Ezen a világon elég sok felesleges és értelmetlen dolog létezik, de mind közül az egyik legértelmetlenebb az orosz közvélemény-kutatás. Bár a kínai sem különb, igaz, ott nem is sokat vesződnek ilyesmivel. Az átlagos orosz állampolgár rutinosan titkolja el a véleményét még közvetlen környezete elől is, a számára idegen kérdezőbiztosnak meg főleg nem mond semmi értékelhetőt.

Világos: senkinek sincs kedve pár rosszul (vagy őszintén) megválaszolt kérdés miatt huzamosabb időt eltölteni egy büntetőtelepen. A jelenséggel foglalkoztam már korábban is, az a lényege, hogy oroszokról van szó, nem hülyékről, akik joggal gyanakodnak minden, magát hivatalosnak mondó személyre (és egyébként egymásra is, hiszen meredeken megugrott a háború kitörése óta a névtelen feljelentések száma). Egyszóval, arra a jelenetre emlékeztet az orosz közvélemény-kutatás, amikor a németországi vallásháborúk idején valamelyik – mindegy, melyik – fél zsoldosai elkaptak egy vándorkereskedőt:

- Valljál színt, gazember, miben hiszel?

- Tetszik látni ott azt az urat avval a piszok nagy buzogánnyal a kezében?

- Látom.

- Na, én egészen pontosan abban hiszek, amiben ő...

Ezen sikerült változtatniuk a The Insider kutatóinak. Abból indultak ki ugyanis, hogy az oroszok maguktól nem fogják elmondani, mit gondolnak például a háborúról, így nem is érdemes megkérdezni őket – viszont az online kereséseik hátha többet mondanak el róluk, mint ők maguk. A kutatás érdekes eredménnyel járt: az orosz nnép sem nem háborúpárti, sem nem apolitikus, de, mint mondtam, roppant ügyesen titkolja a véleményét.

Az eredményekből kiderül, hogy másfél év alatt a Kreml és a propagandisták nem arra tanították meg az oroszokat, hogy az ukrajnai háborút „különleges műveletnek” nevezzék, hanem arra sikerült megtanítani őket, hogy várják az atombombát, hogy tartalékoljanak lőszert, hajdinát és jódot, és miképpen érdeklődjenek a Molotov-koktél összetételéről, az óvóhelyek címeiről és az asztrológusok jóslatairól. A háború kitörése után hirtelen az oroszok is elkezdtek azon gondolkodni, hogy mikor ér véget Putyin elnöki mandátuma, és hogyan lehet megszabadulni a szorongástól.

A tévé, a hűtőszekrény és a lőszer Oroszországa

A háború kitörése 2022-ben, a keresőkérdések alapján ítélve, drámaian megváltoztatta az oroszok fogyasztási szokásait. Ezt a marketingesek is észrevették. A Romir szakemberei egy hónappal a harcok kezdete után jelezték, hogy az ország lakosainak kétharmada válságként értékelte a történteket. Az oroszok a helyzet romlására számítottak, és termékeket halmoztak fel: olajat, cukrot, pörkölt-konzervet, tésztát és gabonaféléket. Az olaj a keresési lekérdezések alapján egészen az év végéig nagy keresletnek örvendett, míg a többi áru iránti érdeklődés májusra már normalizálódott. Ezek az adatok összhangban vannak a Roszsztat adataival. Az ügynökség szerint 2020 márciusában, a Covid-karantén kezdetekor hasonló csúcsok voltak.

Az oroszok nem csak az élelmiszereket igyekeztek felvásárolni 2022 márciusában. Megnőtt a kereslet a higiéniai termékek (például samponok és betétek) iránt – ezek ára meredeken emelkedett –, valamint a gyógyszerek iránt is. A legnagyobb mértékben azonban a televíziók iránti kereslet növekedett. Ez nem meglepő – mondja Valeria Andreeva, az M.Video – Eldorado vállalati kommunikációs vezetője.

„Válságos időszakokban valóban megnő a drága áruk iránti kereslet – ide tartoznak az autók, a készülékek általában, a ruhák, a bútorok, az építőanyagok. Ez nem túlfogyasztás, hanem a pillanatnyi szükséglet koncentrációja, mint felhalmozott kereslet vagy biztosíték a jövőre nézve”.

Ugyanakkor a lőszerek és a kézifegyverek forgalma is tetőzött. Ezután azonban már nem keresték őket olyan aktívan. Bár 2023 márciusában megugrott a „lőszer-vásárlásra” indított keresések száma.

„Mi történt?”

A háború kitörésekor az érdeklődés a „mi folyik itt” lekérdezések terén tetőzött. Azonban 2022 nyarára a „különleges műveleti” zónában zajló események iránti érdeklődés jóval csekélyebb lett – csak a mozgósítás bejelentése élesztette fel ezt az érdeklődést néhány hónapra. Ez két dolgot jelenthet: vagy egyáltalán nem érdekli az oroszokat, hogy mi történik Ukrajnában és ezzel összefüggésben Oroszországban, vagy pedig kellőképpen tájékozottak más forrásokból, amelyekben bíznak, és nem tesznek fel szükségtelenül ilyen kérdéseket. Ugyanakkor 2022. szeptember vége óta megnőtt az érdeklődés a „mi történik a fronton” kérdés iránt. A második hullám áprilisban kezdődött és a mai napig tart.

Érdekes módon aránytalanul nagyobb azoknak a száma, akik háborúként hivatkoznak arra, ami történik, még ha csak a saját böngészőjükkel is, mint azoké, akik az állam által bevezetett „specoperacija” vagy „különleges művelet” jelszót használják.

Azoknak az embereknek a száma, akik „háborúként” hivatkoznak arra, ami történik, legalábbis a saját böngészőjükben, aránytalanul nagyobb, mint azoké, akik a „specoperacija” vagy „különleges művelet” szót használják. A szeptemberi mozgósítás bejelentése után a háború iránti érdeklődés ismét növekedett; nem esett vissza a 2021-es „alapértékekre”.

A mozgósítás azonban sokkal jobban érdekelte az oroszokat, mint a háború: szeptemberben és októberben a mozgósítással kapcsolatos információkra közel 80 milliószor kerestek rá, míg a háborúval kapcsolatos információkra 60 milliószor. Sőt, a mozgósítás volt az, ami miatt az oroszok jobban érdeklődtek a háború iránt, mint nyáron.

A háborúról szóló információk legnépszerűbb forrásai Vlagyimir Szolovjov műsora, Jurij Podoljaki Telegram-csatornái és a „milbloggerek, voenkorok2.

Molotov-koktélok és választások

A mozgósítás bejelentése egybeesett a tüntetések iránti érdeklődés megugrásával – még a háború februári kitörésénél is nagyobb mértékben. A tüntetéseknél is gyakrabban kerestek azonban a Yandexen a Molotov-koktélokról szóló információkra – körülbelül ugyanolyan gyakran, mint bármilyen háborúellenes dologról szóló információra.

Ez nem azt jelenti, hogy az oroszok általában nem keresnek ilyen szavakra az interneten, de a különbség észrevehető. Míg a felhasználók általában a számítógépes játékok Molotov-koktéljai iránt érdeklődnek, 2022 márciusában és szeptemberében, valamint 2023 áprilisában a felhasználók kifejezetten az „összetétel”, a „recept” és a „hogyan kell elkészíteni a gyúlékony keveréket” kifejezésekre kerestek rá..

Az érdeklődés minden tiltakozás iránt egyenes arányban csökkent az „Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek lejáratása” miatt indított büntetőügyek számának növekedésével. 2023 márciusában és áprilisában a keresési lekérdezések száma ismét emelkedni kezdett – és nem csak azért, mert az oroszok a franciaországi, grúziai és izraeli tüntetések iránt érdeklődtek. Ezt abból lehet megítélni, hogy a „háborúellenes” és a „Molotov-koktél” szavakra egyre gyakrabban keresnek egyszerre. Minél közelebb volt azonban a nyár, annál kevésbé érdeklődtek az oroszok a tiltakozó tevékenység iránt.

Mind a mozgósítás, mind a háború kitörése felkeltette az érdeklődést a választások témája iránt. Az oroszok általában szeptemberben – az egységes szavazás napja előtt – kérdezik a Yandexet, hogy „mikor vannak a választások?”. Azonban 2022-ben ugyanez az érdeklődési csúcs márciusban és áprilisban következett be – a választásokkal kapcsolatos információkra majdnem egymilliószor kerestek rá. Az orosz elnökválasztás volt az érdekes. 2023 januárja óta ennek a lekérdezésnek nem szűnik a népszerűsége, és az érdeklődés nem csökken.

A „meddig uralkodik Putyin?” kérdés váratlanul szintén egyre népszerűbb lett. Ezt a lekérdezést általában szintén választások előtt szokták feltenni. Azonban 2022-ben éppen a teljes körű invázió és mozgósítás kezdetekor jelent meg.

Októberben (azaz a mozgósítás bejelentése után), a szezonalitástól függetlenül, kétszer olyan gyakran kerestek választásokkal kapcsolatos információkat – beleértve az ukrán elnökválasztást is.

Érdekes, hogy mind az oroszországi, mind az ukrajnai választásokkal kapcsolatos kérdések elsősorban a határ menti és a szomszédos régiók lakosai körében merültek fel. Ezt mutatja a Yandex által számított regionális népszerűségi együttható.

A szorongás erősödése

A stresszel, csüggedéssel és depresszióval kapcsolatos lekérdezések száma az elmúlt két évben gyakorlatilag változatlan maradt. Csak a „szorongás” lekérdezés esetében kezdett növekedni az érdeklődés, miután 2022 szeptemberében bejelentették a mozgósítást, a szezonalitástól függetlenül, és 2023 márciusában ez az érdeklődés meredeken emelkedett – egyszerre kétszeresére, havi 1,3 millió lekérdezésre. Ez nagyon nagy szám: nagyjából ugyanannyi a keresések száma, mint a legnépszerűbb lekérdezések – salátareceptek vagy gyermekjátékok – esetében.

Ugyanakkor az oroszok figyelmét egyre jobban felkelti a poszttraumás stressz-szindróma is – 2022 szeptemberétől egyre gyakrabban keresnek rá.

A szorongás növekedése nem meglepő: az oroszok a háború kezdete óta várják az atomháborút, információkat keresnek az óvóhelyekről és arról, hogyan segít a jód a sugárzás ellen. Mindezek a lekérdezések az ukrajnai bombázások kezdetének és a mozgósítás bejelentésének időpontjában tetőztek.

A kutatás módszertana

A tanulmányhoz a Yandex.Match szolgáltatás adatait használták – ez statisztikákat szolgáltat az egyes lekérdezések megjelenéséről az elmúlt hónapra vonatkozóan, valamint havi statisztikákat az utolsó 24 hónapra és a népszerűségre vonatkozóan régiónként.

Oroszországban az internetezők mintegy 64%-a használja a Yandexet, míg szinte mindenki más a Google-t használja keresésre. A kutatók néha a Google Trends szolgáltatásához fordultak, hogy kiértékeljenek néhány archív lekérdezést. Szinte soha nem használták azonban aktívan, mivel nem ad képet a lekérdezések számáról, hanem csak a relatív népszerűségüket engedi megbecsülni. E tanulmány szempontjából valószínűsíthető, hogy a Google-felhasználók nagyjából ugyanazokra a dolgokra keresnek az interneten, mint a Yandex-felhasználók, és nem különböznek tőlük politikai és ideológiai nézetek, életkor és anyagi helyzet tekintetében.

A két legnépszerűbb oroszországi keresőmotor – a Yandex és a Google – nagyjából azonos módon alkot listákat az ilyen célzásokról: azt vizsgálják, hogy egy adott kulcsszóval mire kérdeznek a leggyakrabban egy adott helyen az utóbbi időben (a listákat folyamatosan frissítik), a felhasználó érdeklődési köréhez igazítva. A sértő vagy illegális nyomokat eltávolítják a listákról.

Annak megértéséhez, hogy milyen kérdéseket tesznek fel az oroszok a Google és a Yandex oldalán, a „hólabda”-mintavételi módszer egy változatát használták. Míg a szociológiában ez a módszer klasszikusan az új válaszadók kiválasztását jelenti a korábbi válaszadók ismerősei közül, itt ezt a technikát úgy alkalmazták, hogy a korábbi keresőkifejezések szavai alapján válasszanak ki új keresőkifejezéseket.

Annak felkutatásához, hogy az oroszokat milyen kérdések érdekelhetik általában, a Yandex és a Google keresési nyomokat gyűjtötték össze egy sor alapszó alapján. Ebbe a halmazba a leggyakoribb emberi kérdéseket vették fel: „mikor?”, „hol?”, „miért?”, „miért?” és így tovább – és hagyták, hogy a keresőmotorok ezeket a kifejezéseket keresési utalásokkal folytassák. A „konkrét személy érdeklődési köre” tényező kiküszöbölése érdekében elindítottak egy olyan botot, amely egy oroszországi helyszínről szólítja meg a keresőket, de nem rendelkezik semmilyen tárolt előzménnyel a korábbi érdeklődési körökről – így remélték, hogy megszabadulnak attól, hogy a keresőmotorok kifejezetten rájuk „szabják” a nyomokat. A bot minden keresőszóhoz egy szóközt és a cirill vagy latin ábécé egy betűjét vagy egy számot adott hozzá, és rögzítette, hogy a Yandex milyen folytatási változatokat kínálna.

A beérkezett lekérdezéseket – csaknem 14 000-et gyűjtöttek össze – külön szavakra bontottuk, hogy megértsék, miről, milyen fogalmakról kérdeznek leggyakrabban az oroszok. Ezek közül a szavak közül azokat választottuk ki, amelyek közvetlenül a háborúhoz, a politikához és a gazdasághoz kapcsolódhatnak, valamint a tulajdonneveket – a politikusok és üzletemberek vezetékneveit. Ezenkívül a lekérdezésben szereplő szavakhoz jelentésükben közel álló szavakat is felvették. Például, miután felfedezték, hogy az oroszokat nagyon érdekli az atomháború, a jód és a sugárzás elől való menekülés, olyan szavakat adtunk hozzá, amelyeket ezekkel a szavakkal együtt keresnek: „bunker”, „atombiztos óvóhely” és „radioaktív”. A „mozgósító tüntetések” lekérdezést látva a mintához hozzáadták az „anarchisták” és a „Molotov-koktél” szavakat.

Miután kiválasztották az így talált szavakat, ismét megkérték a Yandexet és a Google-t, hogy folytassák a lekérdezéseket rájuk. Így mintegy 40 ezer további olyan lekérdezést gyűjtöttek össze, amelyeket az oroszok 2022-2023-ban elég gyakran kértek ahhoz, hogy bekerüljenek a „nyomok” közé. A Yandex szolgáltatás segítségével kiválasztották a kutatási témához leginkább illeszkedő szavakat, feltöltötték a kérések statisztikáit hónapok szerint, és megtalálták az érdeklődés csúcspontjait.

Így jutottak el végül azokhoz a lekérdezésekhez, amelyek iránt idén megugrott az érdeklődés, és amelyek kapcsolódhattak a háborúhoz, az oroszországi politikai és gazdasági helyzethez, egyes személyiségekhez – mindenhez, ami a kutatás kérdéseihez kapcsolódik.

Száz szónak is egy a vége: mi ebből a tanulság? Az, hogy habár nem érdemes azt várni, miszerint holnap reggel kitör Moszkvában és Szentpéterváron a háborúellenes forradalom, melynek keretében a néptömegek saslikot sütnek a jelenlegi vezetésből, ha lehet, a Vörös téren, erre senki se számítson, de az egészen világos a keresési eredmények alapján, hogy az orosz nép nem áll egy emberként a háború mögött.

Sokkal inkább mondhatjuk, hogy individualista túlélésre próbál berendezkedni az orosz átlagember, meglehetősen rossz lelkiismerettel, és reménykedik abban, hogy a választások hoznak valami változást a helyzetben.

Ha nem hoznak – márpedig erre kevés a remény – akkor viszont sokkal elégedetlenebb lesz ugyanez a most individualista orosz átlagpolgár.

De az még odébb van.

Szele Tamás