Nem tudom, észrevették-e már, hogy a Szajna soha olyan koszos nem volt, mint most, a párizsi olimpia alatt – bár csak a magyar kormánymédia és az orosz propaganda vette ezt észre, maguk a párizsiak kevésbé. Persze volt a Szajna ennél tisztább is, piszkosabb is, meg azt se feledjük, hogy a vizes VB egyes számait mi is a Dunában rendeztük – és abból sem ajánlatos inni, akkor sem volt az, amikor a kormánylapok áradoztak a tisztaságáról a VB miatt.

(Képünk illusztráció)

Szóval bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű, de tény, hogy nem lehet nem észrevenni az olimpia-ellenes kampányokban a Kreml keze munkáját. Az ukrán Detector Media tényellenőrző és álhír-azonosító csoport alaposan elemezte a helyzetet.

A játékok megnyitójának előestéjén Párizs nem csak az orosz és fehérorosz sportolókat (kivéve azokat, akik semleges státuszban vállalták a versenyzést), hanem közel 100 orosz és fehérorosz újságírót és technikai személyzetet is kitiltott az olimpiai játékokról. Ez a döntés felháborodást váltott ki Putyin sajtótitkárából, Dmitrij Peszkovból, aki a francia fél részéről a „médiaszabadság csorbítását” állapította meg. Még 2024 márciusában döntött úgy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), hogy az orosz és fehérorosz sportolók (akik kvalifikálták magukat és megérkeztek a játékokra) ne vehessenek részt az olimpiai megnyitó ünnepségen.

Az orosz propaganda dezinformációs kampányokkal támadja a 2024-es párizsi olimpiai játékokat, amelyek célja, hogy hamis narratívák terjesztésével aláássák a sportesemény népszerűségét, és félelmet keltsenek a résztvevőkben az esetleges erőszakos cselekményektől. A Microsoft fenyegetéselemző központja (MTAC) június elején közzétett jelentése szerint ez a kampány, amelyet oroszbarát csoportok folytatnak különböző közösségi hálózatokon keresztül, a „Storm–1679” kódnevet kapta. Ez a dezinformációs kampány mesterséges intelligenciát (MI) használ álhírek generálására és hiteles hírforrásoktól például az Euro Newstól és a France 24-től származónak álcázott hamis hírek és videók előállítására. A Microsoft Threat Intelligence jelentésének közzétételét követően a NewsGuard megfigyelő ügynökség elindította az Olimpiai Játékok dezinformációs nyomkövető központját. A központ szakemberei a játékok kezdetén már több tucat „rosszindulatú” vagy „megbízhatatlan” oldalt fedeztek fel, amelyek közül néhány orosz propagandát és dezinformációt terjesztett.

Ezek közé tartoznak a terrorista fenyegetésekről szóló koholmányok, a biztonsági okokra hivatkozó jegyvisszaváltások magas arányáról szóló jelentések (állítólag áprilisban a játékokra vásárolt jegyek 24%-át visszaváltották), valamint a mesterséges intelligencia által generált tartalmak terjesztése. A leghíresebb egy hamis videó volt Tom Cruise amerikai színésszel, aki állítólag az Olympics Has Fallen című filmet idézte, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által végzett munkát, vagyis a játékok megszervezését bírálta. Más hamisítványok is érintettek ukrán sportolókat, például megjelent egy olyan álhír, amely szerint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) állítólag azt tervezi, hogy az ukrán sportolóknak engedélyezi a tiltott szerek használatát a „stressz elleni küzdelemben”. Az oroszbarát közösségi média-botok fokozták és terjesztették ezeket a dezinformációs tevékenységeket. De lássuk az orosz propaganda főbb trendjeit!

A múlt iránti nosztalgia és a jelen kigúnyolása

Sok orosz sportoló, aki nemzetközi versenyeken vesz részt, az orosz hadsereg Központi Sportklubjának (CSKA) tagja és katonai rangot visel. Ezért amellett, hogy semleges zászló alatt szerepelhetnek, a NOB úgy döntött, csak azok indulhatnak, akik nem viselik „a háború aktív támogatásának jeleit”, és nem állnak szerződésben az orosz hadsereggel vagy különleges szolgálatokkal. Végeredményben minden eddiginél kevesebb oroszországi sportoló – mindössze 15 fő – vesz részt ezen az olimpián. A fehérorosz sportolókhoz hasonlóan semleges zászló alatt, semleges himnusszal és semleges öltözetben fognak szerepelni. Oroszország úgy döntött, hogy nem közvetíti az olimpiát – 40 év óta először. Az orosz szövetségi televíziós csatornák (például az „Egyes csatorna” [Первый] vagy az „Oroszország-1” [Россия-1]) az olimpia közvetítésének elutasítását az „aktuális realitásokkal”, azaz politikai indítékokkal indokolják, azt állítva, hogy „az orosz nép nem értené meg” az orosz zászló hiányát a sportolók között, akik ugyan indulhatnak, de semleges olimpiai lobogó alatt fognak fellépni.

Az oroszok 10 évvel a szocsi olimpia megrendezése után is megemlékeznek az akkori rendezvényről, a médiaanyagokban felsorolják a győzelmeket és az eredményeket. Figyelemre méltó, hogy kezdetben felsorolhatják az orosz sportolók és néhány orosz állampolgárságot felvett sportoló érdemeit, érmeit és eredményeit, és csak ezután említik meg, hogy később, kizárás után ezeket az érmeket elvették, vagy a teljesítmények eredményeit megsemmisítették. Az is jelzésértékűnek tűnik, hogy a hivatalos propaganda szerint „a Szovjetunió és Oroszország történetében először”, fordult elő, hogy bizonyos sportágakban érmeket nyertek a szocsi olimpián. Így legalábbis a nagy nemzetközi versenyekkel kapcsolatos sport- és tájékoztatási politikában Oroszország továbbra is emlegeti „a szovjet sportolók teljesítményeinek nagyságát”.

Miután megtagadták a részvételt azoktól az orosz sportolóktól, akik mégis eljutottak Párizsba az olimpia megnyitó ünnepségére (amelyet a Szajna vizén rendeztek), egyes névtelen Telegram-csatornák kampányba kezdtek, gúnyolódva a város önkormányzatának és általában a francia kormánynak azon törekvésein, hogy bebizonyítsák: a folyó vize alkalmas az úszásra (ez maradéktalanul átszivárgott a magyar kormánymédiába is). A propagandisták ragaszkodnak ahhoz, hogy a Szajna vize tele van szennyeződésekkel és veszélyes az egészségre. A propagandisták különösen nevetségessé tették a francia sportminiszter, Amélie Oudea-Castera vagy Párizs polgármestere, Anne Hidalgo azon kezdeményezéseit, melyek során nyilvánosan úsztak a folyóban, hogy bizonyítsák annak biztonságosságát.

A Szajna tisztaságával kapcsolatos probléma évtizedek óta ismert, és a városon belül fürdőzésre vonatkozó tilalom volt érvényben. Végül a párizsi városháza bejelentette, hogy ha a folyóben a normáknak megfelelően csökken a szennyeződés, akkor meg lehet tartani a versenyeket.

Manipuláció az „olimpiai békével”

Az orosz propaganda egyik központi témája a párizsi olimpiával kapcsolatban néhány hónappal annak kezdete előtt a „olimpiai béke” volt. A propagandisták az ENSZ Közgyűlésének 2023. novemberi határozatára hivatkoznak az olimpiai béke támogatásáról a 2024-es párizsi játékok idejére, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1992-es olimpia előtt tett javaslatára, amely az olimpiai béke hagyományának (azaz a sportesemény alatt, valamint előttük és utánuk egy-egy hét intervallumnban minden háborús tevékenység felfüggesztését kéri) felelevenítésére irányult. Az orosz agitációs propaganda azonban nyíltan manipulál, amikor az elmúlt három évtized példáit és az olimpia alatt folytatódó fegyveres konfliktusokat sorolja fel. Névtelen Telegram-csatornákon például azzal vádolták Grúziát, hogy közvetlenül a 2008-as pekingi olimpia előtt megszállta Dél-Oszétiát és Abháziát, az Egyesült Királyságot pedig azzal, hogy „büntetőexpedíciót szervezett az afganisztáni Helmand tartományban” néhány nappal a 2012-es londoni olimpia befejezése után. Így a propagandisták megpróbálják Oroszországot a „kettős mérce” áldozatának beállítani, azt sugallva, hogy a Nyugat maga pont azt teszi, amit másoknak megtilt.

Ráadásul orosz kormányzati tisztviselők, például Szergej Lavrov, a külügyminisztérium vezetője és Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője többször is manipulálták a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését Izraelnek a párizsi játékokra való beengedésével és Oroszország be nem engedésével kapcsolatban – azzal vádolva a NOB-ot, hogy kettős mércét alkalmaz és „diszkriminálja” Oroszországot. „A NOB megközelítése nem tekinthető másnak, mint nemzeti sajátosságokon alapuló szegregációnak” – jelentette ki az orosz külügyminisztérium 2023 novemberében.

2024. április közepén Emmanuel Macron francia elnök, aki Hszi Csin-ping kínai vezető támogatását tervezte elnyerni annak párizsi látogatása során, „diplomáciai békepillanatot” hirdetett, remélve, hogy Oroszország szünetet tart az Ukrajna és Izrael a Hamász terroristacsoporttal folytatott háborújában. Moszkva azonban nem vette komolyan a szavait. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a szokásos propagandista taktikával, a „felelősség áthárításával” reagált, azt állítva, hogy nem hisz a francia vezető szavainak, kételkedik őszinteségében, és meggyőződése, hogy „Macron olimpiai fegyverszünetének nincs értelme, amíg Párizs felfegyverzi Ukrajnát”. Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov szintén reagált Macron javaslatára, kijelentve, hogy „a kijevi rezsim arra használja az ilyen ötleteket és kezdeményezéseket (tűzszünet Ukrajnában és a Gázai övezetben a franciaországi olimpia alatt), hogy megpróbáljon átcsoportosítani, újrafegyverkezni stb.”.

Meg kell jegyezni, hogy maga Oroszország Vlagyimir Putyin elnöksége idején a gyakorlatban legalább háromszor sértette meg az olimpiai tűzszünet elvét – a 2008-as grúziai invázió során és kétszer az Ukrajna elleni agresszió során. Ellenkezőleg, az olimpiát komoly dezinformációs eszközként használja, amelynek elméletileg el kellene terelnie a globális figyelmet egy „kis győztes háborúról” vagy „villámgyors különleges műveletről”. Különösen cinikusak ebben az összefüggésben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2014 februárjában elhangzott szavai, amikor a március közepéig tartó szocsi olimpia és paralimpia előtt az olimpiai béke elveinek betartására szólított fel – és ezzel párhuzamosan zajlott a szocsi olimpia leple alatt a Krím-félszigetre vezényelt csapatok bevonulása és a Krím illegális annektálásával kapcsolatos álnépszavazás megrendezése 2014. március 16-án. Oroszország ezt az elvet közvetlenül a párizsi olimpiai játékok alatt fogja ismét megsérteni.

„BRICS-játékok”, „A Jövő Játékai” és más alternatívák

Mivel Oroszország nem vehet részt a nagy nemzetközi versenyeken, saját alternatív rendezvények szervezésével és népszerűsítésével próbál kompenzálni. Az orosz külügyminisztérium vezetője, Szergej Lavrov így nyilatkozott: „Putyin elnök kezdeményezésére olyan sportesemény-sorozatot szervezünk, amely valóban nemzetközi, egyetemes lesz, és tiszteletben tartja az Olimpiai Chartában lefektetett elveket, amelyeket a NOB durván megsért.” Az orosz agitációs propaganda által

leginkább támogatott ilyen rendezvények közé tartozott 2024-ben a „Jövő Játékai” Kazanyban, az ugyanott rendezett „BRICS-játékok”, valamint a „Barátság Játékok”.

Ezek közül a rendezvények közül a „Jövő Játékai” voltak a legdrágábbak és legjelentősebbek. A szervezők terve szerint ezeknek a nemzetközi versenyeknek ki kell használniuk az új technológiákban rejlő lehetőségeket, beleértve a számítógépes játékokat vagy a kibersportokat, és ötvözniük kell azokat a sport hagyományosabb, fizikai tevékenységként való felfogásával. A „Jövő Játékai” keretében például Counter-Strike 2 és más lövöldözős játékok kategóriáiban rendeztek versenyeket, lézerharcokkal kombinálva. Voltak drónversenyek, robotcsaták, „phygital-hoki” stb. is. A koncepció szerint a „phygital” a fizikai és a virtuális világban zajló versenyek kombinációja; a kifejezés két angol szó kombinációjából alakult ki (physical + digital = phygital). Általánosságban elmondható, hogy a szervezők beszámolója szerint a „játékokon” több mint 2000 képviselő vett részt különböző országokból, és a teljes nyereményalap 10 millió dollárt tett ki. Vlagyimir Putyin Fehéroroszország, Kazahsztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgizisztán vezetőivel jelent meg a „Jövő Játékai” megnyitó ünnepségén. A versenyeket élőben közvetítették az orosz állami televíziós csatornák.

Miért érdekli most annyira az orosz vezetést az e-sport és a „fiatalos” technológiák? Mi késztette Szergej Kirijenkót, az orosz elnök adminisztrációjának helyettes vezetőjét arra, hogy a Dota 2 szakértőjévé váljon? A „Jövő Játékai” alapötletét még 2021-ben mutatta be Dmitrij Csernyicsenko orosz miniszterelnök-helyettes. Ez még a teljes körű ukrajnai invázió és az azt követő tilalmak előtt volt, de már akkor is nagymértékű konfliktusai voltak Oroszországnak a NOB-kal a doppingbotrányok miatt. A „játékok” bemutató videójában megemlítették a modern olimpiai játékok alapítóját, Pierre de Coubertint, és kijelentették: „Ma, amikor a megosztott világnak szüksége van a pozitív összefogás új eszméjére, Oroszország kész folytatni a nagy francia látnok munkáját”. A Business Online című orosz lap forrásai szerint Csernyicsenkót " szenvedélyesen foglalkoztatta az ötlet, hogy valamiféle sportmozgalmat hozzon létre, amelyből Oroszországot nem „dobják ki”, mert ő maga alapította". Ez az elképzelés 2022 februárja után még aktuálisabbá vált.

Ezzel együtt a Kreml megpróbál hagyományosabb versenyeket is szervezni. Ebben azonban kevesebb sikerrel jár, mint a kiber/fizikai sportokban. A „Barátság Játékokat” 2024 szeptemberére tervezték. Az orosz vezetés itt úgy döntött, hogy követi a Szovjetunió példáját, amely az 1980-as moszkvai olimpia bojkottjára válaszul (azt az USA és további 64 ország bojkottálta a Szovjetunió afganisztáni inváziója miatt) ignorálta az 1984-es Los Angeles-i olimpiát. Az 1984-es olimpia helyett a Szovjetunió kilenc szocialista ország részvételével rendezte meg a „Barátság Játékokat”. Ezúttal azonban sokkal szélesebb kör meghívását tervezték, és még az ukrán sportszövetségeknek is meghívót küldtek. A NOB vezetősége kritikusan reagált az orosz versenyre, arra szólította fel a sportolókat, hogy ne vegyenek részt a versenyen, és azzal vádolta Oroszországot, hogy átpolitizálja a sportot és nem tartja be a doppingellenes előírásokat. Az Orosz Vívószövetség vezetője, Ilgar Mamedov viszont azt mondta, hogy a NOB egy „gyenge szervezet”, amely „szétesőben van”. A „Barátság Játékok” megrendezéséről azonban végül úgy döntöttek, hogy nem tartják meg a rendezvényt 2024 szeptemberében, inkább határozatlan időre elhalasztották. Nem világos, hogy a halasztás a „gyenge szervezet” nyomására vagy bizonyos adminisztratív problémák miatt történt.

Más hagyományos sportversenyeket, például a „BRICS-játékokat” azonban sikeresen megrendeztek Oroszországban. A június 12-i kazanyi megnyitó ünnepségen bejelentették, hogy 89 ország vesz részt, de a jelentkezések alaposabb vizsgálata során kiderült, hogy a bejelentett országok közül 22 nem nevezett meg résztvevőket, több más ország pedig nem jelölte meg, hogy milyen sportágakban versenyeztek a résztvevői. A tényleges játékok során voltak olyan komikus helyzetek, amikor az orosz sportolók egyes sportágakban egyedül vettek részt, és úgy nyertek aranyérmet, hogy még az ezüstéremért sem vetélkedett velük senki. Talán ez az oka annak, hogy a BRICS-játékokat – a „Jövő Játékaival” ellentétben – csak a regionális tévécsatornák közvetítették, és a megnyitón nem voltak külföldi vezetők. Még Putyin is csak videokapcsolaton keresztül szólt a résztvevőkhöz. A „játékok” alacsony státusza azonban nem akadályozta meg az Asztalitenisz Szövetség elnökét és egyúttal az állam alelnökét, Alekszandr Babakovot abban, hogy kijelentse: a „BRICS Játékok” „az olimpiai játékok alternatívájává” válhatnak, ami „megijeszti” a NOB-ot. „Olyan körülmények között, amikor az Olimpiai Charta minden alapelvét elárulja a NOB vezetése, hogy a politikai konjunktúra kedvében járjon, a BRICS Játékok egy új sportintézménnyé, az olimpiai játékok alternatívájává válhatnak” – mondta az alelnök.

Következtetések

Ukrajna többször fordult a NOB-hoz bizonyítékokkal a semlegesség elveinek megsértésével és a „háború aktív támogatásával” kapcsolatban, amelyet különböző orosz sportolók, különösen az olimpiai játékokra kvalifikált sportolók részéről tapasztaltak. Egy nemrégiben készült jelentésében a „Global Rights Compliance” (GRC) nemzetközi emberi jogi alap a semleges zászló alatt Párizsban versenyző tizenöt orosz közül tíznél talált kapcsolatot az orosz hadsereggel. Az ukrán sportolók kezdeményezése, az Ukrsportbase szintén figyelemmel kíséri az orosz és fehérorosz sportolók részvételét az orosz fegyveres erőket támogató tevékenységekben.

A propaganda megpróbálja bemocskolni a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hírnevét, korrupcióval és eredménytelen irányítással vádolva azt. Miután például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság visszavonta az orosz Umar Kremlev által vezetett Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) licencét, amely addig korlátozások nélkül engedte meg a fehéroroszoknak és oroszoknak, hogy a szervezet égisze alatt versenyezzenek, Kremlev fellebbezést kezdeményezett Thomas Bachnál, a NOB vezetőjénél, lemondását követelve és Bachot korrupcióval vádolva. Ez a taktika nem új, és megismétli a szovjet időkből származó, az olimpia lejáratására irányuló hasonló kísérleteket. Az orosz agitációs propaganda fő célja a játékok hírnevének és nemzetközi elfogadottságának csorbítása, valamint a résztvevők és a nézők elriasztása, ezáltal a játékok globális befolyásának csökkentése.

Eddig tart a Detector Media elemzése, én magam annyit tennék hozzá, hogy azért a női ökölvívás kategóriájában legalább egy hete tomboló botrány sem attól dagadhatott ilyen széles körű, hisztérikus veszekedéssé, hogy széles néptömegek érdeklődnének az interszex sportolók státusza iránt, érdeke ez a felhajtás Moszkvának, nagyon is. És mindent megtesz annak érdekében, hogy ne csituljanak az indulatok – aki tehát még most is azon rugózik, hogy Imane Heli fiú-e vagy lány, vagy egyéb, az minden megosztásával, minden kommentjével és minden indulatos válaszával – bármelyik véleményt is képviseli! – Moszkva malmára hajtja a vizet.

A propagandának ugyanis manapság az a célja, hogy indulatokat váltson ki. Ha indulatba jövünk: győzött.

Szele Tamás