Hét vége is van, nekem is elegem lett kicsit a komoly és főként véres hírekből, foglalkozzunk ma kicsit könnyedebb dolgokkal, hiszen nem csak az lehet hír, amiben hullanak az emberek. Oroszországban most különösen sok, hogy úgy mondjam, rendkívüli esemény történt, melyek ugyan nem véresek, de igen tanulságosak és mindenképp meglepőek.
(Képünk illusztráció)
Azt kapásból nem tudom megmondani, hogy meglepő vagy mulatságos Szergej Mihajlov TASZSZ-vezérigazgató elbocsátása, de gondolom, Mihajlov nem mulatott túl jól rajta. Az eset még július 5-én történt, csak most hozták nyilvánosságra a részleteit (lehet, hogy eddig a vezérigazgatónak sem mondták meg? Az Oroszországban bizony megeshet...), az a lényeg, hogy azon a szép nyári napon besétált a Kremltől pár háztömbnyire fekvő irodájába Dmitrij Csernyisenko miniszterelnök-helyettes, és közölte vele, hogy akkor ő most önként lemond. Akkor is önként mond le, ha nem akar. Mihajlovnak nem volt mit tennie, természetesen fogta a kalapját és ment, a helyére Andrej Kondrasovot, az állami VGTRK vezérigazgató-helyettesét, Putyin 2018-as választási főhadiszállásának korábbi szóvivőjét nevezték ki. A TASZSZ-nál történt átrendeződéssel, amely alig néhány nappal a Wagner zsoldoscsoport meghiúsult lázadása után történt, a média nem foglalkozott széles körben. Persze, hogy nem, hiszen nem is tudott róla, nincs az az őrült újságíró, aki a TASZSZ impresszumát nézegetné ráérő idejében, üres óráiban. Megjelent a személycseréről egy rövid, semmitmondó hír, és azzal be is érte mindenki, ugyanis az orosz kollégák úgy voltak ezzel az üggyel, hogy jobb róla semmit mondani.
Most is csak amiatt vette elő a Moscow Times az esetet, mert kiderült: Mihajlovot azért menesztették, mert a hírügynökség tudósított a Wagner-csoport lázadásáról, és a Kreml úgy érezte: kicsit túl jól, alaposan és sokat írtak az esetről. Különösen a Rosztov-na-Donuban fekvő katonai parancsnokság elfoglalásáról érkezett tudósítást vették rossz néven, azt mondták, az „rossz színben tüntette fel” az orosz állami vezetést. Mint egy névtelenséget kérő kormányhivatalnok elmondta:
„A TASZSZ túlságosan részletesen és azonnal tudósított minderről. Valamiféle őrület szállta meg őket. Elfelejtették, hogy nem a hírek közlése a fő feladatuk. Hanem az, hogy ideológiailag korrekt narratívát hozzanak létre a Kreml számára.”
Hát kérem, így jár a propagandista, ha újságírónak képzeli magát, és ráadásul kezd is belejönni a munkába: kirúgják. Most, hogy az elbocsátásának oka is napvilágára került, azt javasolnám Mihajlovnak, csak így, fél szemmel pillantva a kristálygömbbe, hogy kerülje a magas épületeket, nem hoznak neki azok mostanság szerencsét, ha másként nem megy, költözzön el Moszkvából, ha ugyan már el nem költöztették az Örök Vadászmezőkre.
De történnek szelídebb csodák is. Ott van Kirill pátriárka esete a Kazanyi Miasszonyunkkal. Az egy igen szép, régi ikon, melyet a hagyomány szerint maga Lukács evangélista festett, és 1209-ig egy kolostorban őrizték. Azonban jöttek a tatárok, előlük elrejtették, olyan alaposan, hogy amikor Rettegett Iván 1552-ben visszafoglalta a várost, már senki sem tudta hol van. Csak 27 évvel később találták meg, mikor is egy nagy tűzvészben leégett egész Kazany, egy kilenc éves kislány látomása alapján. Ahol megtalálták, azonnal kolostort is emeltek örömükben. Az ikon nevezetes, mert ez előtt imádkozott és böjtölt Moszkva ostroma előtt Minyin és Pozsarszkij, Nagy Péter is imádkozott előtte a poltavai csatát megelőző órákban, sőt, később még Kutuzov is elővette, mikor Napóleon ellen indult. Nagy tiszteletben állt, egészen 1904-ig, amikor is díszes aranykerete miatt – ellopták. A tolvajok bevallották, hogy őket csak az arany érdekelte, az egyik szerint magát a fatáblára festett ikont eltüzelték egy kemencében, a másik szerint Szibériába vitték, mindenesetre neem volt meg, ki is tört azonnal a pestisjárvány.
Hanem csodás egy természetet van ám ennek az eltüzelt ikonnak. 1920 után látták Angliában, elárverezték Amerikában, aztán a római pápának ajándékozták, aki majd egy alkalmas pillanatban vissza akarja adni Oroszországnak, csak még nem jött el ez az alkalmas pillanat. (Valószínűleg egy másolatról lehet szó a 17. századból, ami a Romanovok birtokában volt). De most már nem is fog eljönni, mert Kirill pátriárka megtalálta az ikont.
Bizony, Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje a Kremlben lévő Uszpenszkij-székesegyházban tartott liturgia során kijelentette, hogy megtalálta a több mint 100 éve elveszettnek hitt kazanyi Istenanya ikonjának eredetijét. Még be is mutatta!
Az orosz ortodox egyházfő elmondta, hogy az ikont más képek mellett a saját peredelkinói rezidenciájának raktárában őrzik. „Alaposan átnézve az ikonokat”, rátalált erre a képre, és először azt hitte, hogy hamisítvány, de aztán úgy döntött, hogy megvizsgáltatja az ikont. A szakértők megerősítették, hogy az orosz ortodox egyházfő által bemutatott ikon ahhoz a korszakhoz tartozik, amelyben a kazanyi kép készült – mondta a pátriárka. Szavaira nem szolgáltatott bizonyítékot. De nagyon érdekesen indokolta, miért is ez a kép az eredeti:
„Mivel ez az ikon olyan, mintha pontos, pontos másolata lenne annak a megalkotott ikonnak, teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehetett két egyforma ikon abban az időben, és hogy egy csodatevő képről van szó, arról a képről, amely előtt Minyin és Pozsarszkij is imádkozott.”
Na, akkor itt álljunk meg egy kicsit. Ha a képet Lukács evangélista festette, akkor majdnem kétezer éves. Ezt kimutatja a radiokarbon vizsgálat, valóban, de ha az eredeti elégett, akkor Lukácsnak minimum kettőt kellett festenie, hogy most is legyen egy eredeti (de miért festett volna két egyforma képet?) – vagy csoda történt, az ikon összeállt a porból és hamuból, aztán belopózott Kirill peredelkinói rezidenciájába, és elrejtőzött a többi ikon közé. Nem nagyon, csak annyira, hogy Kirill még időben megtalálja, és november negyedikén, mikor az oroszok a Nemzeti Egység Napját ünneplik, bemutathassa az Uszpenszkij-székesegyházban.
Ezt bizony el kell hinni, mese nincs, mert ellentmond minden logikának.
Ha már Kazany: nagy dolgok vannak készülőben Tatárföldön. Október 2-án Rusztam Minnihanov, Tatárföld vezetője aláírta azt a 25 évre szóló tervet, amelynek célja, hogy a Jupiter négy holdját is bevonják a tatárföldi Alabuga különleges gazdasági övezetbe. Minnihanovval együtt a dokumentumot Andrej Kosztyin, a VTB Bank elnöke és igazgatótanácsának elnöke, valamint Irina Okladnyikova, az Orosz Föderáció pénzügyminiszter-helyettese is aláírta.
A napelemes rendszerfejlesztési projekt beruházásait közel 500 billió rubelre becsülik. A szerzők által felvázolt célok között szerepel például az emberi klónozási technológiák kifejlesztése és az emberi élet 700 évre történő meghosszabbítása.
A dokumentum aláírását az Alabuga-Politech College új székhelyének megnyitására időzítették, ahol többek között katonai kamikaze drónokat gyártanak, mármint a diákok.
„Arra kérjük Önöket, hogy adjanak stratégiai iránymutatásokat az előttünk álló 25 évre. Az emberi civilizáció rövidesen multiplanetáris lesz, a biotechnológia legalább 700 éves várható élettartamot biztosít, az Alabuga SEZ a Naprendszer első számú különleges gazdasági övezetévé válik”
– mondta Timur Shagivalejev, a különleges gazdasági övezet főigazgatója. Részletezte is a terveket. Ezek szerint a Jupiter Europa nevű holdján az „Alabuga” egy mezőgazdasági termékeket előállító agrobázist kíván létrehozni, amely a szomszédos bázisok ellátására szolgál.
Az Io-n a távlati fejlesztési terv szerint egy nehézipari fejlesztési bázis jön létre 121 billió rubelnyi beruházással.
A Jupiter Calisto nevű műholdjának kolonizációja az előterjesztés szerint az emberi klónozás, a genomszerkesztés és az emberi élet 700 évre történő meghosszabbítását szolgáló biotechnológiák fejlesztését irányozza elő. A beruházás mértéke 176 billió rubel.
A stratégiai fejlesztési terv szerzői a Jupiter Ganymedes nevű műholdján űrszállásokat és infrastruktúrát helyeztek el. A projekt teljes beruházása 80 billió rubel.
Általánosságban a távlati terv, amely az űr meghódítását irányozza elő, 491 billió rubelnyi beruházást, 625 billió rubelnyi adóbevételt és 40 millió munkahelyet ír elő. Az expedícióra a SEZ-terv szerint 25 év múlva kerülhet sor.
Addig tessék odaadni ezt a tenger sok pénzt az „Alabugának”, és türelemmel várakozni, majd, mikor lejárt a futamidő, bottal ütni a nyomát.
Aki azt hinné, hogy Oroszország már minden képtelenséget bemutatott, ami azon a tájon előfordulhat, az téved – még nem volt szó a jekatyerinburgi hóf*szokról. Nem lóf*sz, hóf*sz. Az ugyanis a helyzet, hogy Oroszország negyedik legnagyobb városát, Jekatyerinburgot az elmúlt héten felálló péniszeket ábrázoló hószobrok lepték el, ami miatt egyes lakosok felszólították a hatóságokat, hogy lépjenek fel a jelenséggel szemben.
A helyi média hétfőn vett észre először a jekatyerinburgi opera- és balettszínház és az Urali Állami Egyetem előtti közterületen egy óriási hópéniszt. Valószínűleg bohém helyi diákok építették, mindenesetre akkora volt, hogy kotrógéppel kellett eltakarítani. Ettől azonban vérszemet kaptak a fiatalok, és most már az egész városban mindenfelé hószerszámok meredeznek.
Alekszej Orlov jekatyerinburgi polgármester „felháborítónak” ítélte a hópéniszek megjelenését. Helyettese, Alekszej Bubnov hasonlóképpen azt mondta, hogy a fallikus szobrok „provokációnak” számítanak, és közigazgatási szabálysértésnek minősülhetnek, „ha bárkit is megbotránkoztatnak”, hozzátéve, hogy a bűnüldöző szervek is közbeléphetnek, ha továbbra is megjelennek a városban. A Change.org oldalon petíció jelent meg, amely felszólítja a jekatyerinburgi diákokat, hogy hagyják abba a hópéniszek készítését, és péntek délutánig legalább 17-en írták alá.
„Jekatyerinburg egy modern és kreatív város, de miért engedik meg maguknak, hogy meggyalázzák a nevét és ál-kreativitással elcsúfítsák?” – olvasható a petícióban.
A jekatyerinburgi polgármesteri hivatal azonban tagadta, hogy tervezné a hószobrok elleni városi szintű fellépést, annak ellenére, hogy Bubnov azzal fenyegetőzött, hogy bevonja a bűnüldöző szerveket.
Én a magam részéről azt javasolnám, hogy Jekatyerinburgban tiltsák be a havat, ugyanis akkor az alkalmi szobrászok kifogynának az alapanyagból, de fájdalom, az időjárás még ott sem tartozik önkormányzati hatáskörbe.
Hiába, kérem, ha az orosz alkotó szellem egyszer nekilendül, senki sem képes megállítani: ez a tehetséges nép még a kis színes hírek műfajában is képes orbitális őrültségekre. De talán van megoldás Jekatyerinburg problémájára.
Mi lenne, ha Kirill pátriárka a kazányi Istenanya ikonjával a kezében kiűzné a hószerszámokat a városból a Jupiter holdjaira, és az egészről nagy részletességgel tudósítana a TASZSZ?
Igen, ez a teendő. Nosza hát!
Szele Tamás
