Nem tudni, hogy alakultak így a dolgok, de minden jel arra mutat, hogy Moszkvában nyitva maradt az Állami Elmegyógyintézet zárt osztályának hét lakatra zárt ajtaja. Az ápoltak jelenleg Észak-Afrika, a Kreml és Groznij között kóborolnak, senki se próbálja elfogni őket, sokuknál fegyver van és tudják is használni.

(Képünk illlusztráció)

Kicsit bővebben: a mai orosz hírösszefoglaló, melyet szokás szerint az ISW napi jelentése alapján állítottam össze, eléggé megdöbbentő, az ember tényleg felteszi magának a kérdést, hogy miért nem jönnek még az ápolók? De hát nem jönnek, pedig ideje volna... Lássuk a tényeket.

A legfontosabb hírek röviden:

– Úgy tűnik, Oroszország egy ismert hibrid hadviselési taktikát alkalmaz, hogy mesterségesen migrációs válságot idézzen elő a finn határon.
– Oroszország nyilvánvaló hibrid hadviselési taktikája az orosz–finn határon hasonló ahhoz, ahogy Oroszország és Fehéroroszország 2021-ben migrációs válságot teremtett a lengyel határon, és valószínűleg hasonlóan a NATO destabilizálására irányul.
– Az orosz milbloggerek továbbra is haragjukat fejezték ki az orosz-örmény kapcsolatok romlása miatt, mivel Örményország a jelek szerint egyre jobban eltávolodik Oroszországtól, miközben további megállapodásokat köt a nyugati kormányokkal.
– Az orosz védelmi minisztérium állítólag nyilvános toborzásba kezdett az orosz „Afrika Hadtest” számára, amelynek célja a Wagner-csoport afrikai műveleteinek átvétele, miután a védelmi minisztérium állítólag sikertelenül próbálkozott a korábbi Wagner-személyzet közvetlen toborzásával.
– Az Orosz Sztrelkov (Igor Girkin) Mozgalom (RDS) előre láthatóan támogatta Girkin november 19-i hivatalos bejelentését, miszerint indulni kíván a 2024-es orosz elnökválasztáson.
– Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető folytatja törekvéseit, hogy kitűnjön az orosz információs térben, megsértve az orosz szövetségi szubjektumok (régiók) vezetői és Vlagyimir Putyin orosz elnök között általánosan elfogadott határokat.
– Az amerikai védelmi minisztérium Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter november 20-i kijevi látogatása során új biztonsági segélycsomagot jelentett be Ukrajnának.
– Az orosz erők támadó hadműveleteket hajtottak végre a Kupjanszk-Szvatove-Kreminna vonal mentén, Bahmut közelében, Avdiivka közelében, Donyeck városától nyugatra és délnyugatra, a Donyeck-Zaporizzsjai terület határvidékén és a Zaporizzsjai Terület nyugati részén, és néhány területen kis mértékben előretörtek.
– Egy orosz szövetségi szubjektum (régió) és a megszállási tisztviselők állítólag azt tervezik, hogy együttműködnek az orosz erők drónokkal való ellátása érdekében.
– Egy ukrán tisztviselő arról számolt be, hogy Ukrajna sikeresen visszaszállított 45 ukrán gyermeket, akiket az orosz hatóságok az elmúlt hat hónapban erőszakkal toloncoltak Oroszországba.

Úgy tűnik, Oroszország egy ismert hibrid hadviselési taktikát alkalmaz, hogy mesterségesen migrációs válságot idézzen elő a finn határon. A finn hatóságok november 18-án négy határellenőrző pontot zártak le Finnország délkeleti, Oroszországgal közös határán, miután a finn határőrség arról számolt be, hogy 2023 szeptembere óta mintegy 300, főként Irakból, Jemenből, Szomáliából és Szíriából érkező menedékkérő érkezett a finn határra Oroszországból. 2023 szeptembere óta a finn határőrség 89 bevándorló átlépését regisztrálta a november 7. és 14. közötti kétnapos időszakban, ami meredek növekedés a július közepétől november 12-ig regisztrált 91 átlépéshez képest. Finnország északkeleti, Oroszországgal közös határán jelenleg négy ellenőrzőpont működik, de csak kettő van nyitva a menedékkérők számára. A Reuters november 19-én arról számolt be, hogy november 18-án több tucat bevándorló érkezett a lezárt finn Nuijamaa és Vaalimaa átkelőhelyekre, és a fagypont alatti hőmérsékletben tábortűz körül gyülekeztek. November 20-án az Iltalehti finn hírügynökség arról számolt be, hogy a finn hatóságok fontolgatják az Oroszországgal közös határ teljes lezárását november 21-re virradó éjjel. Petteri Orpo finn miniszterelnök november 14-én kijelentette, hogy orosz határőrök kísérik vagy szállítják a bevándorlókat a finn határra, november 16-án pedig a finn kormány közölte, hogy vannak arra utaló jelek, hogy „külföldi hatóságok vagy más aktorok” szerepet játszottak abban, hogy az emberek illegális határátlépését segítették. A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (RFE/RL) november 19-én arról számolt be, hogy Jouko Kinnunen, a jelenleg nyitva tartó finn Vartius ellenőrzőpont vezetője azt állította, hogy orosz határőrök a migránsokat a sorompó finn oldalára tolták, majd lezárták mögöttük az orosz határzárat. Nem valószínű, hogy ezek az emberek önszántukból maradtak volna a finn határon a fagypont alatti hőmérsékletben, miután a finn határőrizeti hatóságok megtagadták tőlük a belépést Finnországba, ami arra utal, hogy Oroszország valószínűleg valamilyen módon részt vesz a folyamatban.

A Kreml tagadta Finnország vádjait, miszerint Oroszország részt venne a migránsok mesterséges beáramlásának létrehozásában. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője november 17-én reagált a négy ellenőrzőpont lezárásának bejelentésére, kijelentve, hogy Finnország a konfrontáció útját választotta, amit Peszkov „nagy hibának” minősített. Peszkov november 20-án azt is kijelentette, hogy Finnország esetleges döntése a teljes határ lezárásáról „nem vált ki egyebet, mint mély sajnálatot”, és azt állította, hogy Finnország „oroszgyűlölő” álláspontja sokat ártott a finn–orosz kapcsolatoknak a múltban. (Hogy Oroszország kül- és katonapolitikája mennyit ártott ugyanezeknek a kapcsolatoknak az ismert történelem folyamán, arra nem tért ki).

Oroszország nyilvánvalóan hibrid hadviselési taktikája az orosz-finn határon hasonló ahhoz, ahogy Oroszország és Belarusz 2021-ben migránsválságot idézett elő a lengyel határon, és valószínűleg hasonlóan a NATO destabilizálására irányul. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a Kreml lehetővé tette, vagy esetleg közvetlenül irányította, hogy Belarusz 2021-ben mesterséges migrációs válságot idézzen elő a lengyel határon, amikor a belarusz biztonsági személyzet több ezer közel-keleti bevándorlónak segített átjutni a belarusz határon Lengyelországba. 2021-ben a Kreml arra használta ki a kreált krízist, hogy hamisan vádolja a NATO-t Belarusz elleni agresszióval. Peszkov április 4-én Finnország NATO-csatlakozására reagálva azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország megtesz minden „ellenintézkedést amit szükségesnek tart, hogy biztosítsa Oroszország biztonságát”. Az orosz külügyminisztérium április 4-én hasonlóképpen kijelentette, hogy Oroszország „megtorló intézkedések megtételére kényszerül”, és hogy Finnország NATO-csatlakozása „csakis negatív hatást gyakorolhat az orosz–finn kétoldalú kapcsolatokra.” Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a Kreml esetleg megpróbál lehetőséget teremteni az információs térben, hogy destabilizálja az Oroszország szomszédságában lévő NATO-államokat, és elterelje a figyelmet az ukrajnai háborúról. Az ISW azt is következetesen úgy értékeli, hogy Putyin egyik célja a 2022-es teljes körű ukrajnai invázió elindításával a NATO szétverése volt – és ezt a célt továbbra is követi.

Az orosz milbloggerek továbbra is haragjukat fejezték ki az orosz-örmény kapcsolatok romlása miatt, mivel úgy tűnik, Örményország egyre jobban eltávolodik Oroszországtól, miközben további megállapodásokat köt a nyugati kormányokkal. A Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (CSTO) főtitkára, Imangali Tasmagambetov november 20-án Minszkben azt állította, hogy Örményország kérte, hogy a közelgő CSTO-csúcstalálkozó napirendjéről vegyék le az Örményországnak nyújtott segítségre vonatkozó intézkedéseket. Az orosz média arról is beszámolt, hogy Paruyr Hovhannisyan örmény külügyminiszter-helyettes és Vassilis Maragos, az Európai Unió (EU) örményországi nagykövete megállapodást írt alá, amely növeli az EU örményországi missziójának (EUMA) Örményországon belüli „jogait és kötelezettségeit” övező „jogbiztonságot”, és könnyebb feltételeket teremt az EUMA megfigyelőinek az országban való működéséhez. Az orosz milbloggerek felfigyeltek Tasmagambetov állítására és az Örményország-EU-megállapodásra, újfent megerősítve egy eddig megalapozatlan november 19-i állítást, miszerint Örményország kilépni készül a CSTO-ból, sőt, rakétákat és rakétaindítókat szállít Ukrajnának. A milbloggerek „árulással” vádolták Örményországot, amiért egyre közelebb kerül a Nyugathoz és eltávolodik Oroszországtól, és keserűségüket fejezték ki amiatt, hogy Örményország állítólag fegyvereket szállít Ukrajnának, miközben semmit sem tesz „azon kívül, hogy sárral dobálja” az orosz békefenntartókat Hegyi-Karabahban. Az ISW nem figyelt meg olyan jeleket, amelyek alátámasztanák a milbloggerek állítását, miszerint Örményország rakétákat és rakétaindító rakétákat szállít Ukrajnának.

Az orosz védelmi minisztérium állítólag nyilvános toborzást kezdett az orosz „Afrika Hadtest” számára, amelynek célja a Wagner-csoport afrikai műveleteinek átvétele, miután állítólag a Védelmi Minisztérium sikertelenül próbálkozott a korábbi Wagner-személyzet közvetlen toborzásával. Egy orosz milblogger november 20-án hirdetést tett közzé az orosz „Afrika Hadtestben” való szerződéses szolgálattal kapcsolatban. A milblogger azt állította, hogy az orosz védelmi minisztérium azután döntött az orosz „Afrika Hadtest” líbiai megalakításáról, hogy Junusz-Bek Jevkurov orosz védelmi miniszterhelyettes vezérezredes találkozott a líbiai nemzeti hadsereg parancsnokával, Khalifa Haftar marsallal, ami valószínűleg az augusztus 22-i találkozójukra utal. A milblogger azt állította, hogy az orosz „Afrika Hadtest” líbiai megalakítása része a moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián és az Army-2023 fórumon kötött szélesebb körű orosz-líbiai megállapodásoknak. A milblogger azt állította, hogy az „Afrika Hadtest” személyi állományának kezdő illetménye 280 000 rubel (kb. 3160 dollár), ami lényegesen magasabb, mint azok a zsoldok, amelyeket az orosz védelmi minisztérium állítólag a korábbi Wagner-harcosoknak ajánlott, és amelyeket a Wagner-csoport 2023-ban az afrikai műveleteihez toborzott újoncoknak ajánlott. Az ISW korábban megfigyelte egy orosz bennfentes forrás állítását, miszerint az orosz védelmi minisztérium sikertelenül próbálta meg toborozni a Wagner-csoport egykori személyzetét az orosz védelmi minisztérium afrikai műveleteihez. Az orosz „Afrika Hadtestbe” történő toborzás nyilvános hirdetésének szükségessége alátámasztja a bennfentes forrás állítását, miszerint a védelmi minisztériumnak a volt Wagner-csoport személyzetének az afrikai műveletekhez történő közvetlen toborzására tett kísérletei nagyrészt sikertelenek voltak.

Az Orosz Sztrelkov (Igor Girkin) Mozgalom (RDS) előre láthatóan támogatta Girkin november 19-i hivatalos bejelentését, miszerint indulni kíván a 2024-es orosz elnökválasztáson. Az RDS november 20-án közölte, hogy hivatalos politikai mozgalomként november 18-án Moszkvában megkezdődött első kongresszusa, és megismételte, hogy jelenlegi fő prioritása Girkin börtönből való szabadulásának és az ellene felhozott vádak elutasításának elérése. Az RDS azt is hangsúlyozta, hogy az RDS kongresszusa teljes mértékben támogatja Girkin jelölését, és szervezőbizottságot hoz létre Girkin kampányának támogatására. Az RDS megismételte fő politikai alapelveit, amelyeket először június 26-án jelentett be, és amelyek középpontjában az orosz hadsereg és a veteránok támogatása, valamint a katonai és kormányzati reformok követése áll. Girkin felesége, Miroszlava Reginszkaja e cikk megjelenéséig még nem ismerte el Girkin elnökjelölti kampányának elindítását vagy az RDS támogatását a kampányhoz.

Ramzan Kadirov csecsen köztársasági vezető továbbra is igyekszik kitűnni az orosz információs térben, megsértve az orosz szövetségi szubjektum (régió) vezetői és Vlagyimir Putyin orosz elnök között általánosan elfogadott határvonalakat. Egy, az orosz régiókban az orosz tömegközlekedési flotta megújításáról szóló videokonferencia során Kadirov nyilvánosan meghívta Putyint, aki szintén részt vett a híváson, hogy látogasson el Csecsenföldre. Kadirov azt mondta Putyinnak, hogy a csecsen vének „szidták” Kadirovot, mert Putyin már régóta nem látogatott el Csecsenföldre. Putyin nem reagált közvetlenül a meghívásra, ellenben megköszönte Kadirovnak és a csecsen népnek a köztársaság helyreállításában végzett kemény munkáját. Kadirov nyilvános meghívása Putyin számára, aki 2011 óta nem látogatott el Csecsenföldre, nehéz helyzetbe hozza Putyint, mivel vagy figyelmen kívül hagyja a meghívást, és kockáztatja, hogy Kadirovnak ez nem fog tetszeni, vagy elfogadja a meghívást, és kockáztatja, hogy úgy tűnjön, mintha engedne Kadirov nyomásának. Ez a Putyinnal szembeni burkolt kihívás egy nyilvános fórumon szokatlan, és egyértelmű információs próbálkozást jelent Kadirov részéről, aki a közelmúltban megpróbált egyensúlyt teremteni a nyilvánvaló vágya között, hogy Putyin kegyeit elnyerje, miközben saját csecsen választóinak is rokonszenvessé válik ezáltal.

Az amerikai védelmi minisztérium Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter november 20-i kijevi látogatása során új biztonsági segélycsomagot jelentett be Ukrajnának. Austin találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszterrel, és megismételte az USA hosszú távú támogatását Ukrajna számára. A Védelmi Minisztérium új csomagja legfeljebb 100 millió dollár értékű katonai felszerelést tartalmaz, többek között Stinger légvédelmi rakétákat; egy HIMARS rendszert és további muníciót; csőből indítható, optikailag követhető, drótvezetékes (TOW) rakétákat; Javelin és AT–4 páncéltörő rendszereket; valamint tüzérségi és kézifegyveres lőszereket.

Egy orosz szövetségi szubjektum (régió) és a megszállási tisztviselők állítólag azt tervezik, hogy együttműködnek az orosz erők drónokkal való ellátása érdekében. A Luhanszki Népköztársaság (LNK) vezetője, Leonyid Pasecsnyik november 20-án azt állította, hogy találkozott a Szahai Köztársaság küldöttségével és katonai együttműködésről tárgyaltak, beleértve a drónok fejlesztését és összeszerelését.

Egy ukrán tisztviselő arról számolt be, hogy Ukrajna sikeresen visszaszállított 45 ukrán gyermeket, akiket az orosz hatóságok az elmúlt hat hónapban erőszakkal deportáltak Oroszországba. Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes és reintegrációs miniszter kijelentette, hogy november közepétől 45 ukrán gyermek tért vissza Ukrajnába az elmúlt hat hónapban Ukrajna megszállt területeiről.

A Kremlhez kötődő szervezetek továbbra is patronáló hálózatokat építenek ki a megszállt ukrajnai területeken. A Herszon terület megszállási adminisztrációja november 20-án közölte, hogy a Kreml-közeli Egységes Oroszország politikai párt „Népi programja” szociális infrastrukturális létesítményeket épít a megszállt Szkadovszki járásban, a Herszoni Területen, többek között Mikhajilivkában, Sirokében és Primorszkban.

Az orosz megszálló hatóságok folytatják az ukrán iskolásoknak a megszállt Ukrajnában az orosz nemzeti és kulturális identitással való indoktrinálására irányuló erőfeszítéseket. Az ukrán Mariupol polgármesteri tanácsadója, Petro Andriusenko arról számolt be, hogy a Donyecki Népköztársaság (DNR) Oktatási és Tudományos Minisztériuma november 15-én a Kreml által finanszírozott "„Elsők Mozgalma” nevű ál-önkéntes ifjúsági szervezettel közösen webináriumot tartott az oktatási szervezetek és önkormányzati oktatási osztályok vezetői számára a „gyermekek katonai-hazafias nevelése” témában. A webináriumon állítólag arról volt szó, hogyan lehet a katonai-hazafias nevelés hatékonyságát és az iskolások polgári-hazafias nevelését sport és félkatonai tevékenységek révén növelni.

Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója, Szergej Nariskin november 20-án megismételte a Kreml narratíváit az Ukrajna feletti nyugati ellenőrzésről szóló állításokról, az ukrán ellentámadás kudarcairól és az ukrán „nácizmusról”.

Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője november 20-án szintén felmondta a Kreml álláspontját a Nyugat által szervezett ukrajnai „színes forradalmakról” és a Nyugat ukrán politika feletti ellenőrzéséről, Ukrajna állami függetlenségének hiányáról és az emberi jogok ukrajnai elnyomásáról.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök november 20-án Minszkben találkozott az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet (CSTO) főtitkárával, Imangali Tasmagambetovval. Lukasenka és Tasmagambetov megvitatták a posztszovjet térségen belüli politikai kérdések megoldását és a CSTO Miniszterek Tanácsának közelgő minszki ülésének előkészítését.

Ennyit tudunk, de ez is bőven több a szükségesnél, a harci cselekmények részletezésére már nem is maradt terjedelem, de mindenkit megnyugtatnék: semmi sorsdöntő eseményről nem érkezett hír.

Van annak egy sajátos pikantériája, egy igazi oroszos íze, ha cirill betűkkel írjuk le, hogy „Африка Корпс”, annak még egzotikusabb felhangjai volnának, ha Putyin Groznijba látogatna, arról már nem is beszélve, milyen sajátos Girkin-Sztrelkov, aki egyenesen a lefortovói előzetesből elnökjelölt...

Tényleg nyitva maradhatott a zárt osztály Moszkvában. Jöhetnének már az ápolók.

Szele Tamás