Nem látok nagy különbséget a lóverseny (pontosabban: az ügető) és az Ukrajnát érintő béketárgyalások menete között. Mindkettő kiszámíthatatlan, mindkettőn sokat lehet veszíteni, ráadásul valahogy hasonlóan is működik ez a két dolog – de erről később, most lássuk az ISW szikár és pontos jelentése alapján, mi történt tegnap Dzsiddában.

(Képünk illusztráció)

Az Egyesült Államok és Ukrajna március 11-én megállapodott egy azonnali 30 napos ukrajnai tűzszünetről, amelynek feltétele Oroszország beleegyezése. Ennek folyományaként az Egyesült Államok állítólag újraindította a hírszerzési információk megosztását Ukrajnával és a katonai segítségnyújtást.

Az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői március 11-én a szaúd-arábiai Dzsiddában kétoldalú tárgyalásokat folytattak, és megállapodtak a tűzszüneti javaslatban, amelyet az Egyesült Államok Oroszországnak is felajánlott. Az amerikai–ukrán közös közlemény hangsúlyozta, hogy a béke elérésének kulcsa az, hogy Oroszország is elfogadja ezt a tűzszüneti javaslatot, és megjegyezte, hogy a tűzszünet meghosszabbítható, ha minden fél beleegyezik. A közös közlemény megjegyezte, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul visszavonja az Ukrajnának nyújtott hírszerzési információmegosztás és katonai segítségnyújtás felfüggesztését.

Az Egyesült Államok és Ukrajna abban is megállapodott, hogy a lehető leghamarabb véglegesítik az ásványi kincsekről szóló megállapodást. Ukrajna a közös közleményben megismételte, hogy az európai partnereket is bevonják a békefolyamatba. Az Egyesült Államok és Ukrajna megvitatta az Ukrajnának nyújtott humanitárius segítségnyújtást is, különösen a tűzszünet idején, beleértve a hadifoglyok, a fogva tartott civilek és az erőszakkal deportált ukrán gyermekek Ukrajnába való visszatérését. Pavlo Palisa, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője március 11-én megerősítette, hogy az Egyesült Államok már újraindította a katonai segítségnyújtást Ukrajnának. Egy ukrán kormányhoz közeli forrás a CNN-nek elmondta, hogy az Egyesült Államok március 11-én teljes mértékben helyreállította a hírszerzési információk megosztását is. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy a tűzszünet magában foglalja a hadműveletek beszüntetését a teljes frontvonalon, a nagy hatótávolságú rakéta- és dróncsapások moratóriumát, valamint a fekete-tengeri műveletek beszüntetését, és azonnal megkezdődik, amint Oroszország beleegyezik az amerikai javaslatba. Marco Rubio amerikai külügyminiszter március 11-i sajtótájékoztatóján az Oroszország válaszadási határidejére vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a határidő „a lehető leghamarabb lejár.”

Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó közölte, hogy az elkövetkező napokban beszélni fog orosz kollégájával, és tisztázta, hogy „az Ukrajnának nyújtott, újraindított amerikai katonai támogatás magában foglalja az elnöki visszavonási felhatalmazás (PDA) keretében engedélyezett anyagok biztosítását.” Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök támogatását fejezte ki a 30 napos tűzszüneti javaslat iránt, és hangsúlyozták, hogy a válaszadási kötelezettség most Oroszországot terheli.

Az orosz ultranacionalista hangok, köztük az orosz Állami Duma egyik képviselője március 11-én nagyrészt elutasították a tűzszüneti javaslatot.
Orosz milbloggerek, köztük a Kreml által kinevezettek is elutasították a tűzszüneti javaslatot, mert szerintük az Egyesült Államok és Ukrajna állítólag „az első adandó alkalommal” „feladja” a békét, és az ukrajnai háború Oroszország számára egzisztenciális jelentőségű. Egy milblogger azt állította, hogy a tűzszünet elfogadása „színtiszta árulás és szabotázs” lenne, egy másik milblogger pedig azt firtatta, hogy mi értelme lenne elfogadni ezt a tűzszüneti javaslatot anélkül, hogy Oroszország elérte volna háborús céljait. Az orosz Állami Duma képviselője és az 58. Összhaderőnemi Hadsereg volt parancsnoka, Viktor Szoboljev altábornagy a közös nyilatkozat közzététele után kijelentette, hogy Oroszország nem járulhat hozzá az „elfogadhatatlan” 30 napos tűzszüneti javaslathoz, mert az lehetővé tenné Ukrajna számára az újrafegyverkezést és átcsoportosítást.

A Kreml egyelőre hivatalosan nem reagált a tűzszüneti javaslatra, és az orosz állami média a tűzszüneti javaslatra adott válaszként próbálja beállítani a kétoldalú amerikai–orosz tárgyalásokról szóló korábbi hivatalos orosz nyilatkozatokat. A tűzszüneti javaslat közzétételét követően az orosz állami média nagymértékben felerősítette Marija Zakharova külügyminisztériumi szóvivő március 11-én, a nap folyamán tett korábbi nyilatkozatát, amely szerint Oroszország „nem zárja ki”, hogy a következő napokban kapcsolatba lépjen az Egyesült Államokkal. Az orosz Állami Duma biztonsági bizottságának tagja, Mihail Seremety a közös nyilatkozat közzététele előtt kijelentette, hogy Oroszország érdekelt az ukrajnai rendezésben, de nem hagyja magát becsapni, és az orosz állami média csak a tűzszüneti javaslat után erősítette fel Seremety nyilatkozatát.

A Kreml sajtója valószínűleg megpróbálja a közvetlen orosz reakciót mérsékeltnek beállítani a hazai közönség számára, amíg az állami vezetők nem nyilvánítják ki véleményüket, és nem adják meg a javaslatról szóló szélesebb körű orosz médiamegjelenések elvárt hangvételét. Ugyanakkor ne feledjük: arra, hogy Zelenszkij bejelentette, miszerint Ukrajna készen áll a tűzszünetre, az Oroszországi Föderáció azonnali és tömeges rakéta- és dróntámadással reagált, csak drónból 98 darabot szedett le az éjjel az ukrán légvédelem. Végső soron – ezt is tekinthetjük egyfajta állásfoglalásnak.

Ukrajna európai, ázsiai és óceániai szövetségesei és partnerei folytatják az ukrán hadsereg megerősítésére és Ukrajna biztonsági garanciákkal való támogatására irányuló tevékenységüket – ez a leghatékonyabb elrettentő eszköz az Ukrajna elleni jövőbeli orosz agresszióval szemben egy esetleges jövőbeli békemegállapodás után. Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter március 11-én kijelentette, hogy Franciaország „elutasítja Ukrajna demilitarizálásának minden formáját”, és hogy „a biztonság első számú garanciája továbbra is az ukrán hadsereg megléte.” A Reuters jelentése szerint március 11-én Párizsban találkozott 34 katonai vezető az európai NATO-államok, az EU-tagállamok, Ázsia és Óceánia részéről, hogy felmérjék hadseregeik képességeit Ukrajna katonai erejének hosszú távú fenntartására és az ukrán biztonság garantálására a háború tartós felfüggesztése esetén. Emmanuel Macron francia elnök a találkozó után kijelentette, hogy Ukrajna partnereinek „hiteles biztonsági garanciákat kell meghatározniuk” Ukrajna számára. Egy francia katonai illetékes március 10-én az Associated Pressnek elmondta, hogy a találkozón megvitatnak egy francia–brit tervet egy olyan többnemzeti erő létrehozására, amelynek célja Ukrajna megerősítése és egy újabb nagyszabású orosz offenzíva elrettentése lenne. A hivatalnok szerint a tervezett erő nehézfegyverzetet és fegyverállományt tartalmazhatna, amelyet a résztvevő hadseregek bevethetnének, hogy egy újabb orosz támadás esetén „órákon vagy legfeljebb napokon belül” segíthessenek Ukrajnának megvédeni magát.

A Bloomberg március 11-én arról számolt be, hogy nyugati biztonsági szakértők kijelentették, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „nem áll szándékában” kompromisszumokat kötni a terület, a békefenntartók vagy az ukrán semlegesség tekintetében, és hogy Putyin kész folytatni a harcot, ha nem éri el céljait az ukrajnai háborúban. A tisztviselők szerint Putyin szándékosan támasztott maximalista követeléseket, tudván, hogy Ukrajna és Európa valószínűleg elfogadhatatlannak találja majd ezeket az igényeket. A nyugati biztonsági szolgálatok jelentései a Kreml azon szándékáról, hogy Ukrajnában el akarja érni végletes céljait, összhangban vannak Putyin és más orosz tisztviselők nyilvános kijelentéseivel, még akkor is, amikor a Kreml megpróbálja magát nyitottnak beállítani a tárgyalásokra és a háború befejezésére.

A tárgyalások folyamán nem, azaz nem volt szó Zelenszkij lemondásáról. Fontos még tudnunk, hogy a 30 napos tűzszünetről az ukrán fél „jövő héten”, azaz március 17. és 23. között kíván tárgyalni. Erről az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak nyilatkozott az újságíróknak március 12-én éjjel a szaúd-arábiai amerikai–ukrán tárgyalások után.

Eddig a tények, de hogyan jön ide az ügető?

A kétezres évek elején, munkanélküli koromban meglehetősen rosszul álltam anyagilag (bár azóta sem sikerült meggazdagodnom, de ég és föld a különbség az akkori és a mostani helyzetem között). Leginkább alkalmi munkákból tartottam fenn magamat, megjavítgattam a környékbeli ismerősöknek ezt-azt, rádiót, tévét, számítógépet, mosógépet, hűtőt... nem is mindig pénzben fizettek, volt, hogy csak ételt kaptam a munkáért, de jól jött az is. Viszont ehhez le kellett járni a közeli kocsmába, hogy megtaláljanak. Az egyik ottani ismerősöm megunta, hogy mindig kisfröccs mellett lát, megsajnált, és elhatározta, hogy kitanít a lovizás művészetére.

És lőn. Kellett venni répát, több köteggel – a lovaknak, és néhány csavaros kiflit, vagyis kétdecis töményet – a lovászoknak. Valamint egy Turfot. A művészet abban állt, hogy a lovak örültek a répának, a lovászok az italnak, és ezért hálából adtak egy-két tippet arról, melyik futam hogyan van levajazva, megbundázva. Csakhogy ha kizárólag ezekre fogadunk, kilóg a lóláb, elkapnak azok, akik magát a bundázást intézték, hiszen voltaképpen az ő tisztességtelen nyereségük egy részét visszük el – és az a legkevesebb, hogy nagyon megvernek.

Tehát fogadni kell a többi futamban is, ha lehet, nem túl nagy veszteséggel. Ezért kellett a Turf, abból tettük meg a papírformát, kis összegekkel. Persze a komolyabb nyeremény a tippek alapján jött: estére tényleg vagy ötször annyi pénzem volt, mint amennyi reggel. Néhány hétig foglalkoztam is ezzel a művészettel (mert munkának azért nem nevezném), de aztán kezdtek megismerni, és úgy éreztem, közel járok a fenékbe rúgásokhoz... inkább abbahagytam, azóta mások már a lovak is, a lovászok is, az Ügetőt is elköltöztették, sőt, én sem jártam lóversenyen több, mint húsz éve, szóval nyugodtan elmesélhettem ezt, senkinek sem lehet baja belőle.

A dzsiddai tárgyalások is pont úgy néztek ki, mint egy ügetőfutam. Sok és egymásnak ellentmondó híresztelés előzte meg őket, röpködtek a tippek a levegőben, úgy nézett ki, Ukrajna lesántult, de indul a versenyen, Oroszország azt állította, csúcsformában van, bár ennek ellentmondott a tény, hogy már nem is nyeretlen kétéves, mert három éve képtelen nyerni, az Egyesült Államok eljátszotta a dörzsölt bukmékert, előbb Moszkvával próbált bundázni, aztán mégis Kijev mellé állt, teljesen váratlanul (ami azt mutatja, hogy Trump egyáltalán nem ért ehhez a sporthoz, verseny előtt ritkán váltanak favoritot), végül pedig minden tipp dacára bejött a papírforma a Turfból.

Gyakorlatilag most ugyanott tart a helyzet, mint amikor elindultunk, tettek a lovak egy nagy kört, Ukrajna pár napig nagyon rosszul állt, de most már kezdi hozni a korábbi formáját – vagy legalábbis nincs ok arra, hogy ne hozza – az orosz ló meg most lehet, hogy doppingra szorul majd, amit azonban megkaphat Trump bukmékertől, tehát nincs még lejátszva minden, lesznek még futamok.

Csak azt nem érti a laikus néző, miért nem lehet ezt tisztességesen játszani. Pedig világos: ha tisztességesen mennének a dolgok, az nem lenne üzlet. Se a bukmékernek, se a fogadóknak. De tán még a pályának sem.

A lovakat meg, akiknek a bőrére megy a verseny, senki sem kérdezi.

Egyelőre tehát így zárult a dzsiddai ügető, de meglátásom szerint távolról sem az utolsó verseny volt idén.

Tegyük meg tétjeinket a következő futamra is.

Szele Tamás