Forgókínpad

Forgókínpad

Szele Tamás: A Tunguz-rakéta

2024. március 13. - Szele Tamás

Komolyan mondom, nem tudom, sírjak-e vagy nevessek, ugyanis kedvenc cárunk Vlagyimir Vlagyimirovics kinevezte magát legalábbis Antonov vagy Iljuskin elvtársnak, ha ugyan nem egyszerre lett Mikojan és Gurjevics. Aki nem tudná: az említett urak az orosz repülőgéptervezés géniuszai voltak, egyszerűen csak zsenik, akiknek érdemeiből mit sem von le az, hogy egy ideig szó szerint börtönben tervezték a repülőgépeket, mert hát ismert a lenini tétel: a legfőbb érték az ember, ezért tartjuk lakat alatt.

raketa_marcius_13_2024.jpg

(Képünk illusztrácó)

Nem is szaporítanám a szót, inkább megmutatom a hírt, egyenesen a RIA Novosztyiból, előre is elnézést kérek, ebbe beletörött a bicskám, ezt nem lehet nyelvtani szempontból gatyába rázni. Egyszerűen elképzelhetetlen, ugyanis nem lehet rájönni, hogy a cár atyuska mi a jó csodára gondolt? De lássuk.

MOSZKVA, március 13. – RIA Novosztyi. Oroszország az Avangard rakéták létrehozásával semmissé tette az amerikai beruházásokat a rakétavédelmi rendszerbe - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Rosszija 1 és a RIA Novosztyi számára Dmitrij Kiszelev újságírónak adott interjújában.

"Ha azt számoljuk, hogy mennyibe került nekik, mondjuk, a híres rakétavédelmi rendszer, igen, és a rakétavédelem leküzdésének egyik fő összetevője a mi részünkről – az Avangard, egy interkontinentális rakéta, egy interkontinentális hatótávolságú tervezőegység. Ez egyszerűen nem összehasonlítható. És mi tulajdonképpen mindent, amit ők tettek, mindent, amit ebbe a rakétavédelmi rendszerbe fektettek, semmissé tettünk" – mondta az államfő.

Az Avangard hiperszonikus robbanófej képes a légkör sűrű rétegeiben interkontinentális hatótávolságra repülni a Mach-számot több mint hússzorosan meghaladó sebességgel. A célpont felé haladva a blokk úgynevezett mély manőverezést hajt végre – mind oldalirányban, több ezer kilométeren keresztül, mind pedig a magasságban. Ezáltal teljesen sebezhetetlenné válik bármilyen lég- és rakétavédelemmel szemben.

Az elnök hangsúlyozta, hogy senki sem számol Oroszországgal, ha nem tudja megvédeni magát. Ennek katasztrofális következményei lehetnek az orosz államiságra nézve – tette hozzá.

Putyin először beszélt az Avangard hiperszonikus tervezőszárnyas harci egység és más új fegyverek létrehozásáról a Szövetségi Gyűléshez intézett 2018-as beszédében. Az első Avangard ezred 2021-ben áll majd harci szolgálatba.”

Úgy vagyok én ezzel, mint a székely bácsi a zsiráffal: lehet, hogy ilyen állat van, de nem vagyok képes elhinni. Kezdjük az elején.

Minden levegőnél nehezebb készülék, ami képes is repülni, alapvetően a Zsukovszkij-profilra alapozott szárnyakkal kell rendelkezzen. Meg valami kell hajtsa, kivéve, ha siklórepülő, mint azt a kiváló Otto Lillienthal be is bizonyította, csak hát ő egy kemény landolásnál gerincét törte és elhunyt. A Wright testvérek építették az első használható repülőgépet, olyan volt, amilyen, mostani eszemmel fel nem ülnék rá – de mégis, irányítható volt, legalábbis közepesen állíthatjuk, hogy az ember nagyjából oda szállt le vele, ahova akart. Vagy nem, de hát volt a gépnek egy nagy előnye: könnyű szerkezetű volt, ha véletlenül a tanya tetejére tette le az ember, se a tanyának, se a pilótának nagy baja nem lett. Aztán jöttek a hősök: Santos-Dumont, Blériot, Lindbergh (mondjuk Lindbergh később csúnyán kiviselte magát, de ez nem érinti a repülés történetét), Amelia Earhart, Chuck Yeager... hát igen.

Szóval a hanghatárt, amit rendszeresen össze szoktak téveszteni a Mach-számmal, először Chuck Yeager lépte át, az X–1-es géppel, de hát Yeager volt az a pilóta, aki mindannyian szeretnénk lenni: a második világháborúban egy bevetéses ász, aztán lelőtték, a Pireneusokból valahogy a nyakában hozta át a társpilótáját, akinek ellőtték a fél lábát. Ráadásul kissé mániás volt, ugyanis nagyon szerette a barátnőjét, később feleségét, tehát minden gépet, amit repült, orrdíszen (sajnos erre nincs jó magyar szó) elnevezett „Glamorous Glennisnek”, ami igen szép tőle, mert ha Troppauer Hümér lett volna, nem fért volna ki a gép orrára, miszerint „Anyám, te vagy árva fiad egyetlen csillaga”. Fenegyerek volt és őrült, persze, a hanghatár átlépése előtti este kissé italozott, majd bizonyos lovaglás után eltörte a csuklóját, más ember beteget jelentett volna, de Chuckot nem ilyen fából faragták: megkérte az egyik technikust, hogy faragjon neki seprűnyélből egy kis eszközt, amivel be tudja csukni a hermetizált kabint. És felszállt, átlépte a hanghatárt, aztán orsózott vagy kettőt és letette a gépet.

Most már közel járunk az alapkérdéshez. Ha az X–1 – ami alapvetően rakétameghajtású gép volt, egy nagyobb gép engedte le – is alig volt képes átlépni az 1 Machot, akkor orosz barátaink hogyan lennének képesek erre?

A repülés történetében elég sok példa volt arra, hogy minél inkább fel akarták gyorsítani a vadászgépeket (extrém esetben a stratégiai bombázókat is), ezek a kísérletek általában mind feleslegesnek bizonyultak, nem kell annak a szekérnek olyan gyorsan futnia, igazából nem ez a cél. Általában 1,2 – 1,4 Mach épp elég.

Na, de akkor mi ez az Avangard, ami állítólag 20 Machot tud?

Itt nehéz kérdéssel találkozunk. Az orosz kormánymédia rendszeresen, mondhatni elvszerűen keveri össze az Avangardot a Burevesztnyikkel. Ugyan a kettő nagyon nem azonos, sőt: az Avangard elvileg egy rakéta (bár a RIA Novosztyi egy Szarmat 1-es képével illusztrálta az írást, szóval, ahogy T. kolléga mondaná, „raketta és kész”), ezzel szemben a Burevesztnyik egy nukleáris meghajtású, torlósugaras robotrepülőgép. Mondjuk a Burevesztnyik tesztjeiről annyit lehet tudni, hogy az mindent tud, csak repülni nem, eddig nyolc halottja volt a kísérleteknek, meg eltűnt két falu és az összes meteorológiai állomás. Hát hogyne: ezt a fajta meghajtást először fel kell gyorsítani valamivel (mondjuk indító rakétákkal) és mikor megindul a levegő beömlése a hajtóműbe, akkor léphet be a kis reaktor, aminek nincs szigetelése, az melegíti fel a levegőt annyira, hogy üzemsebességre gyorsuljon a gép. Hogy ami fölött elrepül, az sugárszennyezést kap? Így jártak... bár mondjuk repülő Burevesztnyiket eddig még ember nem látott, a tesztbalesetek is valószínűleg annak köszönhetőek, hogy – hát izé, elvtársak, nem sikerült elindítani, viszont berobbantak a rakéták a próbapadon. Bár lehet, hogy tévedek, én is ember vagyok.

Hanem ha az Avangard nem Burevesztnyik, akkor mi lehet?

Az nem lehetetlen, hogy rakéta, de hát azok se járnak 20 Mach felett. Az oroszok rakétatechnikában igen jók (legyünk őszinték: a repüléstechnikában is), de nagyon nehéz volna elképzelni valamit, akármit vagy bármit, ami a hangsebesség hússzorosával navigál az alsó, nagy sűrűségű, alacsony légkörben. Annak mai tudásunk szerint ezzel a sebességgel el kéne olvadnia a légellenállás miatt, még ha titániumból is lenne.

Szóval, ki fia-borja ez az Avangard?

Szerintem ez a fegyver egészen egyszerűen nem létezik, az külön aranyos, hogy Putyin közölte, miszerint 2021 óta áll rendszerben, én ránéztem a naptárra, és azt még el tudom hinni, hogy pár hét eltérés van a Julián és Gregorián naptárak között, de azt azért nem, hogy három év lehetne.

Tény, ami tény, ha valamit rendesen feltöltünk üzemanyaggal és felküldjük az Égbe, az tényleg fel fog menni. Ezt hívjuk rakétának. Az a nem biztos, a legjobb vezérlés mellett is, hogy célba talál.

Szóval ez leginkább egy orosz népmese. Az teljesen hihetetlen, hogy valami a sűrű, alacsony légkörben 20 Mach fölött mozogjon és közben ne olvadjon el. Ez leginkább a Tunguz-meteor történetére hasonlít, amiről máig nem tudjuk, igazából mi volt, talán egy üstökösmag, de hogy a cári birodalom hetekkel később tudta meg, mi történt, és nem is nagyon érdeklődtek az ügy iránt, arról vannak iratok. Hát hogyne: csak szibériai pásztornépek haltak meg, senki nem volt ott Pétervárról. Akkor meg kit érdekel?

Szerintem Putyinnak ez juthatott eszébe, és igazából ilyen fegyver nincs.

Legalábbis remélem. Mert ha mégis van: veszélyesebb a kezelőire nézve, mint a célpontjaira.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása