Vagy legalábbis azzal próbálkozik. Mindenesetre Putyin elnök tegnap tartott phenjani tárgyalásai eléggé ijesztő eredménnyel jártak, és félő, hogy a mai, vietnami megbeszélések is ugyanazt a célt szolgálják majd, vagyis a fennálló világrend megdöntését egy formálódó államszövetség útján. De lássuk, mit mond a tegnapi eseményekről az ISW elemzése? Nem sok jót. 

(Képünk illusztráció)

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor június 19-én Phenjanban átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amelynek célja valószínűleg részben az, hogy az Észak-Koreával való katonai-technikai együttműködést a Nyugattal szembeni fenyegetésként használja fel, hogy elrettentse az Ukrajnának nyújtott további támogatástól. Június 19-én Putyin orosz miniszterekből álló küldöttséggel érkezett Phenjanba, és aláírta a megállapodást Kimmel, de sem orosz, sem észak-koreai illetékesek nem tették közzé mindezidáig a megállapodás hivatalos szövegét. Putyin és Kim egyaránt beszélt a szerződésről, azt állítva, hogy az széles körben lefedi az orosz-észak-koreai hosszú távú kapcsolatok elmélyítésének céljait és irányelveit politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális, humanitárius és biztonsági téren. Putyin pontosította, hogy a stratégiai partnerségi megállapodás „kölcsönös segítségnyújtásról is rendelkezik akár Oroszország, akár Észak-Korea elleni agresszió esetén”, majd azonnal bírálta a Nyugaton folytatott tárgyalásokat arról, hogy Ukrajnának engedélyezik, hogy nyugatról biztosított nagy hatótávolságú fegyverekkel és F–16-os repülőgépekkel csapást mérjen oroszországi területekre. Putyin ezután arra a következtetésre jutott, hogy „ebben a tekintetben” Oroszország „nem zárja ki a katonai-technikai együttműködés fejlesztését” Észak-Koreával. Putyin valószínűleg azt akarta jelezni, hogy amennyiben az Egyesült Államok feloldja az Egyesült Államok által biztosított ATACMS-ek orosz területekre történő ukrajnai csapásmérésre való használatával szembeni korlátozásokat, illetve az F–16-osok ugyanezen célokra való használatával szembeni egyéb megszorításokat, Oroszország az új megállapodásban biztosított jogi kereteken keresztül valószínűleg elmélyíti az együttműködést Észak-Koreával a katonai technológiák, például a rakéták, egyéb fegyverek és műholdak terén.

Putyin és a Kreml más tisztségviselői valószínűleg továbbra is ezt a fenyegetést fogják felhasználni, miközben folytatódnak a viták arról, hogy Ukrajna engedélyezze a nyugati fegyverek használatát orosz területen fekvő katonai célpontok elleni támadásra, és ezt a fenyegetést kiterjeszthetik más olyan kérdésekre is, amelyeket a Kreml „eszkalációsnak” vagy Oroszország elleni „provokációként” nevez meg. Oroszország valószínűleg tovább fogja mélyíteni az Észak-Koreával folytatott együttműködését, függetlenül az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre vonatkozó nyugati önkorlátozásoktól és az orosz felvonulási területek elleni nagy hatótávolságú ukrán csapásokat korlátozó politikától, ahogyan Oroszország tette ezt Ukrajna teljes körű inváziója során.

Az orosz és az észak-koreai kormány nagyrészt a Nyugat elleni közös harc részeként a kölcsönös támogatásuk bizonyítékaként fogalmazta meg a megállapodást, és jelezte, hogy Oroszország és Észak-Korea közös célja a Nyugat és a jelenlegi világrend megtámadása. Putyin azt állította, hogy Oroszország és Észak-Korea egyaránt „egy igazságosabb és demokratikusabb, többpólusú világrend” megteremtésére törekszik, és hogy mindkét ország „független külpolitikát” folytat – ami megkülönbözteti őket a nyugati államoktól. Azt is elismerte Kimmel kapcsolatban, hogy „objektív és kiegyensúlyozott álláspontot” képvisel az ukrajnai háborúról. Kim és Putyin hangsúlyozták továbbá az Oroszország és Észak-Korea közötti „hagyományosan baráti és jó” kapcsolatokat, amelyek „a közös történelem dicsőséges hagyományain alapulnak” – továbbra is a Szovjetunió Észak-Korea számára nyújtott támogatásának történelmi emlékét idézve. Az észak-koreai állami média hasonlóképpen Oroszország és Észak-Korea közös ügyét hangsúlyozó írásokat tett közzé, kiemelve, hogy Észak-Korea szolidáris „az orosz hadsereg és nép szent ügyével, amely büszkén halad előre a tisztesség és az igazság felé”. A Kreml részletes képeket tett közzé Putyin phenjani látogatásáról, köztük egy pazar katonai-hazafias felvonulásról, észak-koreai civilekről, akik virágesővel ünnepelték Putyin érkezését, és arról, hogy Kim személyesen kísérte Putyint a repülőgépéhez, vaéamint leszállópályáról – mindezek aláhúzták a két rendszer barátságának hangsúlyozását és egymás támogatása iránti elkötelezettségét. Putyin látogatása és az orosz-észak-koreai stratégiai együttműködési megállapodás segít legitimálni Kim rendszerét belföldön és külföldön, sőt, Putyin az Oroszország és Észak-Korea közötti kereskedelem növeléséről is tárgyalt, azt a pozíciót képviselve, hogy a kereskedelem és az infrastruktúra javítása közös partnerüknek, a Kínai Népköztársaságnak (KNK) is előnyös.

Putyin a Szovjetunióhoz történelmileg szoros szálakkal kötődő baráti államok koalíciójára törekszik, hogy a Nyugat és a jelenlegi világrend alternatívájaként lépjen fel. Június 19-én, vietnami állami látogatása előtt a Nhân Dân című vietnami állami lapban épp úgy írász kötölt arról, hogy a Nyugat és a jelenlegi világrend alternatívájaként lép fel, mint egy nappal korábban az mészak-koreai Rodong Sinmunban.

Dicsérte Vietnamot, amiért „független külpolitikát” folytat és támogatja a „nemzetek közötti egyenlőség és a belügyekbe való be nem avatkozás elvein” alapuló világrendet, megismételve az Észak-Koreáról június 18-án és 19-én mondott elismerését. Azt is állította, hogy Észak-Koreához hasonlóan Vietnam is osztja Oroszország nézeteit az „egyenlő és oszthatatlan eurázsiai biztonság” új rendszerének kialakításáról – bár Vietnam, mint Délkelet-Ázsia nagy része, jellemzően nem szerepel az Eurázsiáról alkotott orosz politikai elképzelésekben. Putyin 2024 májusában a KNK-ban tett látogatása során lefektette ennek az eurázsiai biztonsági struktúrának az információs alapjait, mielőtt június 14-i beszédében javasolta volna, amelyben azt állította, hogy az „euroatlanti biztonsági rendszer” összeomlóban van, és hogy a nyugati „az európai biztonságra és jólétre vonatkozó nyugati sémák nem működnek”. Putyin valószínűleg arra törekszik, hogy a Szovjetunióval való pozitív kapcsolatok és a más államoknak nyújtott korábbi segítség történelmi emlékét felhasználva olyan politikai koalíciót hozzon létre, amelyet a NATO megvalósítható alternatívájaként próbálhatna beállítani, és amely megerősíti a Kreml folyamatban lévő információs műveleteit, amelyekkel a nyugati országokat hamisan Ukrajna kizárólagos támogatójaként próbálja feltüntetni, miközben a világ többi része Oroszország mögött áll.

Az orosz kormány tisztviselői június 19-én bejelentették azon szándékukat, hogy felfüggesztik Oroszország részvételét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésében (EBESZ Parlamenti Közgyűlés). Az Orosz Szövetségi Tanács Nemzetközi Bizottságának első helyettes vezetője, Vlagyimir Dzsabarov bejelentette, hogy a bizottság javasolja Oroszország részvételének felfüggesztését az EBESZ Közgyűlésben és Oroszország tagdíjának befizetését is leállítja. Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke bejelentette, hogy támogatja a kezdeményezést, és utasította a bizottságot, hogy készítsen határozattervezetet a július 3-i plenáris ülésre. Matvijenko az EBESZ Közgyűlés oroszellenes tevékenységének „legújabb példájaként” említette a román hatóságok közelmúltbeli döntését, miszerint nem adtak vízumot az orosz EBESZ Közgyűlés delegációjának. Az orosz Állami Duma elnöke, Vjacseszlav Volodin utasította a Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságát, hogy a közeljövőben készítsen elő egy megfelelő állásfoglalást az ügyben, és azzal vádolta az EBESZ Közgyűlését, hogy az egy „szövetség... amely úgy táncol, ahogyan az USA fütyül.” Leonyid Szluckij, az Orosz Liberális Demokrata Párt (LDPR) vezetője megjegyezte, hogy az orosz Állami Duma támogatni fogja Oroszország részvételének felfüggesztését az EBESZ Közgyűlésében. Az EBESZ EVP az EBESZ egyik intézménye, ahol a tagok kérdéseket vitathatnak meg és politikai ajánlásokat tehetnek az EBESZ mandátumának támogatására. 2024 februárjában Volodin bejelentette, hogy Oroszország ki akar lépni az EBESZ EVP-ből, és Oroszország annak üléseit amúgy is vagy információs műveleteinek előmozdítására használja fel, vagy tartózkodik az üléseken való részvételtől azóta, hogy 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.

Az orosz katonai vezetés továbbra is támogatja a beosztottak által az ukrajnai harctéren elkövetett háborús bűncselekményekkel szembeni megengedő magatartás kultúráját. Andrij Kosztyin ukrán főügyész június 18-án jelentette, hogy hivatala megerősítést kapott arról, hogy az orosz erők lefejeztek egy ukrán katonát a Donyecki Területen található Volnovakha körzetben, és a levágott fejet egy megrongált ukrán járműre helyezték el. Kosztyin kijelentette, hogy az ukrán hírszerzés feltárta, miszerint a front ezen szektorát irányító orosz zászlóalj- és századszintű parancsnokok utasították alárendeltjeiket, hogy ne fogjanak el élve ukrán katonákat, ahogy azt a nemzetközi jog előírja, hanem lefejezés útján öljék meg őket. Kosztyin jelentése összhangban van az ukrán hadifoglyokkal szemben elkövetett gyakori orosz visszaélések megfigyelhető tendenciájával, amelyet nyilvánvalóan az egyes orosz parancsnokok engedélyeztek, ha nem is kifejezetten jóváhagytak. Az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) június 19-én jelentette, hogy azonosította az orosz 70. motorizált lövészezred (42. motorizált lövészhadosztály, 58. kombinált hadsereg (CAA), Déli katonai körzet (SMD) négy katonáját, akik 2024. május végén a Zaporizzsjai Területen található Robotyne közelében ukrán hadifoglyokat végeztek ki. Az ISW korábban azt is észlelte, hogy a 76. gárdista légitámadó (VDV) hadosztály 2023 végén Robotyne közelében ukrán hadifoglyok kivégzésében és ukrán hadifoglyok emberi pajzsként való felhasználásában (mindkettő a hadifoglyokról szóló Genfi Egyezmény égbekiáltó megsértése), valamint 2022-ben a Kijevi Területhez tartozó Bucsában ukrán civilek lemészárlásában volt érintett. A Donyecki Területen működő orosz erők más műveleti parancsnokság (a Déli Haderőcsoportosulás) alá tartoznak, mint a Zaporizzsjai Területen működő orosz erők (melyek a Dnyepr Haderőcsoportosulás részei), de a megfelelő műveleti parancsnokságok alatt működő különböző egyedi egységek jól dokumentált listákkal rendelkeznek az ukrán hadifoglyokkal szembeni visszaélésekről a front saját szektoraiban. A különböző haderőcsoportosulások parancsnoksága alá tartozó egyes orosz alakulatok által elkövetett háborús bűnök következetes elkövetése arra utal, hogy az egyes taktikai szintű parancsnokok lehetővé teszik beosztottjaik számára, hogy ilyen atrocitásokat kövessenek el a hadszíntér egész területén, és hogy az orosz főparancsnokság keveset tesz a fegyelem és a rend fenntartása érdekében.

Az orosz kormány azzal próbálja elhárítani a felelősséget a nemzetközi jog jól dokumentált oroszországi megsértéséért az ukrán gyermekekkel szembeni orosz bánásmóddal kapcsolatban, hogy az ukrán fegyveres erőket és más biztonsági struktúrákat vádolja a gyermekek elleni „bűncselekmények” elkövetésével. Anna Kuznyecova, az orosz Állami Duma elnökhelyettese és volt orosz gyermekjogi biztos az Állami Duma június 19-i plenáris ülésén ismertette az orosz parlamenti vizsgálóbizottság által kidolgozott jelentést „Kijev gyermekellenes bűncselekményeiről”, amely alaptalan és abszurd vádakat fogalmazott meg az ukrán kormány és katonai tisztviselők ellen a megszállt Ukrajnában a gyermekek ellen elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban. Kuznyecova azt állította, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság az orosz alkotmánnyal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999. augusztus 25-i határozatával összhangban dolgozta ki ezt a jelentést, de szemérmetlenül figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy Oroszország illegális inváziója és megszállása Kelet- és Dél-Ukrajnában sérti az ENSZ Alapokmányát, és hogy ezek a területek a nemzetközi jog értelmében nem tartoznak az orosz alkotmány hatálya alá. A jelentés azzal vádolta az ukrán fegyveres erőket, hogy 2014 óta tüzérségi tűz és egyéb incidensek során gyerekeket sebesítettek meg és öltek meg, valamint azzal vádolta az ukrán kormányt, hogy 2014 és 2022 között gyerekeket „rabolt el” az ukrán ellenőrzés alatt álló donbásszi területekről, amelyeket Oroszország azóta jogellenesen annektált teljes egészében, annak ellenére, hogy nem az egész régiót szállta meg. A jelentés a nemzetközi jog durva félreértelmezésével az ukrán kormány által a frontvonalban lévő vagy megszállt településekről evakuált gyermekek „elrablásának” minősítette „mintegy 65 000 gyermek kitelepítését” a Donbássz és Novorosszija területeiről 2022 eleje óta. Ukrajnának, mint az Oroszország által jogellenesen megszállt ukrán területek törvényes tulajdonosának, teljes joga van arra, hogy a frontterületekről biztonságosabb helyre költöztesse a lakosságát. Oroszországnak, mint megszálló hatalomnak azonban nincs joga az általa megszállt lakosságot az otthonukból Oroszországba költöztetni. Az, hogy Ukrajna evakuálja állampolgárait, törvényes humanitárius törekvés, míg az, hogy Oroszország erőszakkal toloncolja Oroszországba az ukrán állampolgárokat, illegális deportálás. A jelentés az ukrán fegyveres erőket, nyugati „katonai magáncégeket” és az ukrán kormányt a megszállt Ukrajnában gyermekeken végzett orvosi kísérletekkel, szexuális visszaélésekkel, emberkereskedelemmel és „a gyermekek életét fenyegető veszély szándékos előidézésével” is vádolta, más megalapozatlan rágalmak mellett. A jelentés azt javasolta, hogy az orosz főügyészség és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kezdeményezze az ukrán fegyveres erők, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) és az ukrán katonai hírszerzés főigazgatósága (GUR) „terrorista szervezetnek” minősítését.

Ez a jelentés valószínűleg része a Kreml folyamatos erőfeszítéseinek, amelyek célja, hogy elterelje a hazai és nemzetközi figyelmet a nemzetközi jog szerint az ukrán gyermekek ellen elkövetett orosz jogsértésekről, beleértve a megszállt területekről Oroszországba történő tömeges kényszertoloncolásokat. Az orosz Állami Duma június 19-én egyhangúlag támogatta a jelentést, és Valentyina Matviyenko, az Orosz Föderációs Tanács elnöke megbízta az orosz kormányt, hogy fordítsa le a jelentést különböző nyelvekre, és terjessze azt különböző nemzetközi szervezetekben és országokban – beleértve az Oroszországgal szemben barátságtalan országokat is. Matvijenko tett egy árulkodó megjegyzést, miszerint „különösen cinikusnak tűnik Kijev azon kísérlete, hogy Oroszországot vádolja a gyermekek állítólagos elhurcolásával”, akaratlanul is elárulva, hogy ennek a megalapozatlan és hamis jelentésnek az a célja, hogy összezavarja a nemzetközi közösséget az ukrán gyermekek és felnőttek ellen elkövetett orosz jogsértésekkel kapcsolatban. Az orosz Állami Duma 2023 júniusában hozta létre az orosz parlamenti vizsgálóbizottságot, nem sokkal azután, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2023. március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és a Kreml által kinevezett gyermekjogi biztos, Maria Lvova-Belova ellen ukrán gyermekek Oroszországba történő illegális deportálása és átszállítása miatt.

Az Atlanti-óceán északkeleti része fölötti nemzetközi légtérből származó légiforgalmi irányító (ATC) kommunikációból úgy tűnik, hogy lezajlott az Atlanti-óceánon átívelő kereskedelmi útvonalakon Atlanti-óceánon átívelő kereskedelmi útvonalakon a GPS-zavarás első megerősített esete. Egy nyílt forráskódú és jelhírszerzési (OSINT és SIGINT) elemzésekre szakosodott X (korábban Twitter) fiók június 19-én közzétette a Shanwick Oceanic Controltól (amely az Atlanti-óceán északkeleti részét, Skócia és Írország nyugati partjai és Izland délnyugati partjai közötti nemzetközi légtérzónát felügyeli) származó ATC-közleményeket (légiforgalmi adatokról van szó, az ATC Air Traffic Controlt jelent), amelyek szerint egy Madrid és Toronto közötti járat nem tudott nagyobb magasságra emelkedni, mert a jelek szerint a GPS zavarása más, nagyobb magasságban lévő repülőgépeket is érintett. Az ATC közleménye megjegyezte, hogy a GPS-zavarás miatt a Madrid-Toronto útvonalon a nagyobb magasságban közlekedő légi forgalom „csökkentett üzemmódban” működött, amire az ATC diszpécser azt válaszolta, hogy ez az első olyan eset, amikor tudomása szerint az atlanti útvonalakon GPS-zavarás történt. A Resilient Navigation and Timing Foundation, egy nonprofit szervezet, amely a GPS-biztonság javításáért száll síkra, június 19-én reagált az esetre, és megjegyezte, hogy ha a GPS-zavarás rendszeressé válik az Atlanti-óceán felett, akkor „naponta több ezer járatot érinthet késések és törlések formájában.”

A GPS-zavarok okát mostanáig még nem sikerült azonosítani. Az ISW azonban már korábban, 2023 vége óta nagymértékű GPS-zavarást észlelt Lengyelország és a balti térség felett, amit egyes elemzők és szakértők a kalinyingrádi térségből és Szentpétervár környékéről kiinduló orosz elektronikus hadviselési (EW) tevékenységnek tulajdonítottak.

A legfontosabb hírek röviden:

- Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor június 19-én Phenjanban átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, amelynek célja valószínűleg részben az, hogy az Észak-Koreával való katonai-technikai együttműködést a Nyugattal szembeni fenyegetésként használja fel, hogy elrettentse Ukrajna további támogatásától. Oroszország és Észak-Korea a megállapodást nagyrészt a Nyugat elleni közös harc részeként kölcsönös segítségük bizonyítékaként fogalmazta meg, és jelezte, hogy közös céljuk a Nyugat és a jelenlegi világrend megtámadása és megdöntése.
- Putyin a Szovjetunióhoz történelmileg szoros szálakkal kötődő baráti államok koalíciójának kialakítására törekszik, hogy a Nyugat és a jelenlegi világrend alternatívájaként lépjen fel.
Az orosz kormány tisztviselői június 19-én bejelentették azon szándékukat, hogy felfüggesztik Oroszország részvételét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlésében (EBESZ Parlamenti Közgyűlés).
- Az orosz katonai vezetés továbbra is támogatja az ukrajnai harctéren elkövetett háborús bűnökkel szembeni megengedő magatartás kultúráját.
- Az orosz kormány azzal próbálja elhárítani a felelősséget a nemzetközi jog jól dokumentált oroszországi megsértéséért az ukrán gyermekekkel szembeni orosz bánásmóddal kapcsolatban, hogy az ukrán fegyveres erőket és más biztonsági struktúrákat vádolja a gyermekek elleni "bűncselekmények" elkövetésével.
- Az Atlanti-óceán északkeleti része fölötti nemzetközi légtérből származó légiforgalmi irányítói (ATC) közleményekből úgy tűnik, hogy az Atlanti-óceán északkeleti része fölötti kereskedelmi transzatlanti útvonalakon a GPS zavarásának első megerősített esete lezajlott.
- Az ukrán erők visszafoglalták a Sztarickij közelében lévő állásokat, az orosz erők pedig a közelmúltban előrenyomultak Csasziv Jar és Donyeck város közelében, valamint a keleti (bal parti) Herszon területen.
- Az Yle finn hírügynökség műholdas képekre és finn hírszerzési forrásokra hivatkozva június 19-én arról számolt be, hogy az orosz hadsereg az orosz–finn határ közelében állomásozó felszerelésének és személyzetének nagyjából 80 százalékát telepítette át az ukrajnai invázió támogatására.

Összegezve: Észak-Korea ugyan most nagyon lelkes, és Oroszország segítségével próbál visszaszökni a világpolitika színpadára, ahonnan elkergették, az már jó kérdés, hogy Vietnam mennyire osztja majd a lelkesedést az orosz ajánlat iránt, de úgyis minden azon dől el, hogy Kína mit fog szólni az ötlethez (különös tekintettel arra, hogy Észak-Koreát saját befolyási övezetének tekinti, és nem örülne annak, ha átkerülne Moszkva hatása alá).

Érdekes idők ezek, de inkább izgalmasak.

Szele Tamás