport továbbra is jelentős szerepet kíván játszani Afrikában.

• Prigozsin emellett az orosz-afrikai csúcstalálkozót arra használta fel, hogy a Wagnert a puccs utáni Niger életképes nyugatellenes partnereként pozícionálja.

• A Kreml a jelentések szerint kézikönyvet osztott ki az orosz állami médiának Oroszország megkeresztelkedésének július 28-i évfordulójának előkészítéséről, valószínűleg az orosz katonai célok előmozdítását célzó folyamatos információs műveletek és propagandanarratívák részeként.

• Oroszország július 26-27-én éjjel újabb csapást mért az ukrán kikötői infrastruktúrára az Odesszai területen és Ukrajna hátországában.

• Az orosz hadsereg július 27-én a Kupjanszk-Szvatove-Kreminna vonal mentén, Bahmutban, Avdiivka-Donyeck város vonalán és a Donyeck-Zaporizzsjai terület határvidékén támadó hadműveleteket hajtott végre, de nem hajtott végre megerősített előrenyomulást.

• Az ukrán egységek július 27-én a front legalább három szektorában folytatták az ellentámadó hadműveleteket, és Bahmuttól délre, a Zaporizzsja-Donyecki terület határvidékén és a Zaporizzsjai Terület nyugati részén előrenyomultak.

• Az orosz Állami Duma július 27-én olyan intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek célja, hogy tisztázzák a nemrégiben aktualizált, a sorkatonákra és tartalékosokra vonatkozó törvények körüli zűrzavart.

• Az orosz hatóságok diszkriminálják az ukrán menekülteket az oroszországi Belgorodi Területen.

Orosz fő erőfeszítés – Kelet-Ukrajna

Orosz alárendelt főerő #1 – Luhanszki terület

Az orosz hadsereg folytatta a Szvatovétól nyugatra folytatott támadó hadműveleteket, és július 27-én állításuk szerint győzelmet aratott. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó akciókat hajtottak végre Nadija közelében ( Szvatovétól 14 km-re délnyugatra) és Novoszelivszkétől délre (Szvatovétól 16 km-re északnyugatra). Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a 7. motorizált lövészezred (11. hadtest, Balti Flotta) elemei nem részletezett előnyös állásokat foglaltak el Kuzemivkától nyugatra (Szvatovétól 13 km-re északnyugatra). Az orosz védelmi minisztérium azt is állította, hogy az orosz központi erőcsoportosítás elemei 12 km-t haladtak előre a front mentén, és 3 km mélyen behatoltak az ukrán védelmi vonalakba Szerhijivka közelében ( Szvatovétól 12 km-re délnyugatra). Egy orosz milblogger azt állította, hogy az orosz csapatok továbbra is napi 1 km-es ütemben haladnak előre Szvatovétól nyugatra az Oszkil folyó felé. Az ISW még nem tapasztalt olyan vizuális megerősítést, amely erre utalna. Az ISW nem figyelt meg vizuális megerősítést a Szvatovétól délnyugatra történő kiterjedt előrenyomulásról szóló közelmúltbeli orosz állításokról seme, és az orosz védelmi minisztérium talán eltúlozza az előrenyomulásról szóló állításokat, hogy elterelje a figyelmet a front más részein zajló ukrán ellentámadásokról.

Az orosz hadsereg folytatta a Kreminnától nyugatra folytatott támadó hadműveleteket, és július 27-én állítólagos előnyökre tett szert. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok sikertelen támadást intéztek a Dibrovától délre fekvő területen (Kreminnától 5 km-re délnyugatra). Orosz milbloggerek azt állították, hogy az orosz csapatok a Kreminnától délnyugatra fekvő Szerebrjanszke erdő területén is folytatták a harcokat, és áttörték az ukrán védelmi vonalakat az erdőterület egy meg nem határozott részén.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az ukrán hadsereg július 27-én sikertelen korlátozott támadást hajtott végre Kreminnától nyugatra.

Orosz alárendelt főerő #2 – Donyecki terület

Az ukrán csapatok július 27-én folytatták az ellentámadó hadműveleteket Bahmut térségében, és a közelmúltban marginális előretöréseket hajtottak végre a térségben. A július 26-án közzétett geolokációs felvételek szerint az ukrán csapatok kismértékű előrenyomulást hajtottak végre Kliscsivkától északra (Bahmuttól 7 km-re délnyugatra). Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán erők folytatták a támadó műveleteket Bahmuttól északra és délre. [45] Orosz források azt állították, hogy az ukrán erők támadásokat hajtottak végre Zaliznyánszke (Bakhmut-tól 12 km-re északra), Berkhivka (Bakhmut-tól 4 km-re északra), Klicsijivka, Andrijivka (Bakhmut-tól 10 km-re délnyugatra) és Pivnicsne (Bakhmut-tól 20 km-re délnyugatra) közelében. Orosz források azt állították, hogy az orosz erők július 27-én reggel óta teljes mértékben ellenőrzik Klicsiivkát, és az ukrán erőknek nem sikerült állásokat fenntartaniuk a településen. Egyes orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán csapatok továbbra is jelen vannak Klicsiivka déli részén, és folytatják a település felszabadítására irányuló kísérleteket. Az ISW megfigyelte a közelmúltban készült geolokációs felvételeket, amelyek azt mutatják, hogy az ukrán erők a közelmúltban taktikailag jelentős előnyöket értek el Klicsiivkától délre, és jelen vannak a település délnyugati részén.

Az orosz hadsereg július 27-én ellentámadást indított Bahmut környékén, de nem ért el semmiféle megerősített előnyt. Az ukrán vezérkar jelentése szerint az ukrán egységek visszaverték az orosz támadásokat Hromovától északra ( Bahmuttól közvetlenül nyugatra), Klicsiivkától északra és délre, valamint Drzsba (Bahmuttól 19 km-re délnyugatra) keletre. Orosz források szerint az orosz csapatok ellentámadást hajtottak végre Orikovo-Vasziljivka (Bahmuttól 11 km-re északnyugatra) és Kurdjumivka (Bahmuttól 12 km-re délnyugatra) közelében is.

Orosz források azt állították, hogy az ukrán hadsereg július 27-én korlátozott szárazföldi támadásokat hajtott végre az Avdiivka-Donyeck város front mentén anélkül, hogy előrenyomult volna. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az erők déli csoportosulásának orosz elemei visszaverték az ukrán támadásokat Avdiivka és Marinka (Avdiivkától 27 km-re délnyugatra) közelében. Orosz milbloggerek július 27-én olyan felvételeket terjesztettek, amelyek állítólag a Donyecki Népköztársaság (DNK) 110. különálló motorizált lövészdandárjának (1. hadtest) elemeit mutatják, amint visszavernek egy ukrán támadást Nevelszke (Avdiivkától 13 km-re délnyugatra) közelében.

Az orosz hadsereg július 27-én folytatta a szárazföldi támadásokat az Avdijivka-Donyeck város front mentén, de nem értek el igazolt győzelmet. Az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy az orosz csapatok sikertelen támadó műveleteket hajtottak végre Avdiivka és Marinka közelében. Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes július 26-án kijelentette, hogy az orosz erők folytatják az Avdiivka bekerítésére irányuló kísérleteket, és hogy az Avdiivka térségében ugyanolyan intenzívek a harcok, mint a Bahmut irányában zajló harci cselekmények. Egy orosz milblogger azt állította, hogy a DNK „Pjatnaszka” nemzetközi brigádjának elemei most már teljesen elzárhatják a megmaradt ukrán földi kommunikációs vonalakat (GLOC) Avdiivka térségében. 2023 telén és tavaszán az orosz milbloggerek rutinszerűen azt állították, hogy az orosz erők jóval korábban tűz alatt tartották a Bahmut körüli ukrán GLOC-okat, mint ahogyan azt valószínűleg tették is, de semmi sem utal arra, hogy az orosz erők az összes ukrán GLOC-ot elzárták Avdijivka térségében.

Orosz támogató erőfeszítés – déli tengely

Az ukrán hadsereg folytatta az offenzív műveleteket a Donyeck-Zaporizzsjai terület határa mentén, és július 27-én előrenyomult. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 27-én olyan felvételeket tett közzé, amelyeken látható, hogy az ukrán erők felszabadították Sztaromajorszkét (9 km-re délre Velika Novoszilkától), miután heves harcok folytak a térségben. Az ukrán vezérkar is elismerte, hogy július 27-én korábban nem részletezett ukrán előrenyomulás történt Sztaromajorszke közelében. Orosz milbloggerek július 26-án éjszaka és július 27-én reggel azt állították, hogy az ukrán erők megtartották állásaikat Sztaromajorszke északi külterületén, és folytatták a benyomulást magába a faluba észak és északnyugat felől. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy az oroszok visszavertek egy ukrán szárazföldi támadást Urozsajnye közelében (Velika Novoszilkától 9 km-re délre). Egyes orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán csapatok július 26-án sikertelen szárazföldi támadást hajtottak végre Prjutne (Velika Novoszilkától 15 km-re délnyugatra) és július 27-én Novodonyecke (Velika Novoszilkától 12 km-re délkeletre) közelében. Egyes orosz források, köztük a térségben védekező „Vosztok” zászlóalj parancsnoka, Alekszandr Hodakovszkij továbbra is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Oroszország képes lesz-e tartani Urozsajnyét.

Az orosz haderő korlátozott támadó műveleteket hajtott végre a Donyeck-Zaporizzsjai terület határvidékén, de július 27-én nem nyomultak előre. Az ukrán vezérkar jelentette, hogy az orosz csapatok sikertelen szárazföldi támadásokat hajtottak végre Sztaromajorszke közelében elveszített állások visszafoglalására.

Az ukrán hadsereg július 27-én folytatta a Zaporizzsjai Terület nyugati részén a július 26-i hadműveleteikhez képest kisebb léptékű offenzív tevékenységét, és valószínűleg előrenyomult a térségben. A július 26-án közzétett geolokációs felvételek arra utalnak, hogy az ukrán erők további előrenyomulást hajtottak végre Robotinyétől keletre (10 km-re délre Orikhivtól) a július 26-i offenzív műveletek során. Az Ukrán Nemzeti Gárdafőparancsnokság Alkalmazástervezési Főosztályának megbízott igazgatója, Mykola Ursalovics kijelentette, hogy az ukrán erők július 27-én Melitopol irányában nem részletezett jelentős előrenyomulást hajtottak végre. Az orosz védelmi minisztérium és néhány ismert orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán alakulatok akár három zászlóalj taktikai csoport (BTG) erejéig is sikertelen támadó műveleteket hajtottak végre Robotinye közelében július 26-án éjjel, és reggel nem támadtak tovább. Más orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán erők július 26-án éjjel és július 27-én napközben több hullámban folytatták a szárazföldi támadásokat, súlyos felszerelési és személyi veszteségeket elszenvedve. Egyes milbloggerek azt állították, hogy az ukránok Robotinye felé nyomultak előre, míg mások azt állították, hogy az orosz alakulatok visszaverték az összes támadást. Egy orosz milblogger azt állította, hogy az ukrán egységek az éjszaka folyamán 800-1000 méteren belülre nyomultak Robotinye felé, mielőtt az oroszok megállították az ukrán előrenyomulást. Orosz milbloggerek azt állították, hogy az ukrán csapatok az éjszaka folyamán megtámadták Zserebjankijt (26 km-re délnyugatra Orikhivtól) is.

Az ukrán erők valószínűleg tovább nyomultak előre Zaporizzsja megye nyugati részén, mint amit az ISW eddig vizuálisan meg tudott erősíteni. A július 27-én közzétett geolokációs felvételek azt mutatják, hogy egy ukrán páncélozott jármű elérte az orosz páncéltörő állásokat Verbovétól északnyugatra (Orikhivtól 17 km-re délkeletre), nagyjából 3,5 kilométerrel az ISW által jelenleg becsült frontvonalon túl. Nem világos, hogy miért közelítette meg egyetlen, magányos ukrán páncélozott jármű az orosz védelmi állásokat további erők támogatása nélkül. Az a tény, hogy ez a magányos ukrán jármű ilyen messzire eljutott az orosz védelmi vonalak irányában, nyilvánvalóan anélkül, hogy orosz tüzet kapott volna, arra utal, hogy az ukrán egységek előrenyomulhattak az Orikhivtól délkeletre fekvő területen, amiről az ISW még nem tapasztalt vizuális megerősítést.

Az orosz és a megszálló hatóságok továbbra is küzdenek azzal, hogy a megszállt Dél-Ukrajnába a Krím-félszigeten keresztül logisztikát juttassanak el. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) július 27-én bejelentette, hogy július 31-én helyi idő szerint 20:00 órától határozatlan időre felfüggeszti a civil belépést az Arabat-nyársra „a biztonsági kérdések lokalizálása érdekében.” Az FSZB közölte, hogy a parancs értelmében csak a katasztrófavédelem és a honvédség munkatársai léphetnek be az Arabat-nyársra. Az orosz és a megszálló hatóságok valószínűleg azért próbálják korlátozni a civilek belépését, hogy lehetővé tegyék a szélesebb körű erőfeszítéseket a nyársat a megszállt Herszon területtel és a Krím félszigettel összekötő út helyreállítására, amely megbízható földi kommunikációs vonalként (GLOC) támogatja az orosz erőket Dél-Ukrajnában. Az orosz megszálló hatóságok július 26-27-én éjszakára ideiglenesen felfüggesztették a Kercsi-szoros hídján a Kercsi-szorosból, a megszállt Ukrajnából Oroszországba vezető polgári forgalmat, ez a legutóbbi a felfüggesztések hullámában vagy a biztonsággal vagy a hídon átmenő forgalommal kapcsolatos folyamatos problémákra utalhat, miközben az orosz hatóságok a híd helyreállításán dolgoznak.

Az orosz hatóságok továbbra is erőfeszítéseket tesznek a Fekete-tengeren való katonai helyezkedésre, hogy esetleg megteremtsék a feltételeket egy blokád vagy valamilyen kisebb tengeri embargó-kampány megvalósításához Ukrajna ellen. Az FSZB július 27-én azt állította, hogy letartóztatott egy orosz tengerészt, aki állítólag az ukrán hírszerzéssel együttműködve „terrortámadást” hajtott végre egy meg nem nevezett, nagy pontosságú rakétákat szállító orosz hajó ellen. Az FSZB azt állította, hogy július 26-án robbanóanyagokat azonosított egy másik, meg nem nevezett hajón, amely Törökországból tartott Rosztov-na-Donu felé. Az orosz hatóságok valószínűleg úgy próbálják beállítani Ukrajnát, mintha hajlandó és képes lenne szabotázst és polgári teherhajókat használni az orosz haditengerészeti és egyéb katonai eszközök megtámadására.

Az orosz mozgósítás hírei

Az orosz Állami Duma július 27-én olyan intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek célja a nemrégiben aktualizált, a sorkatonai szolgálatra és a mozgósításra vonatkozó törvények körüli zűrzavar tisztázása. A Duma jóváhagyott egy új formanyomtatványt, amelyet a mozgósítási idézésekhez fognak használni, és amely különbözik a sorkatonai behívó formanyomtatványtól. Ez a változás valószínűleg a sorkatonai és a mozgósítási erőfeszítések megkülönböztetését célozza, különösen tekintettel az orosz információs térben a közelmúltban megjelent spekulációkra, amelyek szerint az orosz katonai erőgenerálási erőfeszítésekkel kapcsolatos jogi változások arra utalnak, hogy a Kreml 2023 őszén egy második mozgósítási hullámot indít.

Az orosz védelmi minisztérium (Védelmi Minisztérium) vezetése korlátozni fogja az orosz Állami Duma képviselőinek mozgását Ukrajnában. Orosz források azt állították, hogy az orosz védelmi minisztérium megtiltja a duma képviselőinek, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter vagy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök, hadseregtábornok engedélye nélkül meglátogassák az ukrajnai fronton aktívan harcoló katonai egységeket.

Az orosz erők valószínűleg Mianmarban gyártott lőszert használnak az ukrajnai harctéren. A július 26-án közzétett fényképek arra utalnak, hogy az orosz erők Ukrajnában Mianmarban gyártott 120 mm-es aknavető-lövedékeket használnak, és állítólag megpróbálják eltávolítani a lövedékek eredetére utaló bizonyítékokat a felhasználás előtt.

A megszállt területek hírei

Az orosz hatóságok diszkriminálják az ukrán menekülteket az oroszországi Belgorodi Területen. A Versztka orosz ellenzéki médium arról számolt be, hogy jelenleg több ezer ukrán állampolgár tartózkodik az oroszországi Belgorodi Területen. A lap megállapította, hogy a Belgorodi Területen élő ukrán menekültek hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek, amikor szociális juttatásokért és lakhatásért folyamodnak, de azok, akik orosz útlevelet kapnak, nem találkoznak ilyen nehézségekkel.

Jelentős tevékenység Belaruszban

A Wagner-csoport megkezdte a belarusz belügyi csapatok kiképzését. Szergej Grebennyikov, a belarusz belügyi csapatok parancsnokhelyettese július 25-én bejelentette, hogy a Wagner-harcosok és a belarusz belügyi csapatok közös kiképzést kezdtek. Nyikolaj Karpenkov belarusz belügyminiszter-helyettes és a belügyi csapatok parancsnoka, vezérőrnagy július 26-án egy videóban bejelentette, hogy a Wagner hozzáférhet tüzérséghez és lőszerekhez kiképzési célokra. Egy, a Wagnerhez kötődő orosz milblogger július 27-én azt állította, hogy Karpenkov kijelentette, hogy a Wagner kiképzői az ukrajnai körülményekhez hasonló kiscsoportos harcászati gyakorlatokon, valamint drón- és tüzérségi használatból, aknamentesítésből és -fektetésből, műszaki felderítésből, elektronikus hírszerzésből és hadviselésből, valamint az egységek közötti kommunikációból képzik ki a belarusz belügyi csapatokat. A milblogger azt is állította, hogy a Wagner személyzete vezetőképzést tart a belarusz parancsnokoknak. Egy meg nem nevezett, maszkos harcos, aki feltehetően Wagner-kiképző, a videóban kijelentette, hogy a belarusz csapatok „nagyon megfelelően” képzettek az alapkészségek terén, és hogy a Wagner kiképzők „konkrét tapasztalatokat” osztanak meg a belaruszokkal. A Wagner korábbi ukrajnai tapasztalataira és a fehérorosz csapatok kiváló alapkiképzésére való hivatkozás valószínűleg egy üzenetküldő kampány része, és célja, hogy igazolja a Wagner fehéroroszországi jelenlétét, és elhárítsa azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a fehérorosz hadsereg képtelen segítség nélkül kiképezni a csapatait. Karpenkov azt is állította, hogy találkozott a Wagner finanszírozójával, Jevgenyij Prigozsinnal Fehéroroszországban a Wagner június 24-i fegyveres lázadását követően. A Wagner jelenleg még mindig nem jelent jelentős fenyegetést Ukrajnára vagy a NATO-ra.

A belarusz védelmi minisztérium július 27-én arról számolt be, hogy a belarusz 6. Különleges Gépesített Gárdadandár katonái felkészülést és tűzvezetést gyakoroltak egy védelmi harcban. A belarusz védelmi minisztérium arról számolt be, hogy a belarusz 6. Különleges Gépesített Gárdadandár gyakorlati készségeket is gyakorolt, mint például a szervezés, a harci műveletek és a kombinált fegyveres egységek közötti szoros együttműködés.

Körülbelül ennyit lehet elmondani az aktuális helyzetről, és bizonyos, hogy egyik fél számára sem reményt keltőek az állapotok. Ukrajna a lehetőségek szintjén mintha hajszálnyival jobban állna, de nagy kérdés, mennyire lehetnek majd képesek élni ezekkel: a friss hírek szerint szeptemberben megérkeznek az első Abrams harckocsik hozzájuk, csak éppen összesen nyolc, ami azért nem túl sok... és szeptemberig még ki is kell tartani, arról nem is szólva, hogy ha nyolcasával csepegtetik nekik ezeket a páncélosokat, azok nem fognak eldönteni semmit.

Meglátjuk. Egyelőre a helyzet kiegyenlítettnek tűnik, a harcok folynak.

Szele Tamás