Tudom, ma, a nemzeti ünnepen valami fennköltet és lélekrázót kéne írni a magyar szabadságszeretetről, függetlenségről, csak sajnos ezeket a vezércikkeket mind megírták a kollégák a többi sajtótermékekben. Én meg már írtam épp elég ilyent, tehát most inkább azzal foglalkozom, hogy egy másik orosz megszállás sorsa miként alakul – kap-e katonai segítséget Putyin rezsimje Észak-Koreától?
(Képünk illusztráció)
Erre az a válasz, hogy egészen biztosan kap, csak a támogatás mértéke és a harcokban való közvetlen részvétel aránya nem mindegy. Ha ugyanis értékelhető erővel jelenik meg Kurszk környékén vagy a Donbásszban, de úgy általában is, az ukrajnai frontvonalon egy harmadik állam – esetünkben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (a továbbiakban: KNDK) – akkor ez már sajnos világháború. Ha ez lehetséges, akkor bármi elképzelhető, negyedik, ötödik, hatodik, tizedik államok belépése is. Az világos, hogy sem Putyint, sem Kim Dzsongunt nem zavarják különösebben a nemzetközi szerződések és egyéb úri huncutságok, kizárólag saját pillanatnyi érdekeik mentén cselekszenek, a világ sorsa teljesen hidegen hagyja őket – de azért vagyunk pár milliárdan, akik némiképp érintettnek találjuk magunkat egy világháború esetében, melyet ennek a két úrnak köszönhetnénk. De lássuk, mit mond a Vazsnije Isztorii (iStories) tanulmánya a jelenlegi helyzetről.
Mit tudunk a KNDK által az Oroszországi Föderációnak biztosított katonai támogatásról?
Először lássuk, mit mondanak erről Ukrajnában. Múlt héten Volodimir Zelenszkij elnök azt közölte, hogy Észak-Korea ténylegesen belépett a háborúba Moszkva oldalán, majd később pontosította, hogy a KNDK mintegy 10 ezer katonát készül Oroszországba küldeni: „Ez már tulajdonképpen annak a hivatalos megerősítése, hogy egy harmadik országot is belerángatnak a háborúba, és az Oroszország oldalán fog harcolni Ukrajna ellen”.
Az ukrán hírszerző ügynökség vezetője, Kirill Budanov szerint mintegy 11 ezer észak-koreai katonát képeznek ki Kelet-Oroszországban. Ők november 1-jétől készen állnak a hadműveletekben való részvételre, az első 2600 embert a Kurszki Területre küldik, ahol az oroszok már harmadik hónapja próbálják kiszorítani az ukrán erőket a térségből.
Az ukrán fél két videót is közzétett, amelyeken állítólag a KNDK katonai állománya láthatóegy gyakorlótéren Szergejevkában, a Primorszkij Krajban. Egy ukrán OSINT-elemző megerősítette az egyik videó forgatási helyszínét (a másodikat zárt térben vették fel).
Ukrajna azt állítja, hogy tavaly a KNDK-ból származó technikusok és kiképzők jelentek meg az orosz hadseregben. Különösen az Észak-Korea által szállított KN–23-as ballisztikus rakétavetők karbantartásával foglalkoznak. Október elején hat KNDK-s katona meghalt, három másik pedig megsebesült az ukrán hadsereg által Donyeck közelében végrehajtott tüzérségi támadások következtében – jelentette hírszerzési forrásokra hivatkozva a Kyiv Post. A források arról is beszámoltak, hogy 18 észak-koreai katona megszökött és őrizetbe vették őket a Kurszki Területen. Összesen mintegy 40 katonáról van szó: ők tanították az oroszokat arra, hogyan kell léggömböket katonai célokra használni (ismeretes a két Korea közötti „léggömbháború”, melyben Délről Északra információs anyagokat küldenek, Északról Délre veszélyes hulladékot).
Mit mond Dél-Korea? A dél-koreai hírszerző szolgálat (NIS) arról számolt be, hogy október 8–13. között 1500 fős észak-koreai különleges alakulatot vezényeltek orosz területre. A katonákat az ország keleti részén – Vlagyivosztokban, Uszurijszkban, Habarovszkban és Blagovescsenszkben – képzik ki. Orosz egyenruhát és fegyvereket kaptak, valamint Oroszország keleti régióiban élő lakosok személyi igazolványait. Ez egyébként arra emlékeztet, amikor a koreai háborúban a szovjet pilóták kizárólag civilben és észak-koreai személyi iratokkal ellátva csaptak össze az amerikai vadászgépekkel, azért, hogy ha lelőnék őket, ne derüljön ki a direkt katonai támogatás Moszkva részéről – illetve hát, ennek a fordítottja. A kiképzés befejezése után a katonákat a frontra küldik. A NIS egy fotót tett közzé a KNDK hadseregének az állítólag Uszurijszkban és Habarovszkban lévő kiképzőpályákon épülő épületeiről.
Emellett a NIS úgy véli, hogy Észak-Korea összesen 12 ezer főnyi katonai állományt, köztük különleges erőket készül Oroszországba küldeni – jelentette a dél-koreai média egy hírszerzési forrásra hivatkozva.
A NIS is megerősíti, hogy észak-koreai szakemberek tartózkodnak a harci övezetben. A hírszerzési jelentés szerint augusztusban a KNDK hadiipari miniszterhelyettese és több tucatnyi tiszt látogatott el a KN-23 rakétavetők állomáshelyére.
Mit mond a Nyugat? Egyelőre nem erősítik meg a KNDK-kontingens Oroszországba küldését. Különösen a Pentagon vezetője, Lloyd Austin tagadja ezt. Egy magas rangú NATO-tisztviselő a Washington Postnak azt mondta, hogy a szövetségnek nincs információja arról, miszerint nagyszámú észak-koreai katonát készülnek Oroszországba küldeni.
Az a tény, hogy a nyugati hírszerző ügynökségek nem erősítették meg a bevetést, 10 százalékos esélyt ad arra, hogy a KNDK Oroszországban állomásozó csapatairól szóló információk nem igazolódnak - mondta Fjodor Tertyickij, a szöuli Goryeo Egyetem tanára, a KNDK hadseregének szakértője. Szerinte a dél-koreai hírszerző szolgálat nyilatkozataiban meg kell bízni: „Ha az információ nem igazolódik be, akkor vagy valami nagyon bonyolult játékot játszanak, vagy nagyon ügyesen félrevezette őket valaki. Ezek az emberek a megbízhatóságukra tették fel a hírnevüket.”
Mire alkalmas a KNDK hadserege?
A dél-koreai hírszerzési adatokra támaszkodva elmondható, hogy a KNDK haderejének 11. hadtestéből katonákat küldenek Oroszországba – magyarázta Tertyickij. „Ez egy nagyon harcképes egység, meglehetősen félelmetes hírnévvel. Különleges alakulatról van szó. Először, amikor hallottam a hírt, azt gondoltam, hogy az észak-koreaiak talán valami látszat-támogatás juttatnak az oroszoknak, olyan alakulatokat, mint a helyi téeszeket segítő nyomorult gyalogos századok. De a rendelkezésre álló információk alapján ítélve, ha nem is szuperelit, de egészen ütőképes egységek – rohamcsapatok – mentek oda” – mondta a szakértő.
Az amerikai hírszerzés 2021-ben jól képzett és motivált egységként értékelte a KNDK különleges erőit – írja a The Guardian. Harcosai azonban nem rendelkeznek olyan modern kommunikációs rendszerekkel és fegyverekkel, mint más országok különleges erői. „Az 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1 az átlagos katona, a 10 pedig az amerikai vagy brit különleges erők tagja, a KNDK különleges erők katonája 5-öst kapna” – mondta Ahmed Hassan, egy brit hírszerzési magáncég vezetője.
Az észak-koreai hadsereg viszont komoly problémákkal szembesülhet az ukrajnai harci feladatok végrehajtása során.
Először is, nincs elég oroszul beszélő katonájuk a 12 000 fős kontingens számára. Az orosz hadseregnek emellett nem valószínű, hogy sok koreaiul beszélő specialistája lenne – mondta Tertyickij. A nyelvi akadályok nagyon megnehezíthetik az észak-koreai és az orosz egységek akcióinak összehangolását.
Másodszor, a KNDK hadseregében még mindig vannak politikai tisztek – ők ellenőrzik a parancsnokokat, és szinte minden parancshoz az ő jóváhagyásuk szükséges. „Amikor azt mondják, hogy kezdjünk tüzelni, nem azt válaszolják, hogy „Igenis, századparancsnok elvtárs!”, hanem megkérdezik: „Politikai tiszt elvtárs, megerősíti a parancsnok elvtárs parancsát?”. Az ő szabályzatuk arra szolgál, hogy megakadályozzanak egy esetleges puccsot, ne adj' Isten, nem pedig arra, hogy hatékonyan harcoljanak” – mondja Tertyickij. A parancsok összehangolására szánt idő elvesztegetése például ahhoz vezethet, hogy a katonák maguk is ellenséges tűz alá kerülnek. Az orosz hadseregben nincsenek politikai tisztek. Sztálin még 1942-ben eltörölte a hivatalukat.
Ráadásul 12 ezer ember az ukrajnai háborúban való részvételre hihetetlenül kevés, mondja Jan Matvejev katonai elemző. Ezért sok múlik azon, hogy Kim Dzsongun észak-koreai diktátor ezekre az egységekre korlátozza-e a támogatását.
A hadsereg méretét tekintve Kim könnyen megengedheti magának, hogy több tízezer embert küldjön a frontra. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (IISS) szerint 2018-ban mintegy 1,2 millió ember szolgált a KNDK fegyveres erőiben, amely akkor a negyedik legnagyobb volt a világon. A különleges erők létszámát 200 ezer főre becsülik. Ugyanakkor ma már lehetetlen megjósolni, hogy Kim valójában hány katonát hajlandó küldeni. Ugyanez a Fjodor Tertyickij még júniusban, amikor Oroszország és Észak-Korea stratégiai partnerségi megállapodást írt alá, valószínűtlennek találta észak-koreai katonák küldését Ukrajnába. „A lehetetlen valóra vált” – mondja most.
Ki akadályozhatja meg Kim Dzsongunt abban, hogy ezt tegye?
Kína. Kína vezetése a KNDK-ra gyakorolt nyomással nem akadályozhatja meg az észak-koreai csapatok küldését; nincs komoly befolyása a KNDK-ra, magyarázza Tertickij: „Ha lenne ilyen ráhatása Phenjanra, akkor a KNDK-nak nem lenne atomfegyvere, sokkal enyhébb, Hszi Csin-ping-szintű diktatúrája lenne, kínai csapatok állomásoznának a KNDK-ban, és évente 12 hónapon át kínai-koreai barátsági hónapot tartanának”.
Kína sokkal többet tud elérni Oroszország révén, mint a KNDK-nál, gondoljunk csak arra, hogy Moszkva mennyire függ Pekingtől a szankciók kijátszása és a természeti erőforrások értékesítése terén. „Putyin nem engedheti meg magának, hogy felbosszantsa Hszi Csin-pinget, de Kim igen. Kim tisztában van vele, hogy ha mindent elvágnak tőle, akkor is ő fogja az utolsó fillért is elvenni a népétől. Putyinnak közel sincs akkora kontrollja a saját társadalma felett, mint Kimnek” – mondta Tertyickij.
Dél-Korea. Dél-Korea sokkal kevésbé képes meghiúsítani Kim Dzsongun terveit. A dél-koreaiak attól tartanak, hogy Észak-Korea a munkaerőért cserébe olyan fegyvereket kap Moszkvától, amelyek megváltoztatják az erőviszonyokat a Koreai-félszigeten. Először is, nagy pontosságú fegyverekről lenne szó. Cserébe Dél-Korea feloldhatja az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások korlátozását: eddig csak nem halálos fegyvereket szállított, vagyis olyanokat, amelyek nem vezetnek az ellenséges erők halálához. A korlátozások feloldásának kérdése már júniusban szóba került, amikor Oroszország és Észak-Korea aláírta a stratégiai partnerségi szerződést, de azóta Dél-Korea álláspontja nem változott.
Most a dél-koreai hatóságok ismét fontolóra vették az Ukrajnába irányuló katonai szállítmányok, elsősorban védelmi fegyverek szállításának kiterjesztését – jelentette október 22-én a Yonhap egy kormányzati forrásra hivatkozva. Ha Dél-Korea úgy dönt, hogy halálos fegyvereket szállít az ukrán hadseregnek, akkor azt harmadik országokon keresztül fogja megtenni. Emellett azt a lehetőséget is megvitatják, hogy katonai állományuk egy csoportját küldjék Ukrajnába, akik tanulmányozhatnák az észak-koreai különleges erők taktikáját, és részt vehetnének a KNDK-ból származó foglyok kihallgatásában.
USA. Jelenleg nincsenek olyan gazdasági szankciók, amelyekkel az USA meg tudná félemlíteni a KNDK-t – ebben biztos Fedor Tertyickij: „Az egyetlen szankció, amitől megijedhetnének, a vezetőjük megölésével való fenyegetés lenne. Ezt senki sem fogja megtenni, mert túl kockázatos. Minden egyéb Észak-Korea elleni szankció csak ahhoz vezet, hogy az embereknek nem lesz mit enniük. A szankciók megállították a nukleáris programjukat? Nem.”
A KNDK elleni esetleges amerikai katonai művelet kilátásait csak a november 5-i elnökválasztás után lehet megvitatni. Ha Kamala Harris nyer, erre szinte biztosan nem kerül sor, de ha Donald Trump sikerrel jár, elméletileg bármi lehetséges, mondja Tertyickij: „Trump rendkívül szokatlan személyiség. Emlékezzünk csak, hogyan ölt meg egy iráni tábornokot.”
Oroszországnak az USA és a Nyugat azzal fenyegetőzhet, hogy növeli az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Kijev azonban az utóbbi időben nem tapasztalt jelentős javulást. Volodimir Zelenszkij hónapok óta hiába kéri, hogy engedélyezzék a nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel az orosz hátország mélyén végrehajtott csapásokat. Hétfőn a Pentagon vezetője, Lloyd Austin kijevi látogatása során nem mondott semmit a kérdésről, csak annyit jegyzett meg, hogy az Egyesült Államok mindent megad Ukrajnának, amire szüksége van a túlélésért folytatott küzdelemhez.
Egyszóval: már megint mértékek és arányok döntenek majd abban a kérdésben, mennyit és és milyen súlyú az észak-koreai katonai kontingens, melyet Ukrajna ellen küldenek. Egy megoldás kínálkozik, ami egyszerre lenne jó Ukrajnának és óvná meg a világot is egy globális konfliktustól: az, ha az első harcérintkezés során elsöprő vereséget szenvednének az ukrán erőktől. Ha ugyanis bebizonyosodna, hogy az európai hadszíntereken alkalmatlan a harcmodoruk, Putyin már nem is volna miért további csapatokat kérjen Kim Dzsonguntól.
Bár lehet, hogy attól még kérne, ágyútölteléknek. Az ugyanis feltétlenül szükséges a jelenlegi orosz stratégiához és taktikához. Ez esetben viszont megjelenhetnek a dél-koreaiak is az ukrán oldalon.
Így dőlhet el a koreai háború a Jalu folyó helyett a Donyec mentén.
Szele Tamás
